Kecskemét, 1879. január-június (7. évfolyam, 1-26. szám)

1879-01-05 / 1. szám

1879. — 1. szám. „K E C S K E M E T.“ mérvben előmozdító vállalatot leghathatósabb pártfogásukról biztosították. Ha tekintetbe vesszük a váratlanul nagy érdeklődést, a melylyel ezen kiállítás országszerte­ találko­zik , azon lankadatlan tevékenységet és ki­váló tapintatot, melyet a kiállítás rendezése és egész beosztása körül különösen az elnök úr. Zichy Jenő kifejt­ végre azon körülményt, hogy sok és elismert szakférfi egyhangú íté­lete szerint ezen kiállítás a képzelhető leg­szebb térségekkel rendelkezik, már ma is csaknem határozottan állítható, hogy ezen kiállítás kitűzött céljának tökéletesen meg fog felelni, a­mennyiben hű és könnyen át­tekinthető képét nyújtandja mindannak, mit szeretett hazánk és melléktartományai a mű­vészet, kézmű, ipar, mezőgazdaság és állat­­tenyésztés terén előállítani képes, ki fogja tüntetni továbbá az egyes ágak körül az utóbbi években történt haladásokat és javít­­ásokat, valamint egyes cikkeinknél eléri versenyképességét külföldi gyártmányokkal szemben. Tekintettel a kiállítók nagy szá­mára , a kiállítók érdekében vélünk eljárni, őket arra figyelmeztetve, hogy bejelentése­ikkel ne késsenek, hanem azok mielőbb­­foganatosításával kiállítandó tárgyuknak méltó és célirányos helyet biztosíthassanak. + Mit isznak a különböző nem­zetek? E kérdésre Robinet tudor így felel meg: A khinaiak theát isznak; a mohame­dán népek kávét és rákit; az oroszok pá­linkát , theát és kwasst; a németek általá­nosságban sört, az északi németek melles­leg „Kümmel“-t, a rajnamellékiek jobbadéra bort. Az angolok isznak theát, sört („por­­ter“-t és,,ale“-t) pálinkát (whisky és brandy) és sherry-bort. A franciák bort, almabort és absynthot fogyasztanak. A spanyolok nem­zeti itala a csokoládé, az indiai népeké az „arak." A turkománok és baskírok erjedésbe átment lótejet isznak. Az egyesült államok lakói grogot, pálinkát és theát. A magyarok bort, a lengyelek pálinkát. Cyprus sziget lakói fügéből készült borral, a közép-afrikai népek pedig pálmaborral élnek. Végre az eszkimók nemzeti itala a — halzsir.­­(­ A színi kongresszus végre­hajtó bizottsága elnökévé R­i­b­á­r­y József miniszteri tanácsost, alelnökévé F­e­l­e­k­i Miklóst választotta. — Az írók és művé­szek társulatának ez évi közgyűlése már­cius hóra halasztatott. -+- Liszt, mint Rómából Írja, f. hó 14-kén érkezik Budapestre s a tavaszig fog itt maradni. -+- Salvini neje, signora Lotty Karp, a napokban meghalt Floreneben, 24 éves korában. Salvininé egy angol család leánya volt s a nagy tragoedát londoni vendégsze­replésekor szerette meg. Férje, kit ezelőtt néhány héttel ajándékozott meg egy kis leánykával, gyöngéden szerette. Az elhunyt négy nyelvet beszélt, s még kevéssel halála előtt Schillernek egy drámáját fordította olaszra. + A „P e s t e r - L1 o y d“ jubiläu­­m­a. A „Pester-Lloyd“, mint már említettük, 25 évi fennállásának évfordulójára január 1-én kiadta 1854. jan. 1-ji első számát, mely — olyan nagy e negyedszázad haladása a zsurnalisztikában s kivált a mi a „P. L.