Kecskemét, 1891. július-december (20. [19.] évfolyam, 27-52. szám)
1891-10-18 / 42. szám
42. szám. való felosztása, a gyakorlati irányú képzés biztosítása czéljából semináriumok mielőbbi behozatala és a közigazgatási szaktanfolyamok felállítása. Ekként eléretélt az, hogy a jogvégzettek a gyakorlati pályán sokkal biztosabban értékesíthető elméleti képzettséggel lépnének a gyakorlati életbe, s hogy az államvizsgák közül az államtudományi, miként eddig, a közigazgatási pályákra lenne minősítő, a jogtudományi pedig pótolhatná az ügyvédség előfeltételéül megkívánt jogtudorságot és előfeltételét képezhetné a gyakorlati bírói vizsgának is annyival inkább, mivel a kötelező doktorátusok elejtésének eszméje úgy a jogi szakkörök, valamint az illetékes kormánykörökben is már megérettnek mondható. Az ekképen minősítő jeleggel felruházott mindkét államvizsgálaton a közoktatásügyi és igazságügyi, illetőleg belügyi kormányok közös megbízott által képviseltethetnék magukat és gyakoroltathatnák az ellenőrzést, esetleg az államvizsgálati bizottságoknak elnökei és bel- és kültagjai, előbbiek a jogtanárok, utóbbiak a bírák, ügyészek és ügyvédek, illetőleg közigazgatási tisztviselők köréből, a közoktatásügyi kormány által, a bel- és igazságügy miniszterekkel egyetértőleg volnának kinevezhetők. Mindezek folytán az értekezlet megállapodásait a következőkben foglalja össze: a)úgy az állam, mint a jogtudományi államvizsgák tantárgyai azok belső összefüggése szerint több, de legalább is két-két vizsgára felosztandók , és pedig a két jogtudományi államvizsga tárgyai lennének. • I-ső vizsga: a) Magyar magánjog, kapcsolatban a házassági kánonjog elveivel. B) Osztrák polgári jog, kapcsolatban a telekkönyvi rendtartással. g) Magyar közigazgatási jog, kapcsolatban a pénzügyi joggal. Il-ik vizsga . c) Magyar büntetőjog és eljárás. p) Magyar polgári peres és perenkívüli eljárás. g) Magyar váltó és kereskedelmi jog és eljárás. Az államtudományi két államvizsga tárgyai lennének: I-sö vizsga: a) Alkotmány és kormányzati politika. B) Magyar állam statisztikája, tekintettel Ausztriára. g) Egyházjog, mint az egyházak alkotmány és közigazgatási joga. Il-sk vizsga : c) Magyar közigazgatási jog. B) Magyar pénzügyi jog, kiterjeszkedve a jövedéki kihágásokra is. a) Kihágási törvény, az idevonatkozó eljárással ; kisebb polgári peres ügyekről szóló törvény ; gyámsági és gondnoksági törvény, az ide vonatkozó eljárássaal. A vizsgálatok a végbizonyítvány kinyerése után 3 havi időközökben lennének tehetők. b) Az elméleti szakképzés gyakorlati irányú seminariumokkal (praktikumok) egészítendő ki. c) A jog- és államtudományi szakképzés kiegészítésére az 1883. I. t. sz. által szabályozott közigazgatási tanfolyamok mielőbb rendszeresitendők. Minthogy pedig ezen tanulmányi és vizsgálati rendszer sikeres keresztülvitelére az egyetemek túltömöttségüknél fogva magukba véve nem alkalmasak, ennélfogva az értekezlet kimondja, hogy a fenti tanulmányi és vizsgálati rendszer csakis az akadémiák korszerű továbbfejlesztése mellett vezetne a kívánt eredményre.“ A jogakadémiai vizsgálati bizottságok értekezletének fenti megállapodásai, a jogakadémiai tanári kar I. évi szept. 