Kecskemét, 1888. július-december (17. [16.] évfolyam, 27-53. szám)
1888-07-01 / 27. szám
27. szám. 1888. július 1. oly hatalmas emelkedését érezte a ragyogó fantáziája és a soha nem pihenő tollának, milyeneket a hetvenes évek elején alkotott művei óta nem észleltünk. De már magában az eszme is mily remek ! A regény hőse valami bűvös hatalommal, mely tekintetből sugárzik ki, uralkodik mindenki és mindenek felett. Ember, ki előtt nincs titok, ki behatott a szivek rejtekébe, hogy onnan hozza ki a kezdő szálat, melynek segélyével kutatásaiban továbbhaladhat. Az első füzetben az alkotmány helyreállítása(?!)után megkoronázott magyar király budai várpalotájába, az udvari estélyhez vezet el minket, a szerző leírásával csak úgy kápráztatva szemeinket, mintha élő tanúi lennénk annak a fénynek, mit csak a magyar király fejthet ki az ő magyarjai között. Itt találjuk a lélekidomárt is. Egyes füzetek küldése, vagy az egész munkára való előfizetés czéljából legczélszerűbb egyenesen Révay Testvérek kiadóhivatalába fordulni. Budapest, IV. váczi utcza 11. , Budapesti Hírlap. A „Budapesti Hírlap“-nak a hazai műveit olvasóközönség vetette meg a lapját. A lap eleitől fogva, megértette a magyar közönség szellemét , minden pártérdek mellőzésével küzdött nemzetünk és fajunkért, ez egyetlen jelszóval : magyarság! Viszont az ország legkivállóbb intelligenciája is azonosította magát a lappal, fölkarolva azt oly módon, mely páratlan a magyar újságírás történetében. A hazai sajtóban máig a legfényesebb eredményt a „Budapesti Hírlap“ érte el; legnépszerűbb, legelterjedettebb lapja az országnak. A külső dolgozótársak egész seregén kívül, a szerkesztőségnek annyi belső tagja van. Amennyivel egy magyar lap sem dolgozik , minden rovatot külön gondoz, a helyi tudósítókon kívül, akik a nap történetét írják. Minden fontosabb bel- vagy külföldi esemény felől rendes levelezőn kívül saját külön tudósító értesít közvetlenül ; a távirati szolgálat immár oly tökéletesen van berendezve, hogy elmondhatjuk , nem történik a világon semmi jelentékeny dolog anélkül, hogy a „Budapesti Hírlap“ arról rögtön ne adjon hit és kimerítő tudósítást. „Budapesti Hírlap“ politikai cikkeit Kaas Ivor báró, Rákosi Jenő, Balogh Pál, írják más kiváló hazai publicistákkal híven a lap független, magyar, pártérdekeket nem ismerő szelleméhez. Politikai hírei széleskörű összeköttetések alapján a legmegbízhatóbb forrásokból származnak. Az országgyűlési tudósításokat a gyorsírói jegyzetek alapján szerkesztik. Magyarország politikai és közélete felől távirati értesüléssekkel látnak el rendes levelezők, minőkkel minden városban, sőt nagyobb községben is bír a lap; a „Budapesti Hírlap“ távirati tudósításai manap már teljesen egy fokon állanak a világsajtó legjobban szervezett hírszolgálatával. Európa összes metropolisaiban Londontól Konstantinápolyig saját tudósítók vannak, akik úgy az ott történő eseményeket, mint az elektromos dróton oda futó híreket rögtön megtáviratozzák. A külföldi rendes tudósítókon kívül minden fontosabb esemény felől a szerkesztőség külön kiküldetésű tagjai adnak gyors és bő értesítést. A „Budapesti Hírlap“ e czélokra havonként oly összeget fordít, mint amennyi ezelőtt 10 évvel még egy-egy hírlap egész költségvetése volt, de sikerült is elérnie, hogy ma a legjobban, leggyorsabban értesülő orgánuma a sajtónak. A „Budapesti Hírlap“ Tárca rovata Teleki Sándor gróf, Tóth Béla, Rákosi Viktor, (Sipulusz) és több kiváló írók