Kecskemét, 1888. január-június (17. [16.] évfolyam, 1-26. szám)
1888-04-08 / 15. szám
15. szám. FŐVÁROSI LEVÉL. Budapest, 1888. április 4. (Perczel kúriai elnök halála. — Weisz Bernát Ferencz. — Az öngyilkos gróf Károlyi) A halál kaszája ismét felettünk lebeg. Nem tudni hova súlyt le, kit szemel ki újabb áldozatul. Az idén közéletünk kitűnőségei között pusztít kegyetlenül, lecsap, kiolt egy nemes életet, azután nyomtalanul eltűnik. Az öreg Perczel Béla volt igazságügyminiszter s kúriai elnök is áldozatul esett gyilkoló szerszámának. Temetése óriási részvét mellett ment végbe. A húsvéti szent ünnepekben, feltámadás napján újabb áldozatot követelt. Weisz Bernát Ferencz az örökifjúságú 88 éves agg, a legbuzgóbb városatya szenderült jobb létre. Berlinből hozta betegségét, a német császár temetésén halt meg, tüdőlábba esett, melyben meghalt. Utolsó napjaiban is fővárosi ügyekkel foglalkozott, sőt betegágyából tiltakozó levelet irt a város egyik bizottságához, a légszeszszerződés meghosszabbítása ellen. Ő volt az ki évekkel ezelőtt hangoztatta a villamos világítás behozatalát, az Andrássy-út megteremtése is részben az ő érdeme. Iskolai takarékpénztárak, árvaleányházak, szeretetházak mind az ő agitácziója következtében létesültek. A közgyűlések legszorgalmasabb látogatója volt, mindig interpellált, indítványozott, sürgette a takarékosságot és a közügyek terén a legnagyobb tevékenységet fejtette ki. A háza sok jeles fiával együtt fogságot szenvedett ő is a magyar szabadságharczért. Haynau a bresciai hiéna ítélte el, mert hivatalt válalt Kossuth minisztériumában. Az abszolút korszak idején visszavonult és csak az alkotmány helyreállítása után kezdte meg újra tevékenységét, melyért a király tanácsosává nevezte ki, majd a Ferencz József-renddel és a vaskorona-rend másodosztályú keresztjével tüntette ki. Temetése f. hó 2-án ment végbe. Jelen voltak a fővárosi tisztikar számos tagjai, a kereskedő világ előkelőségei, a „Klotild“ szeretetház növendékei s még többen az előkelő körökből. Nagy szenzátiót keltett a főúri körökben, hogy Károlyi Viktor gróf, a dúsgazdag magyar mágnás hirtelen meghalt. Egyik hir szerint a gróf pisztolypárbajban esett el, a másik pedig öngyilkosságot sejtetett. Mint aztán kitűnt, a gróf csakugyan öngyilkosságot követett el. Nagyfokú idegbaja kergette a halálba. Végzetes tettét csurgói kastélyában követte el kétcsövű vadasfegyverével, s másnap szétzúzott agygyal találták hálószobájában a földön heverve. Temetése ápril 6-án ment végbe s holttestét Nagy-Károly melletti Kaplonyban a családi sírboltba helyezték örök nyugalomra. Ezzel befejeztem volna szomorú tudósításaimat s sajnálattal kell konstatálnunk, hogy az öngyilkosság nyavalyája már nemcsak a szegény néposztálynál, hol nincs betevő falatjuk, hanem a dúsgazdagok körében is tért hódít. Amaz azért folyamodik a halálhoz, mert nem tudja, hogy holnap mit adjon családjának, emez pedig nem tudja unalmában mit csináljon, agyonlövi magát. Ma itt olvasunk öngyilkosságról, holnap ott és ez így megy mindennap, ez hova tovább oly mérveket fog ölteni, hogy önmagunkat pusztítjuk majd, meg se várva, mig az Isten magához szólít. Karcfalviokra nézve I. Ápril hó 20-áig meghoszszabbittatott. Ezek szerint minden tanoncznak kötelessége lévén a kiállításon való résztvétel :kéri a bizottság az érdekelteket, hogy hassanak oda miszerint tanonczaik a kitett időig az ipariskola igazgatóságánál, esetleg