Kecskemét, 1877. július-december (5. évfolyam, 26-52. szám)
1877-07-01 / 26. szám
1877. — 26. szám. „KECSKEMÉT.“ vevő hivatalánál mindannyiszor bejelenteni köteles. 3. §. Ezen szabályrendelettel ellenkező cselekvény vagy mulasztás esetében, a házbirtokosok zselléreik, a földbirtokosok tanyai kertészeik, az iparosok és kereskedők segédeik, a cselédtartó gazdák házi és gazdasági cselédeik fizetetlen adótartozásaikat megtéríteni tartoznak, melyek tőlük az 1876. XV. t. c. értelmében adóvégrehajtás utján fognak beszedetni. Mely szabályrendelet az 1870. 42. t. c. 5. 6. és 7-dik §-sai értelmében ezennel kihirdettetik. Kelt Kecskeméten, a város törvényhatósági bizottságának 1877 dik évi Május hónap 30-dik napján tartott rendes havi közgyűléséből. Hornyik János, főjegyző: Bagi László, polgármester. Újdonságok. — Figyelmeztetés. Figyelmeztetjük a t. közönséget, hogy lapunk számára kéziratot, hirdetéseket és előfizetéseket Németh Dániel ügyvéd úr irodája is elfogad a Deák-féle házban naponként délelőtt 9 órától 11-ig, délután 3 órától 5-ig. Azon c. t. urak, kiket a vasárnapon esett zápor gátolt az alakulandó fogyasztóegylet értekezletén megjelenni, tiszteletet kéretnek ma, azaz július 1-én délután 5 órakor az Iparegylet helyiségébe gyülekezni. A mi kapitányságunk ismét egyik érzékét veszíté el, eddig csak vak és süket volt, most meg már a szagérzékét veszíté el; ott csak nem az orra alatt hizlalnak hárman négyen 25—25 db sertést, amely ebben a pokoli melegségben valódi cholerát képes előidézni. Miután tudomásunk szerint az egész városban több helyen űzetik a sertéshizlalás ily módon, s miután ezáltal nemcsak a rendészeti szabályok játszatnak ki, hanem az egészségre is károssá válik, felhívjuk a kapitányság figyelmét, hogy az ilyen káros visszaélésnek elejét venni siessen. Jubileum. Csabay Imre reform főiskolai igazgató tanár 1. évi június 26-kán ünnepelte meg tanárságának 25 éves jubileumát. — ezen ünnepély jelentőségét emelte az is, hogy a jubiláló tanár úrnak szépkészültségű Béla fia azon napon ítéltetett érettnek , a reform, főiskola vizsgáló bizottsága által Az ünnepélyen a főiskola összes tanárai, Dobos János ceglédi és Fördős Lajos kecskeméti lelkészek jelenvoltak ; a kedélyes és vidám pohárköszöntésekben is gazdag ebéd d. u. 4 órakor ért véget. Isten tartsa meg a derék tanárt a tanügy számára is minél tovább. Csabayné asszony javára a múlt vasárnapon megtartott színielőadás , jövedelem tekintetében nem felelt meg a kivánatozónak. Csabainé asszony iparkodott az előadást élvezetessé tenni, ami sikerült is némely jelenetben , abban t. i. , amelyben a mi nagyon is zsenge műkedvelőink részt nem vettek. Az együgyűség ára. A napokban egy lajosi ember jött be egyik fiatal ügyvédhez, tanácsot kérni. Panasza abból állott, hogy egy asszony ment hozzá azon kijelentéssel, hogy egy Kőrös felöl jövő felhő adta neki tudtul, hogy nehéz nyavalyában szenved a lajosi ember leánya , ő tehát eljött az angyalok segélyével a szenvedőt r meggyógyítni még pedig fizetés nélkül. 