Kecskemét és Vidéke, 1921. január-június (2. évfolyam, 1-145. szám)
1921-05-05 / 101. szám
2. oldal, Kecskemét és vidéke 10I. szára. A városi költségvetés. A pénzügyi szakbizottság május 3-án és 4-én tartott üléseiben folytatta a folyó évi városi költségvetés átvizsgálásának az előző ülésekben megkezdett munkáját. Ezúttal a városi épületekről szóló második, és a közigazgatásról szóló 5 ik csoport bevételei és kiadásai kerültek tárgyalás alá, valamint a közintézmények közül a városi villanytelep költségvetése. A városi épületekről szóló második csomport költségvetése igen lényeges módosításoknak vettetett alá, amennyiben időközben az új lakbérrendelet alapján történt emelések a költségvetésbe felvetettek. Másrészt pedig az elemi költségvetések alapján, melyek az egyes osztályoktól érkeztek be, a fenntartások és a beszerzések költségei túlságosan és oly bőkezűen voltak felszámítva, mintha mindent a folyó évben és az ez évi jövedelmek alapján kellene beszerezni. Egyébként a költségvetésnek éppen az épületekre nézve különben is furcsa képe van. Az épületek sorát mindenekelőtt több mint 40 kisajátított szerteszét levő magánház nyitja meg, melyek fönntartása sokkal többe kerül, mint azok jövedelme. Minthogy utcaszabályozási célból sajátíttattak ki, mindegyiket szívesen elvezethetné a város, de a még mindig rendkívül érezhető lakásnyomorúság nem engedi, mert ezen épületekben igen sokan laknak. A második sorozatban a vendéglők és korcsmák vannak, melyeknek száma 10 s persze, hogy ezek sem jövedelmeznek. Az iskolai épületek száma 17, a a katonai épületeké pedig 9. Természetes, hogy ezek még kevésbbé adnak jövedelmet, mert ami különösen a laktanyákat illeti, a város részére még mindig a régi beszállásolási filléreket fizetik, illetőleg fizetnék, ha — fizetnék, — de még ezt sem teszik meg. Így tehát nem csoda, hogy a városi épületek a költségvetés tervezete szerint csak 657,698 korona jövedelmet adnak, ellenben az épületekre a tervezet szerint a kiadás 3,299,619 korona. Ebből magából elég világos, hogy a város pénze sokszor hová vesz el és ezen vigasztalan helyzeten nem igen segít, hogy a laktanyabérek emelését a város évente kérelmezi és ugyanazt a kérelmet az állam éppen oly rendszeresen mellőzi. Ebben a helyzetben a Bizottság nem segíthetett a bajon egész gyökeresen, mindazonáltal annyit mégis megtett, hogy az elemi költségvetéseket, melyekben a fentartások és beszerzések korlátlanul vétettek tervbe, meglehetősen lenyirbálta s ily módon a kiadásokból igen jelentékeny, mintegy 1.700.000 korona levonást tett. Hosszú vitára adott alkalmat a városi villanyvilágítás költségvetése, melynek dologi kiadásai, dacára, hogy a tervezet szerint 3 és fél milliót tesznek, a szén beszerzési ára emelkedése folytán még majdnem 2 millióval szaporodnak. Mikor a költségvetés tervezete készült, a felhasznált szén métermázsája 110 koronába vétetett föl. Tényleg pedig, már új évtől fogva 165 koronával fizetik. Annak dacára, hogy a közvilágításra a költségvetésbe már 1 milliót meghaladó összeg van felvéve, a szén beszerzési árának ezen nagy emelkedése folytán a már említett 2 millió újabb szükséglet hiányként mutatkozik. Ennek eloszlatására sok szó esett a villanydíjak emeléséről, mely a lakosság mai viszonyai közt alig engedhető meg. Sok példát hoztak föl, hogy mely városokban minő drága a villanyáram, így pl. Nagykőrösön 3 korona 50 fillér hektár adja, míg nálunk 1 korona 50 fillér, Cegléden is 3 korona 50 fillér. Ez