Kecskemét, 1888. január-június (17. [16.] évfolyam, 1-26. szám)

1888-04-08 / 15. szám

15. szám. FŐVÁROSI LEVÉL. Budapest, 1888. április 4. (Perczel kúriai elnök halála. — Weisz Bernát Ferencz. — Az öngyilkos gróf Károlyi) A halál kaszája ismét felettünk lebeg. Nem tudni hova súlyt le, kit szemel ki újabb áldozatul. Az idén közéletünk kitűnőségei között pusztít kegyetlenül, lecsap, kiolt egy nemes életet, azután nyomtalanul eltűnik. Az öreg Perczel Béla volt igazság­ügyminiszter s kúriai elnök is áldozatul esett gyil­koló szerszámának. Temetése óriási részvét mellett ment végbe. A húsvéti szent ünnepekben, feltámadás napján újabb áldozatot követelt. Weisz Bernát Fe­rencz az örökifjúságú 88 éves agg, a legbuzgóbb városatya szenderült jobb létre. Berlinből hozta be­tegségét, a német császár temetésén halt meg, tüdő­­lábba esett, melyben meghalt. Utolsó napjaiban is fővárosi ügyekkel foglalkozott, sőt betegágyából tiltakozó levelet irt a város egyik bizottságához, a légszeszszerződés meghosszabbítása ellen. Ő volt az ki évekkel ezelőtt hangoztatta a villamos világítás behozatalát, az Andrássy-út megteremtése is rész­ben az ő érdeme. Iskolai takarékpénztárak, árva­­leányházak, szeretetházak mind az ő agitácziója következtében létesültek. A közgyűlések legszor­galmasabb látogatója volt, mindig interpellált, indít­ványozott, sürgette a takarékosságot és a közügyek terén a legnagyobb tevékenységet fejtette ki. A háza sok jeles fiával együtt fogságot szenvedett ő is a magyar szabadságharczért. Haynau a bresciai hiéna ítélte el, mert hivatalt válalt Kossuth minisztériumá­ban. Az abszolút korszak idején visszavonult és csak az alkotmány helyreállítása után kezdte meg újra tevékenységét, melyért a király tanácsosává ne­vezte ki, majd a Ferencz József-renddel és a vas­­korona-rend másodosztályú keresztjével tüntette ki. Temetése f. hó 2-án ment végbe. Jelen voltak­ a fővárosi tisztikar számos tagjai, a kereskedő világ előkelőségei, a „Klotild“ szeretetház növendékei s még többen az előkelő körökből. Nagy szenzátiót keltett a főúri körökben, hogy Károlyi Viktor gróf, a dúsgazdag magyar mágnás hirtelen meghalt. Egyik hir szerint a gróf pisztolypárbajban esett el, a másik pedig öngyilkos­ságot sejtetett. Mint aztán kitűnt, a gróf csakugyan öngyilkosságot követett el. Nagyfokú idegbaja ker­gette a halálba. Végzetes tettét csurgói kastélyában követte el kétcsövű vadasfegyverével, s másnap szét­zúzott agygyal találták hálószobájában a földön he­verve. Temetése ápril 6-án ment végbe s holttestét Nagy-Károly melletti Kaplonyban a családi sírboltba helyezték örök nyugalomra. Ezzel befejeztem volna szomorú tudósításaimat s sajnálattal kell konstatálnunk, hogy az öngyilkos­ság nyavalyája már nemcsak a szegény néposztály­nál, hol nincs betevő falatjuk, hanem a dúsgazdagok körében is tért hódít. Amaz azért folyamodik a halál­hoz, mert nem tudja, hogy holnap mit adjon család­jának, emez pedig nem tudja unalmában mit csinál­jon, agyonlövi magát. Ma itt olvasunk öngyilkosság­ról, holnap ott és ez így megy mindennap, ez hova tovább oly mérveket fog ölteni, hogy önmagunkat pusztítjuk majd, meg se várva, mig az Isten magá­hoz szólít. Karcfalvi­­okra nézve I. Ápril hó 20-áig meghosz­­szabbittatott. Ezek szerint minden tanoncznak kötelessége lévén a kiállításon való résztvétel :kéri a bizottság az érdekelteket, hogy hassanak oda misze­rint tanonczaik a kitett időig az ipariskola igazgató­ságánál, esetleg az