170 írtra azonban mégis van szüksége, melyhez ő ugyan annyit tesz, hogy csudatételét véghez vigye, de ezen összeget a család szeme láttára a szoba egyik zugába rejti el s ott is hagyja. A szegény ember örült, hogy ily könnyű módon szabadítja meg gyermekét a szenvedésektől; kért tehát valakitől 170 irtot s átadta az asszonynak, ki ahoz sajátjából ugyanannyit tett s igy a 340 irtot egy harisnyaszárba kötötte, a szoba egyik szegletébe vájt gödröcskébe helyezte, betemette s rá egy rostát borított azon kijelentéssel , hogy a rostát senki fel ne vegye, mert az esetben a betegség ismét vissza jön. ő öt nap múlva a rostát, és pénzt felvenni ismét eljön, midőn a leány már teljesen egészséges lesz. — így hagyta el az asszony a házat, mígnem aztán nem öt — hanem négy nap múlva visszatért a házhoz, a vele jött, de tőle az útban fáradtan elmaradt angyalok számára ágyat, női és férfi ruhát kérvén , hogy az angyalok kipihenhessék magukat, felöltözve ide jöhessenek a beteg lányhoz , de mivel ördögök is jöttek s hogy azoknak se legyen panaszuk, részükre 2 sonkát, 2 szál kolbászt, pogácsát s bort kért, melyeket midőn magához szedett eltávozott, azon ígéret mellett, hogy a következő nap, vagyis az ötödik napon ismét vissza tér a rostát és pénzt felvenni. Midőn azonban nemcsak ötöd, hanem hatod napra sem ment vissza, gyanú ébredt a szegény emberben, ásóval félre tolta a rostát -- mert kézzel nem mert hozzá nyúlni — felmetszette a harisnyát s akkor tűnt ki a gaz csalás, midőn bankók helyett rongy papír darabok tűntek elő. Bejött aztán az ember ügyvédi tanácsért Kecskemétre , csakhogy alkalmasint egy kissé elkésett a szegény rászedett bolond. r. Az érettségit tett ifjúság ugyancsak hangosan adott kifejezést a feletti örömének, hogy a gymnázium porát lerázhatta magáról. Legalább a Nagykőrösi utcán lakók arról panaszkodnak, hogy a f. hó 26. és 27. közti éjjel nem igen aludtak. De meglehet ezt bocsájtani, annál is inkább, mivel ezen ifjúság nem egyszer bizonyította be, hogy tud a szép és jóért is lelkesedni. Olyan szépen is hangzott ajkukról a rögtönzött alkalmi dal: Kinyíltak már a virágok, Megértek már a diákok, Mind megannyi érett ember, Szivük csak a hazáért ver. Éljen a haza! Adja az isten , hogy a „jövő nemzedék“ nagggyá emelje annyi bajtól szorongatott szegény hazánkat. Kuthy Béla színigazgató, a múlt héten városunkba jött, a színház bérbe vétele végett. E fiatal igazgató a múlt téli idényt Győrött töltötte, az ottani igényes közönség megelégedése mellett. Ha ő tud legtöbb előnynyel bíró társulatot hozni — neki óhajtjuk bérbe adatni a színházat. Más szóval — győzzön a jobb ! Vendégszereplők a fővárosból. Lendvayné úrhölgy és Halmi , a nemzeti színház e két kiváló tagja társulatot szervez a nemzeti színház tagjaiból a végett, hogy e nyári holt idényben kedves életet öntsenek a vidék néhány városának pangó társas életébe. A mely városokat e kijelölés szerencséje ért — azok közé tartozik Kecskemét is. Mi hisszük, hinnünk kell, mert hinni szeretjük, hogy Kecskemét teljesen méltányolni tudja a kijelzésében nyilvánult előzékenységet, fel tudja fogni a reá várakozó műélvezet nagyságát, és a közönség a reá gondolást az ide gondolok szives fogadásával fogja viszonozni. A vendégművészek 3 előadásra szándékoznak jönni s ezen előadások napjaiul Julius 7 , 8 és 9-ik napjait jelölék ki. Színre kerülnek a következő egy felvonásos vígjátékok: „Első ősz hajszál“ , „Fürdőre kell mennie“ „Utóirat“ „Jer ide“ „Nyolcadik pont“, „Egy úr és egy asszonyság.