23-diki ülésének 7. jkvi számú határozatával szintén helyeseltetvén és elfogadtatván, a közoktatásügyi kormányhoz pártolólag leendő felterjesztés czéljából a főtiszt, egyházkerülethez is felküldetni rendeltettek. Ezek alapján, tekintettel a jogtudományi államvizsgálati rendszernek a közoktatásügyi és igazságügyi magas kormányok által, a kötelező doktorátusok elejtésével már legközelebb tervbe vett reformjára, a kecskeméti jogakadémiai vizsgálati bizottságok javaslatait, mint olyanokat, amelyek az életbeléptetni szándékolt s úgy az ügyvédi, mint a gyakorlati bírói vizsgára képesítő jelleggel felruházandó jogtudományi vizsga kérdését — a vizsga tárgyak belső összefüggés szerinti czélszerű csoportosításánál és arányos beosztásánál fogva — helyes irányban megoldani alkalmasoknak mutatkoznak, annyival is inkább mert a kontemplált vizsgálatok a jelenlegi tanrendszerbe is minden nehézség nélkül beilleszthetők volnának: a tanügyi bizottság elfogadás és a közoktatásügyi kormányhoz pártolólag leendő felterjesztés czéljából a főtiszt, egyházkerületi közgyűlésnek melegen ajánlja, kifejezvén egyszersmind ama nézetét is, miszerint a közoktatásügyi és igazságügyi kormányok által már legközelebb összehivatni szándékolt szaktanácskozmányokban, ahol a jogakadémiák vitális érdekei nyerendőnek minden oldalú megvitatást, az egyházkerületnek, illetőleg jogakadémiájának képviseltetését is kívánatosnak tartaná. Budapesten, 1891. évi szeptember hó 24-én tartott tartott tanügyi bizottsági ülésből. Dr. Kovács Pál Mészáros János Sipos Pál biz. jegyző. biz. tag. biz. elnök. * Az egyházkerületi közgyűlés a kecskeméti vizsgálati bizottságok javaslatait, a tanügyi bi cselédszerzés, cselédintézet. A jó cseléd boldogsága a háznak, a rossz ellenben valódi szerencsétlenséget hoz a családra és bizton elmondhatni, hogy egy-egy rossz szolgáló megháborgathatja az egész ház békéjét, sőt tönkre teheti azt. Ez a kérdés is olyan, mely megérdemli, hogy minél többet foglalkozzék vele a sajtó, s hogy végre tisztázva legyen. A cselédség szabad mesterség, alig van minősítéshez kötve. Valaki beáll szakácsnénak és kotyvaléknál egyebet főzni nem tud; a másikkonyha szolgálónak tartja magát, s rövid időn és ügyesség folytán annyira halad, hogy túltesz a legügyesebb szakácsnőn. Az egész dolog, csakúgy mint a házasság, vagy hadverés, hazárdjáték , szerencse dolga. Épp azért van itt oly nagy tere a tudatlanságnak, a tökéletlenségnek, minden gyarlóságnak. A diplomás ember húsz, huszonöt évet tanulmány között tölt, azután kap valami csekély hivatalt, mely alig elég ruházkodásra s a mindennapi kenyérre; a női cseléd, gyakran a legnagyobb tudatlanság mellett is, pénzt gyűjthet magának, mert nem szükséges a divatot majmolnia s az egyszerű ruha sok pénzbe nem kerül. A becsületesség, a kitartó szorgalommal párosult ügyesség itt is méltó jutalomra tarthat számot, mert a valódi érdem minden pályán dicsőíti az embert. Hanem mi úton kerüljön a cseléd a házhoz? Közvetítőre van szüksége. Hanem épp itt rejlik a hiba. Közvetítő intézetünk nincs. A cselédek elhelyezését szabadon gyakorolhatja akinek tetszik. Pedig nagy kalamitás ez. Gyakorolják is többen, akik majdnem korlátlanul rendelkeznek a cselédekkel, akik viszont feltétlen alárendeltségben vannak azokkal szemben, akik nekik helyet szereznek. S megtörténik, hogy ugyanaz, aki ma helyet szerzett a cselédnek, holnap új helyet keres számára, azon egyszerű oknál fogva, mivel ily mód több pénzre tehet szert. Mert hiszen neki is élni kell, s ez a törekvés minden más kérdést háttérbe szorít. Ez a változás, ez a sok csere aztán megölő betűje a rendnek, kibúvó ajtó és ürügy oly cselédre nézve, aki szeret tétlenül élni, czifrálkodni, kószálni. Sőt alkalmat szolgáltat minden részra, kezdeményezője a romlásnak, mert gyakran becsületes, jó dolgos és munkás cselédet is félrevezethet. Ezért volna jó, ha a cselédviszonyok szigorúbb rendszerbe teleltetnének. Ha például maga a rendőrség venné kezébe e dolgot, vagy legalább meghatározott szabályoknak alávetett