közreműködése mellett, a lapnak egyik erőssége s mindig gondot fordit rá, hogy megmaradjon előkelő színvonalon. A napirovatokat kitűnő zsurnaliszták szerkesztik s a helyi értesülés ismert legügyesebb tudósítókra van bízva. Rendőrségi és törvényszéki rovatai különkülön szerkesztői a főváros sötét eseményeit is mindig oly hangon tárgyalják, hogy a „Budapesti Hírlap“ helyet foglalhat minden család asztalán. A közgazdasági rovatban a magyar gazda, birtokos, iparos, kereskedő megtalálja mindazt, ami tájékozására szükséges. A regénycsarnokban csak kibák felszedése szempontjából. Az idő csendes volt, a nap forró sugarakat hívett alá, az eltikkadt vad csendesen pihent a hős bokor és fa alatt. Fogler, a kitűnő orrú vizsla, tömegesen verte ki őket hűvös rejtekükből. A két vadász oly ádáz puskázást cselekedett, hogy bátran beillett volna népfelkelői csatározásnak. Kellett azonban valami babonának lenni a dologban, mert daczára annak, hogy a foglyok éppen az orruk elől röpültek fel, a nyálak meg majd leverték lábaikról, déli 12 óráig a puskák hiába ropogának. — Boldizsár pajtás, nagyon soros ennek a mi vadászatunknak az átlapolja! — Fújd fel a vizsládat, Adorján testvér, nem a kellő időpontban veri fel a vadat! Délutánra járt az idő, a vadászebéd is elcsúszott volna már, mikor egy rengeteg tábla takarmányrépához érkeztek. Alig jutottak a közepéig, mikor egy gyönyörű süldő nyálat hajtott fel a Fogler gazdája előtt. A süldő, mintha csak tudta volna, kivel van dolga, nem iramodott sebes vágtatásnak, hanem csendesen czammogott. Hanem meg is járta elbizottságával. Adorján úr villámgyorsan kapta puskáját s olyat duplázott rá, mint egy ágyú. A lövés talált, a süldő nyúl hátsó ballába mintha villámsújtotta volna eltűnt a másik mellől. Bezzeg iparkodott volna most már, de késő volt. Adorján eldobva füstölgő fegyverét, mint vészes fergeteg zuhogott utánna. Természetes, hogy elfogta, jó messze ugyan, de az mindegy. Oh különben csinált ő már akárhány bravourt futásbeli ügyességével. Megmondhatnák azt a debreczeni cívisek, mikor egy-egy tüzelőszerben fogyatékos télen elbotanizáló irók legújabb művei közöltetnek. Az előfizetések vidékről legczélszerűbben postautalványnyal eszközölhetők következő czim alatt: A „Budapesti Hírlap“ kiadóhivatalának, IV. kerület, Kalap utca 16. szám. Gazdaságtan a legszükségesebb háztartási és kertészeti ismeretekkel. Polgári és felsőbb leányiskolák számára a legújabb miniszt. tantervek alapjait írták : Dobóczky Lajos és Peres Sándor. Ez az első gazdasági tankönyv, mely a legújabb miniszteri tanterv alapján készült. Nem csak mint tankönyv, hanem mint házi olvasmány is megbecsülhetlen s azért melegen ajánlhatjuk mindenkinek ezen a gazdaságban és háztartásban majdnem nélkülözhetlen könyvet. Megjelent és kapható Lampel R. (Wodianer F. és fiai) cs. és kir. udv. könyvkereskedő Budapesten, Andrássy ut 21.. Gyakorlati olasz nyelvtan. Dr. Alin tanmódszere nyomán irta Palóczy Lipót. Egy rég érzett hiányt pótol nyelvtani irodalmunkban ezen közép terjedelmű (160 lap) könyv, amelyre valóban már nagy szükség volt. A világhírű Ahn féle tanrend szerint szabadon írt nyelvtan világos szabályai és helyes beosztásánál fogva nagyon megkönnyíti az olasz nyelv gyors elsajátítását, különösen a helyes kiejtés és társalgást, amelyre a szerző főképen nagy súlyt fektetett. Az érdeklődőknek, különösen pedig azoknak, akik a római zarándoklatot megtették, avagy megtenni szándékoznak, csak ajánlhatjuk e