Kecskemét és Vidéke, 1921. július-december (2. évfolyam, 146-297. szám)
1921-10-28 / 245. szám
Kecskemét, 1921. október 28. Péntek II. évfolyam, 245. szám előfizetési Árak. Felsies SZePM: Br. Homoki Hagy László. »«hrkesztőség és kiadóhivatal. Egéttaifr* 480 K. Kegyedé««. 120 K. . . . Kecskemét, Ill., Arany János u. 6.... Félévre 140 K. Egy hóra 40 K. * ’ a róm. kath. bérház átjáró udvarában. Tételne 186. Egyen ezén a R. KERESZTÉNY POLITIKAI NAPILAP. Hirdetéseket felvesz a kiadóhivatal. Mi lesz a királlyal? Lezajlott a lelkiismeret nélküli puccs és a külföldi sajtó nem a harag, hanem a szánalom hangján ir az akarat gyenge IV. Károlyról, akit környezete Játai felhasznált egy meggondolatlan kalandor esemény főhősévé. A király most Tatán van, fogságban él és várja a mindenható antant intézkedését sorsa felől. Senki sem háborodik fel az antant hallatlan merészségén, azon a tényen, hogy Magyarország függetlenségét még ilyen igazán magyar kérdésben is lábbal tiporja. Ha vétett Károly király a nemzet ellen, ám ítéljen felette maga a nép, de ne avatkozzon bele ebbe a szerencsétlen ügybe a függetlenségünket garantáló külföld. Élénk figyelemmel tekintünk a jövő eseményei elé, mert tagadhatatlan, hogy nagy, történelmi időket élünk, amikor mindenki közreműködik a történelem csinálásában, alakulásában. Egy két elhamarkodott tett, meggondolatlan lépés végzete lehet a nemzetnek. Deákferenci higgadtság kell ma, rém pedig az ideák és érzelmek utáni vad iram, mert ha most az egyszer rossz vágányra terelődik a politikai élet, beállhat a katasztrófa, a vég, a nemzet romlása. Mindenki felelős a tetteiért! Nemcsak a történelemnek és az utókornak, hanem a holnapnak is, tehát félre az elhaamarkodást, félre az egyéni bosszú és harag indulatait. Az egységet pedig a fogva tartott király ügye elintézésénél is okvetlen meg kell tartani. Nagyon kell vigyázni, hogy itt ne az antant, hanem a magyar nemzet határozzon, mert ellenkező esetben az ország szuverén karakterén esne csorba és nyíltan kellene elismerni azt, hogy nincs független Magyarország, csak papiroson. Ha mi szentírásnak tekintjük Trianon hitványpapírrongyát, követelnünk kell, hogy a diktáló és fogalmazó felek is úgy tiszteljék azt. Még egyszer nem lehetünk a világ balekjai, akik játékszerként hajtják végre a kimondott parancsot. A király ügyében tehát csak minékünk lehet határozni. De, hogy mit, hogyan, ma még bizonytalan és ismeretlen. A legújabb hírek szerint a király Tatár 31 Tihanyba ment, de a kérdés evvel az úttal semmi változást nem szenvedett. Tihanyba kísérték IV. Károlyt és híveit. Megbékéltek és egyesültek a kisgazdák, I- A miniszterelnek nyilatkozata a történtekről. A Magyar Távirati Iroda jelenti: Ma reggel hat órakor Károly királyt, a királynét és kíséretüket a tatai kastély nyajdonosáva gróf Esterhézy Ferenccel együtt Tihanybaállították. Osztenburgról az a hír terjedt el, hogy öngyilkosságot követett el, ez a hir nem bizonyult valónak, mert Ostenburgot tegnap Tatán elfogták. Tatáról öt, valamint több tisztet a Margit-körúti katonai fogházba szállították. A kormány azon van, hogy az első pillanatok fejvesztettségében előállott kisiklásokat helyre hozza és ismét a maga rendes medrébe terelje vissza a nemzet életakaratát. Ebben a munkájában a kormány mindenesetre maga mellett fogja találni a nemzet legjobbjait és a pártokból is azokat, akikben van annyi higgadtság és önmérséklés, hogy a célon tud ne lejjenek s akik a legutóbbi esetiények hatása dalt sem hajlandók arra, hogy fékeveszetten szakadjanak bele a megsemmisülésbe. Az egységes párt ügye zsákutcába került. A független kisgazdák, név szerint Rassay Károly, Rupert Rezső, Baila Aladár, Csirfy József, Katona Imre és társai és a kisgazdapárt között ma már semmiféle irányban különbség nem mutatkozik, a királykérdést teljesen a független kisgazdák törpe csoportjának felfogása szerint intéződött el és igy már tárgyalásokat folytatnak a kisgazdapárttal. Rassay Károly és Balla Aladár tegnap hosszasan tanácskoztak nagyatádi Szabó Istvánnal és bejelentették, hogy ők is úgy érzik, hogy