Kecskemét és Vidéke, 1939. január-június (20. évfolyam, 1-26. szám)
1939-01-02 / 1. szám
1939. január 2 . KECSKEMÉT ÉS VIDÉKE 3 oldal Téli melegedőt! Hajléktalanok z utcán a városin a foyásin — , Menjünk b ' a v rsházára fdmelegedni ! — Az orágai vándorai h b in-faiban Kecskemét nélkülöz egy rendkívüli nagyfontosságú szociális intézményt, éjjeli szállással egybekapcsolt téli melegedő helyiséget. A város 83 ezer lakosa közül kb. 40 ezer kint lakik a várostól 5—35 kilométer távolságban. Nap-nap után jönnek be százak, sőt sokszor ezrek a tanyavilágból, hogy itt bent elintézzék ügyes-bajos dolgukat. A város nem fogadja őket meleg szeretettel a ttéli napokban: most a csikorgó hidegben a hivatalba járás után bekényszerülnek a kocsmákban, még a gyerekek is vagy ha nincs pénzük a fröccsözésre, akkor kint az utcán ácsorognak, járkálnak, míg a következő vonat haza nem viszi őket. Nincs Kecskeméten, a 40 ezer lelket számláló tanyavilággal dicsekvő városnak téli melegedő helyisége. Nap-nap után megdöbbentő, szívet elszomorító jelenséget látunk a városháza oldalfolyosóin. Toprongyos öregek, megkékült testű koldusgyerekek fürtként borulnak a folyosó fűtőtestjeire és a vashoz szorítva igyekeznek felmelegedni, a vérkeringést megindítani kezükben, lábukban. Lopják, habzsolják a meleget. Megdöbbentő, hogy most, a csikorgó hideg időkben igen sokan ilyen szavakkal lépnek be a városházára: »Gyerünk a folyosóra megmelegedni.« Ezek az emberek nem koldusok, hajléktalanok, hanem a tanyavilág távoli részéből jöttek be ügyesbajos dolgaikat elintézni és félholtra fagyva nem tudnak máshol meleget kapni. Csak a városháza folyosóján, Duna—Tisza közén már nincs egyetlen egy község sem, ahol a vezetőség nem tartana fenn a vándorok részére szalmazsákkal, mosdóberendezéssel ellátott szobát. Csak Kecskeméten nem gondolunk az országutak vándoraira. Csak a betonutak kikötővárosában nincs éjjeli menedékhely. Állítjuk, hogy az a sok besurranó tolvajlás, álkulcsos betörés megszűnne, alábbhagyna, ha lenne éjjeli-ménen és hely Kecskeméten. Azismeretlen tettesek« nyolcvan százaléka ugyanis a városunkon áthaladó vándorok csoportjából tevődik ki. Azokból, akik házról-házra mennek szállásért, de mindenhol könyörtelenül (a már szomorú tapasztalatok alapján is) elutasítják őket. A hideg nem ismer izgalmat: 20—30 kilométeres gyaloglás után kell kis pihenő. A vándor tehát lop, álkulccsal behatol a lakásba és a lopott ingóságok árán biztosít magának éjszakai szállást, pár falat ételt és a vándorlást, a csontokon is átfuvó szélt, emberi sorsot elfeledtető alkoholt. A város közbiztonsága is megköveteli, hogy téli melegedőt, éjjeli menedékházat nyissunk! A téli melegedő felállítását, a menedékház karbantartását a szociális célt maguk elé kitűző egyesületek vállalhatnák magukra. Csak arra kell gondolnunk: a tanyákról bejövő földmíves testvéreink milyen keserűséggel hagyják el a várost, mely nem fogadta őket »melegen.« Csak azt nem szabad elfeledtetnünk, hogy az éjjeli menedékhelyen befogadással hány és hány embert tudjjunk a bűntől visszatartani, esetleg a munkához visszavezetni. Magyar életek csatangolnak a kecskeméti utcákon, a téli hideg elől kényelmes, fűtött szobákba zárt polgárokhoz eredménytelenül zörgetnek be. A városnak kint a Bethlen-körúton, úgyszintén a város még 3 helyén lenne olyan alkalmas háza, melyben egy-két szobát erre a rendkívül fontosságú szociális kérdés megvalósítására nyithatna. Téli melegedőt kér nemcsak a városi hajléktalan, hanem a tanyavilágról bejövő adófizető polgár is. Éjjeli menedékhelyet kell nyitnunk nemcsak a város közbiztonsága, hanem a jóhírneve érdekében is: négy világtájról jönnek felénk az országút vándorai, vigyáznunk kell arra, hogy az amúgy is túl magas bűnügyi statisztikánk rohamosan ne emelkedjék! r-rTr-jt-r-r-ic-r-i-irx3 CO Bódogh festékraktár Szabadság-tér 2. Festék, lak, ecset, vegyi, háztartási és illatszertár legolcsóbb bevásárlási helye. 