Kecskemét, 1890. január-június (19. [18.] évfolyam, 1-26. szám)
1890-05-04 / 18. szám
18. szám, Kínoson azon kitűzött czélunk szempontjából, hogy a szakirodalom ágaiban mutatkozó hiányok pótoltassanak — valóban örömünkre szolgált. E művet a gazdaközönség pártfogásába ajánljuk. Megjelent a Kocsányi és Vitéz féle m. kir. gazdasági tanintézeti könyvkereskedésben Kassán. „ Uj zeneművek. Nádor Kálmán zeneműkereskedésében megjelentek a „Legújabb budapesti népdalok“ III. folyam 9 —12. számai. Következő népszerű dalokkal : „Virágos fa a szerelem“, „Feketére van a gőzös festve“, „Őszi szellő kergeti a levelet“, „Ne keseregj vadgerlicre.“ Egy-egy füzet ára 2 dallal 30 kr. · Új zeneművek. „A pillangó“ czim alatt Szabados Béla fiatal zeneszerzőnktől egy igen dallamos keringő jelent meg énekhangra vagy zongorára. Ára 90 kr. — Linka Camillo országosan ismert és kedvelt keringő-szerzőnktől pedig egy gyönyörű szép czimlappal ellátott keringő, „Tündér keringő“ czim alatt jelent meg. Mindkettőt a „Budapesti zeneműkiadóhivatal“ (Weinwurm Antal) kiadta. ÚJDONSÁGOK. — Esperesi látogatás. Ádámi Kálmán, a kecskeméti ev. reform, egyházmegye esperese a canoni vizitátió teljesítése végett múlt hó 29-én városunkba lővén, 30-án a reform, egyháztanács gyűlést tartott, mely alkalommal az egyházi szabályok szerint feltett, az egyház valláserkölcsi és anyagi viszonyaira vonatkozó kérdésekre az egyháztanács elnöksége a választ megadván, ezt az egyháztanács helyesnek elfogadta. Nevezett esperes a következő helyi érdekű dolgokra terjeszkedett még ki: Felhívta Mészáros János lelkészt, hogy a néhai Czelder Márton idejében vezetett hiányos anyakönyvek kiigazítása iránt intézkedjék, mi tekintetből egyébként az eljárás folyamatban van ; — az egyházmegye határozatának megfelelőleg az alapítványi tőkék rendeltetésszerű kimutatását s ennek az egyházmegyére beterjesztését kívánta, mely ügy szintén folyamatban van, s itt megjegyzendő, hogy az egyháztanács az alapítványi ás hagyományi tőkék pontos nyilvántartása végett egy aranyozott piros bőrtáblájú, úgynevezett alapítványi könyvet készíttetett, melybe minden alapítvány és hagyomány jövőre belevezetendő. Az esperes felszólalása folytán határozattá emelte az egyháztanács, hogy a kecskeméti egyházhoz tartozó leányegyházak anyakönyvei külön vezettessenek ; eddig a kecskeméti anyakönyvbe vezettettek s igy megtörtént, hogy ha a leányegyház hónapokkal utóbb küldte a helybeli reform, lelkészhez a születési stb. esetet, ez által az anyakönyvi bevezetés hó és napszerinti sorrendjében lényeges szabálytalanság állott elő, ami azonban a leányegyház lelkésztanítójának mulasztása. Kijelentette az esperes, hogy a helybeli reform, lelkészi hivatal a leányegyházakba ünnepi alkalmakkor csak meghívás és a leányegyház általi díj fizetése mellett köteles valamely functió végett kimenni. Az egyházkerület, azegyháztanács által a múlt évben szabatosan körvonalazott lelkészi dijlevelet helyben nem hagyván, bizottság lett kiküldve az új lelkészi dijlevélnek az az előtti dijlevéltől részben eltérő tételei tüzetes indokolására. Szeless László volt szabadszállási lakos, főiskolánk ösztöndíj alapja javára 2000 fitos alapítványt tevén, ezt az egyháztanács köszönettel vette tudomásul. Az új orgona ügyében az egyházközségi értekezlet határozata, hogy a szükséges összeg aláírás és önkéntes adakozás útján állíttassák elő, helyeslő tudomásul vétetvén, miután az aláírások kedvezőleg folynak s az egyházi főgondnok az új orgona elkészítésére Anktner orgona készítőt