könyvet. Megjelent és kapható Lampel R. (Wodianer F. és Fiai) cs. és kir. udv. könyvkereskedésében Budapesten, Andrássy ut 21. Szemelvények Balassa Bálint költeményeiből és Szemelvények Trefort Ágoston emlékbeszédeiből a tartalma az újonnan megindult „Tanulók olvasótára“ czimíű vállalat 4 dik, illetve 5-dik füzetének, melyet Elsher József főigazgató közreműködésével Jancsó Benedek és Boros Gábor tanárok szerkesztenek. Kapható Lampel R. (Wodianer F. és Fai) cs. és kir. udvari könyvkereskedésében Budapesten, Andrássy ut 21. Az 1888. évi Törvények gyűjteménye zsebkiadásából megjelent a második füzet is. Tartalmazza a VlI-től XII ik. czikket, melyek az állategészségügyről és a tenger alatti kábelekről szólnak. Kapható Lampel R. (Wodianer F. és Fiai) cs. és kir. udvari könyvkereskedésében Budapesten, Andrássyut 21. 87. KJ JE C S K E M É T. ÚJDONSÁGOK. — A róm. kath. egyháztanács ma délelőtt 10 órakor gyűlést tart, melyen a szervezeti szabályok fognak a gyűlés tárgyául beterjesztetni. — Színész-iskola. Az orsz. m. kir. zene- és színművészeti akedémia szinészeti (drámai és opterai) osztályainak következő 1888/9-iki tanfolyamára f. évi szeptember hó 3., 4., és 5-ik napjain lehet beiratkozni. A jelentkezőktől megkívánjuk, hogy vagy szüleik, esetleg gyámjaik kíséretében jelentkezzenek, vagy ezek írásbeli beleegyezését hozzák magukkal. Ifjúkat 18, leányokat 15 éven alul, a szabályok értelmében, nem vehetünk fel. Ez életkor betöltését hiteles okirattal kell igazolni. A fölveendőktől annyi műveltségről és iskolai képzettségről való bizonyítványt kívánunk, mennyi ily korú művelt ifjúktól megválható, de legkivált a magyar nyelvtan alapos ismeretét. A beiratkozó növendékek 1 frt behatási díjat tartoznak fizetni. A behratást követő napokon, szeptember 10 én délelőtt operai, délután drámai felvételi vizsgálatnak vettetnek alá, mely a drámánál szavalat, az operánál énekpróbából áll. A felvételre alkalmasaknak talált jelentkezők 5 frt felvételi díjat fizetnek. Az évi tandíj ezenkívül a drámai osztályokban 30 frt, az operai osztályokban, a nagyméltóságú vallás és közoktatásügyi minisztérium 20.747/1888. számú rendelete alapján, 70 frt. Ennyit kívánunk egyelőre tájékoztatásul közölni. A felvételi szabályok teljes szövegét még a szünidők folyamán közzé tesszük, de benne foglaltatnak azok évkönyvünk és alapszabályainkban is, melyeket kívánatra bárkinek szívesen megküld a titkári hivatal. A tudakozó levelekhez 3 kv. postabélyeg melléklendő. Budapest, 1888. junius 15. Az igazgatóság. — Uj ügyvéd. Dr. Franczia,Kiss János, jogakadémiánk legújabb tanárja immár városunkban a legújabb ügyvéd is, mert a múlt napokban Budapesten jó eredményivel az ügyvédi vizsgát letévén, az ügyvédi oklevelet kiérdemelte. Szerencsekivánatunkat hozzá! — Gyászhir. Ismét egy jó polgárt ragadott el az élők sorából a kérlelhetten) halál. Cs. Szabó László szőlőbirtokos, öregrenden levő polgártársunk és hűséges elvtársunk junius 28 án elhunyt, temetése 7 ik tizedbeli házától nagy részvét mellett történt. Június 29-én pedig néli. dr. Fanta Lipót, városszerte ismert hajdani halottkémlő orvos özvegyét kisérték számos rokonai a zsidó szertartás szokásai szerint az örök nyugalom színhelyére. Béke az elköltözöttek poraival ! A napilapok e hét végén különös kelendőségnek örvendtek városunk illető kereskedéseiben. Egy szenzácziós apagyilkosság volt bennük megírva, mely Debreczenben történt. Az eset röviden ez : „Moritz József 25 éves