Kecskemét, 1876. július-december (4. évfolyam, 27-53. szám)
1876-07-02 / 27. szám
1876. — 27. szám. Törvényhatósági rendes közgyűlés. 1876. junius 22-dik és 23-dik napjain. Főispán Kiss Miklós úr .A gyűlést 9 órakor megnyitván, polgármester Bagi László úr a f. é. márc., ápril és május havi ügyforgalomról és a márc. hó 9-kén s következő napjain tartott közgyűlés óta előfordult nevezetesebb eseményekről, jelentését következőkben terjeszté elő: u. m.: A március havi rendes közgyűlés óta sürgősebb ügyek elintézése végett, kétrendbeli rendkívüli közgyűlés tartatott; u. m. ápril 14-ik és május 6-kán. A 3 havi ügyforgalom következő volt: 1. Marc.huban iktatóba adatott 781 ügydb. 2. April „ „ „ 836 „ 3. Május „ „ „ 952 Összesen: 2569 ügydb. Elintéztetett: a) 1 rendes s 2 rendkív. közgyűl. 76 db. b) 31 tanácsülésben.................... 732 „ c) ülésen kívül.............................. 1685 „ Összesen: 2493 db. Maradt tehát hátralék , 76 , melyek legnagyobb része közgyűlési tárgy lévén, a mai közgyűlés elé terjesztetik. Elnöki igtatóba adatott s elintéztetett 15 ügy db. A személy és vagyonbiztonság e 3 hó alatt városunk határaiban megháborítva nem volt. A közegészségi állapot márc és ápril hónapokban teljesen kielégítő, május hónapban pedig anynyira kedvező volt, hogy hasonló egészségügyi viszonyok már évek óta nem észleltettek , ugyanis : Márc. hónapban a halottak száma 125, ápril hóban 113 , máj. hóban pedig csak 100 volt. A hasznos házi állatok közül márc. hónapban a lovaknál 2 valódi és 3 gyanús rühességi eset fordult elő. Ápril hóban szinte a lovaknál 19 rüh és 1 takonykóreset tapasztaltatott, mely utóbbi állat megsemmisíttetett. Május hóban ugyancsak 1 taknyossági kóreset fordult elő. A többi állatoknál ragályos vagy járványos betegség nem észleltetett. F. hó 15-kén azonban az állatorvosi hivatal , a rendőrkapitányi hivatalnak bejelentetett , hogy Bugac pusztán , Sáfár Lőrincz gulyájában, a ragályos száj- és lábfájás kiütött; minek folytán a szabályszerű óvintézkedések azonnal megtétetvén, az illető ministérium és szomszédos törvényhatóságok is értesíttettek. A pénztárak forgalma mondott 3 hónapban következő volt: I. A házipénztár bevétele összesen.................... 103484 frt. 74 kr. A házipénztár kiadása összesen..................... 103453 frt. 20 kr. Pénztár maradvány: 31 frt. 54 kr. II. Az adópénztárak bevétele: a) Kecskemét adóközségből 26357 frt. 02 kr b) Bugaczmonostor 24762 frt. 43 kr. c) A város, mint erkölcsi test: 6404 frt. 21 kr. d) Fényűzési adóba 472 frt. 62 kr. összesen: 37996 frt. 28 kr. Ezen összegek a kir. adópénztárba átadattak. A város közönség tulajdonához tartozó erdőkben, sétaterek, utcák és országutak mellékein elültettetett az. év tavaszán a) Akáczfa............................... 90180 szál b) Erdei fenyő.......................... 12000 „ c) Nyárfa.............................. 2500 „ d) Fűzfa.................................... 2000 „ e) Utcákon, sétatereken és utak mellékein nagyobb fák . . 2360 „ Összesen 112040 és ez mind a városi közönség faiskoláiból került ki. Ezeken kívül a kálvária téren , külső sétányon és törvényszéki épület udvarán elültettetett a műkertből 174 száll díszfa és 80 db. cserje. Az ültetések kerültek 1334 fr. 40 krba. Az időközben fölmerült nevezetesebb eseményeket és lényegesbb mozzanatokat következőkben terjeszti elő: Még a Duna kiáradása által okozott rendkívüli csapás fájdalmai nem is enyhültek , midőn már a Tisza, Körös, Maros stb. folyók kiáradásai mértek újabb csapásokat az azok közelében fekvő községekre, sőt