“ A három előadásra elő lehet jegyezni Kada Elek ügyvéd s színpártolóköri elnök úrnát. „ Tudomásul a t. c. szülőknek! Alulírt ezennel tudomására hozza a t. szülőknek, hogy a szünidő alatt minden nap egy órai oktatást ad a német nyelvben , mindazon tanulóknak , kik vagy azt megtanulni , vagy pedig ezen nyelvben tovább képezni kívánják magukat. — A feltételek igen jutányosak. Felkéretnek tehát mindazok, kik ezen ajánlatot elfogadni kívánják, velem saját iskola helyiségemben (szr. iskola 2. oszt) vasárnap 8— 12-ig értekezni. Klauber János, tanító. Meghívás. A polgári leányiskolában ez évi zárvizsgálatok következő rendben tartatnak meg: Július 2-kán, azaz hétfőn délelőtt az I. osztályé, délután a II. osztályé, júl. 3-kán pedig, azaz kedden délelőtt a III. osztályé. Ezen vizsgálatokra a t. szülőket s a nőnevelés iránt érdeklődő közönséget tisztelettel meghívja. Kecskemét, 1877. jun. 29. Az igazgatóság. Ritkaság! Farkas Márton cigányvárosi polgár, kinek három évi közmunka hátraléka volt, az idei tartozásával együtt az idén 16 kézi napot leszolgált. Ritkaságnak mondjuk ezt azért, mert a cigányokat közmunkára nem bírják kihajtani, s ha valamelyik kiáll is, nincs benne köszönet, mert semmi szerszáma nem lévén, nem dolgozhat, s igy náluk évenként sok közmunka elvész. — Nem jó volna-e ezeknek a munkáját a kép értékesítői, hogy közülök a kapitányi hivatal szombatonként 10—12-őt a piacterek seprésére berendelne, a város tartván e végre seprőket számukra ? E kép a haszon kétszeres lenne, mert a különben náluk veszendő közmunka tartozás le lenne szolgálva, és azon kívül a városi mindenesek hasznosabb munkától nem vonatnának el. Azt hiszszük, ez kivihető. Ajánljuk az illetők figyelmébe. Beküldetett. Azon tisztelt szülőknek, kik gyermekeiket a jelen iskolai szünidő alatt tovább képeztetni óhajtanák, ezennel felajánlom működésemet. Értekezhetni velem a belvárosi volt róm. kath. iskolai épületben. Predics János, tanító. " Városunkban a napokban néhány úri egyént láttunk, alighanem pestiek voltak, s azért jöttek volna, hogy a városi tanácstól tudomást szerezzenek maguknak a felől , hogy azt a szép körösi utcát kivel köveztették, és hogy az a szép kavicsolás, melyből a múlt télen csak másfélláb mélységű sár verődött, mennyibe került ? — Továbbá , hogy egy üres vagy terhes kocsinak mennyi vámot fizet a város azért, s hogy azon a másféllábnyi mélységű sáron végig úsztat ? (B e k a l d e t e 11.): Áthelyezés. A kir. tervszék egyik jeles képzettségű szorgalmas bírája , Balog József a n.körösi kir. járásbírósághoz járásbirói minőségben , Papp Imrén.kőrösi járásbiró pedig az itteni kir. törvényszékhez bírói minőségben helyeztettek át. Nincs értelme még ezen áthelyezésnek sem; azt hisszük, hogy az illető bírák bosszantása miatt történt. A „Vasárnapi Újság“ Június 24-ki száma következő tartalommal jelent meg: Guyon Rikhárd (Khursid pasa) (arcképei). — „Petőfi“ Költemény Bartók Lajostól. — Déryné naplójából : A német színház megnyitása. Milyen volt egy magyar dandy a század elején. — Karsz vára (képpel). — A „Szeifi“ török páncélos hajó felrobbantása (képpel). — Bukaresti pünkösdi vásár az idén. (Eredeti levél.) „Servadao Hector kalandos vándorlása a naprendszeren át.“ (2 képpel.) — Adriai képek: A Bocche partjairól. Cattaro; Epilog (2 képpel), Herman Ottótól. — A „thorneycroff.“ — „Petőfii. .. nem él.