Kecskemét és Vidéke, 1939. január-június (20. évfolyam, 1-26. szám)

1939-01-02 / 1. szám

1939. január 2 . KECSKEMÉT ÉS VIDÉKE 3 oldal Téli melegedőt! Hajléktalanok z utcán a váro­sin a fo­yás­in — , Menjünk b ' a v r­sházára fdmelegedni ! — Az o­rágai vándorai h b in-faiban Kecskemét nélkülöz egy rendkívüli nagyfontosságú szociális intézményt, éjjeli szállással egybekapcsolt téli melegedő he­lyiséget. A város 83 ezer lakosa közül kb. 40 ezer kint lakik a várostól 5—35 kilométer távolságban. Nap-nap után jönnek be szá­zak, sőt sokszor ezrek a tanyavilágból, hogy itt bent elintézzék ügyes-bajos dolgukat. A város nem fogadja őket meleg szeretet­tel a ttéli napokban: most a csikorgó hideg­ben a hivatalba járás után bekényszerülnek a kocsmákban, még a gyerekek is­ vagy ha nincs pénzük a fröccsözésre, akkor kint az utcán ácsorognak, járkálnak, míg a követ­kező vonat haza nem viszi őket. Nincs Kecskeméten, a 40 ezer lelket számláló tanyavilággal dicsekvő városnak téli melegedő helyisége. Nap-nap után megdöbbentő, szívet elszomorító jelenséget látunk a városháza ol­dalfolyosóin. Toprongyos öregek, megké­­kült testű koldusgyerekek fürtként borul­nak a folyosó fűtőtestjeire és a vashoz szorítva igyekeznek felmelegedni, a vérke­ringést megindítani kezükben, lábukban. Lopják, habzsolják a meleget. Megdöbbentő, hogy most, a csikorgó hideg időkben igen sokan ilyen szavakkal lépnek be a városházára: »Gyerünk a fo­lyosóra megmelegedni.« Ezek az emberek nem koldusok, hajléktalanok, hanem a tanyavilág távoli részéből jöttek be ügyes­bajos dolgaikat elintézni és félholtra fagy­va nem tudnak máshol meleget kapni. Csak a városháza folyosóján, Duna—Tisza közén már nincs egyet­len egy község sem, ahol a vezetőség nem tartana fenn a vándorok részére szalma­zsákkal, mosd­óbe­rendezéssel ellátott szobát. Csak Kecskeméten nem gondolunk az országutak vándoraira. Csak a betonutak kikötővárosában nincs éjjeli menedékhely. Állítjuk, hogy az a sok besurranó tol­­vajlás, álkulcsos betörés megszűnne, alább­hagyna, ha lenne éj­jeli-ménen é­s hely Kecs­keméten. Az­­ismeretlen tettesek« nyolcvan szá­zaléka ugyanis a városunkon áthaladó ván­dorok csoportjából tevődik ki. Azokból, akik házról-házra mennek szállásért, de mindenhol könyörtelenül (a már szomorú tapasztalatok alapján is) el­utasítják őket. A hideg nem ismer izgal­mat: 20—30 kilométeres gyaloglás után kell kis pihenő. A vándor tehát lop, ál­­kulccsal behatol a lakásba és a lopott in­góságok árán biztosít magának éjszakai szállást, pár falat ételt és a vándorlást, a csontokon is átfuvó szélt, emberi sorsot el­feledtető alkoholt. A város közbiztonsága is megköveteli, hogy téli melegedőt, éjjeli menedékházat nyissunk! A téli melegedő felállítását, a mene­dékház karbantartását a szociális célt ma­guk elé kitűző egyesületek vállalhatnák magukra. Csak arra kell gondolnunk: a tanyákról bejövő földmíves testvéreink milyen kese­rűséggel hagyják el a várost, mely nem fogadta őket »melegen.« Csak azt nem szabad elfeledtet­nünk, hogy az éjjeli menedékhelyen befogadással hány és hány embert tudjjunk a bűntől visszatartani, esetleg a munkához vissza­vezetni. Magyar­ életek csatangolnak a kecske­méti utcákon, a téli hideg elől kényelmes, fűtött szobákba zárt polgárokhoz eredmény­telenül zörgetnek be. A városnak kint a Bethlen-körút­on, úgy­szintén a város még 3 helyén lenne olyan alkalmas háza, melyben egy-két szobát erre a rendkívül fontosságú szociális kérdés megvalósítására nyithatna. Téli melegedőt kér nemcsak a városi hajléktalan, hanem a tanyavilágról bejövő adófizető polgár is. Éjjeli menedékhelyet kell nyitnunk nemcsak a város közbiztonsága, hanem a jóhírneve érdekében is: négy világtájról jönnek felénk az országút vándorai, vi­gyáznunk kell arra, hogy az amúgy is túl magas bűnügyi statisztikánk rohamosan ne emelkedjék! r-rTr-jt-r-r-ic-r-i-irx3 CO Bódogh festékraktár Szabadság-tér 2. Festék, lak, ecset, vegyi, háztartási és illatszertár legolcsóbb bevásárlási helye. 