városi közönségünknek felső alpári és pusztaszeri birtokait is annyira fenyegette a Tisza árja, hogy csak a legnagyobb erőmegfeszítéssel és tetemes költséggel lehetett azokat a veszélytől megmenteni. Polgármester úr , valamint a Duna vize által károsultak különösen Kunszentmiklós és Szabadszállás városok segélyzetére, úgy a Tiszaalja által legnagyobb mérvben megkárosult Csongrád szomszéd város lakosságának segélyzete iránt, a mint arról értesítve lett, azonnal minden szükséges intézkedést megtett. Lakosságunkat adakozásra felhíván, a begyült élelmiszereket s készpénzbeli adományokat rendeltetési helyükre elküldötte, melyek következőkből állottak : u. m. 1. kenyér 276 db., 2. szalonna 123 font, 3. búza 1 Va zsák, 4. kukorica 2/2 zsák, 5. kása 5* 1/2 véka, 6. burgonya 10 zsák, 7. bab 2Va véka, 8. liszt 1 zsák, 9. Tarhonya 1 véka, 10. füstölthús 10 db., 11. só 50 font, 12. készpénz 64 frt. 28 kr. és a 1. hónapban Kabók Károly adóhivatalnok által beküldött 2 frt. A városi közönség felső alpári birtokán levő tiszai védgátak javítása és megvédésére, azonkívül, hogy az alpári és szentkirályi lakosok közmunka tartozásaikból felhasználtatott 665 igás és 720 kézi napszám, még 885 frt. 52 kr. adatott ki és 4000 kéve rőzse s néhány kúp gyékény használtatott fel. Ezek megtérítés, illetőleg beszámítás végett, a tiszaszabályozási társulat részbizottságának általa bejelentettek. A pusztaszert fenyegető vízár megakadályozására pedig, azonkívül, hogy az ottani közmunka mind felhasználtatott, még mintegy 100 frt. költség is tétetett. A belügyminiszer úr felhívása folytán általa eszközlött segélygyűjtés eredményéből, a bemutatott gyűjtőívek szerént, a 11 tizedből összesen befolyt 1,180 frt. 87 kr.— A „Kecskemét“ c. lap szerkesztősége által beküldetett: 33 frt. 12 kr. Összesen 1213 frt. 97 kr. — Mely összegek általa azon rendben és időben , a mint azok hozzá befolytak, a városi tanács rendelkezéséig, a helybeli takarékpénztárba helyeztettek el. Mély fájdalommal említi fel azon rendkívüli csapást, melyet a Május 20—21-ei fagy az ország legnagyobb részén, de különösen városunk határában okozott, mely nemcsak szőllőskerteink minden termését és gazdag gyümölcsöseink legnagyobb részét semmisítette meg, hanem még gabonatermő földjeinken és rétjeinken is tömérdek károkat okozott; mennyiben a kapás vetemények és rozsvetések legnagyobb részét, a tisztabúza, tavaszi és a szénatermés igen jelentékeny részét tönkre tette. ő ezen csapásról a földmivelési miniszer urat azonnal táviratilag tudósító és a városi tanács útján intézkedett, hogy adóleengedés tekintetéből a kár mérve, a törvényben előírt módon, megbecsültetvén: a pénzügyministériumhoz fölterjesztessék. (Folytatjuk.) vonalon, a világon legkényelmesebb s díszesebb kocsikon s a legbiztosabb úton és a legelragadóbb szépségű változékos úton fut oly sebesen, hogy az út mellett álló testvérét meg nem ismerhetné. Pittsburgot, ezt a 90 ezer lakossal biró, kőszénnel s petróleummal kereskedő füstös várost le nem irom, mert bár vidéke, szép fekvése s gyárai maguk megérdemelnék, hogy az, utas oda kiránduljon, én ezen kirándulást a környékén levő sok kőszén bányák s petróleum források és kutaknák roppant kiterjedésű üzlet megnézéséért ajánlom. Pittsburgnak a kőszén-kereskedés évenként mintegy 25 milió frtot hoz be, pedig mázsáját csak 20 kron adják. — Petróleum finomító a városban van 58, az ezekbe — azaz csak épületekbe és gépekbe — befektetett tőke mintegy 20 milió frt.; az olajtartók és szálító hajókba fektetett 12 milió frt. Az olajból bevett