Kecskemét, 1877. július-december (5. évfolyam, 26-52. szám)

1877-07-01 / 26. szám

1877. — 26. szám. „KECSKEMÉT.“ vevő hivatalánál mindannyiszor bejelenteni köteles. 3. §. Ezen szabályrendelettel ellenkező cselekvény vagy mulasztás esetében, a ház­birtokosok zselléreik, a földbirtokosok ta­nyai kertészeik, az iparosok és kereskedők segédeik, a cselédtartó gazdák házi és gazdasági cselédeik fizetetlen adótartozásai­kat megtéríteni tartoznak, melyek tőlük az 1876. XV. t. c. értelmében adóvégrehajtás utján fognak beszedetni. Mely szabályrendelet az 1870. 42. t. c. 5. 6. és 7-dik §-sai értelmében ezennel kihirdettetik. Kelt Kecskeméten, a város törvényhatósági bizottságának 1877 dik évi Május hónap 30-dik napján tartott rendes havi közgyűléséből. Hornyik János, főjegyző: Bagi László, polgármester. Újdonságok. — Figyelmeztetés. Figyel­meztetjük a t. közönséget, hogy la­punk számára kéziratot, hirde­téseket és előfizetéseket Né­­meth Dániel ügyvéd úr irodája is elfogad a Deák-féle házban naponként délelőtt 9 órától 11-ig, délután 3 órá­tól 5-ig.­­ Azon c. t. urak, kiket a va­sárnapon esett zápor gátolt az alaku­landó fogyasztóegylet értekezletén megjelenni, tiszteletet kéretnek ma, azaz július 1-én délután 5 órakor az Ipar­egylet helyiségébe gyülekezni.­­ A mi kapitányságunk ismét egyik érzékét veszíté el, eddig csak v­a­k és süket volt, most meg már a szagérzékét veszíté el; ott csak nem az orra alatt hiz­lalnak hárman négyen 25—25 db sert­ést, amely ebben a pokoli melegségben valódi cholerát képes előidézni. Miután tudomá­sunk szerint az egész városban több helyen űzetik a sertés­hizlalás ily módon, s miután ezáltal nemcsak a rendészeti szabályok ját­szatnak ki, hanem az egészségre is károssá válik, felhívjuk a kapitányság figyelmét, hogy az ilyen káros visszaélésnek elejét venni siessen.­­ Jubileum. Csabay Imre re­form­ főiskolai igazgató tanár 1. évi június 26-kán ünnepelte meg tanárságának 25 éves jubileumát. — ezen ünnepély jelentőségét emelte az is, hogy a jubiláló tanár úrnak szépkészültségű Béla fia azon napon ítél­tetett érettnek , a reform, főiskola vizsgáló bizottsága által Az ünnepélyen a főiskola összes tanárai, Dobos János ceglédi és Fördős Lajos kecskeméti lelkészek jelen­voltak ; a kedélyes és vidám pohárköszön­tésekben is gazdag ebéd d. u. 4 órakor ért véget. Isten tartsa meg a derék tanárt a tanügy számára is minél tovább.­­ Csabay­né asszony javára a múlt vasárnapon megtartott színielőadás , jövede­lem tekintetében nem felelt meg a kivána­­tozónak. Csabainé asszony iparkodott az elő­adást élvezetessé tenni, a­mi sikerült is némely jelenetben , abban t. i. , amelyben a mi nagyon is zsenge műkedvelőink részt nem vettek.­­ Az együgyűség ára. A napok­ban egy lajosi ember jött be egyik fiatal ügyvédhez, tanácsot kérni. Panasza abból állott, hogy egy asszony ment hozzá azon kijelentéssel, hogy egy Kőrös felöl jövő fel­hő adta neki tudtul, hogy nehéz nyavalyá­ban szenved a lajosi ember leánya , ő tehát eljött az angyalok segélyével a szenvedőt r meggyógyítni még pedig fizetés nélkül. 