ajánlotta, ezen ajánlat elfogadtatván, az új orgona ügyébeni teendők teljesítésére dr. Szeless József, a ref. és róm. kath. kántor, Dékány István, Szappanos István, Nagy Lajos, Parragh Gedeon és Koczó Sándorból álló bizottsági tagok küldettek ki. — Dr. Kovács Pál jogtanár, a jog- és államtudományok tudora, az elmúlt héten állotta ki sikeresen Budapesten az ügyvédi vizsgát. Tisztelt barátunk szorgalma és tehetsége valóban csodálkozásra indít és midőn sok szerencsét kívánunk a harmadik diplomához, meg nem állhatjuk, hogy erőt és egészséget is ne kívánjunk hozzá neki, aki tudományos előrehaladása mellett egyike közügyeink legfáradhatlanabb vezéreinek, aki soha nem hiányzik onnan, ahol cselekedni és áldozni kell ! — A „Félegyházi Hírlap“ czímű jelesen szerkesztett lap „Alakítsunk gyümölcstermelési szövetkezetet“ czimmel érdekes és szakszerű czikket közöl Félegyháza gyümölcstermelésének emelése érdekében. A többek közt így ír rólunk a czikk szerzője Móczár Andor: „De szolgálhatunk közelebbi példával is. Itt van Kecskemét! Szomszéd városunk nagy tért átölelő baraczk termelésével már Calcuttában is jó hírt szerzett magának; statisztikai adatok bizonyítják, hogy baraczkja után Kecskemét 3—400,000 frtot vesz be évenként. Pedig a baraczkot Hamburgon át Indiába szállítják. Az indiai baraczk kereskedők — mint az amerikaiak Delaware államot — Kecskemétet ma már — baraczk-városnak nevezik. Hát még idővel mily jövedelemhez juthat Kecskemét a most nagyban felkarolt chasselas asztali szőlő fajok művelése által ! Ki van mutatva, hogy ha Magyarország minden phylokszera mentes homokterületeit csemege szőlővel ültetnék be, még ezen területekről nyert tábla fajokkal sem bírnánk Oroszország gyümölcs szükségleteit fedezni. Az volna ám pedig az óhajtandó kor elérkezése hazánkra, ha az orosz rubelek nem a pánszláv eszme hirdetői révén, hanem vasszorgalmunk által megteremtett gyümölcskereskedésünk és gyümölcsiparunk útján árasztaná el hazánkat. — Előléptetés: Dr. Horváth Mihály orvos úr, aki eddig tartalékos honvéd főorvosi ranggal bírt, folyó május hó 1-jével honvéd ezredorvossá léptettetett elő, amely álláskapitányi ranggal jár. — A helybeli kiskereskedők ipartársulata f. hó 1-én tartotta tisztújító közgyűlését. A választás eredménye a következő : Elnök : Fejér Istvánn; alelnök : Csolnoki Endre; jegyző : Fekete Mihály ; pénztárnok: CsereklyeiImre ; számvevők: Juhász Sándor, Stein Lajos és Hirsch Antal ; választmányi tagok : Kecskeméti Herz, Vértessy József, Szurmay József, Reinitcz Kálmán, Kovács Ferencz és Békéssy Sándor ; választmányi póttagok : Bencsik testvérek, Fekete János, Grünberger József. A társulat vagyona készpénzben 174 frt 90 kv. és az erre esedékes kamatok a keresk. bank könyve szerint. Ennek átvétele után Fekete Mihály ismerteti a vasárnap délutáni tarikaszünetre vonatkozó mozgalom eredményét, amely szerint 82 aláírás konstatáltatván, egyhangúlag elfogadtatott azon indítványa, hogy a még hiányzó néhány vonakodó kartársakhoz bizottság küldessék ki az iv aláíratása végett s az eredményről mielőbb jelentés tétessék , hogy a munkaszünet már f. hó 11 én megkezdődhessen. — Tagok naponként felvétetnek, s jelentkezések vagy az elnök, vagy a jegyzőnél történhetnek. Fekete Mihály jegyző. — Kudar Kálmán czeglédi reform, segéd lelkészt., (Kudar Antal városi főpénztárnok fiát) az ordasi reform, egyház lelkészének megválasztotta. Sok szerencsét kívánunk a megérdemelt új életpályához. — Szerencse a bajban. Lakodalmas nép érkezett a múlt csütörtökön a ref. templom elé, s