“-ot illeti — valóságos specialitásként tűnik föl. — Alakja felényire a mostaninak, tartalma negyedrésznyi sincs. Nevezetes újdonsága a cegléd-szegedi vasútvonal megnyitásának be­jelentése , továbbá a városnak a légszeszvi­­lágítás tárgyában határozottan megkezdett alkudozása. Tárcát Ráth Mór írt bele a ka­lendáriumokról. Politikai rovata — a censura miatt — csak híreket regisztrál, s a török­orosz viszályon kezdődik. A színlap sze­rint 1854. újév napján a nemzeti színház­ban a „Cigány“-t adták, a következő sze­replőkkel : Szigeti, Réthi, Füredi, Telepi, Miskolci, Eötvös Borbála, Szentpéteri, Fe­leki , Bulyovszkiné, Benkő stb. — A Lloyd­­társulat választmányi tagjai és a hírlapi bi­zottság, e hó 6-kán este rendeznek banket­tet, melyre a „P. Lloyd“ szerkesztőségének tagjai és a fővárosi sajtó képviselői meghi­vatnak. A „P. Lloyd“ jelenti, hogy tegnap­előtt és tegnap a szerkesztőhöz és a szer­kesztőséghez számos gratuláció érkezett. + A trónörökös házassága. A berlini Wolf-féle távíró ügynökség újabban azt a hírt közli, hogy Rudolf trónörökös Antoinette toskanai főhercegnővel jegyezte­tett el. E hír azonban, mint a nevezett ügy­nökség hozzá­teszi, még megerősítésre vár.­­)­ Sajátságos véletlen. Egy fel­köszöntő alkalmával, melyet az ismert hor­­vát író és zágrábi városi­ tanácsos Gyuró Dezelic az 53-ik sorgyalogezred tisztikarának adott lakománál mondott, következő histori­­kus tényt beszélte el: „A 15-ik században tör­tént , hogy a zágrábi káptalan egy Philippovic nevű kanonoka , az akkortájt szüntelenül dü­höngő horvát-török harcok egyikében a mu­zulmánok fogságába esett. A törökök nagyon magas váltságdíjat követeltek érte, mit a zágrábi káptalan vagy nem birt, vagy nem akart kifizetni , elég a dologhoz , hogy Phi­lippovic nem jön szabadon bocsátva, minek következtében , hogy életét megmentse, az Izlámhoz tért. Mehemed Bég Phillippovic nevet fel, és miután az akkori szokás sze­rint pap létére a fegyverforgatásban és hadviselésben is kitűnő jártassággal bírt, a janicsárok közé lépett. A volt kanonokból a legfanatikusabb ozmanli lett, és Boszniának a törökök által történt meghódításában te­vékeny részt vett, és élethossziglan a ke­reszténység leggyűlöletesebb ellensége és üldözője maradt. Az akkor uralkodó padi­­sáhtól kiterjedt uradalmakat kapott aján­dékba a Török-Horvátországnak nevezett területen. A jelenleg is fennálló , gazdag és nagy befolyású Philippovic-Beg család ő tőle szár­mazik , mely családnak sarjai, Bosznia leg­újabb meghódítója, Philippovic báró, tá­borszernagy , és öcscse a zágrábi főhadpa­­rancsnok. A sors egy sajátos játéka úgy hozta magával, hogy említett Mehemed- Beg Philippovic által alapított család egy ivadéka Boszniát az osztrák-magyar koro­nának ismét visszahódítván, a kereszténye­ket a török járom alól felszabadította. H- Nagy adomány. A párisi b. Hirsch-Gereuth Móric újabb bizonyít­ványát adta jótékonyságának és nemes szi­vének. B­i­s­c­h­i­t­z Johanna asszony , az itteni izr. nőegyesület derék elnöknője levél­ben b. Hirschhez folyamodott, hogy mél­tassa figyelmére az egyletet. A báró azzal felelt a Bischitzné asszony levelére, hogy 10.000 frtot készpénzben adományozott az árvalányház kiépítésére, s azonfelül 67.000 