a két város azért van ilyen rossz helyzetben, mert gépeiket nyersolajjal hajtják s a nyersolaj tudvalevőleg igen drága. A Pénzügyi Bizottság a dologi kiadásokat 1 millióval felemelte s igy már a közvilágítás 2 millióba kérné. Azontúl az üzletek és üzemek áramdíját, mivel ezeket a ■dijakat másokra hárítják át, a Bizottság felemelte. Egyébbként a magánfogyasztók áramdíja a régi marad, mivel valószínű, hogy a pénz beszerző ereje növekszik és a szénárak esni fognak. Végül a Bizottság letárgyalta a költségvetésnek a közigazgatás cimű 5-ik csoportját, melyre nézve legnevezetesebb, hogy az alkalmazottak eddigi drágasági segélye a költségvetésben megmarad s ennek dacára valószínű, hogy a hiány legnagyobb részében eloszlik, de természetes, hogy a f. évi költségvetésben 2—3 milliós új beszerzések, mint azt egyes osztályok megpróbálták, nem foglalhatnak helyet. is olcsóbbodás feltartózható kicssi. Dacára minden ügyeskedésnek, tőzsdei gáncsvetésnek és rosszindulatú mesterkedésnek, az a kivárási szándék, amit kereskedői körökben bő alkalmunk volt tapasztalni, megbukott és még nagyobb erővel közeledik az olcsóbbodási folyamat, amit a kiéhezett és lerongyolódott fogyasztó közönség a végkimerülésig vár. Legjobban bizonyítja az olcsóbbodás fokozatos beállását a gabona világpiaci áralakulása. A gabona, mint legelsőbbrangú közszükségleti cikk, a folytonos kereslet és kínálat törvényeihez alkalmazza piaci árait. Az elmúlt héten Triesztben az importbúzát még 2400 koronáért ajánlották a búzát vásárló magyar kormánynak. Ma ugyanazt az argentiniai búzát 1200 koronáért is hajlandóak volnának eladni, sőt bizonyos rövidlejáratú hitelt is elismernének egy esetleges nagyobb vétel esetén. A karavini fekete szén, tehát gazdag kalória tartalmú, ma már 18 cseh koronáért megvehető, bármely mennyiségben, mert a bányákban ezer és ezer vagonszámra fölhalmozódott a kibányászott, de föl nem használt szén. Evvel szemben érdekes, hogy a sokkal silányabb magyar szén, például a borsodi barnaszén ugyanakkor 130 koronás árban szerezhető be és csakis korlátolt mennyiségben. Itt az olcsóbbodási folyamatot teljesen meggátolja a versenytelenség és a termeléssel arányban nem álló kereslet. A kecskeméti divatkereskedők közlése szerint egy hónappal ezelőtt egy tucat harisnya 2000 koronáért volt beszerezhető, ellenben ma ugyanezt az árut 1300 koronáért képesek megvásárolni. A kereskedelem és az ipar minden vonalán az olcsóbbodás fokozatos jelenségével találkozunk és mindenüttugyanazon okokat tapasztaljuk , a túltermelés és pénzszűke folytán beállt nagy kínálat lefelé licitálását a vételtől tartózkodó, még nagyobb árleszállítást remélő piaccal szemben. Az eredmény, míg a normális közgazdasági csere-körmozgást összegezi a békebeli árak alakjában, még igen messze van, de az tény és a nagytőke számol is vele, hogy naprólnapra közeledik felé. Ezt bizonyítja a különböző szakmákban újra fölélesztett áruhitelügylet. A kereskedői áruhitel a háború alatt teljesen megszűnt és a horribilis drágaságnak nemcsak a fezüllesztett termelés, hanem az egészségtelen készpénzforgalom is nagyban előmozdította. vairid Ilinek. A francia kamara pünkösdi ünnepek után nyomban megkezdi a trianoni béke ratifikációjáról szóló törvényjavaslat tárgyalását. Az amerikaiak hazaszállítják a francia harctéren elesett katonáik holttestét. A Whaton nevű gőzös 2800 koporsóval indult el a napokban a cherbourgi kikötőből. A jugoszláv oldalról terjesztett híresztelés, hogy