gyorsan fordult egyik kocsi a másik után a térre. Amit az ilynemű kocsikázás alkalmával első szabályul kellene kitűzni, hogy t. i. kiki pontosan figyelje meg az előtte levő kocsi mozdulatait és a szerint irányozza a magáét, azt most is elmulasztották, mint rendesen. Így történt aztán, hogy épp a fordulásnál összevissza bomladoztak a kocsik, s az egyiknek a rúdja annyira belehatolt az előtte megállott kocsiba,hogy csak kicsibe múlt, miszerint az ott ülő leányzót agyon nem ütötte. így is érzékeny ütést szenvedett szegény a bal kezén, s életével lakói, ha a hátul érkező lovak mintegy ösztönszerüleg félre nem rántják a rudat az utolsó perczben és meg nem állanak. Ily tömeges kirándulásnál már többször esett végzetes szerencsétlenség épp amiatt, hogy a kocsisok gondatlansága, vagy szórakozottsága folytán egyik kocsi a másik elé kerül, vagy hirtelen megáll, mielőtt az utána érkező figyelmeztetést kapott volna. Mert rendesen e figyelmeztetés marad el. — Meghívó: A kecskeméti gazdálkodó ifjúság a „Rongyos egylet“ javára 1890. május 26 án, pünkösd másnapján a városi műkertben zártkörű tavaszi tánczmulatságot rendez. Belépti dij: Személyenként 1 frt. Családjegy 3 személyre 2 frt 50 kr. Kezdete délután 5 órakor. Jegyek előre válthatók Ilarkai József és Kéri Menyhért urak fűszerkereskedéseiben és a mulatság napján a pénztárnál. Jó ételek és italok kiszolgálásáról gondoskodva van. — Mozgalom a vasárnapi munkaszünet tárgyában. A vasárnap délutáni munkaszünet tárgyában a helybeli kiskereskedők a következő egyezséget kötötték egymás között: 1 szer. Kötelesek vagyunk f. évi áprilió 27 től kezdve f. évi szeptember 28 ig üzleteinket minden vasárnap déli 12 órától hétfő reggelig, szeptember 28 tól kezdve 1891. évi május 1-ig pedig déli 12 órától délután 4 óráig zárva tartani, kivéve az országos vásárokat. 2 szer. Kis tőzsdével és borméréssel foglalkozók, ugyanazon épületben, az üzleten kívül bárhol árulhatnak dohányt, szivart és bort, azonban más áruczikket kiadni nem szabad. 3-szor. Kötelezzük magunkat ezen egyezség megszegése esetén, annyiszor, amennyiszer, 50 azaz ötven p.osztot a „kecskeméti kiskereskedők ipartársulata“ pénztárába befizetni, s ezennel meghatalmazzuk a nevezett társulat választmányát, hogy a fenti összeget a társulat ügyésze által a kecskeméti kir. járásbíróság útján legrövidebb sommás szóbeli perúton behajthassa. 4-szer. Ezen egyezség eredménye f. hó 26-án minden aláíróval közöltetni fog. Kecskemét, 1890. ápril 22. Ezen aláirási iv kibocsájtásának április 24 én már oly fényes eredménye volt, hogy a kiküldött bizottság 61 aláírást mutathatott fel, május 1 -jén pedig már 82 aláírás konstatáltatott, azonban az ezzel járó dologhalmaz miatt a munkaszünet kezdetét április 2- ről későbbi időre kellett elhalasztani, amit azon időben a közönség tudomására fog hozni a bizottság. A magyar méhészet a bécsi kiállításon. A magyar méhészek egyesülete mindent elkövetett, hogy a magyar méhészet a bécsi kiállításon minél kitűnőbben képviselve legyen. A rendező bizottság gondoskodott, hogy a kiállításon mézet, viaszt, mézlikőrt, szóval a mázterményeket árusitják. — Gerőffyné, Petrovics Ilka, ki most két éve primadonnája volt az itt működött színtársulatnak, Tordán hirtelen meghalt. Gerőffyné alakjánál, kedvességénél és élénk természeténél fogva születve volt rá, hogy a víg múzsa szolgálatában nagy hírre tegyen szert. Kedves kis hangja is volt, melylyel pajkosan énekelt. De viszonyai minden briliáns tulajdonságát fegyelmezetlenül hagyták s az érdekes asszonyka