fortos alapítványt tett osztrák papírjáradék­­ban, melynek kamataiból árva leányok ne­­veltetendők az egylet által. A közoktatási ministerium, mely az alapítványi okmányt kiállítja, egyszersmind az alaptőke kezelé­sét is átveszi. B. Hirsch csak azt kötötte ki, hogy az egylet által adományozott he­lyek iránt ő tőlre érkezzék a végző jóvá­hagyás. E nagyszerű adomány lehetővé teszi, hogy a jótékony nőegyesület árva­házát jelentékenyen megbővítse. Az elnöknő azonnal köszönő levelet írt az adományo­zónak. Az alapító és neje életnagyságú arc­képei az új árvaházban fognak elhelyeztetni.­­(­A felállítandó négy új ma­gyar bankfiókra vonatkozólag a pénz­ügyminiszter jegyzéket intézett az osztrák­magyar bankhoz , s miután az utóbbi testü­let a kellő előkészületeket megtette, a négy új bankfiók Kassán, Zágrábban, Győrött és Szegeden a legrövidebb idő alatt fel fog állíttatni. Három további bankfiók még az 1879. évfolyamában való felállítását a pénz­­ügyminister annyira siettetni fogja, hogy azok már rövid idő múlva aktiválva lesz­nek. A­mi több lap abbeli állítását illeti, hogy a zágrábi és kassai bankfiókok tulaj­­donképen nem új fiókok, vgy ez állítás teljesen indokolatlan, minthogy a nevezett két helyen eddig csak lombard-üzlet gyako­roltatott , míg most úgy Kassa, mint Zág­ráb leszámító­ fiókokat kapnak, a­mi min­denesetre egy-egy új bankfiókkal egyenér­­telmű. (B­p.)­­+• Pénzért horkol. Egy bécsi hor­dárhoz e napokban oda megy egy úr az utcán, s kérdezi tőle: tud-e horkolni? „Hát hogy ne!“ mondja a hordár. „No úgy ma éjjel helyettem kell magának horkolni“ szólt az úr, „8­5 frtot kap azért.“ A hordár ka­pott az alkalmon. S mi volt a dologban ? Az illető úr az este barátjával akart mu­latni és hogy neje, ki a szomszéd szobában aludt, azt hitte, hogy otthon van , a hor­dárnak az úr ágyában kellett aludni és horkolni, mint a hogy az asszony ahoz volt szokva. A férj tehát jó éjt mondott nejének, azután kiment és felöltözött, míg a hordár sötétben levetkőzött, s az úr ágyába feküdött. Ott aztán oly hatalmasan horkolt, hogy az asszony egy ízben kijött: „Kérlek Károly ne horkolj oly irtózatosan.“ A hordár érthetlenül mormogott valamit és megfordult, mire az asszony egyet só­hajtva ... távozott. Négy órakor haza­jött a férj és ágyat cserélt a hordárral, előbb azonban kifizette az öt forintját. ”­ Mibe kerültek 25 év alatt a háborúk címmel az Egyetértésben ezen szomorúan érdekes adatokat olvassuk: III. Napóleon és Bismarck hg. uralkodásának korszakában, 1853-tól 1873-ig. Európa minden productiv erejét a hadkészületre fordítá és folyvást készen állt a háborúra; ámde ez elővigyázat nemcsak nem mentette meg Európát a háborútól, ellenkezőleg belé­­taszította. Ez a vas politika Európának 1,748.000- nyi emberáldozatába került, még­pedig a krími háború 750.000, az olasz (1859) 45.000, a schleswig-holtsteini 3000, a po­­rosz-olasz-osztrák (1866), 45.000, a mexikói expeditó 65.000, a német-francia 215.000, a török-szerb 25.000, az orosz-török 600.000. Vegyük ehhez az amerikai háborút mintegy 800.000 főnyi veszteséggel, akkor az utolsó 25 év alatt a háborúk áldozata gyanánt 2.548.000-nyi óriás emberveszteség lő ki végösszegül, a­nélkül, hogy azon áldozatokat felszámítanák, a­melyeket cho­lera , typhus és egyéb járványok, mint a háborúk elmaradhatatlan kísérői maguk után vontak. A pénzügy-statistikai adatok még iszo­nyúbbá teszik a képet e háborúk felett. E háborúk költségei ugyanis, a­melyeket e háborúk előidéztek, ha az amerikaiakat beleszámítjuk 66.575.000.000 frankra rúg­tak , és pedig a krími háború elnyelt 8.500.000. 