Kecskemét, 1874. július-december (2. évfolyam, 27-52. szám)
1874-07-05 / 27. szám
II. évfolyam. Kecskemét, 1874. Julius 5. 27. szám. Megjelent : „ ...... « mindenegy T elefizetési díj: Szűcsi , „ . „ A havejk tér egyszer hivatalos helyisége: . . . _ . _ igtatva 17, kétszer: 13, Szsszíl Politikai és társalmi hetilap. Lr áiK3“BWC:»Ok,. . .................__________________________________________________________________________________________ —_ .«r ... ^ A ,,Kecskemét“ t. olvasóihoz. A volt felelős szerkesztő visszalépvén, — miként már jeleztetek— lapunk ezen száma, az én szerkesztésem mellett jelen meg. Jelen voltam e lap születésénél s azóta is folytonosan gyámolítottam csekély tehetségem szerint munkáimmal. — Ennélfogva — azt hiszem — szerénytelenség nélkül is elmondhatom, hogy a t. olvasó közönség előtt egészen ismeretlen nem vagyok. De — miután eddig a lap politikai irányára befolyásom nem volt — igenis ismeretlen politikai nézetem, úgy szinte az is , hogy mily elvek fognak vezérelni a lap szerkesztése és beosztása tekintetében. Valamint minden politikai lap olvasó közönsége, úgy „Kecskemétünké is teljes joggal megvárhatja, hogy az új felelősszerkesztő, ismeretlen politikai nézeteiről és szerkesztői magatartásáról tájékozást nyújtson. Hódolok A 67-iki kiegyezés óta úgy az országban, mint az ország házában két, egymástól határozottan szétágazó iránynyal, egymástól határozottan különböző politikát követő párttal találkozunk. Az egyik az, amely Magyarország és Ausztria közt a közösügyes kiegyezési törvényt létrehozta s ezt azóta szigorú következetességgel gyámolította, és a másik párt az,amely ezen Deák — vagy kormánypárt törekvéseivel ellentétben , a közösügyi kiegyezés létrejöttét meggátolni , majd törvénynyé lévén megszüntetésére, felbontására, minden törvényes eszközzel hűen törekedett. Azóta, hogy az ország házában többségben s kormányon levő párt, a közös ügyes kiegyezést létre hozta és az ország ügyei ezen párt elvei szerint s emberei által intéztetnek — több több év folyt le. Nem csupán sejtelem, nem csupán elővélemény tehát amit e pártról mondhatunk : a tapasztalat szavai, az eredmény bírálata az! Az eredmény pedig csalhatatlanul kimutatja, hogy a közös ügyes alkotmány a hazának kárára hozatott létre. Ez által elestünk had-és pénzügyünk önálló kezelésétől (amely nélkül pedig ország önálló, független nem lehet) s elestünk attól is, hogy hazánk ügyeit szabadon, tetszésünk szerint intézhessük. Ez tény. Szomorú valóság. Tény az is, hogy a jelen önállástalan , függő állapot megteremtői, a föláldozott politikai jogoknak , előnyöknek némi csekély kárpótlásául, — még az anyagi téren sem hoztak létre virágzó állapotot, de sőt ennek ellenkezőjét. Azon párthoz, amelynek politikája — véleményem szerint, —a haza javának , üdvének s még jövő felvirágozásának csiráját is kizárja — én nem tartózhatom, tagja s elveinek, nézeteinek hirdetője nem lehetek. E pártból kizár azon igaz meggyőződésem, amely a határozottan szabadelvű, ellenzéki szellemben megindított „Kecskemét“ munkatársai közé vezetett. Magaménak azon párt nézeteit vallom, amely azt akarja elérni, hogy Magyarország legyen független , önálló állam, mely minden idegen beavatkozástól mentten intézze saját ügyeit. Haladni fogok azon után, amelyen elindult azon párt, amely Magyarország teljes állami függetlenségének , önállóságának kivívására törekedvén, elsősorban, az 1867-iki XII. t. c. eltöröltetését tartja szükségesnek, más szóval, a közösügyes egyezségnek, mint férges gyümölcsnek félrevetését. Miután pedig a 67-iki egyezség feloldását, hazánkra nézve fökérdésnek tartom s ez csak úgy lehetséges, ha az ország házában többségben levő kormánypárt megbukik, ami ismét csak mindazok szoros összetartása által lévén elérhető , akik a jelen állapotokkal megelégedve nincsenek, szükségesnek tartom az erők öszszegyűjtését, egyesítését. Hogy az egységben van az erő , az egyesülés, összetartás rejti méhében a győzelem remény csíráit: azt a kecskeméti ellenzéknek , amely épen az egyesülés, összetartás lobogója alatt győzött, — azt hiszem nem kell bizonyítgatnom. Tudván, hogy a merev elzárkózottság a legrosszabb politika, arra fogok igyekezni, hogy senkit