most bekövetkezett haláláig megmaradt értékes anyagnak. Művész alakja ki nem formálódott. Mikor a budapesti népszínház megnyílt, bár szerződve volt, nem jelent meg. Három évvel utóbb, hogy jelentkezett, már annyira demoralizálva volt fényes talentuma, hogy nem lehetett többé megfegyelmezni. Hamar vissza is ment ismét a vidékre, hol diadalai biztosak voltak. Gyémánt volt s fátuma, hogy köszörületlenül szálljon sírjába. — Nemzetközi izraelita kongresszus. Előkelő angol zsidó körökben azon tervvel foglalkoznak, hogy a nyár folyamán egy nemzetközi zsidó kongresszus hivassák egybe, amelynek feladata lenne a zsidóság ellen újabb időben ismét lábrakapott előítéletek ellen állást foglalni. — Munkácsyék estélyéről, Pákisból jelentik . Évek óta a Munkácsy-palota, mely már annyi fényes mulatságnak volt színhelye, kedden még a szokottnál is nagyobb díszt öltött. Az úri fogatok esti fél tíztől éjfélig szokatlan sorban hozták e párisi előkelőség színe-javát. A három négyszáztagú vendégseregben ott láttuk a diplomáciai kar, az arisztokrácia, az irodalom s a művészet legkiválóbb képviselőit. A párisi magyarok köréből ott voltak Zichy Tivadar gróf követség tanácsos és neje, Szilvinyi katonai attasé és neje, Latinovics Leo, ifj. Festetics gr., Nemeskéri Kiss Aladár és a művészgyarmat több tagja. Éjfél előtt fél órával érkezett meg Milán király. Három csengetés jelentette töttét. Munkácsy Mihály a lépcsőházban fogadta fejedelmi vendégét, a szalon ajtajában pedig Munkácsyné aszszony sietett Milán király üdvözlésére. A szerb király Zichy Tivadar grófné mellett foglalt helyet s vele élénken társalgott. A hangverseny, melyen Komáromi kisasszony énekelt, Paderewsky zongorázott, s Delzart gordonkázott, igen élvezetes volt. Padarewsky legnagyobb hatást ért el a Schubert- Lisztféle Magyar Indulóval és Liszt egyik rapszódiájával. Deszart pedig Victor Divertissement hongroisjával. A siker oroszlánrésze azonban kétségtelenül Komáromi Mariskát illeti meg. Tapsolt neki száz meg száz kéz, üdvözölték Milán királylyal élükön százan meg százan, de legnagyobb diadala mégis csak az volt, midőn a jelenvolt agg Ambroise Thomas feléje közeledett és nemcsak elismerését fejezte ki neki művészi énekéért, hanem leült a zongorához , maga kisérte a magyar művésznő Mignon dalát. Fölösleges mondanunk, hogy az összes vendégek legkellemesebb emlékekkel távoztak e kitűnően sikerült estélyről. — Harczolkodás járta a héten kicsinyben és nagyban, eszünkbe juttatva mindnyájunknak, hogy „Vándorlás a földi pálya.“ A mozgalom ezúttal szokottnál nagyobb volt. Még szerencse, hogy május elsején az idő kedvezett. A fiuméi forgalom érdekében a kormány fontos akcióra készül. Mindenekelőtt a magyar kereskedelmi múzeum expozitúrát állít föl Fiuméban, amelyre támaszkodni fog „A magyar importtársaság Fiuméban“, amelynek alapítására már megtétettek a szükséges lépések. Ez az importtársaság a legmeszszebb menő állami kedvezményekben fog részesülni, hogy akczióképessége erősíttessék és tekintélye emeltessék. Ez importtársaság érdekében elsősorban a fiumei kereskedelmi világhoz fognak fordulni. — Kétezer galamb egy csomóban. Aix városában, ott, ahonnan a híres táblaolajat küldik szét a világ minden részébe, a múlt héten egyszerre kétezer galambot röpítettek ki a Rotonde térről, épp abban a pillanatban, midőn a franczia köztársaság elnöke oda érkezett. Bizonyára érdekes látvány lehetett. — Bismarck emlékiratai. Egy párisi lap szerint Bismarck herczeg meg fogja írni emlékiratait. A szükséges okiratok rendezésére a svájczi származású Buzzi történetírót választotta maga mellé titkárul. — Az államfoglyok költözése. A szegedi új államfogházat ápril 30-án átadták rendeltetésének. Május elsejét, a nagy harczolkodási napot az államfoglyok egy nappal megelőzték : ápril 30 án érkeztek Váczról Szegedre. Egyelőre csak három foglya van az új államfogháznak: egy földbirtokos és egy orvos, akik párbajvétségért vannak elitélve s egy nemzetiségi izgató, akit sajtóvétségért ítéltek el. KECSKEMÉT. EGYVELEG. Vadászok tízparancsolata. 