pénz évenként mintegy 22 milió frt. Minthogy most már a „csendes tengeri,“ a világon leghosszabb „vasút“-on van utazóm , záduljon el egyúttal az aranynyal bővölködő, termékeny vidékű California fővárosába , a csendes-tengerparton, San Franciskóba, mely New Yorktól 700, de Pittsburgtól csak mintegy 600 nemföldnyire van. 7—8 nap alatti futása alatt a földgömb '/8 részén átutazva a legregényesebb vidékeket fogja látni, a még vadon élő indiánok „vigvám“-jait s azoknak buffaló vadászati nagy mezőségeit; a szaharai pusztához, s köves arábiáéhoz hasonló kopár vidéket, a hóval borított tetejű hegyeket; a termékeny „Utah“ territóriumot, s benne a Mormonok (több nőtartást megengedő vallásúak) székvárosát, „Saltlake City“-t (mond Szaltlék Sziti , Sóstó város,) a mellette terülő hasonnevű nagytótól ; látni fogja a buja növényzetű Californiát, a gazdag San Franciscó várost, s az abban megtelepedett sok chinait, és a nagy Csendes-tengert. A hosszú vasúti utazástól az utas ne féljen , mert ott nem szorítják őt be tyúkketrec nagyságú „coupé“-ba, melyben a mozdulhatlanságig összeszorítva, a pipafüsttől majd megfullad, lábai a hosszú zsugorgástól görcsöt kapnak, nyáron majd elolvad , télen majd megfagy, ha belső része rendetlenségben van, a szorongatás és aggodalom kínjainak van kitéve. Az amerikai vasúti kocsik hoszabbak mint az európaiak s rajtok csak egy nagy, 8 — 9 láb széles és 9 láb magas szellős terem van, melyben az 50 utas két adalt párosával veres bársonynyal borított kényelmes töltött székeken ül, közepén végig járással. Minden kocsi végében van egy félre vonulásra való szobácska, egy váró szobával, van jéggel frissített ivóvíz csapon. A kocsik végein levő ajtók az utasokra rá nem záratnak, azért az utas a vonaton, futás közben is végig sétálhat, rokonait, barátjait felkeresheti s azokkal útközben társaloghat, a dohányzó szobába mehet stb. A hosszú útra szánt vonatokon vannak társalgó, dohányzó- és alvó teremek, a Californiába menőkön pedig — miután azok a települt részt elhagyják , hol városok, faluk, étteremek nincsenek — van a vonaton konyha és étterem is. Ily kocsikon utazva, ne borzadjon utazóm a hosszú utazástól. — Ha menet Cin cinatin és St. Louis-n keresztül ment utazóm , ajánlom neki, hogy visszajövet vegye útját a harmadéve leégett s hamvaiból phoenix-ként feltámadt, most még szebb, bámulatos gyorsasággal növő, Éjszakamerika legszebb , főkép gabonával kereskedő városának Chicagónak (mond Csikagó), mely a 78 n. mföld hosszú, 9—17 n. mföld széles, 900 láb mély kis tenger nagyságú Michigan (mond Micsigen) édesvizű tó nyugati partján terül el, melynek 1840-ben még csak 4,853 lakosa volt s most több van 300 ezernél, hajón kereskedése majd akkora már, mint New-Yorké. Sok érdekest sőt bámulatost mondhatnék ezen városról, de az ezen cikknek engedett tér és idő azt nem engedi. De mégis meg kell említnem egyet, mely az éjszakamerikaiak merésztervezéséről , vállalkozási szelleméről, ügyességéről s kitartásáról tesz tanúságot, s ez, a következő, Chicago a hason nevű folyócska torkánál oly lapos téren épült, hogy ez a tó vízszínénél csak 5 lábbal van magasabban. Ezért 1856-ig a házak alatt pincék nem lehettek; az utcák vizének jó lefolyást adni nem lehetvén, a tavaszi és őszi nagy esőzésekkel azok csaknem járhatlanokká lettek. Nem volt mást mit tenni, mint mérnöki terv szerint az utcákat.2 —6 lábbal feljebb emelni. Úgy de ha az utcákat emelték, az épületeket is azokhoz kellett emelni. Ezt meg is tették. Utcákkal környezeti egész ház-csoportokat emeltek fel, anélkül, hogy