170 írtra azonban mégis van szüksége, melyhez ő ugyan annyit tesz, hogy csudatételét vég­hez vigye, de ezen összeget a család szeme láttára a szoba egyik zugába rejti el s ott is hagyja. A szegény ember örült, hogy ily könnyű módon szabadítja meg gyermekét a szenvedésektől; kért tehát valakitől 170 irtot s átadta az asszonynak, ki ahoz sa­játjából ugyanannyit tett s igy a 340 irtot egy harisnyaszárba kötötte, a szoba egyik szegletébe vájt gödröcskébe helyezte, bete­mette s rá egy rostát borított azon kijelen­téssel , hogy a rostát senki fel ne vegye, mert az esetben a betegség ismét vissza jön. ő öt nap múlva a rostát, és pénzt felvenni ismét eljön, midőn a leány már teljesen egészséges lesz. — így hagyta el az asszony a házat, mígnem aztán nem öt — hanem négy nap múlva vissza­tért a ház­hoz, a vele jött, de tőle az útban fáradtan elmaradt angyalok számára ágyat, női és férfi ruhát kérvén , hogy az angyalok kipi­henhessék magukat, felöltözve ide jöhesse­nek a beteg lányhoz , de mivel ördögök is jöttek s hogy azoknak se legyen panaszuk, részükre 2 sonkát, 2 szál kolbászt, pogá­csát s bort kért, melyeket midőn magához szedett eltávozott, azon ígéret mellett, hogy a következő nap, vagyis az ötödik napon ismét vissza tér a rostát és pénzt felvenni. Midőn azonban nemcsak ötöd, hanem ha­tod napra sem ment vissza, gyanú ébredt a szegény emberben, ásóval félre tolta a rostát -- mert kézzel nem mert hozzá nyúl­ni — felmetszette a harisnyát s akkor tűnt ki a gaz csalás, midőn bankók helyett rongy papír darabok tűntek elő. Bejött aztán az ember ügyvédi tanácsért Kecskemétre , csak­hogy alkalmasint egy kissé elkésett a sze­gény rászedett bolond. r. Az érettségit tett ifjúság ugyancsak hangosan adott kifejezést a fe­letti örömének, hogy a gymnázium porát lerázhatta magáról. Legalább a Nagy­kőrösi utcán lakók arról panaszkodnak, hogy a f. hó 26. és 27. közti éjjel nem igen aludtak. De meglehet ezt bocsájtani, annál is inkább, mivel ezen ifjúság nem egyszer bizonyította be, hogy tud a szép és jóért is lelkesedni. Olyan szépen is hangzott ajkukról a rög­tönzött alkalmi dal: Kinyíltak már a virágok, Megértek már a diákok, Mind megannyi érett ember, Szivük csak a hazáért ver. Éljen a haza! Adja az isten , hogy a „jövő nemzedék“ nagggyá emelje annyi bajtól szorongatott szegény hazánkat.­­ Kuthy Béla színigazgató, a múlt héten városunkba jött, a színház bérbe vétele végett. E fiatal igazgató a múlt téli idényt Győrött töltötte, az ottani igényes közönség megelégedése mellett. Ha ő tud legtöbb előnynyel bíró társulatot hozni — neki óhajtjuk bérbe adatni a színházat. Más szóval — győzzön a jobb !­­ Vendégszereplők a főváros­ból. Lendvayné úrhölgy és Halmi , a nem­zeti színház e két kiváló tagja társulatot szervez a nemzeti színház tagjaiból a vé­gett, hogy e nyári holt idényben kedves életet öntsenek a vidék néhány városának pangó társas életébe. A mely városokat e kijelölés szerencséje ért — azok közé tarto­zik Kecskemét is. Mi hisszük, hinnünk kell, mert hinni szeretjük, hogy Kecskemét tel­jesen méltányolni tudja a kijelzésében nyil­vánult előzékenységet, fel tudja fogni a reá várakozó műélvezet nagyságát, és a közön­ség a reá gondolást az ide gondolok szives fogadásával fogja viszonozni. A vendégmű­vészek 3 előadásra szándékoznak jönni s ezen előadások napjaiul Julius 7 , 8 és 9-ik napjait jelölék ki. Színre kerülnek a követ­kező egy felvonásos vígjátékok: „Első ősz hajszál“ , „Fürdőre kell mennie“ „Utóirat“ „Jer ide“ „Nyolcadik pont“, „Egy úr és egy asszonyság.“ A három előadásra elő lehet jegyezni Kada Elek ügyvéd s színpártoló­­köri elnök úrnát. „ Tudomásul a t. c. szülőknek! Alulírt ezennel tudomására hozza a t. szü­lőknek, hogy a szünidő alatt minden nap egy órai oktatást ad a német nyelvben , mindazon tanulóknak , kik vagy azt megta­nulni , vagy pedig ezen nyelvben tovább képezni kívánják magukat. — A feltételek igen jutányosak. Felkéretnek tehát mindazok, kik ezen ajánlatot elfogadni kívánják, ve­lem saját iskola helyiségemben (szr. iskola 2. oszt) vasárnap 8— 12-ig értekezni. Klau­ber János, tanító.