cselédintézet alapítására szolgáltatna alkalmat. Jelentkezés, beiratás, elhelyezés bizonyos meghatározott díjjal járna az ily intézetnél, mely a rendőrség irányában teljes felelősséggel végezné teendőit s amannak megkönnyitné, röviditné a dolgát, így a közönség sora is jóval megkönnyebbülne s kiki bizalommal fordulna oly intézethez, ahol a kiszabott dij fejében bizton számíthatna arra, hogy a szerződött cseléd ügyébe egy harmadik személy többé nem avatkozik. Egy szóval, a rendőrség reformálja az egész ügyet, s ne tűrje továbbra is, hogy avatatlanok sáfárkodjanak a közönségre s atalán a házi béke fenntartására nézve annyira fontos kérdésben, énekelte Slornyik József főreáliskolai énektanár vezetése mellett ez öreg kart. 4) Macskanégyes, Racsektől, előadták Frankl VIII., Ungar VII., Kodora VI. és Pénze VIk osztályú tanulók. Csinos kis melódia keretében ki van fejezve benne a macskák minden furcsaságú és szeszélyű hangversenyzése, amilyenekben ez állatok magukat a házfedeleken, kéményeken, kerítések alatt és a padláson gyakorolják. Méltó tárgy egy német, vagy cseh muzsikus töprengései számára. 5) Ajánlott levél. Vigjáték 1 felvonásban, Labichtel. Előadták Szabó Teruska k. a. (Hortense), özv. Mónusné úrhölgy (Francine), Skriba Dezső úr (Hektor), Katona Ernő úr (Fougasson), teljes sikerrel és köztetszésre, mely viharos leendett, ha a közreműködők egészben véve még nagyobb gyorsasággal játsznak. Illatos bokrétákban nem volt hiány .) Gyermek szinfónia, Haydntól. Előadták Dömötör Margitka, Hornyik Irénke, Láber Sarolta, Laukó Lenke, Pécsi Blanka, Soós Ilonka, Szeles Margitka, Szokolay Ilonka, Szokolay Irénke. Mind a kecskeméti homokon termett kis leány, kik rövid időn a város szépségeivé fejlődnek, már igy is figyelmet ébresztvén némelyek, s a legpontosabban kezelvén szerszámaikat, hangszerüket valamennyien. Dicséretre méltók, mert látni kelletett, mennyi figyelemmel, sőt áhítattal kisérték a vezénylő karnagy minden mozdulatát, intését, araikor aztán szabatosan be is vágtak, hol a kakukkal, hol a dobpergéssel vagy a fürj hangjával, csörgetéssel, háromszöggel s a többivel. Nem mindennapi dolog, sőt ünnepekre is beválik, ha a kis leányok mamái majd családi körben is elő kívánják adatni a szinfóniát, amire lesz alkalom elég. Az alapzenét Frankl, Ungár és Virányi Gyula tanulók szolgáltatták. A darab betanítása Nemesszeghy úrnak nem csekély fáradtságába került. 7) Pepita-induló, Hegyitől. Előadta a főreáliskolai zenekar. 2) A jó partié. Élőkép Margittay Tihamér festménye után csoportossá és rendezte Seemann Kálmán főreáliskolai tanár. Alakították Bereczky Jenőné, mint mama. Katona Mariska k. a., mint a mellette ülő huszártiszt (Tóth István tanár úr) jegyese; Láber Mariska k. a., jobbra álló leány, ki mosolyogva fordul a jó partié (Pleplár úr) felé, ki viszont mereven és sóvár szemekkel tekint rá; Tóth László úr, mint családapa és Hornyik úr, mint a jó partié ajánlója. A csoportozat egyöntetű, szép egésszé olvadt és többször kellett ismételni. Mindazok, akik az érdekes előadás ügyében fáradoztak és tényleg is közreműködtek, bizonyára érdemet szereztek maguknak. 