Kecskemét és Vidéke, 1922. január-június (3. évfolyam, 1-146. szám)
1922-06-24 / 142. szám
Harmadik évfolyam $ 142. szám Ára 3 kor. Kecskemét, 1922 jun. 24. szombat Kecskemételeléke^ ZISfia.té. Ar■ Egy hónapra 75 korona* Szerkesztésiség és kiadóhivatal lévévra 600 kor. • Félévra 410 kor. • Kecskeméti Arany János utca 6. szám, Negyedévre 210 kor. FŐSZERKESZTŐ: WERDERBER ADAM a róm. kath. bérhez átjáró udvarában YateroasaAm i 185 • Telefonszám i 185 Hirdetéseket felvesz a kiadóhivatal A tettek ideje jött el Magyarország 1918. óta a kísérleti nyúl szerepét töltötte be. Egymásután váltakoztak a kormányok, mindegyik más más jelszóval próbálta megmenteni az országot. A sok jelszóba valósággal belefulladtunk már, de az adósságba is. Tragikusan szomorú volt nézni Teleki, Bethlen miniszterelnökök vergődését a nemzetgyűlés utolsó másfél évében. Két kormányférfit, aki akart cselekedni, de nem tudott, mert többsége nem vét és a politikai pártok vezérei csak úgy helyezték kilátásba a támogatást, ha ez, vagy az miniszter lesz az én pártomból, de a másik pártból ez vagy az — ne legyen miniszter. Most többsége van a kormánynak. A kerékkötők pártja, csúfosan megfogyatkozott. Remény van arra, hogy most már dolgozni is lehet. A kormánynak nehéz a helyzete. Közel négy év szemétjét kell eltakarítania, négy év mulasztásait pótolnia, hogy ebben az országban valahogyan újból helyreálljon a rend, konszolidálódjék a gazdasági élet és meg tudjon éli, vagy legalább is emberségesen el tudjon tengődni a kispolgár. Politikusok, bal- és jobbkezesek már eleget kormányozták ezt azországot. Most legyen vége a kísérletezésnek. Ne az kerüljön a miniszteri székbe, akinek nagyobb a torka, hanem az, akinek több sütnivalója van a fejében. Szakember kell mindenhová, aki a gyakorlati élet minden ága-jogát ismeri, akiről az ország is tudja ti akiben megbízik mindenki, hogy ember lesz a talpán. A kormányzás nehéz feladat volt békében is, ma pedig ezerszerte súlyosabb. Munka, csak munka az, amely talpra segítene bennünket. Jó munka pedig csak az lehet, ahol nemcsak a láb dolgozik végkimerülésig, de dolgozik becsülettel és szaktudással elsősorban a fej is. Bethlen gróftól sokat vár az ország. Egy évi miniszterelnöksége alatt ezerszer tanujelét adta a tapintatos és dolgozni akaró politikusnak. Most, a választások után megvan a többsége, lehetősége annak, hogy dolgozni is tudjon. Az elméletekből, jelszavakból elég volt, most jöjjön a gyakorlat. Szóból még nem lakott jól senki, levegőből még nem élt meg ember fia. A tömegek, nemzetek boldogságának, jólétének, megelé gedettjének fokmérője az őskor óta mindenkor a gyomor volt. Ha becsületes és gyakorlati politika életrehozásával a magyar kispolgár, munkás gyomra keresetéből i meg tud majd telni, visszatér ebbe a hazába újból a nyugalom, a béke. Visszatér az ernyedt és fáradt idegekbe, izmokba az erő, az élet, mely erő és élet egyben a magyar jövőt, a területintegritást is meg fogja hozni. ************************************************** Láncosok kiviszik a húst Kecskemétről. A hatóság nemtörődömsége miatt van a húsdrágaság. — Hogyan jöttek rá a láncosok húscsempészésére. — Két hét óta 20 százalékos húsdrágulás. Miért késik a hatóság közbelépése? — Saját tudósítónktól. — Kecskemét, júliius 23. A rendőrség nyomára jött, hogy Kecskeméten az állatpiacot teljesen ellepik budapesti és bécsi ügynökök, alkalmi láncosok, akik a helybeli fogyasztók elől összevásárolják az élő állatot és az árakat napról napra felhajtják. Ha nemcsak az élőállatokat vásárolják össze a láncosok, hanem a hajnali húspiacon is 20— 30 kilónként szedik össze különösen a borjú és sertés húst és a 7 órakor induló lajosmizsei vonattal szállítják Budapestre, ahol a kiskeméli hússal láncolnak. A rendőrség teljesen tehetetlen a húscsempészekkel, mert a városi hatóság az ugrásszerű drágulás dacára mindezideig semmit sem tett a láncolás és az árdrágítás ellen. A húsárak rohamos emelkedése miatt a lakosság kénytelen a