1._*. Háború - vagy b­ak ? Nemrégiben érdekes statisztika látott napvilágot a nagy háború költségeiről. Ez az összeállítás a háborúban részt vett összes­ országok kiadásait, valamint a vesztesége­ket, amelyeket a háborúval járó pusztítások okoztak, 80.000.000 (00 fontra becsüli. Ki­számították a tudósok, hogy ebből a hatal­mas összegből Anglia, Kanada, Ausztrália, Amerika, Németország, Franciaország, Bel­gium és Oroszország minden családos pol­gárának berendezett kis családi házat és hozzávaló földet adhatott volna. Tett volna ezenkívül egymillió font értékű könyvtárra, és minden százezernél több lakossal bíró városban egyetemre. Olyan hatalmas össze­get emésztett fel a négyéves háború, ami­vel statisztikusok is csak ritkán dolgoznak és olyan tervek megvalósítására nyújtott volna lehetőséget, amivel kormányok nem is foglalkoztak. De mit gondoljunk a jövő háborújáról, milyen áldozatokat fog köve­telni egy új világégés, amelyet a pusztítás­nak azóta sokszorosan fejlettebb eszközeivel vívnak majd meg...­­Kecskemét th. város polgármesterétől 36.555—1938. IV. sz. HIRDETMÉNY a forgalmi adómentesség igazolására szol­gáló őstermelői igazolványok 1939. évre leendő érvényesítése tárgyában. A m. kir. pénzügyminiszter úr 193701/ 1935. sz. rendeletének 1. pontja értelmé­ben a forgalmi adómentesség igazolására szolgáló igazolványok 1938. évi december hó 31. napjával érvényüket vesztik. Akik továbbra is igénybe óhajtják venni a for­galmi adómentességet, azok 1938. évi de­cember hó 27. napjától kezdve kérhetik régi igazolványaiknak érvényesítését vagy ennek nem létében új igazolványok kiadá­sát. Az igazolványok érvényesítése és új igazolványok kiadása a város IV. ügyosztá­lyánál (Városháza, I. em. 17. ajtószám) történik. A laki­telekiek és bugaci lakosok az ottani közigazgatási kirendeltségnél is előterjeszthetik ezirányú kérelmüket. Tájékozásul közlöm, hogy erre az iga­zolványra csak az tarthat igényt, ki saját terményeit viszi a piacra s csak annak van rá szüksége, ki baromfit, élő vagy vágott állapotban hoz a piacon forgalomba. A bizonyítvány érvényesítésének és az új igazolvány kiállításának módozatai a következők: 1. A birtok területét az adótelekkönyvi nyilvántartó hivatal által kiállítandó igazol­vánnyal, részesművelőknél az erre vonat­kozó szerződéssel kell igazolni. 2. Igényjogosultságot és az árusításnál közreműködő családtagok, esetleg alkalma­zottak nevét, korát az illetékes kézbesítő­vel vagy mezőőrrel kell igazoltatni. Mindkét adat igazolására szolgáló nyomtatvány, az adótelekkönyvi nyilván­­­tartó hivatalnál a kérelmezők rendelkezé­sére áll. A kiállított nyomtatvány, (részesmű­velőknél még a szerződés is behozandó) ellenében a régi igazolvány beszolgáltatása mellett minden igényjogosult megkapja az érvényesített vagy újonnan kiállított ős­termelői igazolványát. A­ bizonyítványok kiállítása a fonódá­­sok elkerülése végett lehetőleg úgy törté­­nik, hogy a pusztaiak igazolványát heti­piaci napon adja ki a IV. ügyosztály, mert ekkor a kézbesítők és mezőőrök rendelke­zésre állanak. Hangsúlyozom, hogy a bizonyítványok m­ostani kiváltása nem kötelező, mert az év folyamán bármikor kérheti, de a jövő év­ben csak az új, illetve érvényesített bizo­nyítványok alapján vehető igénybe a for­galmi adómentesség.­­ Ez az igazolvány a pesti piacokon való árusításra nem érvényes.­­ Kecskemét, 1938. évi december hó 22. napján. A polgármester megbízásából: dr. La­­bancz sk. tb. tanácsnok. A kiadmány hiteléül : Laczy sk. igazgató. 6 havi részletre áruforgalom útján legolcsóbb bevásárlási forrás SZŐNYEG, PAPLAN, SEZLON és MATRACOKBAN Ifj. Szánd János kárpitos cégnél, Ó-Kollégium mellett. RADIO MOSOR: HÉTFŐ, JANUÁR 2. BUDAPEST I.: 6.45: Torna, idő­járás, hírek, étrend. 10: Hírek. 10.20: Egy felvidéki lapról! 10.­15: Mexikóról. 12.10:­­Cigányzene, közben 12.30: Hírek. 1.30: Katonazene.

Next