1891. október 18. KECSKEMÉT zottság fenti jelentése alapján elfogadván és helyeselvén, a közoktatásügyi kormányhoz figyelembe vétel és felhasználás végett pártolólag felterjeszteni határozta. Műkedvelői előadás. (Október 10-én, a föreáliskola javára.) Immár a második az őszi évadban. A föreáliskola tanulói ezúttal először léptek nyilvánosság elé színpadon, mert saját intézetükben már láttak maguk előtt idegen közönséget. Vállalkozásuk saját iskolájuk segítő- és zeneegyesülete javára irányult és sikertől volt koronázva, mivel részvéttel találkozott minden irányban. A kecskeméti közönség megtörte a színházat ez alkalommal s ami még ezzel is felért: közreműködőket is adott, kik a szellemi és anyagi sikernek hathatós tényezői voltak. Az ötödik számot betöltő vígjáték, a gyermekszinfónia, az életkép, igen csekély kivétellel a közönség rétegéből kerültek ki. Előkelő hölgyek és urak, kedves kis leánykák, az anyák legféltettebb kincsei működtek itt közre, beigazolva azt a régi közmondást, hogy : „concordia res parvae crescunt.“ Hanem vegyük rendre a programmot, mely a lapokban úgy se volt még közölve, íme : 1) In dulciu b i 1o. Hangversenyi keringő, előadta a fureáliskolai zenekar, Nemesszeghy István főreáliskolai zenetanár vezetése mellett. A zenekar tűzzel és szép hangszínezettel játszott, mi a többi számra nézve is áll. 2) Pókayné, Gyulai Páltól, szavalta Algay Ödön VII. osztályú tanuló. 3) I m a b a r, Verdi „Nabuco“ czimű dalművéből. Az öreg mester egyik legrégibb műve, mely a milánói scalában 1842-ben került legelső előadásra, s azóta bejárta az egész világot. E kara különösen mindenütt s úgy látszik mindig tetszést arat. A fiatal énekkar elég erővel és árnyalattal SZÍNHÁZ. Színészeink a jövő szerdán kezdik meg működésüket. Egyelőre minden megjegyzés nélkül közöljük a jelentést, melyet előlegesen kiadtak volt, s mely az egész személyzet névsorát is magában foglalja. ELÖLEGES SZÍNHÁZI JELENTÉS. Mély tisztelettel van szerencsénk értesíteni Kecskemét tb. város színházlátogató t. közönségét, miszerint teljesen újjászervezett, a kor igényeinek megfelelő, a vidéki színészet kiválóbb elemeiből szervezett színtársulatunkkal a folyó 1891—92 ik évi téli évadot folyó október 21-én, szerdán megnyitjuk. — Az eddigi tapasztalatokon okulva, ez idei társulatunk összeállításánál kiváló figyelmet fordítottunk az operette-személyzet kiegészítésére, úgy, hogy e tekintetben is képesek leszünk a fokozottabb igényeket kielégíteni. Társulatunk névsora: Műszaki személyzet: Pesti Ihász Lajos, igazgató: Dobó Sándor, művezető igazgató, főrendező. Hatvani Ede, Lomniczi Béla, rendezők. Vanda Gusztáv, karnagy. Eineder György, zenekarigazgató. Király Szidónia, súgó. Somogyi Antal, ügyelő. Halmi Lajos, könyvtáros. Somogyi Antalné, pénztáros Tantossi Ferencz, ruhatáros és főszabó. Fekete Kálmán, díszmester, 3 segéddel. Csillag Lajos, kellékes és színlaphordó 2 segéddel. Takács Péter, szolga, 1 fűtő, 1 világosító, 7 jegyszedő, 1 fodrász, 2 segéddel, 12 állandó némaszereplő (statiszta). Működő személyzet: Nők: Szigethy Lujza, operette és népszínmű primadonna; Major Ida, drámai és társalgási hősnő; Hatvaniné Lévai Berta, operette-, coloratur- és népszínmű, Soubrette; Nagy Vilma, drámai és társalgási szende; Benkő Jolán, anyaszínésznő és operettecomica; Dobóné Matild, soubrette-énekesnő; Komlósi Ilonka, vígjátéki szende és naiva; Borsiczky Ilona, másod anyaszínésznő, segéd-comica; Kovács Cornelia, másod-szende; Molnár Eszter, segéd-énekesnő; Király Szidónia, súgó; Kovács Karola, Tóth Teréz, Csiki Anna, Csengeri Frida, Antalné Stefánia, Andorfiné Camilla, kardalosnök és segédszínésznők; Várkövi Jolánka, Dobó Sárika, Dobó Katicza, gyermekszereplők. — Férfiak: Pesti Ihász Lajos, drámai apajellem; Dobó Sándor, burleszk-komikus, operette-buffo; Hatvani Ede, népszínmű és operette baryton, bonviván ; Antal Imre, operette-tenor, népszínmű énekes; Lomniczi Béla, hős- és társalgási szerelmes; Mátray Kálmán, sihederkomikus-operette-buffo, lyrai szerelmes; Somogyi Antal, kedélyes és paraszt-apa; Lendvai Nándor, jellemszínész, operette-énekes; K. Nagy