­­ Meghívás. A polgári leányiskolá­ban ez évi zárvizsgálatok következő rendben tartatnak meg: Július 2-kán, azaz hétfőn délelőtt az I. osztályé, délután a II. osztályé, júl. 3-kán pedig, azaz kedden délelőtt a III. osztályé. Ezen vizsgálatokra a t. szülőket s a nőnevelés iránt érdeklődő közönséget tisztelettel meghívja. Kecskemét, 1877. jun. 29. Az igazgatóság.­­ Ritkaság! Farkas Márton cigány­városi polgár, kinek három évi közmunka hátraléka volt, az idei tartozásával együtt az idén 16 kézi napot leszolgált. Ritkaság­nak mondjuk ezt azért, mert a cigányokat közmunkára nem bírják kihajtani, s ha valamelyik ki­áll is, nincs benne köszönet, mert semmi szerszáma nem lévén, nem dolgozhat, s igy náluk évenként sok köz­munka elvész. — Nem jó volna-e ezeknek a munkáját a kép értékesítői, hogy közülök a kapitányi hivatal szombatonként 10—12-őt a piac­terek seprésére berendelne, a város tartván e végre seprőket számukra ? E kép a haszon kétszeres lenne, mert a különben náluk veszendő közmunka tartozás le lenne szolgálva, és azon kívül a városi mindene­sek hasznosabb munkától nem vonatnának el. Azt hiszszük, ez kivihető. Ajánljuk az illetők figyelmébe.­­ Beküldetett. Azon tisztelt szü­lőknek, kik gyermekeiket a jelen iskolai szün­idő alatt tovább képeztetni óhajtanák, ezen­nel felajánlom működésemet. Értekezhetni velem a belvárosi volt róm. kath. iskolai épületben. Predics János, tanító. " Városunkban a napokban néhány úri egyént láttunk, aligha­nem pes­tiek voltak, s azért jöttek volna, hogy a városi tanácstól tudomást szerezzenek ma­guknak a felől , hogy azt a szép körösi utcát kivel köveztették, és hogy az a szép kavicsolás, melyből a múlt télen csak más­félláb mélységű sár verődött, mennyibe ke­rült ? — Továbbá , hogy egy üres vagy terhes kocsinak mennyi vámot fizet a város azért, s hogy azon a másféllábnyi mélységű sáron végig úsztat ? (B e k a l d e t e 11.)­­: Áthelyezés. A kir. tervszék egyik jeles képzettségű szorgalmas bírája , Balog József a n.­körösi kir. járásbírósághoz járásbirói minőségben ,­­ Papp Imrén.­­kőrösi járásbiró pedig az itteni kir. törvény­székhez bírói minőségben helyeztettek át. Nincs értelme még ezen áthelyezésnek sem; azt hisszük, hogy az illető bírák bosszan­tása miatt történt.­­ A „Vasárnapi Újság“ Június 24-ki száma következő tartalommal jelent meg: Guyon Rikhárd (Khursid pasa) (arc­képei). — „Petőfi“ Költemény Bartók La­jostól. — Déryné naplójából : A német szín­ház megnyitása. Milyen volt egy magyar dandy a század elején. — Karsz vára (kép­pel). — A „Szeifi“ török páncélos hajó fel­­robbantása (képpel). — Bukaresti pünkösdi vásár az idén. (Eredeti levél.)­­ „Servadao Hector kalandos vándorlása a naprendsze­ren át.“ (2 képpel.) — Adriai képek: A Bocche partjairól. Cattaro; Epilog (2 kép­pel), Herman Ottótól. — A „thorneycroff.“ — „Petőfii. .. nem él.