1. Ne lőjj olyan távolságra, amelynél biztosra nem veheted, hogy találsz! 2. Lövésre mindig megfelelő töltényt használj s bizonytalan lövést ne kockáztass! 3. A leterített vadat kínzás nélkül és vadászhoz illően üldmeg! 4. A meglőtt vadat keresd szorgalmasan, mig meg nem találod! 5. Vadul neki rohanó kutyákkal sohase vadász! 6 Nyerseséget úgy a vadászatnál, mint kutyáid idomitásánál kerülj. 7. A dúvadat se öld meg kínzással! 8. Csak vadra és kártékony állatokra löjj ! 9. Fegyvered csak a vadászaton legyen megtöltve! 10. úgy öltözködjél, hogy szomszédod elöl a vadat el ne űzd és sohase löjj, ha nem tudod biztosan, hogy mi van előtted ! * prédikticziák, Unserer apát Nikolai berlini könyvkereskedőhöz kiadás végett egy kötet prédikácziót vitt „Keresztyének, zsidók és pogányok számára.“ Nikolai felelete a következő volt: „Sajnálom, hogy könyvét nem adhatom ki, mert a keresztyének nem olvassák a prédikácziókat, a zsidók nem veszik meg, a pogányokkal pedig semmiféle összeköttetésben nem állok.“ * Menydürgés és prédikáczió. Egy lelkész akkor lépett fel a szószékre, midőn zivatar volt kitörőben. Midőn el akarta kezdeni beszédét, egy óriási dörgés jelezte az égiháború kitörését. A lelkész látva hívei nyugtalanságát, e szavakkal szakította félbe az isteni tiszteletet: „Uram, amidőn te akarsz szólni, a te szolgádnak hallgatni kell.“ Ezzel 1890. május 4. lelépett a szószékről s hiveivel együtt sietve távozott haza. * Diplomatin. A franczia követ a velenczei köztársaság idejében panaszkodott a dogénak, hogy azon alkalommal, hogy a francziák a spanyolokat megverték, a köztársaság szerencsét kívánt a királynak, de egyszersmind részvétének adott kifejezést — a spanyol udvarnál. A doge erre így válaszolt: „A velenczei köztársaság csak a szentírás szavait követi: „örvendjetek az örvendikkel és sírjatok a srókkal.“ * Kézimunka a templomban. Jeanne d’ Albret navarrai királynő, IV. Henriknek jámbor és tudós anyja a hugenotta papságtól azon felhatalmazást nyerte, hogy a templomi szónoklat alatt magát az elalvástól megmentendő, kézimunkával foglalkozhassál«! Bizonyára rendkívül érdekfeszítők lehettek az akkori prédikácziók ! KÖZGAZDASÁG. FELHÍVÁS a magyar gazdaközönséghez! Örömünkre szolgál a gazdaközönség szíves tudomására hozni, hogy József főherczeg , császári és királyi fensége védnöksége alatt álló szövetségünk múlt évi díjbevétele az 1888 ik évi 525,318 frt 80 krral szemben 587,357 frt 97 krra emelkedett. E számok tanúságot tesznek arról, hogy a légbiztosítási szövetség eszméje örvendetesen terjed, s híveinek száma évről évre fokozatosan szaporodik. E haladás azonban még sokat nyer jelentőségében, ha tekintetbe vesszük, hogy a múlt évben rossz volt a termés, s alacsonyak voltak a gaboaárak. Azon reményünk tehát, melyet az elmúlt tavaszon a jégszövetség hódító képességébe vetettünk, jogosultnak bizonyult. Szövetségünk a 20'/o-bal leszállított díjtételeket 12 éven belöl semmi szín alatt sem emelheti fel. Teljesen megóvja tehát tagjait azon eshetőségtől, — melynek