az osztálytanároknál a tanóra álkaljelentsék be a készítendő tárgy nemét, megjegezvén, hogy ugyanazon tanoncz többnemű tárgyat is készíthet ugyan, de minden neműből csak egy darabot és hogy azon tanonczok, kik a jelentkezést elmulasztják és akik másnak a készítményét állítják ki saját készítményük gyanánt, a hivatkozott szabások és az ipariskola fegyelmi szabályzata értelmében, egy hónaptól egy évig terjedhető tanonczidő hosszabbítással, esetleg az iskolai bizonyítvány kiadásának megtagadásával fognak megbüntettetni. A segédmunkák bejelentése az Ipartestület titkári hivatalánál eszközlendő. A kecskeméti tanoncz munkakiállitást rendező bizottságnak 1888. évi Ápril 2-án tartott ülésből. Szalontai Sándor Györffy Balázs b. jegyző. b. elnök. Baán János ipartestületi titkár. TANONCZ-MUNKAKIÁLLÍTÁS A nagy méltóságú vallás- és közoktatásügyi miniszter úr f. évi márczius hó 15 én 10,934. sz. al kelt rendeletével meghagyta az ipariskolai bizottságnak, hogy a tanoncz-munkakiállítás folyó iskolái anév végén is megtartassák. Az ipariskolai bizottság és ipartestület, midőn az 1886. évben alkotott kiállítási szabályzatában kimondotta, hogy az iparos tanonczok részére minden évben munkakiállítást rendez, ilyet már két évben rendezett és a f. évi kiállítási munkálatot is idejekorán megindította: a miniszteri kívánalomnak iparkodott eleget tenni. Az eddigi kiállítások sikere külsőleg nem kifogásolható; ha azonban figyelembe vesszük, hogy sok tanoncz a kiállításon nem saját munkájával állott elő, az eddigi eredményt nem tekinthetjük kielégítőnek. Ahoz, hogy az ily kiállítások czéljuknak megfeleljenek, elengedhetlen kellék, hogy minden tanoncz a saját munkáját, készítményét mutassa be, mi csakis mestereik ellenőrzése és befolyása folytán érhető el. Midőn alelírt bizottság a tanoncztartó I. iparososztálynak tudomására hozza, hogy a f. évi tanoncz- és segédmunkakiállítás Május hó 20., 21. és 22-én fog megtartatni az Iparegyesület helyiségeiben s a kiállítandó tárgyak Május hó 17. és 18. napjain beküldendők lesznek, egyszersmind hivatkozással a kiállítási szabályzat 3. §-ára, és az Ipartestület „tanonczszabályzatára“, melyek szerint „minden tanoncz egy általa elkészített munkával, rajzzal és írással a tanoncz-munkakiállításon résztvenni köteles“, tudatja azt is, hogy a kiállítandó tárgyak beelentési határideje úgy a segédekre, mint a tanoncz KECSKEMÉT, 1888. április 8. IRODALOM. — Garay János összes munkáiból a 20—24 füzetek megjelentek Mehner Vilmosnál Budapesten. Egy füzet ára 35 kr. — Vas Gereben összes munkáiból a 47 — 52 füzetek megjelentek Mehner Vilmosnál Budapesten. Egy füzet ára 25 kr. — Ördög és Angyal czimű regény 4 ik füzete megjelent. Ára egy füzetnek 25 kr. Kapható Fülöp Györgynél Budapest, Üllői út 21. sz.. „Valóság és Ámítás.“ Adatok a szabadkőművesség elleneinek leálozásához. Válasz dr. Csupon Gyula „Ámítás és Valóság“ czimű röpiratára. Irta Kontra Győző. Ára a 66 lapot tevő kötetkének 15 kr. Kapható Aigner Lajosnál Budapesten. = „Rómáig és Vissza.“ Útirajz Bátorfi Lajostól. Árafit. Megrendelhető a szerzőnél Nagy- Kanizsán. = „Jegyzői Szigorlat.“ Kézikönyv községi és körjegyzők, községi elöljárók, adó és katonaügygyel foglalkozók, lelkészek, tanítók, de különösen a jegyzői vizsgára készülők számára az 1884. évi nov. 5-én 58,285. sz. a. kelt belügyminiszteri rendeletnek megfelelőleg a fennálló törvény és rendeletek alapján irta Hegedűs János szapáryfalvai községi jegyző. Kiadta Szádi László nyomdász Kecskeméten. Ára 1 írt 80 kr. KÖZÖNSÉG KÖRÉBŐL.