“ Karcolat. — Iroda­lom és művészet stb. rendes rovatok. A „Vasárnapi Uj­s­ág“ és „P­o­l­i­­tikai Újdonságok“ előfizetési ára 3 hóra 3 frt. — a „Háború-Krónika“ cí­mű uj képes válalattal együtt 3 frt. 50 kr. — A „Vasárnapi Ujság“-ból teljes számú példányok újévtől kezdve még folyvást kap­hatók évnegyedenként 2 írtjával, egyes havi füzetek 70 krjával. Ugyanitt megrendelhető: a „Képes Néplap“ legolcsóbb újság a magyar nép számára félévre 1 frt. a „Háboru-Króniká“­­val együtt 2 írt. Beomlott sírgödrök, a­melyek most arra valók, hogy gazoknak szolgáljanak titkos menedékül, kik ide hordják a holtak orszá­gába az élők elrablott kincseit. Ki keresné itt azokat! Hisz a temetőbe nem jár senki, csak a zsivány, meg a reményt vesztett. Az mások elől fut, ezt saját sorsa üldözi. — A társadalom halottja mind a kettő. —­Az, mert nem hitt se istent, se embert s megcsalta mind a kettőt. Ez , mert hitt mindenkinek s megcsalta, elhagyta mindenki. Halottak, akik élnek s élők, kik már csak a temetőbe valók. Összeborzadtam önmagamtól. Megijed­tem saját gondolatomtól. Féltem. Futni akar­tam e rémes helyről, hol az éj sötét szárnya alatt minden bokorból rég elhunytak kisértő szelleme vicsorgott elém. Hirtelen neszt hallok. Két sötét, szótalan alakot látok kibon­takozni a sírok tömkelegéből. Szivem megrendült. Önkéntelenül is ide­ges reszketés fogott el. Futni szerettem volna,— de lábaim a földbe gyökereztek, — s valami titkos sej­telem azt súgta, hogy maradjak. Nesztelenül egy bokor mögé húzódtam. A két alak alig pár lépésnyire tőlem egy magas sírkő előtt állott meg. Az egyik férfi volt, a másik nő. Kínos sejtelem fogott el, mely csakha­mar még kínosabb meggyőződéssé érlelődött. A férfi alakban legjobb barátomat isme­rem föl, — s vele a lánykát, kiről nekem oly sokat beszélt, anyi szépet regélt, — szerelemről, boldogságról. Hát a boldogok is felkeresik olykor a temetőt ? — örömtől telt sziveiknek tán jól esik elandalodni e bús helyen, hogy annál jobban érezzék boldogságukat. Avagy mit keresnétek ti itt boldog sze­relmesek ? Mit akarsz te itt jó barát ? — Talán irigy szemek, pletyka nyelvek űz­tek ide? Azok elől menekültetek e csendes helyre, hogy távol a földi zajtól ezernyi kéjjel élvezzétek a boldogságot, szerelmet? De hisz ajkatok néma , szótalan. — El­fojtott sóhajaitokból nem boldogság beszél. Arcotok sötét mint az éj, — sötét még ruhátok is. — Ez a néma csend nem a bol­dog szerelem édes hallgatása; — ez a két­ségbeesett szivek vésztjósló szótalansága. Oh szóljatok, beszéljetek ! E hallgatás iszonytató! így csak a halottak, vagy a halni aka­rók hallgatnak. Szóljatok , beszéljetek! — Boldogságtok tán kora csalódásba fűlt, örömetek feldúlva, reményetek letépve, a hit összetörve , é­s szétszaggatott éltetek rongyait most ide hoztátok, hogy ledobjátok a kétségbeesés küszöbére s magatokon áll­jatok boszút azért, mit ellenetek mások vétkeztek ? Hatalmas Isten , köszönöm neked, hogy ide vezettél! Meghidegült agyamat ily és hasonló gon­dolatok futották végig. A két alak a sírkő előtt leborulva, imádkozni kezdett....... „Legyen meg a te akaratod ... ne vígy minket a kísértetbe ,... de szabadíts meg a gonosztól.“ ... Imájuk az égbe szállt, meghallgatta az Úr , — s lenyújta hozzájok kezét. Imája után a lányka zokogva borult az ifjú kebelére , — majd zokogásán erőt ve­­vén , tiszta , nyugodt hangon így szólt hozzá: „Most már örömest halok veled, mert hi­szem, hogy isten meghallgatta imánkat. A mennyei atya odafent megértett bennünket, — bár szüleink is úgy megértenének ide lent.“ — Tovább haboznom nem lehetett. — Itt volt a pillanat a közbelépésre. „Megtörtént az Úr akarata, — kisértetbe vitt, de megszabadított a gonosztól. Lenyújta hozzátok kezét, hogy elvezessen az örvény széléről.