Kecskemét és Vidéke, 1926. január-június (7. évfolyam, 1-24. szám)
1926-06-20 / 24. szám
4. Ocl. 24. szám, Kecskemét és Vidéke — Az irredenta elitéltje. Némethy B. dr., áll. jószág, ig. főtanácsos egy kőnyomatos útján nyílt levelet intézett a keresztény magyar társadalomhoz a frankügyben elitéltek érdekében, melyben felhívta, a magyar közönséget, hogy a kegyelmi kérvény aláírását kezdje meg. A magyar társadalom, mondja egyebek közt a nyir levél, mely a legszentebb jogával, a kérelmezési joggal élve, az államfőhöz fordul, nem kutatja, hogy a mindenek felett álló jog és állami érdek megengedi-e ennek a kérelemnek a teljesítését, ez a tábor csak azt akarja, hogy az egész világ tudomást szerezzen arról, hogy börtönbe jutott mártírjait még nem tagadja, hogy Magyarországért, Trianon megsemmisítéséért, idegen uralom alatt élő elmútt magyar véreiért vagyonát, életét, becsületét és mindent feláldozni hajlandó. A legimponálóbban Baja keresztény magyar társadalma karolta fel a mozgalmat, ahol elsőnek Gonerlik Kálmán dr., a bajaiak népszerű apátplébánosa kezdette meg az aláírások nagy tömegét. — Csehország mosakodása a magyar nyugdíjasok kérdésében. Mint Prágából írják, Holota János dr. nemzeti párti képviselő ugyancsak sarokba szorította a cseh kormányt a nyomorgó és éhező magyar nyugdíjasokkal és árvákkal szemben tanúsított embertelen magatartásáért. Elhangzott beszédére Hrusovsky, cseh előadó Benes ellenséges politikájáért a magyar kormányra próbálta hárítani a felelősséget. Cinikusan nem átallotta Holota dr.nak azt ajánlani lépjen összeköttetésbe a magyar kormánnyal, hogy ez minél előbb megtegye a nyugdíjasok ügyében kezdeményező lépéseit. (Mintha Bethlen nem „kezdeményezne“ már évek óta !) Azt is állította Hrusovszky, hogy a magyar kormány szándékosan nem akarja ennek a kérdésnek rendezését, hogy ezáltal a felvidéki magyarságot állandóan nyugtalanságban és elégedetlenségben tartsa ? — A Ruthénföld újabb kálváriája. Beregszászból jelentik, hogy a gazdaságilag amúgy is tönkretett Ruthénföldre ismét nagy csapást mért a cseh kormányzat. Nem kevesebbről van szó, mint arról, hogy a Ruthénföldre előirányzott befektetési összegből 32 millió cseh koronát töröl. A spórolás jelszava alatt visszafejleszti minden vonalon ezt a boldogtalan felföldet. Nem ad pénzt se iskolára, se Tisza szabályozására. A Ruthénföld 800 iskolájára és azok fenntartási költségeire mindöszsze nevetségszámba menő 162 ezer cseh koronát irányoz elő. Elejti a Tisza szabályozását is és a partvédelmet, mintha híven akarná lemásolni az oláhok rendszerét, amely tavasszal Békés megyét döntötte halálos veszedelembe. Ha áradás következnék be Feketeházánál, vagy Csapnál úgy az beláthatatlan és katasztrofálisnak mondható anyagi károkat okozna a Ruthénföld sík vidékein. — A farkasok békében akarnak élni a bárányokkal! Ezt a régi mesét juttatja eszünkbe az oláhok „eszének“, Petrescu - Comnen berlini követnek ama nyilatkozata, hogy az oláh kormányok külpolitikája minden időben csak egy lehet: a béke politikája (?) és a szomszédaival való legbarátságosabb egzisztencia-szerződések megkötése. (!) A követ mélységes sajnálkozását fejezte ki, hogy eddig még Románia egy szomszédja sem írta alá „úgynevezett“ békeajánlatukat és három szomszédja közül egyik sem sietett megragadni Románia feléje nyújtott kezét. Valóban Bulgáriának és Oroszországnak, — Csonkamagyarországról nem is szólva, — nem olyan nagyon sürgős