000 frankot, az olasz 1.500.000.000, az amerikai 37.000.000.000, a slesvigholsteini 175.000. 000, a porosz-osztrák 1.650.000.000 frankot, a mexikói 1.000.000 000, a fran­cia-német 12.500.000 000, a török-orosz 6.250.000. 000 frankot.­­)­ 187­8. év híresebb halotta­i. Horváth Mihály püspök és kitűnő tör­ténet iró, Nagy Mihály reform, püspök, gróf Sándor Mórica hires lovas, P­a­­tay István volt képviselő, b. Bal­­dácsy Antal, ki katholikus létére a protestánsok részére tett nagyszerű alapít­ványt , Fogarasy János híres nyelvész , S­z­ő­n­y­i Pál nevelőintézet tulajdonos , Rokitanszki híres bécsi orvos tanár, Szigligeti Ede színműíró , D­a­r­m­a­y Viktor költő, Balogh Zoltán író, Tatár Péter a ponyva irodalom műve­lője , Heckenaszt Gusztáv nyomdász, Gutzkov Károly kitűnő költő és író, Palotássy zeneszerző, Kovács Se­bestyén Endre orvos, Viktor Emá­­n­u­e­l Olaszország első királya , IX. P­i­u­l pápa, Ferenc Károly főherceg , Mer­cedes, a spanyol király ifjú neje, Mehe­med Ali. -f­ Egy párbaj nagy feltűnést kelt Berlinben. A „Honvédének írják onnan , hogy szombaton reggel a „Sans-souci“-i ligetben egy osztrák tiszt és báró W ... . mecklen­­burgi földbirtokos pisztoly-párbajt vívtak. Gr. R........ ki mint osztrák dragonyostiszt az 1866-iki porosz elleni hadjáratban porosz hadi­fogságba esett, több ideig a bischofswerdai kastélyban feküdt sebeiben, hol is az őt ápoló házikisasszony egy barátnéjával, W .... Hed­wig bárónővel alkalma volt megismerkedhetni. Felgyógyulása után látogatást tett a Mecklen­­burgban lakó családnál, sőt Ausztria­ Magyar­­országba való visszatérése után is gyakran át­látogatott Poroszországba. Nemsokára jegyet váltott a kisasszonynyal és 1869-dik évben nőül vette. A házasság azonban nem volt szerencsés. A fiatal tiszt ledér életmódja és kicsapongó szokásai következtében, és miu­tán saját vagyonát, valamint neje hozomá­nyát elpazarló, csakhamar elvasztó neje sze­relmét , ki az 1873. évi világkiállítás idejé­ben, egy párisi szállodából, hol épen férjé­vel időzött, egy szép napon Sir C ... y angol tengerésztiszttel megszökött. R ... ., ki köny­­nyelműsége dacára nejét mégis szerette, so­káig hasztalanul kereste hűtlen hitvesét, azon­ban eredménytelenül. A múlt farsangban véletlenül a „Maison d’orée“ termeiben ta­lálkozott vele. A­mint­ a grófné férjét meg­pillantó , kísérőjével egy mellékterembe ment, és az utánna siető gróf ismét elveszté nyo­mukat , míg a múlt napokban Berlinben újra nyomára akadt. Még mindig az angol tenge­résztiszttel tartott. A gróf elégtételt követelt a csábítótól, és szombaton végre párbajt vívott a két férfi. Sir C. .. y mellbe kapott egy golyót, és e pillanatban élet-halál közt fekszik. Az egész ügyet nagy titokban