Állami Katona József gimnázium, Kecskemét, 1925

látja el. — Az osztályok elhelyezése részint (I. II.) a róm. kath. algimnáziumban, részint (III. o.) magánházban — kissé távolabb — történt. Felszerelésről a város gondoskodott. Alapításra nézve egyik legrégibb alreáliskola „ősünk“ (8-ik az ország­ban) azonban 5 évi fennállás után 1861. év nyarán megszűnik , a városi közgyűlés ekkor mondja ki az intézet feloszlatását, tanárainak elbocsátását. Megszűnésének több oka volt, de legfőképen elnéptelenedése. Az utolsó évben (1860 — 1) az I —III. osztályban összesen csak 27 tanuló iratkozott be, egész fennállása alatt is mindössze 128 növendéke volt. Idegenkedtek tőle, érezte min­denki, hogy ideiglenes intézmény, mutatta ezt az is, hogy a három osztályt sem tudta egy épületben elhelyezni. Politikai okok miatt is népszerűtlen volt a cs. és kir. Helyhatóság különös beavatkozásai miatt, dacára annak, hogy a tanítás nyelve magyar volt. A legnagyobb baj azonban az volt, hogy nem lévén bennszülött intézet — az uj intézményeknek kijáró dédelgetés is elmaradva — nem tudott versenyre kelni a százados múltú két középiskolával: róm. kath. gimnáziummal és a ref collégium­mal. A mostani palotában élő, 10 osztályos, közel 400 növendéket számláló in­tézetünk alapítása — az előbbitől teljesen függetlenül — 1869-re esik amidőn a vi. kir vallás- és közoktatásügyi Minisztérium és Kecskemét város közönsége szerződésileg megállapodnak abban, hogy Kecskeméten állami alreáltanoda állítta­­tik fel, melynek elhelyezéséről, iskolai bútorzati berendezéséről a város gondos­kodik, míg a személyi kiadásokat és iskolai felszerelések költségeit az állam fedezi igazgatása az áll. iskolákra vonatkozó törvények és rendeletek szerint folyik. Az igazgató és a tanszemélyzet kinevezési joga az államot illeti. Az 1. e. már 1870. okt. 1-én 50 tanulóval meg is nyílik. Az intézet sze­mélyzete mindössze egy igazgatóból, egy rendes és egy helyettes tanárból áll ; a vallástanításról az 5 egyházközség gondoskodik s az így felmerült anyagi terheket egymás között osztják meg egyház, város és állam. — Három osztályos teljes alreáliskolává 1872/3. isk. évben lesz, amikor a III. osztály is megnyílik. A nö­vendékek összlétszáma az uj fejlődésben levő intézethez képest nagy: 129, tehát osztályonként 40 tanuló. A szépszámú és kiváló minőségű (20 kitűnő) diáksereg nagy lépés elé ál­­lítja az intézet első igazgatóját s egyúttal „nevelő atyját“ Dr. Dék­my Rafaelt, mert a vele egylelkű és tettre kész Tanári kar támogatásával a VKM. Minisztériumhoz fordul az intézet tovább­fejlesztése érdekében, kérve a IV. o. felállítását Bár az így felmerülő óra szaporulathoz csak egy helyettes tanár kinevezését kérik, a többi órák ellátását magukra vállalják, a minisztérium mégis elutasító választ ad. A küzdelem tovább folyik, Kecskemét város maga siet a szép tervek után nyúló intézet se­gítségére és vállalja a helyettes tanár javadalmazását, miáltal lehetővé válik az 1873/4. isk. évben — min. engedéllyel — a IV. o. megnyitása. — 1874/5-re országosan átszervezik négy osztályúvá az alreáliskolákat, tehát szerződésszerűleg az állam átveszi az új helyettes tanárt is. E tanévben a fejlődés megakadt, mert újra csak négy osztály nyílik meg. Főreáliskolává leendő kifejlesztéshez azonban a tanári testület, élén az igazgatóval szívósan ragaszkodik. Bámulatos az a harc, melybe a héttagú tanári testület kezdett, mert a minisztérium újabb és újabb visz­­szautasításai mellett a város közönségénél mindig győzedelmeskedik. — Az V. osztály megnyitása( 1875­­-ban) is csak úgy sikerülhet, hogy a két uj tanár munkakö­réből egyet a tanári testület vállal magára, egy helyettes tanár javadalmazását

Next