Kecskemét, 1891. július-december (20. [19.] évfolyam, 27-52. szám)

1891-10-18 / 42. szám

42. szám. való felosztása, a gyakorlati irányú képzés biz­tosítása czéljából semináriumok mielőbbi beho­zatala és a közigazgatási szaktanfolyamok fel­állítása. Ekként eléret­élt az, hogy a jogvégzettek a gyakorlati pályán sokkal biztosabban értékesít­hető elméleti képzettséggel lépnének a gyakor­lati életbe, s hogy az államvizsgák közül az államtudományi, miként eddig, a közigazgatási pályákra lenne minősítő, a jogtudományi pedig pótolhatná az ügyvédség előfeltételéül megkívánt jogtudorságot és előfeltételét képezhetné a gya­korlati bírói vizsgának is annyival inkább, mi­vel a kötelező doktorátusok elejtésének eszméje úgy a jogi szakkörök, valamint az illetékes kor­mánykörökben is már megérettnek mondható. Az ekképen minősítő jeleggel felruházott mindkét államvizsgálaton a közoktatásügyi és igazságügyi, illetőleg belügyi kormányok közös megbízott által képviseltethetnék magukat és gyakoroltathatnák az ellenőrzést, esetleg az ál­lamvizsgálati bizottságoknak elnökei és bel- és kültagjai, előbbiek a jogtanárok, utóbbiak a bírák, ügyészek és ügyvédek, illetőleg köz­­igazgatási tisztviselők köréből, a közoktatásügyi kormány által, a bel- és igazságügy miniszte­rekkel egyetértőleg volnának kinevezhetők. Mindezek folytán az értekezlet megállapodá­sait a következőkben foglalja össze: a)­úgy az állam, mint a jogtudományi ál­lamvizsgák tantárgyai azok belső összefüggése szerint több, de legalább is két-két vizsgára fel­­osztandók , és pedig a két jogtudományi államvizsga tárgyai lennének. • I-ső vizsga: a) Magyar magánjog, kapcsolatban a házas­sági kánonjog elveivel. B) Osztrák polgári jog, kapcsolatban a telek­könyvi rendtartással. g) Magyar közigazgatási jog, kapcsolatban a pénzügyi joggal. Il-ik­ vizsga . c) Magyar büntetőjog és eljárás. p) Magyar polgári peres és perenkívüli eljárás. g) Magyar váltó és kereskedelmi jog és eljárás. Az államtudományi két állam­vizsga tárgyai lennének: I-sö vizsga: a) Alkotmány és kormányzati politika. B) Magyar állam statisztikája, tekintettel Ausztriára. g) Egyházjog, mint az egyházak alkotmány és közigazgatási joga. Il-sk vizsga : c) Magyar közigazgatási jog. B) Magyar pénzügyi jog, kiterjeszkedve a jö­vedéki kihágásokra is. a) Kihágási törvény, az idevonatkozó eljárás­sal ; kisebb polgári peres ügyekről szóló törvény ; gyámsági és gondnoksági törvény, az ide vonat­kozó eljárássaal. A vizsgálatok a végbizonyítvány kinyerése után 3 havi időközökben lennének tehetők. b) Az elméleti szakképzés gyakorlati irányú seminariumokkal (praktikumok) egészítendő ki. c) A jog- és államtudományi szakképzés ki­egészítésére az 1883. I. t. sz. által szabályozott közigazgatási tanfolyamok mielőbb rendszeresi­­tendők. Minthogy pedig ezen tanulmányi és vizsgá­lati rendszer sikeres keresztülvitelére az egyete­mek túltömöttségüknél fogva magukba véve nem alkalmasak, ennélfogva az értekezlet kimondja, hogy a fenti tanulmányi és vizsgálati rendszer csakis az akadémiák korszerű tovább­fejlesztése mellett vezetne a kívánt eredményre.