“ Karcolat. — Irodalom és művészet stb. rendes rovatok. A „Vasárnapi Ujság“ és „Politikai Újdonságok“ előfizetési ára 3 hóra 3 frt. — a „Háború-Krónika“ című uj képes válalattal együtt 3 frt. 50 kr. — A „Vasárnapi Ujság“-ból teljes számú példányok újévtől kezdve még folyvást kaphatók évnegyedenként 2 írtjával, egyes havi füzetek 70 krjával. Ugyanitt megrendelhető: a „Képes Néplap“ legolcsóbb újság a magyar nép számára félévre 1 frt. a „Háboru-Króniká“val együtt 2 írt. Beomlott sírgödrök, amelyek most arra valók, hogy gazoknak szolgáljanak titkos menedékül, kik ide hordják a holtak országába az élők elrablott kincseit. Ki keresné itt azokat! Hisz a temetőbe nem jár senki, csak a zsivány, meg a reményt vesztett. Az mások elől fut, ezt saját sorsa üldözi. — A társadalom halottja mind a kettő. —Az, mert nem hitt se istent, se embert s megcsalta mind a kettőt. Ez , mert hitt mindenkinek s megcsalta, elhagyta mindenki. Halottak, akik élnek s élők, kik már csak a temetőbe valók. Összeborzadtam önmagamtól. Megijedtem saját gondolatomtól. Féltem. Futni akartam e rémes helyről, hol az éj sötét szárnya alatt minden bokorból rég elhunytak kisértő szelleme vicsorgott elém. Hirtelen neszt hallok. Két sötét, szótalan alakot látok kibontakozni a sírok tömkelegéből. Szivem megrendült. Önkéntelenül is ideges reszketés fogott el. Futni szerettem volna,— de lábaim a földbe gyökereztek, — s valami titkos sejtelem azt súgta, hogy maradjak. Nesztelenül egy bokor mögé húzódtam. A két alak alig pár lépésnyire tőlem egy magas sírkő előtt állott meg. Az egyik férfi volt, a másik nő. Kínos sejtelem fogott el, mely csakhamar még kínosabb meggyőződéssé érlelődött. A férfi alakban legjobb barátomat ismerem föl, — s vele a lánykát, kiről nekem oly sokat beszélt, anyi szépet regélt, — szerelemről, boldogságról. Hát a boldogok is felkeresik olykor a temetőt ? — örömtől telt sziveiknek tán jól esik elandalodni e bús helyen, hogy annál jobban érezzék boldogságukat. Avagy mit keresnétek ti itt boldog szerelmesek ? Mit akarsz te itt jó barát ? — Talán irigy szemek, pletyka nyelvek űztek ide? Azok elől menekültetek e csendes helyre, hogy távol a földi zajtól ezernyi kéjjel élvezzétek a boldogságot, szerelmet? De hisz ajkatok néma , szótalan. — Elfojtott sóhajaitokból nem boldogság beszél. Arcotok sötét mint az éj, — sötét még ruhátok is. — Ez a néma csend nem a boldog szerelem édes hallgatása; — ez a kétségbeesett szivek vésztjósló szótalansága. Oh szóljatok, beszéljetek ! E hallgatás iszonytató! így csak a halottak, vagy a halni akarók hallgatnak. Szóljatok , beszéljetek! — Boldogságtok tán kora csalódásba fűlt, örömetek feldúlva, reményetek letépve, a hit összetörve , és szétszaggatott éltetek rongyait most ide hoztátok, hogy ledobjátok a kétségbeesés küszöbére s magatokon álljatok boszút azért, mit ellenetek mások vétkeztek ? Hatalmas Isten , köszönöm neked, hogy ide vezettél! Meghidegült agyamat ily és hasonló gondolatok futották végig. A két alak a sírkő előtt leborulva, imádkozni kezdett....... „Legyen meg a te akaratod ... ne vígy minket a kísértetbe ,... de szabadíts meg a gonosztól.“ ... Imájuk az égbe szállt, meghallgatta az Úr , — s lenyújta hozzájok kezét. Imája után a lányka zokogva borult az ifjú kebelére , — majd zokogásán erőt vevén , tiszta , nyugodt hangon így szólt hozzá: „Most már örömest halok veled, mert hiszem, hogy isten meghallgatta imánkat. A mennyei atya odafent megértett bennünket, — bár szüleink is úgy megértenének ide lent.“ — Tovább haboznom nem lehetett. — Itt volt a pillanat a közbelépésre. „Megtörtént az Úr akarata, — kisértetbe vitt, de megszabadított a gonosztól. Lenyújta hozzátok kezét, hogy elvezessen az örvény széléről.