Kecskemét és Vidéke, 1926. január-június (7. évfolyam, 1-24. szám)

1926-06-20 / 24. szám

4. O­cl. 24. szám, Kecskemét és Vidéke — Az irredenta elitéltje. Némethy B. dr., áll. jószág, ig. főtanácsos egy kőnyomatos útján nyílt levelet intézett a keresztény magyar társada­lomhoz a frankügyben elitél­­tek érdekében, melyben fel­hívta, a magyar közönséget, hogy a kegyelmi kérvény aláírását kezdje meg. A ma­gyar társadalom, mondja egyebek közt a nyir levél, mely a legszentebb jogával, a kérelmezési joggal élve, az államfőhöz fordul, nem kutatja, hogy a mindenek felett álló jog és állami ér­dek megengedi-e ennek a kérelemnek a teljesítését, ez a tábor csak azt akarja, hogy az egész világ tudomást sze­rezzen arról, hogy börtönbe jutott mártírjait még nem ta­gadja, hogy Magyarországért, Trianon megsemmisítéséért, idegen uralom alatt élő el­­mútt magyar véreiért vagyo­nát, életét, becsületét és min­dent feláldozni hajlandó. A legimponálóbban Baja ke­resztény magyar társadalma karolta fel a mozgalmat, ahol elsőnek Gonerlik Kálmán dr., a bajaiak népszerű apát­plébánosa kezdette meg az aláírások nagy tömegét. — Csehország mosakodása a magyar nyugdíjasok kér­désében. Mint Prágából ír­ják, Holota János dr. nem­zeti párti képviselő ugyan­csak sarokba szorította a cseh kormányt a nyomorgó és éhező magyar nyugdí­jasokkal és árvákkal szem­ben tanúsított embertelen magatartásáért. Elhangzott beszédére Hrusovsky, cseh előadó Benes ellenséges politikájáért a magyar kor­mányra próbálta hárítani a felelősséget. Cinikusan nem átallotta Holota dr.­­nak azt ajánlani lépjen összeköttetésbe a magyar kormánnyal, hogy ez mi­nél előbb megtegye a nyug­díjasok ügyében kezde­ményező lépéseit. (Mintha Bethlen nem „kezdemé­nyezne“ már évek óta !) Azt is állította Hrusovszky, hogy a magyar kormány szán­dékosan nem akarja ennek a kérdésnek rendezését, hogy ezáltal a felvidéki magyarságot állandóan nyugtalanságban és elége­detlenségben tartsa­­ ? — A Ruthénföld újabb kálváriája. Beregszászból je­lentik, hogy a gazdasági­lag amúgy is tönkretett Ruthénföldre ismét nagy csapást mért a cseh kor­mányzat. Nem kevesebb­ről van szó, mint arról, hogy a Ruthénföldre előirányzott befektetési összegből 32 millió cseh koronát töröl. A spórolás jelszava alatt visszafejleszti minden vo­nalon ezt a boldogtalan felföldet. Nem ad pénzt se iskolára, se Tisza szabá­lyozására. A Ruthénföld 800 iskolájára és azok fenn­tartási költségeire mindösz­­sze nevetségszámba menő 162 ezer cseh koronát irá­nyoz elő. Elejti a Tisza szabályozását is és a part­védelmet, mintha híven akarná lemásolni az olá­hok rendszerét, amely ta­vasszal Békés megyét dön­tötte halálos veszedelembe. Ha áradás következnék be Feketeházánál, vagy Csap­nál úgy az beláthatatlan és katasztrofálisnak mond­ható anyagi károkat okozna a Ruthénföld sík vidé­kein. — A farkasok békében akarnak élni a bárányokkal! Ezt a régi mesét juttatja eszünkbe az oláhok „eszé­nek“, Petrescu - Comnen berlini követnek ama nyi­latkozata, hogy az oláh kormányok külpolitikája minden időben csak egy lehet: a béke politikája (?) és a szomszédaival való legbarátságosabb egzisz­tencia-szerződések megkö­tése. (!) A követ mélységes sajnálkozását fejezte ki, hogy eddig még Románia egy szomszédja sem írta alá „úgynevezett“ béke­­ajánlatukat és három szom­szédja közül egyik sem sietett megragadni Románia feléje nyújtott kezét. Való­ban Bulgáriának és Orosz­országnak, — Csonkama­­gyarországról nem is szólva, — nem olyan nagyon