“ A jogakadémiai vizsgálati bizottságok érte­kezletének fenti megállapodásai, a jogakadémiai tanári kar I. évi szept. 23-diki ülésének 7. jkvi számú határozatával szintén helyeseltetvén és el­fogadtatván, a közoktatásügyi kormányhoz pár­­tolólag leendő felterjesztés czéljából a főtiszt, egyházkerülethez is felküldetni rendeltettek. Ezek alapján, tekintettel a jogtudományi ál­lamvizsgálati rendszernek a közoktatásügyi és igazságügyi magas kormányok által, a kötelező doktorátusok elejtésével már legközelebb tervbe vett reformjára, a kecskeméti jogakadémiai vizs­gálati bizottságok javaslatait, mint olyanokat, a­melyek az életbeléptetni szándékolt s úgy az ügyvédi, mint a gyakorlati bírói vizsgára képe­sítő jelleggel felruházandó jogtudományi vizsga kérdését — a vizsga tárgyak belső összefüggés szerinti czélszerű csoportosításánál és arányos beosztásánál fogva — helyes irányban megoldani alkalmasoknak mutatkoznak, annyival is inkább mert a kontemplált vizsgálatok a jelenlegi tan­rendszerbe is minden nehézség nélkül beilleszt­hetők volnának: a tanügyi bizottság elfogadás és a közoktatásügyi kormányhoz pártolólag le­endő felterjesztés czéljából a főtiszt, egyházke­­rületi közgyűlésnek melegen ajánlja, kifejezvén egyszersmind ama nézetét is, miszerint a köz­­oktatásügyi és igazságügyi kormányok által már legközelebb összehivatni szándékolt szaktanács­­kozmányokban, ahol a jogakadémiák vitális ér­dekei nyerendőnek minden oldalú megvitatást, az egyházkerületnek, illetőleg jogakadémiájának képviseltetését is kívánatosnak tartaná. Budapesten, 1891. évi szeptember hó 24-én tartott tartott tanügyi bizottsági ülésből. Dr. Kovács Pál Mészáros János Sipos Pál biz. jegyző. biz. tag. biz. elnök. * Az egyházkerületi közgyűlés a kecskeméti vizsgálati bizottságok javaslatait, a tanügyi bi­ cselédszerzés, cselédintézet. A jó cseléd boldogsága a háznak, a rossz ellenben valódi szerencsétlenséget hoz a csa­ládra és bizton elmondhatni, hogy egy-egy rossz szolgáló megháborgathatja az egész ház békéjét, sőt tönkre teheti azt. Ez a kérdés is olyan, mely megérdemli, hogy minél többet foglalkozzék vele a sajtó, s hogy végre tisztázva legyen. A cselédség szabad mesterség, alig van mi­nősítéshez kötve. Valaki beáll szakácsnénak és kotyvaléknál egyebet főzni nem tud; a másik­­konyha szolgálónak tartja magát, s rövid időn és ügyesség folytán annyira halad, hogy túltesz a legügyesebb szakácsnőn. Az egész dolog, csakúgy mint a házasság, vagy hadverés, hazárdjáték , szerencse dolga. Épp azért van itt oly nagy tere a tudatlan­ságnak, a tökéletlenségnek, minden gyarlóságnak. A diplomás ember húsz, huszonöt évet ta­nulmány között tölt, azután kap valami csekély hivatalt, mely alig elég ruházkodásra s a minden­napi kenyérre; a női cseléd, gyakran a legna­gyobb tudatlanság mellett is, pénzt gyűjthet magának, mert nem szükséges a divatot maj­molnia s az egyszerű ruha sok pénzbe nem kerül. A becsületesség, a kitartó szorgalommal pá­rosult ügyesség itt is méltó jutalomra tarthat számot, mert a valódi érdem minden pályán di­csőíti az embert. Hanem mi úton kerüljön