osztálytanároknál a tanóra álkal­­jelentsék be a készítendő tárgy nemét, megjegezvén, hogy ugyanazon tanoncz többnemű tárgyat is készít­het ugyan, de minden neműből csak egy darabot és hogy azon tanonczok, kik a jelentkezést elmulaszt­ják és a­kik másnak a készítményét állítják ki saját készítményük gyanánt, a hivatkozott szabások és az ipariskola fegyelmi szabályzata értelmében, egy hó­naptól egy évig terjedhető tanonczidő hosszabbítással, esetleg az iskolai bizonyítvány kiadásának megtaga­dásával fognak megbüntettetni. A segéd­munkák bejelentése az Ipartestület tit­kári hivatalánál eszközlendő. A kecskeméti tanoncz munkakiállitást rendező bizottságnak 1888. évi Ápril 2-án tartott ülésből. Szalontai Sándor Györffy Balázs b. jegyző. b. elnök. Baán János ipartestületi titkár. TANONCZ-MUNKAKIÁLLÍTÁS­ A nagy méltóságú vallás- és közoktatásügyi mi­niszter úr f. évi márczius hó 15 én 10,934. sz. al kelt rendeletével meghagyta az ipariskolai bizott­ságnak, hogy a tanoncz-munkakiállítás folyó iskolái anév végén is megtartassák. Az ipariskolai bizottság és ipartestület, midőn az 1886. évben alkotott kiállítási szabályzatában kimondotta, hogy az iparos tanonczok részére min­den évben munkakiállítást rendez,­­ ilyet már két évben rendezett és a f. évi kiállítási munkálatot is idejekorán megindította: a miniszteri kívánalomnak iparkodott eleget tenni. Az eddigi kiállítások sikere külsőleg nem kifogá­solható; ha azonban figyelembe vesszük, hogy sok tanoncz a kiállításon nem saját munkájával állott elő, az eddigi eredményt nem tekinthetjük kielé­gítőnek. Ahoz, hogy az ily kiállítások czéljuknak megfe­leljenek, elengedhetlen kellék, hogy minden tanoncz a saját munkáját, készítményét mutassa be, mi csak­is mestereik ellenőrzése és befolyása folytán ér­hető el. Midőn alelírt bizottság a tanoncztartó I. iparososz­tálynak tudomására hozza, hogy a f. évi tanoncz- és segédmunkakiállítás Május hó 20., 21. és 2­2-én fog megtartatni az Iparegyesület helyiségei­ben s a kiállítandó tárgyak Május hó 17. és 18. napjain beküldendők lesznek, egyszersmind hivatko­zással a kiállítási szabályzat 3. §-ára, és az Ipartes­­tület „tanonczszabályzatára“,­ melyek szerint „min­den tanoncz egy általa elkészített munkával, rajzzal és írással a tanoncz-munkakiállításon résztvenni kö­teles“, tudatja azt is, hogy a kiállítandó tárgyak be­­elentési határideje úgy a segédekre, mint a tanoncz­ KECSKEMÉT, 1888. április 8. IRODALOM. — Garay János összes munkáiból a 20—24 füzetek megjelentek Mehner Vilmosnál Budapes­ten. Egy füzet ára 35 kr. — Vas Gereben összes munkáiból a 47 — 52 fü­zetek megjelentek Mehner Vilmosnál Budapesten. Egy füzet ára 25 kr. — Ördög és Angyal czimű regény 4 ik füzete megjelent. Ára egy füzetnek 25 kr. Kapható F­ül­öp Györgynél Budapest, Üllői­ út 21. sz.­­. „Valóság és Ámítás.“ Adatok a szabad­kőművesség elleneinek leálozásához. Válasz dr. Csu­pon Gyula „Ámítás és Valóság“ czimű röpiratára. Irta Kontra Győző. Ára a 66 lapot tevő kötetké­nek 15 kr. Kapható Aigner Lajosnál Budapesten. = „Rómáig és Vissza.“ Útirajz B­á­t­o­r­f­i La­jostól. Ára­­­fit. Megrendelhető a szerzőnél Nagy- Kanizsán. = „Jegyzői Szigorlat.“ Kézi­könyv községi és körjegyzők, községi elöljárók, adó és katonaü­gygyel foglalkozók, lelkészek, tanítók, de különösen a jegy­zői vizsgára készülők számára az 1884. évi nov. 5-én 58,285. sz. a. kelt belügyminiszteri rendelet­nek megfelelőleg a fennálló törvény és rendeletek alapján irta Hegedűs János szapáryfalvai községi jegyző. Kiadta S­z­­­­­á­d­i László nyomdász Kecs­keméten. Ára 1 írt 80 kr. KÖZÖNSÉG KÖRÉBŐL.