1._*. Háború - vagy bak ? Nemrégiben érdekes statisztika látott napvilágot a nagy háború költségeiről. Ez az összeállítás a háborúban részt vett összes országok kiadásait, valamint a veszteségeket, amelyeket a háborúval járó pusztítások okoztak, 80.000.000 (00 fontra becsüli. Kiszámították a tudósok, hogy ebből a hatalmas összegből Anglia, Kanada, Ausztrália, Amerika, Németország, Franciaország, Belgium és Oroszország minden családos polgárának berendezett kis családi házat és hozzávaló földet adhatott volna. Tett volna ezenkívül egymillió font értékű könyvtárra, és minden százezernél több lakossal bíró városban egyetemre. Olyan hatalmas összeget emésztett fel a négyéves háború, amivel statisztikusok is csak ritkán dolgoznak és olyan tervek megvalósítására nyújtott volna lehetőséget, amivel kormányok nem is foglalkoztak. De mit gondoljunk a jövő háborújáról, milyen áldozatokat fog követelni egy új világégés, amelyet a pusztításnak azóta sokszorosan fejlettebb eszközeivel vívnak majd meg...Kecskemét th. város polgármesterétől 36.555—1938. IV. sz. HIRDETMÉNY a forgalmi adómentesség igazolására szolgáló őstermelői igazolványok 1939. évre leendő érvényesítése tárgyában. A m. kir. pénzügyminiszter úr 193701/ 1935. sz. rendeletének 1. pontja értelmében a forgalmi adómentesség igazolására szolgáló igazolványok 1938. évi december hó 31. napjával érvényüket vesztik. Akik továbbra is igénybe óhajtják venni a forgalmi adómentességet, azok 1938. évi december hó 27. napjától kezdve kérhetik régi igazolványaiknak érvényesítését vagy ennek nem létében új igazolványok kiadását. Az igazolványok érvényesítése és új igazolványok kiadása a város IV. ügyosztályánál (Városháza, I. em. 17. ajtószám) történik. A lakitelekiek és bugaci lakosok az ottani közigazgatási kirendeltségnél is előterjeszthetik ezirányú kérelmüket. Tájékozásul közlöm, hogy erre az igazolványra csak az tarthat igényt, ki saját terményeit viszi a piacra s csak annak van rá szüksége, ki baromfit, élő vagy vágott állapotban hoz a piacon forgalomba. A bizonyítvány érvényesítésének és az új igazolvány kiállításának módozatai a következők: 1. A birtok területét az adótelekkönyvi nyilvántartó hivatal által kiállítandó igazolvánnyal, részesművelőknél az erre vonatkozó szerződéssel kell igazolni. 2. Igényjogosultságot és az árusításnál közreműködő családtagok, esetleg alkalmazottak nevét, korát az illetékes kézbesítővel vagy mezőőrrel kell igazoltatni. Mindkét adat igazolására szolgáló nyomtatvány, az adótelekkönyvi nyilvántartó hivatalnál a kérelmezők rendelkezésére áll. A kiállított nyomtatvány, (részesművelőknél még a szerződés is behozandó) ellenében a régi igazolvány beszolgáltatása mellett minden igényjogosult megkapja az érvényesített vagy újonnan kiállított őstermelői igazolványát. A bizonyítványok kiállítása a fonódások elkerülése végett lehetőleg úgy történik, hogy a pusztaiak igazolványát hetipiaci napon adja ki a IV. ügyosztály, mert ekkor a kézbesítők és mezőőrök rendelkezésre állanak. Hangsúlyozom, hogy a bizonyítványok mostani kiváltása nem kötelező, mert az év folyamán bármikor kérheti, de a jövő évben csak az új, illetve érvényesített bizonyítványok alapján vehető igénybe a forgalmi adómentesség. Ez az igazolvány a pesti piacokon való árusításra nem érvényes. Kecskemét, 1938. évi december hó 22. napján. A polgármester megbízásából: dr. Labancz sk. tb. tanácsnok. A kiadmány hiteléül : Laczy sk. igazgató. 6 havi részletre áruforgalom útján legolcsóbb bevásárlási forrás SZŐNYEG, PAPLAN, SEZLON és MATRACOKBAN Ifj. Szánd János kárpitos cégnél, Ó-Kollégium mellett. RADIO MOSOR: HÉTFŐ, JANUÁR 2. BUDAPEST I.: 6.45: Torna, időjárás, hírek, étrend. 10: Hírek. 10.20: Egy felvidéki lapról! 10.15: Mexikóról. 12.10:Cigányzene, közben 12.30: Hírek. 1.30: Katonazene.