a cseléd a házhoz? Közvetítőre van szüksége. Hanem épp itt rejlik a hiba. Közvetítő intézetünk nincs. A cselédek elhelyezését szabadon gyakorol­hatja akinek tetszik. Pedig nagy kalamitás ez. Gyakorolják is többen, akik majdnem kor­­látlanul rendelkeznek a cselédekkel, akik viszont feltétlen alárendeltségben vannak azokkal szem­ben, akik nekik helyet szereznek. S megtörténik, hogy ugyanaz, aki ma helyet szerzett a cselédnek, holnap új helyet keres szá­mára, azon egyszerű oknál fogva, mivel ily mód több pénzre tehet szert. Mert hiszen neki is élni kell, s ez a törekvés minden más kérdést háttérbe szorít. Ez a változás, ez a sok csere aztán megölő betűje a rendnek, kibúvó ajtó és ürügy oly cse­lédre nézve, aki szeret tétlenül élni, czifrálkodni, kószálni. Sőt alkalmat szolgáltat minden részra, kezdeményezője a romlásnak, mert gyakran be­csületes, jó dolgos és munkás cselédet is félre­vezethet. Ezért volna jó, ha a cselédviszonyok szigo­rúbb rendszerbe teleltetnének. Ha például maga a rendőrség venné kezébe e dolgot, vagy leg­alább meghatározott szabályoknak alávetett cse­­lédintézet alapítására szolgáltatna alkalmat. Je­lentkezés, beiratás, elhelyezés bizonyos megha­tározott díjjal járna az ily intézetnél, mely a rendőrség irányában teljes felelősséggel végezné teendőit s amannak megkönnyitné, röviditné a dolgát, így a közönség sora is jóval megkönnyeb­bülne s kiki bizalommal fordulna oly intézet­hez, ahol a kiszabott dij fejében bizton számít­hatna arra, hogy a szerződött cseléd ügyébe egy harmadik személy többé nem avatkozik. Egy szóval, a rendőrség reformálja az egész ügyet, s ne tűrje továbbra is, hogy avatatlanok sáfárkodjanak a közönségre s atalán a házi béke fenntartására nézve annyira fontos kérdésben, énekelte Slornyik József főreáliskolai énektanár ve­zetése mellett ez öreg kart. 4) Macskanégyes, Racsektől, előadták Frankl VIII., Ungar VII., Kodora VI. és Pénze VI­­k osztályú tanulók. Csinos kis melódia keretében ki van fejezve benne a macskák minden furcsaságú és szeszélyű hangversenyzése, amilyenekben ez állatok magukat a házfedeleken, kéményeken, kerítések alatt és a padláson gyakorolják. Méltó tárgy egy német, vagy cseh muzsikus töprengései számára. 5) Ajánlott levél. Vigjáték 1 felvonásban, Labichtel. Előadták Szabó Teruska k. a. (Hortense), özv. Mónusné úrhölgy (Francine), Skriba Dezső úr (Hektor), Katona Ernő úr (Fougasson), teljes sikerrel és köztetszésre, mely viharos leendett, ha a közre­működők egészben véve még nagyobb gyorsasággal játsznak. Illatos bokrétákban nem volt hiány .) Gyermek szinfón­ia, Haydntól. Előadták Dömötör Margitka, Hornyik Irénke, Láber Sarolta, Laukó Lenke, Pécsi Blanka, Soós Ilonka, Szeles Mar­gitka, Szokolay Ilonka, Szokolay Irénke. Mind a kecskeméti homokon termett kis leány, kik rövid időn a város szépségeivé fejlődnek, már igy is figyel­met ébresztvén némelyek, s a legpontosabban kezel­vén szerszámaikat, hangszerüket valamennyien. Di­cséretre méltók, mert látni kelletett, mennyi figye­lemmel, sőt áhítattal kisérték a vezénylő karnagy min­den mozdulatát, intését, araikor aztán szabatosan be is vágtak, hol a kakukkal, hol a dobpergéssel vagy a fürj hangjával, csörgetéssel, háromszöggel s a többivel. Nem mindennapi dolog, sőt ünnepekre is beválik, ha a kis leányok mamái majd családi körben is elő kí­vánják adatni a szinfóniát, amire lesz alkalom elég. Az alapzenét Frankl, Ungár és Virányi Gyula tanu­lók szolgáltatták. A darab betanítása Nemesszeghy úrnak nem csekély fáradtságába került. 