fiatalember Debreczenben meggyilkolta apját, a tekintélyes és ismert Moritz Andrást. Hosszú heves viszályok előzték meg e borzasztó tettet, az összekocczanásoknak, különös bántalmaknak egész sorozata. Az apa és a fiú valóságos harczban állottak egymással. Egyik a másikat perelte és árvereltette. A gyilkos fiú június hó 25-én este 10 órakor távozott el hazulról. Kiment a Nagyerdőre, hol bor mellett 11 óráig mulatott egy vendéglőben. Rágondolt az árverésre, melynek holnap az ő házában kell végbemennie, és amelyet az apja foganatosított ellene; azokra a heves súrlódásokra, melyek hosszú idő óta folynak közte és édesapja között, és bizonnyal józansága hjján szánta magát arra, hogy ez állapotoknak így vet véget. Le sem feküdt akkor éjjel, hanem három órakor hajnalban az apja házához ment, hogy mint vallomásában előadja, utoljára kérje a 26 ikára kitűzött árverés viszszavonására, de már ekkor fegyverét is magával vitte. Eleinte még kérte ősz atyját, de amikor látta, hogy a kérés mit sem használ, fenyegetni kezdte, hogyha nem hajt a szép szóra, máskép veti véget az egész dolognak. Az apa erre arczul ütötte a fiút. És a fiú, ki az éjjeli torbézolástól, bortól amúgy is beszámíthatlan volt, az arczonütéstől olyan dühbe borult, hogy kirohant az előszobába, hol fegyverét hagyta volt és rálőtt hozzá háttal álló apjára. A golyó a hátába fúródott a szerencsétlennek, aki erre megfordult, s megátkozta fiát. A fiú még egyszer rálőtt az apjára, a lövés homlokon találta az öreget, aki halva rogyott össze. Az apagyilkos közönynyel hagyta el az irtózatos tett színhelyet, hogy feljelentse magát. A vallatásnál tettét egész közönyösen vallotta be.“ A bűnös fiú a gyilkosságra már régen készült, mert történetét és véres szándékát előre megírta levélben az „Egyetértés“-nek s azt eddig ismeretlen személylyel a gyilkosság elkövetése után ajánlva a postára feladatra. — A magán zálogüzletekre vonatkozólag a kamatláb városunkban is 12—18‘yu''tal hatóságilag megszabva lévén, ennek daczára sok a panasz, hogy a szabály a magánüzletek tulajdonosai által áthágatik. Most Feuerman József ellen emeltetett 3 rendbeli panasz a kapitányságnál a miatt, hogy még most is 36°/okot szed. A vizsgálat folyamatba tétetett. — Öngyilkosság. Kerekes Sára özv. Balázs Jánosné jólelkü (!?) öreg asszony 12 év előtt felfogta örökbe Árva Jozefina ismeretlen származású kis leányt, s azt 17 éves koráig fölnevelve, viruló szép hajadonná fejlődött a keze alatt, úgy, hogy az öreg asszony gyönyörűségét találta benne, s örült, hogy van már öreg napjaira eltartója. Azonban Sára néni elszomorodott, mert miután a Jozefine egy csinos huszárkáplárral nagyon megismerkedett, június 11-én megszökött a háztól, s azóta a Sára néni hiába várta haza. Történik azonban, hogy egy juhász beleejtette botját a vásárálláson levő kettős kútba, s a botot a gamó lehúzta a víz alá. Hozott hát egy vasmacskát, hogy a gamóst kihalássza, azonban a vasmacska egy karton szoknyát rántott a víz színére, mitől a juhász nagyon megijedt és szaladt a dolgot bejelenteni a kapitányságnál. Rögtön vizsgálat tartatott, a kútból kihúzták Árva Jozefina holttestét, mely az orvosok véleménye szerint már két hét óta volt a kút fenekén, s valószínűleg öngyilkosság és a nagy szerelem vitte a kút fenekére. Sára néninek most már más gyáradó után kell nézni. — Ismerünk Kecskeméten egy Sári nénit, ki szép fiatal leányokat rendszerüleg szokott gyámolítás reménysége fejében fölfogadni ; két év