*) Husztnel-nyilvánilás. Fogadják mindazon rokonaim, barátaim, is­merőseim legőszintébb köszönetemet, akik felejt­­hetlen kedves nőm, bold. Laczy Mária végtisz­­tességtételén szives részvétükkel sebzett szivem fájdalmát enyhítették. Kecskemét, 1888. ápril 4. Laczy Pál. — April 15-ik napja közeledik, akik addig 1887. évi adójukat teljesen be nem fizették, azok a jövő évre érvényes választói névjegyzékekbe fölvétetni nem fognak, s 1889-ik évben szavazati jogukat nem gya­korolhatják. Bárha jövő 1889-ik évben ren­des választások nem lesznek, s a polgárok választási jogukat csak kivételes esetekben gyakorolhatják, mégis figyelmeztetjük pár­tunk t. tagjait, hogy ápril 15-ig adófizetési kötelezettségüknek eleget tenni szíveskedje­nek. — A kecskeméti 48-as függetlenségi párt elnöksége. — Árvíz. Lapunk szerkesztőjé­hez tegnap délelőtt e sürgöny érke­zett: „Mindszent, ápril 7. d. e. 9 óra. Bódogh Lajos ügyvédnek Kecske­méten. A vidratoroki gátszakadás Tömörkényt, Felső-Pusztaszert ár­vízzel fenyegeti, szakadás betömése lehetetlen, ár­víz föltartása óriási erőfeszítést igényel. Tary.“ — Közgyűlés. Kecskemét th. város tör­vényhatósági bizottsága ápril 6-án rendes havi közgyűlést tartott. Annak lefolyásáról — az ér­dekelt­ tárgyak megemlítésével — a következő tudósítást adjuk : Polgármesteri jelentés szerint az 1888. év elmúlt 3 havában a közegészségi viszonyok felette kedvezőtlenek voltak, járvány­­ként lépett föl a kanyaró, mely miatt néhány iskola is bezáratott. A születésekhez arányítva a halálozás felette nagy volt, s a halál különösen a szegénység közt szedte áldozatait, mihez nagy mérvben a rendkívüli hosszú tél sanyarúságai is járultak. A szegények gyógykezelése felette nagy összegekkel vette igénybe a városi pénztárt. A közbiztonsági állapot kielégítő volt. — Olvasta­tott s tudomásul vétetett a belügyminiszter le­irata, mely által a magánzálogüzletekben a ka­matok legmagasabb összegét 18%-ban állapítja meg. — A városi pénztárak megvizsgálásáról je­lentés terjesztetett be, mely szerint minden rendben találtatott. — Az államilag segélye­zett (?!) polg. és elemi leányiskolához gr. Rá­day Margit helyére Halmos Erzsébet tanító­nőnek kineveztetése tudomásul vétetett s fizetése folyóvá tétetett.­­ A városi javadalmaknak 1887. évi kezeléséről jelentés létetett, mely szerint a régi haszonbérhez arányitva 23,018 frt 72 kr. haszon folyt be, noha a czukor és sör deficzitet hozott. A helypénz 3879 frt - krt jövedelme­zett. A borfogyasztási adóbevétel a múlt évben csökkent. Ez a kormány által kivetett új nagy adó folytán a folyó évben még tetemesebben csökkenni fog, s lehető, hogy a javadalmakból minden hasznot elveszt a város, és jövőre csu­pán a kormánynak keresünk.­­ A szikrai köz­­legelőre az idén 600-nál több marha nem lesz kiverhető. A baromjárásokba a ménesek kihaj­tása előtt semmiféle barom nem bocsájtatik ki, az ellene vétők 2-szeres fabért fognak fizetni. Az eddigi 3 ménes helyett csak kettő fog ala­kíttatni. Az összes közlegelőkre a sertések csak megkarikázva hajthatók ki, különbeni 10-20 krajczár birság terhe alatt.