7) Pepita-induló, Hegyitől. Előadta a fő­­reáliskolai zenekar. 2) A jó partié. Élőkép Margittay Tihamér festménye után csoportossá és rendezte Seemann Kálmán főreáliskolai tanár. Alakították Bereczky Jenőné, mint mama. Katona Mariska k. a., mint a mellette ülő huszártiszt (Tóth István tanár úr) je­gyese; Láber Mariska k. a., jobbra álló leány, ki mosolyogva fordul a jó partié (Pleplár úr) felé, ki viszont mereven és sóvár szemekkel tekint rá; Tóth László úr, mint családapa és Hornyik úr, mint a jó partié ajánlója. A csoportozat egyöntetű, szép egésszé olvadt és többször kellett ismételni. Mindazok, akik az érdekes előadás ügyében fá­radoztak és tényleg is közreműködtek, bizonyára ér­demet szereztek maguknak. 1891. október 18. KECSKEMÉT zottság fenti jelentése alapján elfogadván és he­lyeselvén, a közoktatásügyi kormányhoz figye­lembe vétel és felhasználás végett pártolólag felterjeszteni határozta. Műkedvelői előadás. (Október 10-én, a föreáliskola javára.) Immár a második az őszi évadban. A föreáliskola tanulói ez­úttal először léptek nyilvánosság elé szín­padon, mert saját intézetükben már láttak maguk előtt idegen közönséget. Vállalkozásuk saját iskolá­juk segítő- és zeneegyesülete javára irányult és si­kertől volt koronázva, mivel részvéttel találkozott minden irányban. A kecskeméti közönség megtörte a színházat ez alkalommal s ami még ezzel is felért: közreműködőket is adott, kik a szellemi és anyagi sikernek hathatós tényezői voltak. Az ötödik számot betöltő vígjáték, a gyerm­ekszinfónia, az életkép, igen csekély kivétellel a közönség rétegéből kerültek ki. Előkelő hölgyek és urak, kedves kis leánykák, az anyák legféltettebb kincsei működtek itt közre, be­igazolva azt a régi közmondást, hogy : „concordia res parvae crescunt.“ Hanem vegyük rendre a programmot, mely a la­pokban úgy se volt még közölve, íme : 1) In dulci­­­u b i 1­o. Hangversenyi keringő, előadta a fureáliskolai zenekar, Nemesszeghy István főreáliskolai zenetanár vezetése mellett. A zenekar tűzzel és szép hangszínezettel játszott, mi a többi számra nézve is áll. 2) Pókayné, Gyulai Páltól, szavalta Algay Ödön VII. osztályú tanuló. 3) I m a b a r, Verdi „Nabuco“ czimű­ dal­művéből. Az öreg mester egyik legrégibb műve, mely a milánói scalában 1842-ben került legelső előadásra, s azóta bejárta az egész világot. E kara különösen mindenütt s úgy látszik mindig tetszést arat. A fiatal énekkar elég erővel és árnyalattal SZÍNHÁZ. Színészeink a jövő szerdán kezdik meg működé­süket. Egyelőre minden megjegyzés nélkül közöljük a jelentést, melyet előlegesen kiadtak volt, s mely az egész személyzet névsorát is magában foglalja. ELÖLEGES SZÍNHÁZI JELENTÉS. Mély