előtt is halt meg egy szép nevelt leánya a nagy szerelem miatt; kérdjük a rendőrséget, nem ugyanazonos e ez a mostani Sári néni amazzal, mert ha igen, jó lenne, ha figyelemmel kisérné Sári néni örökbefogadó műveleteit! — Klauber János közs. tanító a szünidők alatt a német nyelvben oktatást ad úgy kezdőknek, mint haladottaknak. Szintúgy vállalkozik cseregyermekek kieszközlésére. Értekezhetni vele a zsidó templom udvarában levő iskolájában, vagy lakásán. Csongrádi nagy-utcza 192. sz. a. — Óvoda. A Pántek Józsefné szül. Szent- Gály Gizella városi óvónő vezetése alatt álló sétatéri óvoda, a himlőjárvány megszűnvén, a mai napon, vagyis julius 1-én ismét megnyílik. — Veszedelmes gyümölcsszedő zsidó. Tollas Gergelyné jun. 28-án több kosár meggyet árult a piaczon, melyeket Kohn Gábor III. t. 4. szám alatt lakó „paraplis zsidó“ vásárolt meg. Miután K. G. a meggy árát — 7 frtnyi összeget — kifizette, kétsége támadt: várjon nem adott e az aszszonynak ! írttal többet? Ezért hát visszahívta s az asszony előadása szerint a szobájába bezárta, a ruháját megmotozta, levetkőztette s őt fenyegetve, az 1 frt kiadását követelte. Az asszony, hogy az erőszaktól meneküljön az 1 frtot átadta s rögtön szaladt K. G.-t följelenteni. Kölni a rendőrséghez berendeltetvén, elismerte, hogy az asszonytól elvette az 1 frtot, de tagadta az erőszakoldást. A kapitányság személyes szabadság megsértése és zsarolás büntette miatt az ügyet áttette a büntető kir.tszékhez. Ez ellen a paraplis ellen a rendőrségnél sok panasz jelentetik be, figyelmeztetjük reá a gyümölcs eladókat, hogy óvakodjanak tőle, a rendőrség pedig vigyázzon reá s tartsa szemmel. — Lopás. Kis Amália Tálas Lászlóné a körösi közön levő lakásának udvarán jun. 28 án a jó hűvösön nagyon el volt merülve a nagymosásba, úgy hogy észre se vette, mikor Búzás Sándor ismert csavargó bement a házba és sublatjából 8 frt 20 kr. pénzét ellopva, azzal odább állt. Csak este vette észre a kárt, amikor rögtön jelentést is tett. A rendőrség itt oly ügyesen járt el, hogy még azon éjjel elfogta B. S.-t, ki már akkor a „czimbalmos“ ban itta a potyapénzt. A tolvaj átadatott a büntető törvényszéknek, zárta a kerítésüket. Szaladhattak ő utánna akár gőzmasinán ! Most is, mikor Köncsögi Boldizsár mint lustább lábú utolérte, a nyúl, jól fültövön verve táskájában volt. — Édes kedves czimborám, oly jól érzem magamat, mint mikor Teli „Mihály“ leágyúzta a fia fejéről a paradicsomalmát. — Nem Mihály volt az rokona, hanem „János“, s nem is ágyúból lőtt, hanem közönséges puskából. — Az a dolog lényegén mit sem változtat ecsém, hanem most keressük meg az én puskámat. De nem ment az olyan könnyen. Ki tudta volna megmondani abban a tenger répában, hogy honnan kezdte a szaladást. Hiába volt segélyekre Fógler, a kitűnő szimaté vizsla, csak nem akart az az átkozott lankaszter előkerülni. Végre is úgy segítettek a dolgon, hogy végigmentek minden répasoron, mikor aztán a Fógler csakugyan ráakadt. Emez első sikerdús vadászat óta Nyúlászi Adorján rendesen ilyen bevezetéssel kezd a társalgáshoz: — Mindenek előtt hallgassák meg hölgyeim és uraim az én süldő nyálam történetét. Százszor megmondták már neki, hogy korántsem oly dicsőséges dolog az, ha valaki a nyúlnak csak egyik hátsó lábát lövi el, de ő mindannyiszor kidüllesztett mellel, kevelyen vág vissza. Meg kell gondolniok uraim, hogy az, ki ezt cselekedte, még csak a gyakorlatlan prakszisú vadász! Katona Ferencz: KÖZGAZDASÁG. SERTÉSVÁSÁR. Az