Gyula, ifj. Nagy Gyula, Iványi Antal, Veres Sándor, Imrey Ferencz, Halmi Lajos, kardalosok és segédszínészek, Vanda Gusztáv, karnagy, Eineder György, zenekar-igazgató és 6 zenész. Igazgatói múltúnk és társulatunk névsora több biztosságot nyújtanak élvezetes színi előadások tekintetében, mintha bármily hangzatos frázisokat vagy reklámszerű ígéreteket használnánk. — Bízunk Kecskemét tb. város műértő közönségében, hogy két éven át tapasztalt kegyét a harmadik évben sem vonandja meg tőlünk és tömeges pártfogásával fogja jutalmazni azon áldozatkészségünket, melylyel társulatunkat és műsorunkat összeállítottuk. Legközelebb szinte hozandó újdonságok : „A megboldogult“, „A rendjel“, franczia vígjátékok; „A nagymama“, Csiky G. legújabb vígjátéka; „Pogány magyarok“ Gabányi A. pályadíjnyertes ered. drámája; „Musotte“, Guy de Maupassant színműve; „Népgyűlölő“, Ibsentől; „Jani és Juczi“, „Illés mester“, népszínművek ; „A feneleányok“, fővárosi bohózat; „Az első és a második“, „Don Caesar“, „Hoffmann meséi“, „A madarász“ legújabb nagysikerű operettek. Bérletet — szokás szerint — csakis néhány bemutató előadás után fogunk eszközölni és erről a t. közönséget külön „Bérlethirdetés“-ben értesíteni. A szinlapbérletet — egész évadra t írt — Kiss Pál szinlaphordó eszközli, ki az átvett összeget nyugtázni köteles. Első előadás: szerdán, október 21 én, szinte kerül: „IV. László“ Dobsa Lajos fényes történeti drámája. Magunkat és társulatunk tagjait a t. közönség kegyes pártfogásába ajánlva, maradtunk mély tisztelettel Pesti Ihász Lajos és Dobó Sándor, társszinigazgatók. IRODALOM. ~ Az Idnimeum naptárai. Az utóbbi években a magyar naptárirodalom terén tagadhatlanul bizonyos stagnáczió, hogy ne mondjuk, hanyatlás állott be. A naptárak, melyek azelőtt nemcsak a közönség nagy zömének, hanem a legműveltebb s legelőkelőbb közönségnek is nyújtottak szellemi táplálékot, évről-évre vesztettek a közönség érdeklődéséből. Valóban, ha visszaemlékezünk azokra az időkre, midőn egyes naptárak irodalmi eseményt képeztek, nem lehet a nagymérvű hanyatlást észre nem venni. S ennek okát nem szabad pusztán a megváltozott divatnak tulajdonítani, mert nem a naptárak általában járták le magukat, hanem csak a rosz naptárak s a magyar közönség ma is, mint azelőtt, a legnagyobb pártolásban részesít oly naptárvállalatot, melyben amellett, hogy minden tudnivalót, a gyakorlati életben szükséges útmutatást megtalál, még a szórakoztató, vonzó, érdekes és tanúságos olvasmányok egész sorozatát kapja. Ezt bizonyítja az Athenaeum nagy képes naptára, melynek 1892-re szóló vaskos kötete a vállalat harmincharmadik évfolyama. Már az a körülmény, hogy e vállalat több mint három évtizeden keresztül az összes magyar naptárak közt a legelső helyet foglalta el, kétségbevonhatlanul bizonyítja, hogy fontos hivatást tölt be s oly időkben, midőn a naptárak általában hanyatlásnak indulnak, mondhatni egyedül tartotta fenn a régi szinvonalt s a régi tekintélyt. Az Athenaeum nagy képes naptára hatalmas nagy kötet, díszes czimképpel s ez évben először erős, elegáns, kemény kötésben. E naptár irodalmi tartalmából elég megemlítenünk, hogy a magyar szépirodalom oly kiváló művelői, mint Jókai Mór, továbbá Lévay József, a régi költői gárda e mély lelkű dalnoka, Tolnay Lajos, a magyar Dickens, Dalmady Győző, a hazafias költészet e puritán művelője, Murai Károly a gyorsan hírre kapott humorista, Szokolay Kornél, az elsőrangú sportíró, Kozma Andor a humorista és költős még számosan gazdagították dolgozatokkal, melyek először az Athenaeum nagy naptárában jelennek meg. Ez irodalmi részszel