­­ A II-ik kerületi iskola építésére tartott legutóbbi árlejtés hely­­benhagyatik, s az építkezés Molnár Imre vál­lalkozónak az előirányzott 13,287 frt 46 kiből 77/fo% leengedése mellett átadatott. — A Ka­tona- és Tímár-sorok előtt elvonulandó födött csa­tornák kiépítése megrendeltetett. — Az utczák kövezésére vonatkozólag elrendeltetett, hogy a Csongrádi-nagy-utcza keramittal, a Plébánia­­utcza, a Széchenyi-tér és a nagytemplom ke­­rülete téglával kiköveztessék, valamint az új gőzmalom utczája is később szobbi trachittal fog kiköveztetni, elváratván a gőzmalmi rész­vénytársaság illő összeggeli hozzájárulása.­­ Ha­tározatiig kimondatott, hogy a gyalog- és ko­­csipiaczok elkülönítessenek és csoportosíttassa­nak. E végből a folyó évi ősztől fogva a gyalo­gos árulók mind a belső piaczon helyezendők el. A kocsin árulók pedig a vásári- és halasi­­kapuk előtti térre utasítandók. Oda mennek a Széchenyi-térről a burgonya-árulók is, ott csu­pán kocsi megállás lesz. A gabona­piacz ideig­lenesen a mai helyén marad, de ha a halasi­­kapu tere kiköveztetett, az oda helyeztetik, hol még ez évben mázsa-ház fog építtetni. A kis­­templom melletti Czoller-tér befásitása elrendel­tetett.— Kovács Sándor és társai kérvénye folytán az ágasegyházi nád­ára nekik vissza­adatni határoztatok, mert a gazdászati osztály által későn tartott árverés és a nagy hó miatt a nádat le nem vágathatták. Rosszaljuk itt a gazdasági tanácsnok szokás­os eljárását, ki a külterületen mindig két árverést szokott tar­tatni azért, hogy kétszer szedhesse fel a napidi­jakat s ezáltal sokszor a feleknek és a városnak is nagy károkat okoz. Most csak 500 frton felül okozott kárt a városnak ! — A vasúti sétatér mel­letti és a műkertben levő vendéglő bérbeadása — 285 frt, illetve 284 frt évi haszonbérért — helyben hagyatott. Az utóbbit ismét Ugrik Pál vette ki, azonban a közgyűlés ismervén szokásos rész kiszolgálását, a szerződésben kiköttetni ren­delte, hogy a múlthoz hasonló viselkedés ismét­lődése esetén a bérlettől időközben is elmozdí­tandó legyen. Az idő előhaladottsága miatt több tárgy elintézhető nem lévén, azok a jövő havi közgyűlésre hagyattak. — Kinevezés. Örömmel értesültünk, hogy a nagy­kőrösi járásbíróságnál üresedésben volt aljárásbirói állásra Muraközy Gyula itteni kir.­tszéki aljegyző neveztetett ki. Reméljük a derék ifjú albiró meg fog felelni szép állásával járó terhes kötelességeknek. — Továbbá tudat­juk, hogy lapunk múlt évi szini-tudósitója Jójárt János jelenleg pancsovai kir. tszéki joggyakor­nok Pancsovára aljegyzővé neveztetett ki. Szeren­cse kivánatunkat az előléptetésekhez ! — Előnyös biztosítás. A „Gazdák és Ipa­rosok átalános hitelszövetkezeté"-nek Budapes­ten székelő központi igazgatósága a szövetkezeti tagok érdekét minden irányban megóvni kíván­ván, szerződött a Budapesten levő és négy mil­lió arany forint alaptőkével bíró „Magyar-Fran­­czia biztosító részvénytársaság“-gal oly értelem­ben, hogy a biztosító társulat a szövetke­zeti tagok tűzbiztosításait a vidék és a biztosítás minősége szerint általános díjté­teleiből 5 — 10% díj leengedés mellett veszi fel. A szövetkezet kecskeméti fióktelepének el­nöksége tehát tudomására hozza tagjainak, hogy a fióktelep helyiségében mindenféle biztosítások eszközölhetők, a fióktelep részéről az ügynöki teendők ellátásával Kecskemétre Csősz Péter könyvelő, s az izsáki ügyvivőség területére Marsó József titkár bízatott meg. Jogában állván a fióktelepnek a szövetkezeti tagok kár­felvételénél azok érdekei megóvása végett magát saját megbízottja által képviseltetni, ilyeneket Bagi Lajos, Herczegh György és Ördög Gyenes István tagok megválasztattak. A szö­vetkezetre nézve tehát, ha a tagok általa bizto­sítanak, négyféle előny háramlik: 1. a