Kecskemét és Vidéke, 1921. január-június (2. évfolyam, 1-145. szám)

1921-05-08 / 103. szám

Kecskemét, IS21. május 8. If^SaiPh­ap II. évfolyam, 103. szám. iiiulü.himi—ühiiiwiii——miiiiiiwi■■i—iii iiiiiiiiiiiii iiwii—..mi Iliim ams^mmsmrnmmmammafssassmmmwmbiaaHKmKBmmumssmssmmmmm mmcn ELŐFIZETÉSI ÁRAK i Egész évre 480 K. Negyedévre 120 K. Félévre 240 K. Egy hóra 40 K. Telefon i IS5. Egyes szám 2 K. Fejel és szái­ntő: Dr. Homoki Hagy László Általános keresztény iránya. FÜGGETLEN POLITIKAI NAPILAP. SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓ HIVATALI Kecskeméti 1­8.a Arany János­ u. fi. ez. a rom. kath. bérház átjáró udvarában. Hirdetéseket felvesz a kiadóhivatal. 8 báránylelk­is bajt tartótól. Mi is megírtuk és a keresztény lapok általában figyelmeztették olva­sóikat arra, hogy azok, akiket a múlt­ban romboló irányuaknak ismertünk meg, most a függetlenségi zászló mögé bújnak és a függetlenség jel­szavával visszaélve, meg akarják tévesz­teni az embereket és így törekszenek újra hatalomhoz jutni. Tudjuk, hogy a függetlensé­giek nagyobb részét a meggyőződés és jó szándék vezette és vezeti. Azon­ban mit ér ezek jó szándéka, ha kö­zöttük olyanok is vannak elég nagy számmal, akiknek részük van abban, hogy Magyarország a tönk szélére ju­tott és legtöbbször ezek a hangadók, akik a függetlenséget csak jelszóul használják fel a közönség megtévesz­tésére. Mindig az volt a vesztünk, hogy hittünk a tetszetős jelszavaknak és nem néztük, hogy a hangadók mi­kép cselekszenek és hagytuk magun­kat az orrunknál fogva vezetni. A Ká­rolyi uralom is így juttatott bennünket ide, ahol vagyunk. Ezek a romboló irányú álfügget­lenségiek most azzal védekeznek, hogy ők nem tehetnek arról, hogy Károlyi és Hock János tönkretették az országot, ezért nem lehet a független­ségi pártot felelőssé tenni. Ez nagyon gyönge védekezés. Ugyanis a történ­tekért nemcsak Károlyi és Hock fele­lősek, nemcsak ők a bűnösök, hanem sokan mások is, akik újabban, sőt sokan akkor is, most is mint álfüg­getlenségiek foglalnak helyet a párt­ban, akik akkor a vallást ki akarták zárni az iskolából, közülök többen a kommunizmus alatt a polgári uralom ellen és a kommunizmus mellett be­széltek. Hát ez nem rombolás ?! Kö­zülök sokan még ma is tagjai a zsidó-szabadkőműves nemzetrontó tit­kos társaságnak. Ismételten hangsúlyoztuk már, hogy a szabadkőművesek között is voltak olyanok, akik jóhiszeműleg vet­tek részt ebben a társaságban, akik nem látták meg, nem vették észre, hogy vezetőik mily rosszban törik a fejüket, még a Károlyi uralom alatt is be volt kötve a szemük, amikor már minden gondolkodó ember látta, hogy a zsidó-szociáldemokratákkal való szövetkezés nem vezethet jóra. Hogy nem láttak, azt meg kell nekik bocsájtani De azt bebizonyították, hogy nem alkalmasak a vezetésre, te­hát ne is akarjanak vezetni. Ezt az egyet a történtek után joggal megkö­vetelhetjük tőlük. És óva intjük a kö­zönséget, hogy újra ilyenek vezetésére bízza magát. A rombolók vezetésétől pedig ne csak óvakodjék, hanem min­denki, aki nem akarja, hogy a közel­múlt bajai megismétlődjenek, teljes erejével küzdjön ellenük. X. A hadikölcsönök kamatainak megcsonkítása. fgyfe Az a nagy mozgalom, mely a hadi­kölcsön kamatok leszállítása elleni akcióként az egész országban cselekvésre bírja az érdekelteket, városunkban is egy táborba gyűjtötte a hadikölcsön tulajdonosokat. Tegnap délután 4 órára meghívás útján gyűltek össze a hadikölcsönjegyzők a Kecs­keméti Kereskedelmi Iparhitelintézet és Nép­bank hivatalos helyiségében. A nagyszámmal megjelent egyes hadikölcsönjegyzőkön kívül megjelentek a helybeli pénzintézetek, egyesüle­tek, politikai pártkörök, egyházak, testületek és kaszinók képviselői. Az ülést Pacsu Mihály, a Népbank elnöke nyitotta meg és lelkes beszéddel ecsetelte a hadikölcsönjegyzés tör­ténetét és azt a hínárt, amelybe most a pénzügyi javaslat által a hadikölcsönjegyzők jutottak. Több heves felszólalás után az értekezlet egyhangú határozati javaslatot fogadott el, mely a következőképen hangzik: A kecskeméti hadikölcsön érdekeltek értekezlete egyhangúlag kimondja, hogy a hadikölcsön-kamatoknak bárminemű leszállí­tása ellen a leghatározottabban állást foglal, az ellen, mint az államba vetett bizalom megingását eredményező terv ellen tiltakozik, a törvényjavaslat elfogadását a legégbekiál­tóbb