*) Husztnel-nyilvánilás. Fogadják mindazon rokonaim, barátaim, ismerőseim legőszintébb köszönetemet, akik felejthetlen kedves nőm, bold. Laczy Mária végtisztességtételén szives részvétükkel sebzett szivem fájdalmát enyhítették. Kecskemét, 1888. ápril 4. Laczy Pál. — April 15-ik napja közeledik, akik addig 1887. évi adójukat teljesen be nem fizették, azok a jövő évre érvényes választói névjegyzékekbe fölvétetni nem fognak, s 1889-ik évben szavazati jogukat nem gyakorolhatják. Bárha jövő 1889-ik évben rendes választások nem lesznek, s a polgárok választási jogukat csak kivételes esetekben gyakorolhatják, mégis figyelmeztetjük pártunk t. tagjait, hogy ápril 15-ig adófizetési kötelezettségüknek eleget tenni szíveskedjenek. — A kecskeméti 48-as függetlenségi párt elnöksége. — Árvíz. Lapunk szerkesztőjéhez tegnap délelőtt e sürgöny érkezett: „Mindszent, ápril 7. d. e. 9 óra. Bódogh Lajos ügyvédnek Kecskeméten. A vidratoroki gátszakadás Tömörkényt, Felső-Pusztaszert árvízzel fenyegeti, szakadás betömése lehetetlen, árvíz föltartása óriási erőfeszítést igényel. Tary.“ — Közgyűlés. Kecskemét th. város törvényhatósági bizottsága ápril 6-án rendes havi közgyűlést tartott. Annak lefolyásáról — az érdekelt tárgyak megemlítésével — a következő tudósítást adjuk : Polgármesteri jelentés szerint az 1888. év elmúlt 3 havában a közegészségi viszonyok felette kedvezőtlenek voltak, járványként lépett föl a kanyaró, mely miatt néhány iskola is bezáratott. A születésekhez arányítva a halálozás felette nagy volt, s a halál különösen a szegénység közt szedte áldozatait, mihez nagy mérvben a rendkívüli hosszú tél sanyarúságai is járultak. A szegények gyógykezelése felette nagy összegekkel vette igénybe a városi pénztárt. A közbiztonsági állapot kielégítő volt. — Olvastatott s tudomásul vétetett a belügyminiszter leirata, mely által a magánzálogüzletekben a kamatok legmagasabb összegét 18%-ban állapítja meg. — A városi pénztárak megvizsgálásáról jelentés terjesztetett be, mely szerint minden rendben találtatott. — Az államilag segélyezett (?!) polg. és elemi leányiskolához gr. Ráday Margit helyére Halmos Erzsébet tanítónőnek kineveztetése tudomásul vétetett s fizetése folyóvá tétetett. A városi javadalmaknak 1887. évi kezeléséről jelentés létetett, mely szerint a régi haszonbérhez arányitva 23,018 frt 72 kr. haszon folyt be, noha a czukor és sör deficzitet hozott. A helypénz 3879 frt - krt jövedelmezett. A borfogyasztási adóbevétel a múlt évben csökkent. Ez a kormány által kivetett új nagy adó folytán a folyó évben még tetemesebben csökkenni fog, s lehető, hogy a javadalmakból minden hasznot elveszt a város, és jövőre csupán a kormánynak keresünk. A szikrai közlegelőre az idén 600-nál több marha nem lesz kiverhető. A baromjárásokba a ménesek kihajtása előtt semmiféle barom nem bocsájtatik ki, az ellene vétők 2-szeres fabért fognak fizetni. Az eddigi 3 ménes helyett csak kettő fog alakíttatni. Az összes közlegelőkre a sertések csak megkarikázva hajthatók ki, különbeni 10-20 krajczár birság terhe alatt. A II-ik kerületi iskola építésére tartott legutóbbi árlejtés helybenhagyatik, s az építkezés Molnár Imre vállalkozónak az előirányzott 13,287 frt 46 kiből 77/fo% leengedése mellett átadatott. — A Katona- és Tímár-sorok előtt elvonulandó födött csatornák