biztosi­­tási díj 5—10%-kal olcsóbb; 2. az ügynöki jutalék a fióktelep megbízott tagjai javára esik; 3. a superprovisió a szövetkezet összes tagjai­nak jövedelmét képezendi és 4. a károk felvéte­lénél a szövetkezet megbízottja is jelen lévén, a netán előforduló visszaélések meggátolhatók. A fentebbiekből mindenki beláthatja, hogy a szö­vetkezeti tag csak saját érdekének tesz szolgá­latot, ha a szövetkezet megbízottja által eszkö­zölteti biztosításait. Már e héten a fióktelep he­lyiségében minden nap a tűz, jég és minden egyéb biztosítások iránti felvételek elfogadtat­nak. Kecskemét, 1888. ápril 7. Bódogh Lajos szövetkezeti elnök. — A kecskeméti takarékpénztár egyesület ez évben is 25 Irtot volt szives intézetünk szor­galmas, jó erkölcsű és előmenetelü növendéké­nek jutalmazása végett adományozni, midőn ezen jótékonyságát nyilvánossá teszem, egyúttal hálás köszönetemet nyilvánítani kötelességemnek tar­tom. Kecskemét, 1888. ápril 4. Csabai Imre ref. főgymn. igazgató. — Vízbe fűlt fiatal asszony. Szomorú [ hulvótja volt — irja a ,,P. H." ápril 6-diki­­ száma — Salamon Dénes bajai közjegyzői he­lyettesnek (ki mint tudjuk, kecskeméti illetőségű, és sokunknak jó ismerőse, barátja). Salamon húsvét vasárnapján fiatal nejével, ki­s­s­a­r­k­ó zentai közjegyzőnek a leánya, egy kis társa­sággal csolnakázni ment a Dunára. De járatla­nok lévén az evezésben, a tengerre áradt folyam a vízi malmokhoz sodorta a gyönge járművet, mely föl­billent s mind az öt bennülő a vizbe bukott. Négyen kimenekültek, de a szerencsétlen fiatal asszony, ki még csak három hete volt férj­nél, a hullámokban lelte sírját. Holttestét nem sikerült még megtalálni. Tegnap búvár érkezett keresésére. A család által kiadott gyászjelentés így hangzik : „Salamon Dénes bajai helyettes kir. közjegyző, Zsarkó Antal zentai kir. közjegyző és neje Nemeskéri Kiss Erzsébet, özvegy Salamon Antalna szül. Szalay Eszter, Zsarkó Hajnalka, Antal­os Erzsiké, úgy Salamon Károly na. kir. adótiszt és Salamon Mari férj. Molnár Pálné a legmélyebb fájdalomtól suj­tva jelen­tik a felejthetet­len feleség, a nemeslelkű jó gyermek, a kedves meny, az igazi jó testvér és sógornő, Salamon Dénesné szül. Zsarkó Szilárdkának Baján, f. évi április hó első napján d. u. 6 órakor, élte hu­szonkettedik évében, boldog házasságának hu­szonnegyedik napján, a Duna hullámaiban vé­letlen szerencsétlenség szülte gyászos elhunytát, kinek hült teteme a mai napig föllelve nincsen, de hogy a mindenható neki örök nyugalmat ad­jon, s hült teteme feltalálható legyen, a gyász isteni tisztelet a zentai róna. kath. egyházban e hó 6-án d. e. 8 órakor fog a Mindenhatónak bemutattatni. Zentán, 1888. április hó 3-án. Ál­dott legyen a felejthetetlen halott emléke!“ — Adakozás. A napokban Somodi Sándor gazdálkodó vendégszerető házánál egy jókedvű kis társaság az „Országos tanítói árvah­áz“ javára 2 frt 33 krt toasztozott össze, amelyből 1 irtot maga a szives házigazda adott. Aluiírt mint ez összegnek illetékes helyre való eljuttatásával megbízott jelen­tem, hogy azt teh. Pászh­y Károly népiskolai igazgató úr kezeihez átszolgáltattam, aki azt a takarékpénz­tárba a már meglevő „kecskeméti árvaházi alaphoz“ csatolta. Tormássy Sándor. — Fontos miniszteri rendelet. A nagy méltóságú m. kir. igazságügyminiszter úr t. hó 5-ről 947/1. M. E. sz. a. kibocsájtott körrendeletében az 1886. 