“ Szavaimra a lányka élesen sikoltott fel, — az ifjú heves mozdulattal oldalzsebéhez kapott, majd felismerve , csüggedten ereszté le kezét s bűnbánóan hajtá fejét a zokogó lányka vállára. Sokat mondó néma csend lett s csak zokogás halatszott. Közelebb lépve hozzájok, fájón, remegő szóval ezeket mondám az én jó barátomnak: „Hát ily gyáva lélek lakik te benned, —­hogy, mert gyenge vagy küzdeni a sors haragjával, a gyávaságodat két viruló élet kiontott vérével akarod elfedezni ? „Hát ez a te oly sokat hangoztatott bizalmad hozzám, melynek a jó barát előtt titkai nincsenek ? „Ezt a lelket nevezted az én lelkem másik felének, melynek gyávaságánál csak vétkes szándéka iszonyúbb ? „Ilyen a te hű szerelmed, — hogy, mert gyenge vagy kiküzdeni a lányka birtokát, — elveted azt magadtól örökre s átadod sírnak, enyészetnek, — s nyomorult, gyáva életed árán földön túli boldogságot remélsz , holott arra itt sem vagy érdemes. „Ilyen önző a te szerelmed, — hogy, mert a tied nem lehet, oda dobod köny­­nyelműn a halálnak. „Te sohasem szeretted e nőt, ha oda­adó szerelménél többre becsülöd a szülői tilalmat, — ha irántad, gyengeségét gyáva­sággal kizsákmányolva , hiúságodnak dobod áldozatul. „Azt hiszed, hogy erős vagy meghalni, holott gyáva voltál élni. „Szégyeld magad, hogy szerelmedben nem tanultad meg szerelmesed a legelső s legdrágább kincsnek tartani. „Szégyeld magad s kérj bocsánatot is­tentől és e nőtől, kinek szerelmére nem vagy érdemes , a ki téged életével sze­retett , te gyáván, nyomorultan kész let­tél volna — bitorolva egy isteni jogot, — megölni ezt a neked adott életet s kiengesztelésül — mint hiszed — utána dobni a magadét is.“ Szavaimra barátom bűnbánó, görcsös zokogásban tört ki... és én megmentettem két emberi lényt az emberiségnek. E tudat elfelejteté velem mindazt, a­mit az emberek valaha ellenem vétettek. Végtelenül boldog valók e pillanatban, — mert boldogságot hittem teremteni. Bús ábránd, — őrült képzelgés ! Még ez az egy vigasztalásom sem maradt. A szegény lányka pár napra e szomorú találkozás után súlyos ideglázba esett, s ma már ott fent énekli a földieknél szebb da­lokat. Utolsó szava ez volt fájdalmában ágya elé roskadt kedveséhez: „Boldog va­gyok, mert téged szeretve hal­hatok me­g.“ És azóta barátommal gyakorta kijárunk a temetőkertbe, virágos sírhant alatt korán hervadt virágot siratva. Én könyerem múltam fölött, ő siratja sírba hullott jövőjét s mindketten siratjuk boldogságunkat, és hitünket az emberekben. Július 1. A keleti háború legújabb hírei. Pétervár , jun. 28. A déli hadsereg főparancsnokának egy távirata a követke­zőket jelenti f. hó 27-kéről. A dunai át­kelés nehéz feladata végre van hajtva. Lisztovó­s a környező magaslatok kezünk­ben vannak. Legelőször Dragomiroff tá­bornok hadosztálya kelt át a Dunán a he­gyi tüzérséggel. Az előcsapatot a volhiniai ezred képezte. Jelenleg, 27-kén este, már túl vannak a Dunán a 8. hadtest és a ne­gyedik vadászdandár. Most a 35. hadosz­tály kel át. Bukarest, június 28. Miklós nagy­herceg sürgönye jelenti. Ma 27-kén haj­nalban a nyolcadik hadtest, mely előtt a 14-ik osztály ment, átkelt Zsimnitzánál a Dunán; az ellenség állásából kiszoríttatott, az átmenetei bárkákon folytattatik, a csa­ta foly. Nikápolyt bombázzák, a város ég. Zimmermann tábornok csapatai Galacznál már mind átkeltek a Dunán ,­­és Szakcsát, Tulcsát és Hirsovát megszállva tartják. Konstantinápoly, június 28. A hétfőn Zelmi mellett megvert oroszok Loghanliba húzódtak vissza. Mukhtar pa­sa még Taskortyában (?) van. A törökök a vaspályát Küstendjénél még megszállva tartják.­­ A kamara elfogadta azon indí­­­­­ványt, hogy a kormány fölhivassék a mon­tenegrói kérdésnek definitív végetvetésére.

Next