első magyar sertéshizlaló részvénytársaság heti jelentése Budapest Kőbánya, 1887. junius 28. Átlagos hetiárak: magyar válogatott ára 240 - 320 klg. nehéz 48%,50%, kr.; 180—240 klgr. nehéz 47 - 49 kr.; öreg sertés 300 klgr. felül 46—48 kr.; vidéki sertés 46 -48 kr.; transitóban: szerbiai 45—49 kr.; romániai 0000 kr. klgrként tiszta súlyban. Eleségárak : tengeri 6 frt 70 kr., árpa 6 frt 30 kr. GABNAÜZLETI TUDÓSÍTÁS, Kecskemét, 1889. junius 28. Tisztabúza métermázsánként Kétszerbúza „ ,, Rozs ,, ,, Árpa „ „ Zab ,, ,, Tengeri „ Köles ,, ,, Krumpli „ „ Széna ,, ,, Szalma ,, „ Salonna kilója 6.20 6.40 5.00—5.10 4.70-4.80 5.60—5.80 5.10—5 20 6.60 - 6.80 7.50 - 7.60 1.80—2.00 1.80—2.10 0.70-0.80 0.60—0.76 A budapesti értéktőzsdéről. — A „Magyar Mercur“ heti tudósítása. — Évek óta nem volt oly rohamos és nagy hausse az értéktőzsdén, mint a napokban. Az árfolyamok oly gyorsan és írágyrepedekkel szöknek fel, hogy néha pár pillanat alatt forintokra rúgó különbözetek keletkeznek. A múlt héten két nevezetes fordulóponthoz ért a tőzsde, képletesen beszélve mondhatni, hogy két hatalmas várat vett be ostromban. Az első volt a magyar aranyjáradék 100-as árfolyama, a másik pedig a spekuláczió favorit papírjának, az osztrák hitelrészvénynek 300-as árfolyama. Ez a két kurzus mindig nevezetes fordulópontot képez a tőzsdén és ha tekintetbe vesszük, hogy mintegy két év óta nem fordultak elő ezek az árfolyamok, nagyon is érthetni a tőzsde lelkesült ujongását, mely e két folyam beköszöntésénél felhangzott. Azóta rohammal folytatja dicsőségteljes hadjáratát a hausse és ha egyszer másszor vissza is vetették, ez csak ösztönzés arra, hogy újjuk erővel fogjon ismét az ostromhoz. A hausse okai: az az általános meggyőződés, hogy a béke a legközelebbi időben nem fog megzavartatni és a nagy pénzbőség. Az új német császár trónbeszéde a legnagyobb pessimistát is optimistává teszi és teljesen elfelejteti velünk a delegácziók 47 millióját. Ami pedig a pénzbőséget illeti, csak azt kell tekintetbe vennünk, hogy a júliusi szelvényekre és tőkevisszafizetés elve kerek 100 millió frtot fizettek ki Ausztria- Magyarországon. Az egyes értékek tekintetében a befektetési értékek közül elsősorban a magyar aranyjáradékban volt élénk üzlet rohamosan emelkedő folyamok mellett; a magyar papírjáradék szintén javult, de nem oly mértékben, mint az slvanyjáradék. A többi befektetési értékek szilárdak.E téren a napokban egy új papírral gyarapodott a tőzsde, ez a 4%iu/s-os arany beruházási kölcsön, melyet június 25-ikén bocsátottak aláírásra és egyúttal forgalomba. Bankértékekben óriási hullámzások voltak és az osztrák hitelrészvény mellet, különösen magyar leszámítoló és pénzváltóbank, a magyar jelzálog hitelbank és a magyar hitelbank köttettek élénken. Egy új papír a fiumei hitelbank részvényei, csak a bevezetés napján volt élénk forgalom tárgya. Közlekedési vállalatok értékei szintén szilárdak voltak és szépen emelkedtek. Iparvállalati értékek közül egyesekben élénk volt a forgalom emelkedő árakon. Sorsjegyek nagyon szilárdak és emelkedők. A legnehezebbtől kezdve a legkisebbik mindegyiknek az ára drágult, sőt mondhatni hogy a bank részvények meg járadékok után ezekben a papírokban volt a legáltalánosabb hausse. Valuták és érczváltók rohamosan olcsóbbodnak. Okszerűen épített trágyatelep nélkül nem lehet rendszeresen kezelni a trágyát. (Vége.) Hogy pedig az ily egyenlőtlenül beérett trágyával egyenlően trágyázni sem lehet, annak az