kiépítése megrendeltetett. — Az utczák kövezésére vonatkozólag elrendeltetett, hogy a Csongrádi-nagy-utcza keramittal, a Plébániautcza, a Széchenyi-tér és a nagytemplom kerülete téglával kiköveztessék, valamint az új gőzmalom utczája is később szobbi trachittal fog kiköveztetni, elváratván a gőzmalmi részvénytársaság illő összeggeli hozzájárulása. Határozatiig kimondatott, hogy a gyalog- és kocsipiaczok elkülönítessenek és csoportosíttassanak. E végből a folyó évi ősztől fogva a gyalogos árulók mind a belső piaczon helyezendők el. A kocsin árulók pedig a vásári- és halasikapuk előtti térre utasítandók. Oda mennek a Széchenyi-térről a burgonya-árulók is, ott csupán kocsi megállás lesz. A gabonapiacz ideiglenesen a mai helyén marad, de ha a halasikapu tere kiköveztetett, az oda helyeztetik, hol még ez évben mázsa-ház fog építtetni. A kistemplom melletti Czoller-tér befásitása elrendeltetett.— Kovács Sándor és társai kérvénye folytán az ágasegyházi nádára nekik visszaadatni határoztatok, mert a gazdászati osztály által későn tartott árverés és a nagy hó miatt a nádat le nem vágathatták. Rosszaljuk itt a gazdasági tanácsnok szokásos eljárását, ki a külterületen mindig két árverést szokott tartatni azért, hogy kétszer szedhesse fel a napidijakat s ezáltal sokszor a feleknek és a városnak is nagy károkat okoz. Most csak 500 frton felül okozott kárt a városnak ! — A vasúti sétatér melletti és a műkertben levő vendéglő bérbeadása — 285 frt, illetve 284 frt évi haszonbérért — helyben hagyatott. Az utóbbit ismét Ugrik Pál vette ki, azonban a közgyűlés ismervén szokásos rész kiszolgálását, a szerződésben kiköttetni rendelte, hogy a múlthoz hasonló viselkedés ismétlődése esetén a bérlettől időközben is elmozdítandó legyen. Az idő előhaladottsága miatt több tárgy elintézhető nem lévén, azok a jövő havi közgyűlésre hagyattak. — Kinevezés. Örömmel értesültünk, hogy a nagykőrösi járásbíróságnál üresedésben volt aljárásbirói állásra Muraközy Gyula itteni kir.tszéki aljegyző neveztetett ki. Reméljük a derék ifjú albiró meg fog felelni szép állásával járó terhes kötelességeknek. — Továbbá tudatjuk, hogy lapunk múlt évi szini-tudósitója Jójárt János jelenleg pancsovai kir. tszéki joggyakornok Pancsovára aljegyzővé neveztetett ki. Szerencse kivánatunkat az előléptetésekhez ! — Előnyös biztosítás. A „Gazdák és Iparosok átalános hitelszövetkezeté"-nek Budapesten székelő központi igazgatósága a szövetkezeti tagok érdekét minden irányban megóvni kívánván, szerződött a Budapesten levő és négy millió arany forint alaptőkével bíró „Magyar-Franczia biztosító részvénytársaság“-gal oly értelemben, hogy a biztosító társulat a szövetkezeti tagok tűzbiztosításait a vidék és a biztosítás minősége szerint általános díjtételeiből 5 — 10% díj leengedés mellett veszi fel. A szövetkezet kecskeméti fióktelepének elnöksége tehát tudomására hozza tagjainak, hogy a fióktelep helyiségében mindenféle biztosítások eszközölhetők, a fióktelep részéről az ügynöki teendők ellátásával Kecskemétre Csősz Péter könyvelő, s az izsáki ügyvivőség területére Marsó József titkár bízatott meg. Jogában állván a fióktelepnek a szövetkezeti tagok kárfelvételénél azok érdekei megóvása végett magát saját megbízottja által képviseltetni, ilyeneket Bagi Lajos, Herczegh György és Ördög Gyenes István tagok megválasztattak. A szövetkezetre nézve tehát, ha a tagok általa biztosítanak, négyféle előny háramlik: 