egy fal megrepedt, egy ablak üveg kitört volna, sőt hogy az azokban levő üzlet megszakadt volna, hogy a lakók kiköltöztek volna. A többek között egy oly 320 láb oldalú négyszög épület csoportott emeltek fel, melyben volt egy fehér márvány falú öt emeletes épület, másik egy négyemeletes, harmadik egy öt emeletes és egy fehér márvány falú nagy banképület, melyek alatt 13 első osztályú drága boltok voltak. A nélkül, hogy a lakókat, a kereskedőket, vásárlókat s járókelőket csak egy órára is háborgatták volna a vállakozók, az egész 100 ezer mázsányi terhű épületeket együtt 5 láb 8 hüvelyknyire felemelték. Az emelés előtt még a járdákat is az épületekhez a képerősítik, hogy azok együtt emelkedtek. Az emelés történt 6000 darab, 3 hüvelyk átmérőjű vas csavar segítségével, melyek mindegyikén a melléjük rendelt 6000 ember, az adott jelre/4-et fordított, míg az egész 5 láb 8 hüvelyre volt emelve. Ekkor alá ideiglenes tartók tétettek, míg a kőmívesek az egész aláfalazást bevégezték. Az egész munka 4 hétig tartott. Ehez hasonló bámulatos munkának én is voltam szemtanúja New Yorkban. A kereskedési forgalom nagyobbodása kívánta , hogy egy 50 láb széles utca, 80 lábra szélesbíttessék. Ezen szélesbítés következtében az eleső házak kisajátíttattak a város által; a többek között egy sarkon levő 30 láb széles egy emeletes új tégla épület. Ezen ház tulajdonosa a szeződéskor egyszersmind megvette a várostól az elpusztítandó háza anyagát. Ekkor ő megvette a háza mellett, a kereszt utcában 30 láb széles telken levő roskadt zsinder tetejű, rokkant falu házat potom áron, ezt elpusztíttatta, azon egy szilárd pincét csináltatott; mikor az készen volt, az utcába esett házát, úgy mint volt a földről fölemelvén , az elkészített pince fölé vitette, ott azt két ölre felemeltette s alá földszínen egy szép boltot csináltatott , az ez előtt jelentéktelen háza nagyobbá, tízszeres értékűvé lett. Chicagót elhagyva menjen az utazó az 51 n mföld hosszú, 7—14 nmföld széles és 270 láb mély szinte édes vizű Erie (mond Iri) tó partján fekvő Toledo, Kievea n d (mond Klivlendj és Buffalo nagy, szép kereskedő- és iparvörösökön keresztül vonuló, érdekes gyönyörű kilátást nyújtó vasúton , a világhírű Niagara zuhataghoz, melyeket szívemelő ünnepélyességekre készített ; valamint az aranyműves a szentségtartót csak távolról imádja, melynek zománcát és ékköveit pedig ő rendező egygyé. — A gazdagoknak a palota kulcsaival átadja az építész annak minden kényelmét és pompáját, anélkül, hogy abból valamit élvezne. Nem kell-e ily módon a művészetnek a művésztől mindinkább eltávoznia, ha a mű, mint egy kiházasított gyermek , nem hat többé vissza az atyára? és mennyire elő kellett mozdítani maga magát a művészetnek , midőn csaknem egyedül arra lett hivatva , hogy foglalatoskodjék azzal, ami mindenkié, tehát a művészé is: a nyilvánossággal.“ „Oly örömest pillantunk a jövőbe, mivel a bizonytalant, mely benne ide-oda lebeg, csendes vágyaink által úgy szeretnénk a mi előnyünkre jelenvalóvá tehetni.“ „Nem igen találjuk magunkat valamely nagy társaságban ezen gondolat nélkül: az esetlegesség, mely ily sok személyt összegyűjtött , a mi barátainkat is kell, hogy ide hozza.“ „Ha még oly visszavonulva élünk is, mielőtt észrevennénk, már adósakká és hitelezőkké lettünk.“ „Ha valakivel találkozunk, ki nekünk hálával tartozik, ez mindjárt eszünkbe jut. Hányszor találkozhatunk valakivel, kinek mi tartozunk hálával, anélkül, hogy arra gondolnánk.“ „A közlékenység természet, a közlötteket helyesen fölfogni műveltség.