tart­ják , mert, mint mondják Sir C ... y Angel­hon legelőbbkelő családjainak egyikéből való, és a bárónő is nagyon ismeretes német nem­zetség ivadéka. Tudósítás a kecskeméti hetivásárról 1879. jan. 3. Dalotti Ödön, felelős szerkesztő. Tisztabúza m. m. 76 — 80 kil. 5.85— 6.25. Elegyesbúza „ „ 73 —75 „ 4.06— 4.39 Rozs „ „ 70—72 „ 3.64— 3.90. Árpa ,, „ 60—62 „ 3 18— 3.57. Zab „ „ 36-40 „ 2.60- 2.76. Kukorica, „ „ 70—72 „ 2.60— 3.25. Köles 3.25- 3 57. Burgonya 0.90— 1.40. Január 5. NYILTTÉR. Figyelmeztetés. Bárvári Károly urnak azon nyilatkozatára, „hogy az ő sósborszeszkészitménye minden más hasonló készítményt felülmúl, s ennek bebizonyítására a szegedi országos kiállításon nyert érdem­éremre hivatkozik. Van szerencsém a sósborszeszt fogyasztó tisz­telt közönséget figyelmeztetni, hogy amennyiben Bárvári úr készítményét ezen nyilatkozata foly­tán az enyém fölé is helyezi — mit én felszó­lalás nélkül nem hagyhatok, — sőt tiltakozom azon megjegyzéssel, hogy amennyiben a sze­gedi kiállítás alkalmával hazámból távol lévén, készítményemet én ki sem állítottam, s így meglehet, hogy Bárvári úr cikkére érdem­érmet nyert, mert talán ő volt egyedül, ki sósbor­szeszt kiállított ?!! Részemről csakis a nagy­közönség vélemé­nyét tekintem illetékesnek, mivel készítményem forgalmának fejlődését észlelem, s megnyug­szom a kezeim között levő számos tekintélyes embertársaimnak sósborszeszkészitményem hasz­nosságára vonatkozó elismerő s részben köszönő nyilatkozataiban. Budapesten, 1878. december hó 20-kán. Brjvasay Kálmán: SÓS-BORSZESZ, általam javított kitűnő háziszer. Gyors hatást eszközöl: rheuma, csúz, szaggatás, fagyás, fog-, fej- és fülfájdalmak, szemgyulla­dás, bénulások stb. stb. ellen; sőt fogtisztító szerül is igen ajánlható, mennyiben a fogak fényét elősegíti, a foghúst erősbíti, és a száj tiszta, szagtalan izt nyer a szesz elpárolgása után, valamint fejmosásra, a hajidegek erősí­tésére és korpától megtisztulásra is. Használati utasítás magyar vagy német nyel­ven , bizományosaim névsorával, minden üveg­hez mellékeltetik. Ára egy nagy üveggel so­kr., kisebb *u­kr. BR­AZ­AY KAL­MAIM, nagykereskedő, Budapest, iroda és központi főraktár, Muzeum­ körút 19. Kapható: Kecskeméten: Gyenes L. és fiai, Lehóczky Gyula, Szappanos Ferenc, Harkai J. Cso­ngrádon: Thomka Gyula, Wellis J., Boj­­nitzer J., Mársits Ignác, Rabloczky Pál. Nagy- Körösön: Tarköy K., Némethy H., Szabó K., Molnár testv. Félegyházán: Hunyady István, Feuer M., Michael Ferenc. Halason: Spühler Lajos. Mindszenten: Rosenbrener József, Szobotka Adolf. Szabadszálláson: Adamo­vits M. uraknál. (3 — 2) Házeladás. Nagy Mihályné, R. Tóth Mária, VI. tizedben, 470. sz. alatti háza szabad­kézből eladandó. Értesítést ad a tulajdonos és NÉMETH DÁNIEL. (3—1) ügyvéd. (1-1) * kilo legfinomabb orosz karaván theát, valamint 2 (70 centiliteres) üveg legfinomabb jamaikai­ rumot 5 írt utánvét mellett küldök bárhova bérmentve. BIEBER ANTAL, theakereskedő, Budapesten. Levél atjáni rendeléseknél a vidékről elegendő a fenti cim. — Dobozok ingyen. Árjegyzék kívánatra bérmentve küldetik meg. .­.amffffüffff, Kecskeméten, 1876. Nyomatott Sziládi Lajosnál.

Next