1. a biztositási díj 5—10%-kal olcsóbb; 2. az ügynöki jutalék a fióktelep megbízott tagjai javára esik; 3. a superprovisió a szövetkezet összes tagjainak jövedelmét képezendi és 4. a károk felvételénél a szövetkezet megbízottja is jelen lévén, a netán előforduló visszaélések meggátolhatók. A fentebbiekből mindenki beláthatja, hogy a szövetkezeti tag csak saját érdekének tesz szolgálatot, ha a szövetkezet megbízottja által eszközölteti biztosításait. Már e héten a fióktelep helyiségében minden nap a tűz, jég és minden egyéb biztosítások iránti felvételek elfogadtatnak. Kecskemét, 1888. ápril 7. Bódogh Lajos szövetkezeti elnök. — A kecskeméti takarékpénztár egyesület ez évben is 25 Irtot volt szives intézetünk szorgalmas, jó erkölcsű és előmenetelü növendékének jutalmazása végett adományozni, midőn ezen jótékonyságát nyilvánossá teszem, egyúttal hálás köszönetemet nyilvánítani kötelességemnek tartom. Kecskemét, 1888. ápril 4. Csabai Imre ref. főgymn. igazgató. — Vízbe fűlt fiatal asszony. Szomorú [ hulvótja volt — irja a ,,P. H." ápril 6-diki száma — Salamon Dénes bajai közjegyzői helyettesnek (ki mint tudjuk, kecskeméti illetőségű, és sokunknak jó ismerőse, barátja). Salamon húsvét vasárnapján fiatal nejével, kissarkó zentai közjegyzőnek a leánya, egy kis társasággal csolnakázni ment a Dunára. De járatlanok lévén az evezésben, a tengerre áradt folyam a vízi malmokhoz sodorta a gyönge járművet, mely fölbillent s mind az öt bennülő a vizbe bukott. Négyen kimenekültek, de a szerencsétlen fiatal asszony, ki még csak három hete volt férjnél, a hullámokban lelte sírját. Holttestét nem sikerült még megtalálni. Tegnap búvár érkezett keresésére. A család által kiadott gyászjelentés így hangzik : „Salamon Dénes bajai helyettes kir. közjegyző, Zsarkó Antal zentai kir. közjegyző és neje Nemeskéri Kiss Erzsébet, özvegy Salamon Antalna szül. Szalay Eszter, Zsarkó Hajnalka, Antalos Erzsiké, úgy Salamon Károly na. kir. adótiszt és Salamon Mari férj. Molnár Pálné a legmélyebb fájdalomtól sujtva jelentik a felejthetetlen feleség, a nemeslelkű jó gyermek, a kedves meny, az igazi jó testvér és sógornő, Salamon Dénesné szül. Zsarkó Szilárdkának Baján, f. évi április hó első napján d. u. 6 órakor, élte huszonkettedik évében, boldog házasságának huszonnegyedik napján, a Duna hullámaiban véletlen szerencsétlenség szülte gyászos elhunytát, kinek hült teteme a mai napig föllelve nincsen, de hogy a mindenható neki örök nyugalmat adjon, s hült teteme feltalálható legyen, a gyász isteni tisztelet a zentai róna. kath. egyházban e hó 6-án d. e. 8 órakor fog a Mindenhatónak bemutattatni. Zentán, 1888. április hó 3-án. Áldott legyen a felejthetetlen halott emléke!“ — Adakozás. A napokban Somodi Sándor gazdálkodó vendégszerető házánál egy jókedvű kis társaság az „Országos tanítói árvaház“ javára 2 frt 33 krt toasztozott össze, amelyből 1 irtot maga a szives házigazda adott. Aluiírt mint ez összegnek illetékes helyre való eljuttatásával megbízott jelentem, hogy azt teh. Pászhy Károly népiskolai igazgató úr kezeihez átszolgáltattam, aki azt a takarékpénztárba a már meglevő „kecskeméti árvaházi alaphoz“ csatolta. Tormássy Sándor. — Fontos miniszteri rendelet. A nagy méltóságú m. kir. igazságügyminiszter úr t. hó 5-ről 947/1. M. E. sz. a. kibocsájtott körrendeletében az 1886. 