Románia csatlakozott a kisantanthoz, nem felel meg a valóságnak. Az utóbbi napok tartós esőzése folytán a Tisza erősen árad. A zsilipeket több helyen elzárták. A földmivelésügyi miniszter rendeletet adott ki, mely szerint a tejet a jövőben mésszel is szabad konzerválni. A londoni bankárok tiltakoztak Németország megszállása ellen, mert már az eddigi intézkedések is nagyon megzavarták Anglia üzleti forgalmát. A varsói egyetem díszdoktorává avatta Foch Marsallt, Wilson volt amerikai elnököt és Hoover amerikai képviselőt. Berlinben szombat este nagy tüntetés volt Ausztriának és Tirolnak Németországhoz való csatlakozása mellett. Az angol kormány autonómiát adott Málta szigetének. Homokszemek a Homokban, vagy egy hetilap rejtelmeiből. Megjelenik városunkban egy „Homok“ című nyomtatvány. Eredetileg naponként kétszer, majd csak egyszer akart megjelenni, de mint legutóbb kisült, csak hetenként jelenik meg igen vicces tartalommal. Nagy kár volna, ha a humor iránt érzékkel bíró közönség nem értesülne ezen alábbi két legujóbbi homokszemről. Ezért leközöljük mindenki épülésére a sikerült vicceket. Az egyik: „Az idén hatalmas búzatermés lesz Amerikában, noha nemrégiben a hidegre fordult idő miatt az ohiói őszibarackjuk legnagyobb részben elfagytak. A rozstermés már gyöngébben áll.“ Itt megállunk egy percre és őszinte bámulattalkérdezzük a Homokot, hogy mennyiben befolyásolja az őszibarack elfagyása a jó búzatermést és mért következik ebből, hogy a rozstermés gyönge lesz? A másik : „Ismét jégverés fenyegeti Debreczent. Emlékezetes még, hogy mennyi kárt okozott a múlt évben a tavaszi jégverés. Az idén is már, különösen a vidéken, nagy jégesők voltak s a múlt héten Debreczent is meglátogatta a jég s újból fenyegeti, ami nagy kárt okozhat a jól fejlődő vetésben.“ Szegény, sok minden bajt átélt Debreczen! Milyen éberen vigyáz rád a kecskeméti Homok. Száz mértföldről is megérzi, hogy jégverés fenyeget. Szoktak ebben a lapban „novellák“ is napvilágot látni. Ezek erősen emlékeztetnek a Pesti Hírlap és a Tolnai Világlapja tíz éve megjelent számaiban közüliekre. Egyes rosszmájúak szerint a Pesti Hírlap és a Tolnai Világlapja mindet a „Homokiból plagizálta. Egyébbként, mint egyszer a moziban is olvastuk: — Akar sokáig élni ? — Igen! — Akkor azonnal olvassa el a „Homok “-ot. Igaz, nagyon igaz! Aki jókedvű, az sokáig él. Jó vicceket pedig a „Homokiban lehet olvasni... —écesz.” ÜHPI HER&K. Sáa|»4 óra 1921. évi május hó 5. Csütörtök. — Rómi, Kath.: Áldozó csütörtök. — Protestáns : Áldozó csütörtök. — Ó-Görög-orosz: 1921. április hó 22. Lyc. Teodor. — Napkelte 4 óra 1 40 perc. Napnyugta 7 óra 15 perc. időzás*»». A központi meteorológiai intézet jelentése szerint a következő időjárás várható: Derűit. — Lapunk legközelebbi száma az ünnepre való tekintettel pénteken, f. hó 6-án jelenik meg. — Szerkesztőváltozás. Lapunk szerkesztését a mai naptól kezezdve dr. homoki Nagy László ny. kir. ügyész vette át. A szerkesztő változás azonban a lap irányának változását nem jelenti, sőt még erőteljesebben iparkodunk kidomborítani lapunk törhetetlen kathólikus magyar és nemzeti jellegét. — A Missió közgyűlése. A kecskeméti r. k. Nővédelmi Missió f. hó 13-án tartja a r. k. egyház nagytermében évi közgyűlését. — Szám. Kath. Leány Club értesiti tagjait, hogy rendes havi gyűlését május 13-án tartja meg. — Bérmálás Lajosmizsén. A megyés püspök ur f. hó 5-én és 6-án Lajosmizsén tartózkodik, hogy kiszolgáltassa a bérmálás szentségét.