a moloch-étvágyú és szomszédai testéből élő Románia baráti (?) jobbját megszorongatni. A hang Jákobé, de a kezük, még mindig Ezsaué! földet hovátovább jobban és jobban kiélik. Sokan vannak közöttük akik tudják és látják azt, hogy termésük azért mutat csökkenést, mert földjüket nem trágyázzák. A trágyázás azonban olyan sokba kerül, hogy azt képtelenek végrehajtani. Faluhelyen egy kocsi istállótrágya 40.000 K. kerül. Egy kát. holdra pedig 25 kocsi kell, ami egymagában is 1.000.000 K. A kifuvarozás is legalább 30.000 korona kocsinként és így egy kát. hold istálló trágyázása 1.750.000 koronába kerül. Olyan nagy összeg ez, amenynyivel a kezdő kisgazda nem rendelkezik, tehát nem trágyáz s ezért csökken termése évről-évre, holott ezek csak akkor bologulnának, ha nagy terméseket tudnának aratni. A vásárolt istállótrágyánál azonban sokkalta olcsóbb a műtrágya. Nyúljanak tehát egyelőre a műtrágyákhoz és alkalmazzanak egy kát, holdra 150 kg. szuperfoszfátot és 50—60 kg. mészhidrogént, amely műtrágyamennyiség 420—450 ezer koronába kerül, kifuvarozása pedig számba se jöhet, mert alig két métermázsát kell kihordani, amit két három fordulással a hátán is elvégezhet. Ha azután ezen műtrágyázás segélyével nagy terméseket fog aratni, valamit félre lehet tenni állatvásárlási célokra is, amelyek segélyével istállótrágyát tud termelni s földjét azzal is javítani. A föld termőerejének kiapadásába semmiként sem szabad belenyugodni. Trágyázni okvetlenül kell, különben nem bír megküzdeni földjével, nem tud hasznot hajtó terméseket elérni. KÖZGAZDASÁG, Közli: Korádsy Béla ny. m kir. gazdasági akadémiai igazgató Bp.st. Az újonnan földhöz juttatónak gazdasági rendszere. Ezer és ezer kisgazdát juttatott mostanában a földreform kisebb szántóföldterülethez, amelyek többnyire nem akadnak olyan nagy terméseket mint aminőt az új tulajdonosok várnak. Ennek rendszerint az az oka, hogy az új gazdák nem rendelkeznek állatokkal, ezért nincsistálló trágyájuk s igy terméjjük évről évre csökken. a " Felelős szerkesztő: KATONA GÉZA Laptulajdonos és kiadó: Hungária Nyomda- és Lapkiadó Rt. Kecskeméten HARKÁNy-GyóggyFüRDő (Pécs mellett) 62 fok természetes meleg kénes, iszapos, kád és nyitott fürdők Rheuma és hasontermészetü bajok gyógyiására. Kérjen prospektust a a fürdő igazgatóságától INT. TELEFONU 9 SZÁM . TERMÉSZETES SZÉNSAVAS kénes ásványvizfürdő Ráddium tartalmú Előkelő orvostanárok ajánlják. Pensió 85.000 korona. Kérjen prospektust. ÁRPÁDFÜRDŐ, Székesfehérvár. AJÁNLOK ! AJÁNLOK ! ~ FRISS ~ LÓ TRÁGYÁT zöldség-ét gomba---.. tenyésztésre----VEGYES ISTÁLLÓTRÁGYÁT pedig tavaszi vetés alá. HERCZOG BÉLA BUDAPEST, VÖRÖSMARTY UT®A 19 SZÁM TELEFON: 52-92. rCSC— XXX ^HIGÁRM-NYOMM ÉS LIPKIJi RT.^j $ KÉSZÍT: m ló meghívókat, eljegyzési W 12 és lakodalmi kártyákat, gyász-o lapokat, heti vagy havi folyóiratokat, Z Q plakátokat és minden e szakmába _ Cl. vágó munkát a legjutányossabb és legizlésesebb jjJ kivitelben. ^ ^ KECSKEMÉT, ij ARANY JÁNOS-U. 6. SZÉCHENYI-TÉR 1. Ügynökük, kik járásuk vagy megyéjük területén előnyös jutalék ellenében gazdasági gépeik és eszközök eladásával kívánnak foglalkozni, szíveskedjenek ajánlataikat — eddigi foglalkozás, életkor és családi állapot megnevezsével — alanti címre küldeni. TERÉNyi I. gazdasági gépkeresk- Bpest, VI., Vilmos-császár út 45. Nyomatott a Hungária Nyomda- és Lapkiadó Részvénytársaságnál Kecskemét, Arany János-uica & ÍRÓ, kath. bérbáj, átjáró udvar.)