“ Szavaimra a lányka élesen sikoltott fel, — az ifjú heves mozdulattal oldalzsebéhez kapott, majd felismerve , csüggedten ereszté le kezét s bűnbánóan hajtá fejét a zokogó lányka vállára. Sokat mondó néma csend lett s csak zokogás halatszott. Közelebb lépve hozzájok, fájón, remegő szóval ezeket mondám az én jó barátomnak: „Hát ily gyáva lélek lakik te benned, —hogy, mert gyenge vagy küzdeni a sors haragjával, a gyávaságodat két viruló élet kiontott vérével akarod elfedezni ? „Hát ez a te oly sokat hangoztatott bizalmad hozzám, melynek a jó barát előtt titkai nincsenek ? „Ezt a lelket nevezted az én lelkem másik felének, melynek gyávaságánál csak vétkes szándéka iszonyúbb ? „Ilyen a te hű szerelmed, — hogy, mert gyenge vagy kiküzdeni a lányka birtokát, — elveted azt magadtól örökre s átadod sírnak, enyészetnek, — s nyomorult, gyáva életed árán földön túli boldogságot remélsz , holott arra itt sem vagy érdemes. „Ilyen önző a te szerelmed, — hogy, mert a tied nem lehet, oda dobod könynyelműn a halálnak. „Te sohasem szeretted e nőt, ha odaadó szerelménél többre becsülöd a szülői tilalmat, — ha irántad, gyengeségét gyávasággal kizsákmányolva , hiúságodnak dobod áldozatul. „Azt hiszed, hogy erős vagy meghalni, holott gyáva voltál élni. „Szégyeld magad, hogy szerelmedben nem tanultad meg szerelmesed a legelső s legdrágább kincsnek tartani. „Szégyeld magad s kérj bocsánatot istentől és e nőtől, kinek szerelmére nem vagy érdemes , a ki téged életével szeretett , te gyáván, nyomorultan kész lettél volna — bitorolva egy isteni jogot, — megölni ezt a neked adott életet s kiengesztelésül — mint hiszed — utána dobni a magadét is.“ Szavaimra barátom bűnbánó, görcsös zokogásban tört ki... és én megmentettem két emberi lényt az emberiségnek. E tudat elfelejteté velem mindazt, amit az emberek valaha ellenem vétettek. Végtelenül boldog valók e pillanatban, — mert boldogságot hittem teremteni. Bús ábránd, — őrült képzelgés ! Még ez az egy vigasztalásom sem maradt. A szegény lányka pár napra e szomorú találkozás után súlyos ideglázba esett, s ma már ott fent énekli a földieknél szebb dalokat. Utolsó szava ez volt fájdalmában ágya elé roskadt kedveséhez: „Boldog vagyok, mert téged szeretve halhatok meg.“ És azóta barátommal gyakorta kijárunk a temetőkertbe, virágos sírhant alatt korán hervadt virágot siratva. Én könyerem múltam fölött, ő siratja sírba hullott jövőjét s mindketten siratjuk boldogságunkat, és hitünket az emberekben. Július 1. A keleti háború legújabb hírei. Pétervár , jun. 28. A déli hadsereg főparancsnokának egy távirata a következőket jelenti f. hó 27-kéről. A dunai átkelés nehéz feladata végre van hajtva. Lisztovós a környező magaslatok kezünkben vannak. Legelőször Dragomiroff tábornok hadosztálya kelt át a Dunán a hegyi tüzérséggel. Az előcsapatot a volhiniai ezred képezte. Jelenleg, 27-kén este, már túl vannak a Dunán a 8. hadtest és a negyedik vadászdandár. Most a 35. hadosztály kel át. Bukarest, június 28. Miklós nagyherceg sürgönye jelenti. Ma 27-kén hajnalban a nyolcadik hadtest, mely előtt a 14-ik osztály ment, átkelt Zsimnitzánál a Dunán; az ellenség állásából kiszoríttatott, az átmenetei bárkákon folytattatik, a csata foly. Nikápolyt bombázzák, a város ég. Zimmermann tábornok csapatai Galacznál már mind átkeltek a Dunán ,és Szakcsát, Tulcsát és Hirsovát megszállva tartják. Konstantinápoly, június 28. A hétfőn Zelmi mellett megvert oroszok Loghanliba húzódtak vissza. Mukhtar pasa még Taskortyában (?) van. A törökök a vaspályát Küstendjénél még megszállva tartják. A kamara elfogadta azon indíványt, hogy a kormány fölhivassék a montenegrói kérdésnek definitív végetvetésére.