horribilis piaci árakat megfizetni. A mészárszékekben és a piacon nap nap után a leghevesebb jelenetek játszódnak le a vevő és az eladó között. A vevők nagy tömege nyíltan a hatóságot vádolja a drágaság miatt, mert a kecskeméti piacon a mostanihoz hasonló áremelkedés régen nem történt. A húsárusok tudják a baj okát, de semmi utasítást nem kapak eddig, hogy az átutazó láncosoktól tagadják meg az eladást. A hatósági intézkedés egyre késik és a hús ára folyton emelkedik. Ma már a marhahús 150, sertéshús 180—190, borjúhús 150, zsírszalonna 200—220, sósszalonna pedig 250 koronába kerül. Két hét alatt 20 százalékos áremelkedést mutat a piac drágulási táblázata. Az egész város lakossága várja a határozott hatósági intézkedést, amely végre letöri a húsdrágaságot és rendet teremt a kecskeméti piacon. 99****49**9499949*9**999***99**9*4499**999*9*9999 Kecskeméten születnek legtöbben az országban /Az országos statisztikai hivatal első negyedévi kimutatása — Saját tudósítónktól — Kecskemét, június 23. Az országos statisztikai hivatal most adta ki a szokásos évnegyedi jelentést az ország úgynevezett népmozgalmáról. Érdekes számok, amelyek híven tükrözik vissza egyes környékek, országrészek népmozgalmát. De néhol bizony elég szomorú számokat kaptunk. A házassághoz valamennyire még volt akarat. Erre vall legalább is, hogy az utolsó három hónapban 23.920 házasságot kötöttek az országban. Zala és Somogy megyékben volt a legtöbb lakodalom a megyék közül, míg a városoknál Szeged és Hódmezővásárhely anyakönyvvezetőinek volt a legtöbb dolguk. Több mint négyezer vegyesházasságot kötöttek. A születések száma emelkedett. Élve született 64.336 gyermek, vagyis minden ezer emberre jut — a tavalyi 28-al szemben —32 születés. A bábaasszonyok legtöbbet kerestek Arad- és Bereg megyékben, míg Hont megyében lehetett a madamoknak legtöbb okuk a panaszra. A városok közül Kecskemét az, amelyet feltűnően sűrű látogatásával tisztel meg a gólyamadár. Ezzel szemben Hódmezővásárhely klímája sehogysem tetszik neki. Az egész országban a halva születettek száma 1752 volt. A halálozásnál már szomorú adatokra bukkanunk. Tizenháromezerrel több halottunk volt mint a tavalyi első negyedévben. Az idén összesen 51 664 ember költözött el örökre sorainkból. Az arányszám a múlt évi 19 helyett most 26. Legtöbb halottja van Esztergom , Hajdú-, Csanád-, Bácsbodrog- és Szabolcs megyéknek Legjobban megkímélte a nagykaszás Miskolcot. A fertőző betegségek, elsősorban is a tüdővész döbbenetes eredménnyel szedik az áldozataikat. Egy éven alul elhalt csecsemők száma 13 770 ez is egy emelkedés a tavalyihoz képest. Összegezve az eredményeket a szaporodási arányszám tavaly 88 volt, az idén leeset 6,4-re. Szomorú számok az elkallódó magyar életről. Romlás a szociáldemokrata pártban BUDAPEST, június 23. A Nép írja: A régen húzódó válság kitörésétől retteg a Vinczák-féle pártvezetőség és attól tart, hogy a szélsőséges forradalmi elemek, az igazi szociáldemokraták akciója nem tűri sokáig az ő uralmukat. A szociáldemokrata párt középső szárnya az emigránsok azonnali hazahozatalát követeli, hogy ők vegyék át a párt vezetését. A jobboldali Farkas—Vanczák-frakcióból alakult pártvezetőség elvesztette teljesen a fejét, de kikisiklott a vezetés a középszárnyhoz tartozók kezéből is. Mind erősebben foglal tért a pártban a baloldal, amely változatlanul a harmadik kommunista internacionale alapján áll. A baloldaliak elégedetlenségüknek azzal adtak kifejezést, hogy több ütemben megtagadták a horribilis szakszervezeti tagsági díjak fizetését. A munkások nem vetik alá magukat a központi vezetőség rendelkezéseinek. Mikor a tagsági díjak elkövetkezendő újabb emeléséről volt szó, kórusban kiáltották a munkások: Vörös szekfűre nincs pénzünk. fUHHN v)' ' ' I c Minden törött, kopott, szakadt, repedt, kimart, kilyukadt vas, acél, O 1a fi VaSari-UlCa D. öntöttvas, réz, bronz, aluminium, nikkel, stb. tárgyakat és géprészeket UlliliU Telefon: 252. Per AUTOGÉNNEL HEGESZT. TP