zord magatartással a szilárd ellenzék soraiból ki ne zárjak, sőt az ellenfél előtt is az áttérési utat be ne vágjam. Ezért keresni fogom az összevezető, kerülni a szétágazó utak kirívó, kihívó feltüntetését. Szóval, igyekezni fogok, hogy „Kecskemét“n a k Kecskemét város összes ellenzéki árnyalatainak barátságos találkozási helye legyen. Ami a lap átalános irányát illeti , annyit ígérhetek, hogy törekvésem lesz tiszta igazság, szabadelvűség és felvilágosultság fényét önteni szét lapunk hasábjain. Igyekezni fogok, hogy „Kecskemét“ a lap, Kecskemétnek a városnak, anyagi és szellemi elöhaladását elősegítse. Tollamat, mind eddig, úgy ezután is a béke szeretet s higgadtság szelleme fogja vezetni s a lapban megjelenő cikkeket jellegezni. Azonban a közjó szeretete vezérelvén és a közérdeket szolgálván — a közérdeket sértő tények s egyénekkel szemben, a megfelelő erély alkalmazását nem fogom elmulasztani. A beosztást illetőleg szolgáljon mintául lapunk mostani száma. Az ellenzék és városunk igazi érdekeit bűn igyekezvén szolgálni, hiszem , hogy polgártársaim becses támogatásukat megvonni nem fogják. Kecskeméten, 1874. Julius 3-kán. Német Ödön felelős szerkesztő. 1874. Jun. 21-kén a Kecskemét vidéki természettudományi társulat második szakosztályának ülésén tartott felolvasások kivonata. 1. A pókok, (araneae) Hanusz Jánostól. A pankányoknak (arachnoideae) e nálunk igen elterjedt alosztálya, szövész ügyessége és rejtélyes életmódja által kelt figyelmet. Jellemző tulajdonaik: a fejjel összenőtt tor és az ehhez erősített 8 egyenlőtlen láb, melyek karmokkal fegyverezvék, 6 — 8 sajátszerűen csoportosított egyszerű szem (20 kiválóbb fajnak szem elhelyezése rajzban lett bemutatva, továbbá a kés pengéjéhez hasonlóan behajlítható, csöves, kampó alakú 2 rágony, melyeken át méreg ömlik a megmart állat sebébe, a rágonyok tövénél elhelyezett mirigyekből, végre az 5 ízületű falámokkal bíró lemez alakú állak, melyek koránsem nemi szervek , mint hitték , hanem egyéb használaton kivil, a csápokat pótolják. A potroh, mely vékony nyéllel van a torhoz erősítve, szűrőalakúlag 100—400 lukkal ellátott, 4—6 szörű szemölcscsel bir, — az ezeken kitoluló szálakat a karmok belső felén, fésű fogak alakjára elhelyezett sörték vastagítják fonás, szövés és hurkolás által tetszés szerint. A pókok élete annyira magános, hogy a hím is nőcéjéhez , mely jóval nagyobb, óvatosan kénytelen közelíteni, ha általa felfalatni nem akar. A számos petékből (a keresztes póknál 900—1200) kikelt sarjadék egészen hasonló szülőihez és kifejlődésig 5—6-szor vedlik, mely idő alatt megcsonkult tagjait is visszanyeri, — kezdetben hálójuk szabálytalan. A légzés 2—4 tüdőzacskó, vagy lődörök által történik, (a kétéletű kecér mindkettővel.) Kevés kivétellel szárazon laknak , de sötét helyeken. Táplálékuk rovarokból áll, sőt saját fajukat sem kímélik. A szabadban élő kisebb fajokat eltemeti az ősz, és mégis nem ritkán találni selyem zsákjaikba burkoltan kitelelt erdei pókokat a fák kérge alatt; némely faj azonban 6—7 évig él. A pókháló azon mirigy csatornákból jő, melyek a potroh nagy részét kitöltik , — fehérnyenemű, sűrű, ragadós anyag ez, mely a jégen megszilárdul. A őszi bikanyál nem más, mint léghajó, melyen a vízmelléki pókok utaznak; a felmelegedő légréteg, valamint a szálak nemleges villanyossága a magasabb légtér tevőleges villanyosságával szemben segítik elő felemelkedését, sülyedését pedig szálak visszaszedése. Darwin a száraztól 60 mértföldnyire látott a tengeren ily légben úszó pókhálót. Menge e tüneményt őszi vándorlásnak tekinti, melyre a thomiscus, lycosa, micryphantes és theridium fajok kor és nem különbség nélkül vállalkoznak. A külföldi pókok mérge az emberre is veszélyes. Azara a szőnyegész (mygale) marása után 24 órai lázt kapott, a nicaraguai pókok marását követő gyuladás folytán az öszvérek patái leesnek. Egyptomban egy fekete pók marása abuschschar (rosznak kútfeje) néven ismertetik, mely pár óra alatt halált hozhat. A lahodectes harapása miatt 1830 körül Calabriában több ember halt el. Honi pókjaink szöveteik miatt inkább csak alkalmatlanok, ürülékeik pedig fekete foltokat okoznak a fehérneműn. Legkiválóbb érdemük a rovarok pusztítása.