29. t. sz. 76. §-ában foglalt fölhatalmazás alapján egyebek között elrendelte, hogy a 1. évi április 1-től fogva mindazok, akik magukat valamely telekkönyvi bekeblezés által nyilván könyvi jogaikban sértve vélik, eredeti érvénytelenség alapján (pl. ha a bekeblezés hamis okirat, kiskorú vagy egyébként nem önjogú személy által kötött, avagy erőszak, megtévesztés mellett létrejött jogügylet alapján eszközöltetett ki stb.) az 1881. 59. t. sz. 6. § a szerint illetékes bíróság előtt az időközben telekkönyvi jogokat nyert harmadik személyek elleni joghatállyal törlési keresetet — ha a bekeblezést elrendelő végzés részükre saját kezükhöz szabályszerűleg kézbesíttetett — a kézbesítéstől számított 6 hónap alatt indíthatnak, mégpedig e határidő alatt is csak azon feltétel mellett, ha perindítási szándékukat a bekebelezést elrendelő végzés kézbesítésétől számított 60 nap alatt följegyzés végett az illető telekkönyvi hatóságnál írásban bejelentik. Az igazságügyminiszter úrnak e rendeletét — a nagyméltóságú m. kir. belügyminiszter úrtól 17.575/IX.888. sz. a. nyert utasítás folytán — azon figyelmeztetéssel tesszük közzé, hogy mindenki, aki ellen valamely érvénytelen jog alapon tulajdoni, szolgalmi, zálogjogi, avagy törlési bekeblezés rendeltetett el, iparkodjék a végzés kézbesítése után azonnal ügyvéd segélyét igénybe venni, hogy ez a föntebb kitett határidő alatt a kellő jogi lépéseket megtehesses eként a nyilvánkönyvi jogosultat a bekövetkezhető, helyrehozhatlan hátrányoktól megóvja. Egyidejűleg alkalmazkodás végett az igazságügyminiszter úrnak azon intézkedését is meghirdetjük, mely szerint a f. évi ápriltól fogva benyújtandó telekkönyvi bejegyzési kérvényekhez a kért bejegyzés alapjául szolgáló okiratok az állam hivatalos nyelvén (magyar nyelven) kiállítva csatolandók, vagy ha más nyelven szerkesztettek, azoknak bírósági tolmács vagy közjegyző által bélyegmentesen és mérsékelt dij mellett kiállított magyar fordítása is melléklendő. Kelt Kecskeméten, 1888. évi márczius hó 29. napján tartott tanácsülésből. Lestár Péter polgármester, Gyenes Bertalan jegyző. — Haláleset. Zimay László ügyvédet, a kath egyház főgondnokát nagy csapás érte, legidősebb gyermeke, a legénysorba került Zimay Lászlóés hunyt. Haláláról e gyászjelentést vettük: „Zimay Károly és Buttinger Emilia mint szülők, Zimay Mariska, Károly, István, Lajos és Pál mint testvérek, özvegy Zimayné szül. nemes Tarnóczy Jozefa mint nagyanya és Zimay László mint nagybátya az összes rokonság nevében is fájdalommal jelentik kedves fiuk, testvérjük, felejthetetlen unokája- és unokatestvérének Zimay László nyomdásznak f. évi április hó 5 én éjjeli 2/3 órakor, életének 1ö-ik évében, hosszas szenvedés után bekövetkezett gyászos elhunytát. A megboldogult hilt tetemei f. évi április hó 6-ik napján d. u. 3 órakor fognak a róm. kath. egyház szertartása szerint a Szentháromságról nevezett sirkertben eltemettetni; az engesztelő szent miseádozat ugyanazon napon reggeli 8 órakor fog az anyatemplomban megtartatni. Kecskemét, 1888. április 5. Béke lengjen porai felett!“ — Rendőrség figyelmébe. Panasz létetett szerkesztőségünkben, hogy a piaczon és a régi sétatéren — hol a fogatokkal való járás a városi elöljáróság által el van tiltva — katonatisztek szoktak kocsikázni. Figyelmeztetjük erre a rendőrség felügyeletével megbízott közeget, Szegedy György alkapitányt, hogy bárha az ilyen dolgokba nem is merészel beleszólni, mivel „rendnek muszájna jönni“, hát mégis csak szíveskedjék utánna nézni, hogy a városban