igazságtalanságnak minősíti a magyar haza éppen leghazafiasabb és legáldozat­készebb polgáraival szemben. Elhatározza az értekezlet, hogy megalakítja a kecskeméti hadikölcsön érdekeltek szövetségét és hogy a pénzügyminisztert sürgősen megkeresi a hadikölcsönök kamatját leszállítani akaró javaslatnak a napirendről azonnali levételére és arra, hogy a hadikölcsönöket a többi értékpapírokkal egyenlő elbírálásban része­sítse. A határozati javaslat elfogadása után az értekezlet már mint szövetség folytatta tanácskozását. Legelőször a tisztikart válasz­tották meg. A szövetség elnöke Pacsu Mihály a Népbank elnöke, a végrehajtó bizottság tagjai: Dr. Horváth Mihály a Kecskeméti Takarék­­pénztár elnöke, Kovács Sándor a Kecskeméti Központi Takarékpénztár elnöke, Burdács Rezső a kecskeméti református egyház fő­gondnoka, Faragó Béla az orsz. tanító árva­ház igazgatója, dr. B. Kiss György árvaszéki ülnök és Bagi László a r. kath. egyház fő­­gondnoka lenek, mig a szövetség jegyzőjévé Baktay Albertet, a Népbank ügyvezető igaz­gatóját választották meg. A választás után megszövegezték a pénzügyminiszterhez küldendő felirat szöve­gét, a­mely a következőképen hangzik : „A Kecskeméten megalakult hadikölcsön érdekeltek szövetsége, melynek kötelékébe a helybeli egyesületek és pénzintézetek is tar­toznak, mai ülésében hozott határozati javas­latával tiltakozik a hadikölcsön kötvények kamatozásának bármily természetű leszállí­tása ellen és azoknak a többi értékpapírokkal egyenlő elbánásban részesítését kéri. A kecskeméti hadikölcsön érdekeitek szövetsége.“ A szövetség a feliratot nyomban el is küldte a pénzügyminiszternek és megkereste azonkívül Rubinek Gyula és Pekár Gyula nemzetgyűlési képviselőket, hogy a tiltako­zást a pénzügyminiszternél a leghathatósab­­ban támogassák. Remélhetőleg a felterjesztésnek meg lesz az eredménye. A pénzügyminiszternek be kell látnia azt, hogy azok a polgárok, a­kik a haza veszélyben létekor lángoló hazaszere­tettel siettek vagyonukat az államnak felaján­lani, nem lehetnek ma mostohábban kezelve, mint azok, a­kik spekulációból pénzüket részvényekbe fektették, tőkéjük azóta meg­­sokszorosodott, és annak dacára csak 15 százalék vagyonváltságot fognak fizetni. A divat hullámai. Szerények a kirakatok. — A­ textil­áruk árai tartják magukat. — Saját tudósitónkról. — Kecskemét, 1921. május 7. A tavasz okassiói minden mélyebb nyom nélkül megérkeztek és lassanként el is tűnnek a feledésben. Nem sok feledni való van. A válságos idők a divatot letör­­pitették és csak nagyon kis hulláma jut el hozzánk. Az újdonságok a valuta viszonyok, a behozatali nehézségek miatt már Német­országban megakadnak és nálunk legfeljebb a kifordított ruhák más gom­belhelyezésére szorítkozik. Panaszkodnak is a szabók, hogy még divatlapot sem kapnak és az újdonsá­gokban nagyon kis választékot falálnak. A szerény kirakatok méltó kifejezői a divattal lépést tartani nem tudó kisjövedel­­műeknek,­­akiket az árak hullámzása még mindig nem tudott vásárlásra csábítani. A textil­áruk újdonságban nem nagyon bővel­kednek, a kirakatokban diszelő középfinom ruhák pedig még mindig magukon viselik az ősz jellegét. Nagyobb változás az árakban nem volt. Új ruhák csináltatását pedig sok­szor meggondolja az igazán rászoruló, mert jövedelme még mindig nem tud arányba helyezkedni a nagyon hangoztatott olcsósági hullám hatásával. Egy-két jobb öltözet is feltünedezik a korzón, a séta női szépségein, de ezek leg­nagyobb része átdolgozott kiadásai a tavalyi májusnak. Ugyanígy a férfiak ruházata is a régi szép időkről regél, bár egy két fajában biztos üzletemberen finomabb pepita-öltözet és sárga divatcipő is látható. Ezek adnak hangot a tavaszi divatról, amit most sem Páris, hanem az üzletemberekkel teletömött Bécs hozott. A cipők árai a tíz százalékos, alig érezhető árcsökkenés után megállapodtak. Jobb cipők még mindig 1400—1500 korona körül állnak. Legnagyobb csökkenést talán a kalapokban és a fehérneműekben találni. Jobb kalap már 600 koronáért is kapható, de 800 — 1000 koronáig még tartják áraikat. A divat itt sem vert nagyobb hullámokat. A kisszélű kalapokat fogja helyettesíteni talán egy centivel nagyobb. A divatüzletekben már a nyári újdon­ságból is megjelent egy-két mutatvány szalmakalap. Ezekben a múlt nyár az irány­adó, csak az árak fognak remélhetőleg lejebb esni

Next