29. t. sz. 76. §-ában foglalt fölhatalmazás alapján egyebek között elrendelte, hogy a 1­. évi ápril­is 1-től fogva mindazok, akik magukat valamely te­lekkönyvi bekeblezés által nyilván könyvi jogaikban sértve vélik, eredeti érvénytelenség alapján (pl. ha a bekeblezés hamis okirat, kiskorú vagy egyébként nem önjogú személy által kötött, avagy erőszak, megtévesztés mellett létre­jött jogügylet alapján esz­közöltetett ki stb.) az 1881. 59. t. sz. 6. § a szerint illetékes bíróság előtt az időközben telekkönyvi jo­gokat nyert harmadik személyek elleni joghatállyal törlési keresetet — ha a bekeblezést elrendelő vég­zés részükre saját kezükhöz szabályszerűleg kézbe­­síttetett — a kézbesítéstől számított 6 hónap alatt indíthatnak, még­pedig e határidő alatt is csak azon feltétel mellett, ha perindítási szándékukat a bekebe­lezést elrendelő végzés kézbesítésétől számított 60 nap alatt följegyzés végett az illető telekkönyvi ha­tóságnál írásban bejelentik. Az igazságügyminiszter úrnak e rendeletét — a nagyméltóságú m. kir. bel­ügyminiszter úrtól 17.575/IX.888. sz. a. nyert utasí­tás folytán — azon figyelmeztetéssel tesszük közzé, hogy mindenki, aki ellen valamely érvénytelen jog alapon tulajdoni, szolgalmi, zálogjogi, avagy törlési bekeblezés rendeltetett el, iparkodjék a végzés kéz­besítése után azonnal ügyvéd segélyét igénybe venni, hogy ez a föntebb kitett határidő alatt a kellő jogi lé­péseket megtehesse­s eként a nyilvánkönyvi jogosul­tat a bekövetkezhető, helyrehozh­atlan hátrányoktól megóvja. Egyidejűleg alkalmazkodás végett az igaz­­ságügyminiszter úrnak azon intézkedését is meghir­detjük, mely szerint a f. évi ápril­­­tól fogva benyúj­tandó telekkönyvi bejegyzési kérvényekhez a kért bejegyzés alapjául szolgáló okiratok az állam hiva­talos nyelvén (magyar nyelven) kiállítva csatolandók, vagy ha más nyelven szerkesztettek, azoknak bíró­sági tolmács vagy közjegyző által bélyegmentesen és mérsékelt dij mellett kiállított magyar fordítása is melléklendő. Kelt Kecskeméten, 1888. évi márczius hó 29. napján tartott tanácsülésből. Lestár Péter pol­gármester, Gyenes Bertalan jegyző. — Haláleset. Zimay László ügyvédet, a kath egyház főgondnokát nagy csapás érte, legidősebb gyermeke, a legénysorba került Zimay Lászlóés hunyt. Haláláról e gyászjelentést vettük: „Zimay Károly és Buttinger Emilia mint szülők, Zimay Ma­riska, Károly, István, Lajos és Pál mint testvérek, özvegy Zimayné szül. nemes Tarnóczy Jozefa mint nagyanya és Zimay László mint nagybátya az összes rokonság nevében is fájdalommal jelentik kedves fiuk­, testvérjü­k­, felejthetetlen unokája- és unoka­­testvérének Zimay László nyomdásznak f. évi április hó 5 én éjjeli 2­/3 órakor, életének 1ö-ik évében, hosszas szenvedés után bekövetkezett gyászos el­hunytát. A megboldogult hilt tetemei f. évi április hó 6-ik napján d. u. 3 órakor fognak a róm. kath. egyház szertartása szerint a Szentháromságról neve­zett sirkertben eltemettetni; az engesztelő szent mi­­seá­dozat ugyanazon napon reggeli 8 órakor fog az anyatemplomban megtartatni. Kecskemét, 1888. áp­rilis 5. Béke lengjen porai felett!“ — Rendőrség figyelmébe. Panasz léte­tett szerkesztőségünkben, hogy a piaczon és a régi sétatéren — hol a fogatokkal való járás a városi elöljáróság által el van tiltva — katona­tisztek szoktak kocsikázni. Figyelmeztetjük erre a rendőrség felügyeletével megbízott közeget, Szegedy György alkapitányt, hogy bárha az ilyen dolgokba nem is merészel beleszólni, mivel „r­e­n­d­n­e­k m­u­s­z­á­j­n­a j­ö­n­n­i“, hát mégis csak szíveskedjék utánna nézni, hogy a városban

Next