“ „Senki sem fogna társaságokban sokat beszélni, ha tudná magáról, mily gyakran félreért másokat.“ „Aki mások előtt sokáig beszél egyedül , anélkül, hogy a hallgatóknak hízelegne, elenszenvet ébreszt.“ „Ellenmondás és hízelgés, mindkettő haszontalan szószaporítás.“ „A legkellemessebb társaságok azok, melyekben a tagok kedélyes tiszteletadással viseltetnek egymás iránt.“ „Az emberek jellemeiket leginkább az által tüntetik föl, amit nevetségesnek találnak.“ „A nevetséges erkölcsi ellentétből ered, amely ártalmatlan módon az érzékekkel összeköttetésbe hozatik.“ „Az érzéki ember gyakran ott is nevet, ahol épen semmi nevetni való nincs. Bármi izgatja is föl , benső érzülete napvilágra jő.“ „Az értelmes ember majdnem mindent nevetségesnek talál, az okos csaknem semmit.„Egy idős embernek rész néven vették , hogy még fiatal nők után járt. Hisz ez az egyetlen eszköz a megifjodásra, viszonzá ő, arra pedig ki ne törekednék.“ „Eltűrjük, hogy hibáinkat szemünkre vessék , hogy érte büntessenek; béketűréssel elviselünk miattuk némi szenvedéseket is, de türelmetlenekké leszünk, ha azt akarják , hogy egészen lemondjunk róluk.“ „Bizonyos fogyatkozások szükségesek az egyesek lételéhez. Kellemetlen lenne ránk nézve , ha régi barátaink bizonyos sajátságaikról leszoknának.“ „Miféle hibákat szabad megtartanunk sőt ápolnunk ? Olyanokat, melyek másokra nézve inkább hízelgők, mint sértők.“ „A szenvedélyek hibák vagy erények, csakhogy fokozva.“ „Szenvedélyeink valóságos Phőnixek. Amint a régi elhamvad, annak hamujából tüstént kiemelkedik az új.“ „Nagy szenvedélyek, reménynélküli betegségek. A mi meggyógyíthatná, épen az teszi őket veszélyesekké.“ „A szenvedély növekszik vagy enyhül a bevallás által. Talán semmiben sem volna I kívánatosabb a középút, mint a bizalom és a elhallgatásban azok iránt, kiket szeretünk.“ „Inkább eltűrjük a kényelmetlent, mint a jelentéktelent.“ „A jelentékenyt mindenki óhajtja, csak ne legyen kellemetlen." „Az embereket nem akkor tanuljuk ismerni , ha ők jönnek hozzánk; nekünk kell őket felkeresni, ha tisztába akarunk velük jönni.“ „Nagyon természetesnek találom, hogy a látogatókon mindig találunk valami megróni valót, hogy felölök, ha eltávoztak, nem a legkedvezőbben ítélünk, mert hisz úgy szólva jogunk van, őket a magunk mértéke szerént mérni. Öntudatos és méltányos emberek ily esetben alig is tartóztatják magukat élesebb bírálattól.“ „Ha ellenben mi voltunk másoknál, láttuk őket környezetük és szokásaikkal, szükségképein és kikerülhetlen állapotukban, amint munkálkodnak és rendelkeznek,akkor már éretlenség és rosszakarat kell hozzá, azt nevetségesnek találni, aminek előttünk többféle tekintetben tiszteletre méltónak kellene föltűnni.“ „KECSKEMÉT.“ Utazás Californiába s vissza. — László Károly. — Hagyjuk el ezen déli vidéket , menjünk vissza Philadelphiába, honnan az utazó, amint ideje, kedve, s erszénye engedi tehet kirándulást , mindenüvé vasúton. — Elrándulhat az onnan 83 nemföldre eső Pittsburgba 20-frtért 10—11 óra alatt, mely Julius 2. Újdonságok. Beküldetett szerkesztőségünkhöz a kecskeméti rom. cat. főgymnasium 1875 — 6-diki tanévi „Tudosítványa.“ A füzet elejét egy történeti értekezés foglalja el, Kövessy Kálmán tanártól. Működő tanárok száma volt 15, tanulók száma 239, tehát a múlt évi számhoz képest szaporodás mutatkozik. A tudósítvány ismerteti a pályakérdéseket s pályázati eredményeket, segély és ösztöndíjakat. A tanodai segédszerek, szerelvények és az ifjúsági könyvtár, részint ajándékozás részint vétel útján szaporodott. A jövő tanév Szeptember hó 1-én veszi kezdetét.