minden társaságnál ki vannak téve, — hogy t. i. veszteséges esztendő után a dijak felemeltessenek. A szövetségi tagok kárpótlást nyernek oly jégkárokért is, melyek az évi részletes bevallás benyújtása előtt történtek. Ezen, egy társaság által sem nyújtott kedvezmény nagy jelentőségét legjobban igazolja azon számos korai jégkár, mely az évi bevallás benyújtása előtt történt és melyért a szövetség teljes kárpótlást nyújtott tagjainak. Kalászos növényeknél a beadott részletes bevallás május 28-ig tetszés szerint szabályozható. Ezen kívül a szövetség nyereménye a tagok kizárólagos tulajdonát képezi, s azok között — befizetett díjaik arányában — felosztatik. Veszteség azonban a tagokat nem érheti, mert szövetségünk alapítója, az „Első magyar általános biztosító társaság“, az esetleg mutatkozó veszteséget sajátjából fedezi, s a károk, pontos és teljes kifizetéséért korlátlan szavatosságot vállal. A károk felbecsülése pártatlanul teljesíttetik. A bizalmi férfiak intézménye immár a gyakorlatban is próbálhatott. A bizalmi férfiak megjelenése és igazságos működése mindenütt megnyugvást és megelégedést szült a károsultak között, s a legvitásabb kárügyek is békésen fejeztettek be. A szövetség azon tagjai, kik egyszersmind gazdasági egyleti tagok is, még külön díjengedményben részesülnek. Miután pedig az ily biztosítások után az „Első magyar általános biztosító társaságggal szerződési viszonyban álló gazdasági egyletek a szövetség részéről jutalékban részesülnek, s a gazdák a szövetségbe való belépés által közvetlen hozzájárulnak az illető gazdasági egylet gyarapításához. Ily előnyök mellett azt hisszük, hogy gazdaközönségünk azon része is, mely a szövetség eszméjével még nem barátkozott meg, idővel mindjobban fölismeri annak üdvös voltát, s végül nem fog habozni a szövetségbe való belépésével. Minél számosabban lépünk be, minél nagyobb csoportot képezünk, annál nagyobb körben oszlanak meg szövetségünk kockázatai, s annál bizonyosabb lesz a nyereményre való kilátás. Ennek következménye a már ma is jutányosan megszabott díjtételek további leszállítása lenne. A magyar gazdák legsajátabb érdekei parancsolólag követelik tehát, hogy szövetségünk köré csoportosuljanak, mely a fent jelzett előnyök mellett nemcsak teljes erkölcsi, hanem pénzügyi garantiákat is nyújt. Mert míg egyfelől önbiztosítási alapon van szervezve, addig másfelől az „Első magyar általános biztositó társaságra“ támaszkodik, mely kizárólag hazai tőkén alapuló, lényegében és formáiban is tisztán magyar s mindenek felett megbízható intézmény. Hazafiúi üdvözlettel: a magyar gazdák jégbiztositási szövetségének felügyelő- és vizsgálóbizottsága. Gróf Jankovich László elnök, valóságos belső titkos tanácsos, a somogymegyei gazdasági egylet elnöke. — Melczer Gyula alelnök, Borsodmegye alispánja és a borsodmegyei gazdasági egylet elnöke. — Herczeg Thurn-Taxis Egon alelnök. —Ányos László földbirtokos. — Bertha György földbirtokos, a vasmegyei gazdasági egylet igazgatója. — Gróf Bethlen Pál földbirtokos. — Bittó Béni földbirtokos, a pozsonymegyei gazdasági egylet alelnöke. — Ifj. Bleuer Lajos földbirtokos.— Csávossy Ignácz földbirtokos, kir. tanácsos. — Id. Cséry Lajos földbirtokos. — Forster Géza földbirtokos, a komárommegyei gazdasági egylet alelnöke. — Herényi Gothard Sándor földbirtokos. — Báró Gerliczy Ferencz földbirtokos. — Járszay Jenő földbirtokos. — Jeszenszky Béla földbirtokos. — Kalmár Endre kegyesrendi főnök, kir. tanácsos. — Lippich Gusztáv földbirtokos. — Márffy Emil földbirtokos. —