vetekszik az év történetének páratlanul gazdag és alapos ismertetése, úgy szintén az ismeretterjesztő és közhasználati rész. A naptár el van látva kimerítő Tiszti czimtárral és a Vásárok jegyzékével. Tartalma 408 lap 42 képpel. — Ára 1 frt. Az Athenaeum irodalmi társaság az 1892-ik évre ezenkívül nem kevesebb mint hat új, szebbnél-szebb naptárt adott ki s a gyönyörű színes czimképü, gazdagon illusztrált könyvek dicsérik ez intézet nyomdáját. Elsősorban emlékezzünk meg az Athenaeum Kossuth naptáráról, melyet nevezetessé tesz, hogy Kossuth Lajos maga egy nagy tanulmányt küldött a szerkesztő felkérésére e naptár részére. Tudtunkkal ez az első eset, hogy Kossuth Lajos naptárba ír. S még érdekesebbé teszi a vállalatot, hogy Kossuth czikke a naptári magyarázatokról szól s a nagy száműzött sokoldalú, fényes adományait is új oldalról mutatja be. Kossuth az értekezést amolyan emlékezet segítőül saját maga számára még 1875-ben irta, s azóta a dolgozat irományai közt hevert. A naptár szerkesztőségének tudomására jutván az értekezés létezése, felkérte a szerzőt, engedje azt át a naptár számára. Megtette. Ekkér jutott az Athenaeum Kossuth naptára a rendkívül érdekes és tanulságos munka birtokába. A naptár különben Kossuth saját kéziratának hasonmását is közli s Kossuthra s családjára vonatkozó számos képet és czikket tartalmaz. A naptár ára 30 kr. A mily kitűnő eszme a Kossuth naptár, oly jó gondolat a Petőfi naptár is. Az Athenaeum, Petőfi müveinek kiadója, mely annyi érdemet szerzett a Petőfi-kultusz körül s mely Petőfi műveinek szebbnél szebb kiadásáról gondoskodott és legújabban megint egy új Petőfi-kiadást kezdett meg, e naptárral is hozzá kívánt járulni a nagy költő iránti kegyelet emeléséhez. A naptár ára 40 kr. Jó eszme volt s teljes mértékben meg is valósittatott az Athenaeum dalos népnaptára, mely a magyar dalnak van szentelve s a legkedvesebb, legszebb magyar népdalokat közli. A magyar népdalról annak leghivatottabb művelője , idősb Ábrányi Kornél értekezik. A naptár számos becses kotát is közöl s zeneszerzők, művészek arczképét adja. — Ára 30 kr. Nem hagyhatjuk említés nélkül a Léna-naptárt, mely a vasúti humor egész tárházát s a vasúti tudnivalók minden részletét nyújtja. Ára 25 kr. Az Athenaeum magyar közigazgatási kalendáriuma az összes magyarországi tisztviselők, hatóságok pontos, teljesen megbízható czimtári adatait tünteti ki. E naptár is igen czélszerűen tartós kemény táblába van kötve. Ára 70 kr. Az Athenaeum kis képes naptára a nagy képes naptár összes szépirodalmi és illusztrált részét magában foglalja s igy azoknak, kik a tiszti czimtárt nélkülözhetik, kevés pénzért gazdag olvasmányt nyújt. Ára 60 kr. Mindezekből látható, hogy az Athenaeum naptárai 1892-re nem kis meglepetésül szolgálnak a közönségnek s oly becses és gazdag tartalmat nyújtanak, hogy hivatva vannak a naptárirodalom új fellendülésének első szimptomái lenni. .. Négy külön beköthető érdekes regényhez jutnak évenként azok, kik a „Képes Családi Lapok“ cziműi szépirodalmi hetilapra előfizetnek. Ezenkívüli kedvezmény mellett a lap ára egy évre csak 6 frt, s így bízvást állíthatjuk, hogy a „Képes Családi Lapok“ nemcsak a legjutányosabb, hanem tekintve, hogy munkatársainak díszes sorában Jókai Mór, Benitzkyné Bajza Lenke, Lauka Gusztáv stb. állandóan előfordulnak s tekintve, hogy Tornay Lajos mint szerkesztő, Váradi Antal mint főmunkatárs a lapnak magasabb irodalmi színvonalát föltétlenül garantírozzák, egyszersmind a legjobb és legtartalmasabb is. Minélfogva a magyar közönség tömeges pártolását, a legnagyobb mértékben megérdemli. Legutóbbi száma