nincs értelme már annak, hogy a változott viszonyok után a kisgazdapárt keretein kívül legyenek és ezért visszakarnak lépni az anyapártba. A kisgazdapártban tegnap este megjelent az egyetemi hallgatóknak egy nagyobb Számú küldöttsége. A küldöttség szónokainak válaszolva, a kisgazdavezérek beszédei között igen érdekes ellentét mutatkozott. Mayer János arról beszélt, hogy a kormány intézkedései egyáltalán nem irányultak a király személye ellen, csak a puccsisták ellen, akiket a kormány az illetékes bírák elé akar állítani. Az egyetemi ifjúság küldöttei helyteleníttették a tegnapi rombolásokat és kijelentették, hogy mindenkor készek a nemzet életérdekeiért vérüket feláldozni, de viszont ügyelni akarnak arra, hogy az ifjúságot ne lehessen olyan célok szolgálatába állítani, amineket az októbrista forradalom tűzött ki maga elé, aminekkel az októberi forradalom idején több ízben találkoztunk is. Gróf Bethlen István miniszterelnök többek között a következőket mondotta: — A legutóbbi napok eseményei a kormány fölött sem múltak el hatástalanul. A kormányzó úr manifesztuma újabb beszédes bizonyítéka a kormány hivatalba lépésének első napja óta folytatott ama politikának, amely a szociális megbékülésre irányul. Fátyolt akarunk borítani a múltra és a magyar nemzet minden rétegét, amely e súlyos megpróbáltatásokon átment ország újjáépítésének munkájában részt akar venni, teljes mértékben érvényesni engedjük. Azt óhajtjuk, hogy nemzetünk összes erőinek egyesítését alkotmányunknak megfelelő demokratikus alapon hajtsuk végre. A legutóbbi napok kimondhatatlanul gyászos eseményei kétségtelen bizonysággal beigazolták, hogy kormányunknak mind nagyobb mértékben szüksége van a nemzet minden részéből áradó energiákra és legyőzhetetlenül egészséges vitalitására, hogy megszilárdíthassa az ország alkotmányos, gazdasági és szociális életét. Ha józanul és megfontoltan erre az alapra helyezkedünk, szilárd meggyőződésem, hogy a lakosság minden rétegének, párt-, nemzetiségi, felekezeti különbség nélkül való önzetlen munkája meggyógyítja azokat a súlyos sebeket, amelyeket rajtunk kimondhatatlan katasztrófák egész sora ejtett és a múlt viszályai után elkövetkezik az egyetértés jövője. A kibékítés és újjáépítés e nehéz munkájában való részvétel minden jó magyarnak kötelessége. Dr. Sztrache Gusztáv kir. főügyész, a budapesti kir. ügyészség elnöke a királypuccsal kapcsolatos bűnügyek referenséül dr. Szilassy Fai kir. főügyészhelyettest rendelte ki. Az új törvény értelmében a bűnpörökben maga a kir. ügyészség foganatosítja majd a nyomozati cselekményeket. Károly király Olaszországba való internálását tervezik. (Róma) A mai minisztertanácson Della Torrella külügyminiszter jelentést tett a magyarországi eseményekről és azokról a garanciákról, amelyeket a magyar kormány a jövőre nézve nyújtott. A lapok megelégedésüket fejezik ki afölött, hogy Magyarország népe és kormánya a puccsot lojálisan meghiúsította. Az Idea Nazionale azt követeli, hogy a királyi párt szigorúan őrizzék, de megaláztatásban ne legyen része, nehogy vértanúvá avassák és hogy Magyarország érzelmeit meg ne sértsék. A Tabuna úgy véli, hogy az antant bevárja Svájc döntését és csak azután fogja a király tartózkodási helyét megállapítani. Olaszország ebben a kérdésben a hatalmakkal és a magyar kormánnyal tárgyalásokat folytat. A Spanyolországban való tartózkodás lehetetlen. A lap fenntartással közli azt a hírt, hogy a királynak Olaszországba való internálását tervezik. A kisantant bombázni akarta Budapestet. Bécsből jelenik. A Neue Freie Pressének jelentik Rómából. Károly király vállalkozásának diplomáciai lefolyásáról még azt jelentik, hogy Olaszország sietett Prága és Bukarest hozzájárulását megnyerni, hogy Olaszország előzetes beleegyezése nélkül semmiféle kezdeményező lépést nem tesznek. Ezzel a legnagyobb veszedelmet kikapcsolták. Akció gyanánt elsősorban Budapestnek a Duna felől való bombázását vették kilátsába. Torretta és Bonomi tegnap a vezérkari főnökkel haditanácsot tartottak. A magyar követ többizben beszélgetést folytatott Tordával.