sür­gős a moloch-étvágyú és szomszédai testéből élő Románia baráti (?) jobbját megszorongatni. A hang Jákobé, de a kezük, még mindig Ezsaué! földet hovátovább jobban és jobban kiélik. Sokan vannak közöttük akik tudják és lát­ják azt, hogy termésük azért mutat csökkenést, mert föld­jüket nem trágyázzák. A trá­gyázás azonban olyan sokba kerül, hogy azt képtelenek végrehajtani. Faluhelyen egy kocsi istállótrágya 40.000 K. kerül. Egy kát. holdra pedig 25 kocsi kell, ami egymagá­ban is 1.000.000 K. A kifu­varozás is legalább 30.000 korona kocsinként és így egy kát. hold istálló trágyázása 1.750.000 koronába kerül. Olyan nagy összeg ez, ameny­­nyivel a kezdő kisgazda nem rendelkezik, tehát nem trá­gyáz s ezért csökken termése évről-évre, holott ezek csak akkor bologulnának, ha nagy terméseket tudnának aratni. A vásárolt istállótrágyánál azonban sokkalta olcsóbb a műtrágya. Nyúljanak tehát egyelőre a műtrágyákhoz és alkalmazzanak egy kát, holdra 150 kg. szuperfoszfátot és 50—60 kg. mészhidrogént, amely műtrágyamennyiség 420—450 ezer koronába ke­rül, kifuvarozása pedig számba se jöhet, mert alig két mé­termázsát kell kihordani, amit két három fordulással a há­tán is elvégezhet. Ha azután ezen műtrágyázás segélyével nagy terméseket fog aratni, valamit félre lehet tenni ál­latvásárlási célokra is, ame­lyek segélyével istállótrágyát tud termelni s földjét azzal is javítani. A föld termőere­jének kiapadásába semmiként sem szabad belenyugodni. Trágyázni okvetlenül kell, különben nem bír megküz­deni földjével, nem tud hasz­­not hajtó terméseket elérni. KÖZGAZDASÁG, Közli: Korádsy Béla ny. m kir. gazdasági akadémiai igazgató Bp.st. Az újonnan földhöz jutta­tónak gazdasági rendszere. Ezer és ezer kisgazdát jut­tatott mostanában a földre­form kisebb szántóföldterü­lethez, amelyek többnyire nem akadnak olyan nagy ter­méseket mint aminőt az új tulajdonosok várnak. Ennek rendszerint az az oka, hogy az új gazdák nem rendelkez­nek állatokkal, ezért nincs­­istálló trágyájuk s igy termé­­jj­­ük évről évre csökken. a " Felelős szerkesztő: KATONA GÉZA Laptulajdonos és kiadó: Hungária Nyomda- és Lapkiadó Rt. Kecskeméten HARKÁNy-GyóggyFüRDő (Pécs mellett) 62 fok természetes meleg kénes, iszapos, kád és nyitott fürdők Rheuma és hasontermészetü bajok gyógyi­ására. Kérjen prospektust a a fürdő igazgatóságától INT. TELEFONU 9 SZÁM . TERMÉSZETES SZÉNSAVAS kénes ásványvizfürdő Ráddium tartalmú Előkelő orvostanárok ajánlják. Pensió 85.000 korona. Kérjen prospektust. ÁRPÁDFÜRDŐ, Székesfehérvár. AJÁNLOK ! AJÁNLOK ! ~ FRISS ~ LÓ TRÁGYÁT zöldség-­ét gomba­---.. tenyésztésre----­VEGYES ISTÁLLÓTRÁGYÁT pedig tavaszi vetés alá. HERCZOG BÉLA BUDAPEST, VÖRÖSMARTY UT®A 19 SZÁM TELEFON: 52-92. rCSC— XXX ^HIGÁRM-NYOMM ÉS LIPKIJi RT.^j $ KÉSZÍT: m ló meghívókat, eljegyzési W 12 és lakodalmi kártyákat, gyász-­o lapokat, heti vagy havi folyóiratokat, Z Q plakátokat és minden e szakmába _ Cl. vágó munkát a legjutányo­s­sabb és legizlésesebb jjJ kivitelben. ^ ^ KECSKEMÉT, ij ARANY JÁNOS-U. 6. SZÉCHENYI-TÉR 1. Ügynökü­k, kik járásuk vagy megyéjük területén előnyös jutalék ellenében gazdasági gépeik és eszközök eladásával kívánnak foglalkozni, szíveskedjenek ajánla­taikat — eddigi foglalkozás, élet­kor és családi állapot megnevez­­sével — alanti címre küldeni. TERÉNyi I. gazdasági gépkeresk- Bpest, VI., Vilmos-császár­ út 45. Nyomatott a Hungária Nyomda- és Lapkiadó Részvénytársaságnál Kecskemét, Arany János-uica & ÍRÓ­, kath. bérbáj, átjáró udvar.)

Next