tisztelettel van szerencsénk értesíteni Kecs­kemét tb. város színházlátogató t. közönségét, mi­szerint teljesen újjászervezett, a kor igényeinek meg­felelő, a vidéki színészet kiválóbb elemeiből szerve­zett színtársulatunkkal a folyó 1891—92 ik évi téli évadot folyó október 21-én, szerdán megnyitjuk. — Az eddigi tapasztalatokon okulva, ez idei társulatunk összeállításánál kiváló figyelmet fordítottunk az operette-személyzet kiegé­szítésére, úgy, hogy e tekintetben is képesek leszünk a fokozottabb igényeket kielégíteni. Társulatunk névsora: Műszaki személyzet: Pesti Ihász Lajos, igaz­gató: Dobó Sándor, művezető igazgató, főrendező. Hatvani Ede, Lomniczi Béla, rendezők. Vanda Gusztáv, karnagy. Eineder György, zenekarigazgató. Király Szidónia, súgó. Somogyi Antal, ügyelő. Halmi Lajos, könyvtáros. Somogyi Antalné, pénztáros Tantossi Ferencz, ruhatáros és főszabó. Fekete Kálmán, díszmester, 3 segéddel. Csillag Lajos, kel­lékes és színlaphordó 2 segéddel. Takács Péter, szolga, 1 fűtő, 1 világosító, 7 jegyszedő, 1 fodrász, 2 segéddel, 12 ál­landó némaszereplő (statiszta). Működő személyzet: Nők: Szigethy Lujza, operette és népszínmű primadonna; Major Ida, drámai és társalgási hősnő; Hatvaniné Lévai Berta, operette-, colora­­tur- és népszínmű, Soubrette; Nagy Vilma, drámai és tár­salgási szende; Benkő Jolán, anyaszínésznő és operette­­comica; Dobóné Matild, soubrette-énekesnő; Komlósi Ilonka, vígjátéki szende és naiva; Borsiczky Ilona, másod anyaszí­­nésznő, segéd-comica; Kovács Cornelia, másod-szende; Molnár Eszter, segéd-énekesnő; Király Szidónia, súgó; Ko­vács Karola, Tóth Teréz, Csiki Anna, Csengeri Frida, An­talné Stefánia, Andorfiné Camilla, kardalosnök és segéd­szí­­nésznők; Várkövi Jolánka, Dobó Sárika, Dobó Katicza, gyermekszereplők. — Férfiak: Pesti Ihász Lajos, drámai apajellem; Dobó Sándor, burleszk-komikus, operette-buffo; Hatvani Ede, népszínmű­ és operette baryton, bonviván ; Antal Imre, operette-tenor, népszínmű énekes; Lomniczi Béla, hős- és társalgási szerelmes; Mátray Kálmán, siheder­­komikus-operette-buffo, lyrai szerelmes; Somogyi Antal, ke­délyes és paraszt-apa; Lendvai Nándor, jellemszínész, ope­­rette-énekes; K. Nagy Gyula, ifj. Nagy Gyula, Iványi Antal, Veres Sándor, Imrey Ferencz, Halmi Lajos, kardalosok és segédszínészek, Vanda Gusztáv, karnagy, Eineder György, zenekar-igazgató és 6 zenész. Igazgatói múltúnk és társulatunk névsora több biztosságot nyújtanak élvezetes színi előadások te­kintetében, mintha bármily hangzatos frázisokat vagy reklámszerű ígéreteket használnánk. — Bízunk Kecs­kemét tb. város műértő közönségében, hogy két éven át tapasztalt kegyét a harmadik évben sem vonandja meg tőlünk és tömeges pártfogásával fogja jutal­mazni azon áldozatkészségünket, melylyel társula­tunkat és műsorunkat összeállítottuk. Legközelebb szinte hozandó újdonságok : „A meg­boldogult“, „A rendjel“, franczia vígjátékok; „A nagymama“, Csiky G. legújabb vígjátéka; „Pogány magyarok“ Gabányi A. pályadíjnyertes ered. drá­mája; „Musotte“, Guy de Maupassant színműve; „Népgyűlölő“, Ibsentől; „Jani és Juczi“, „Illés mes­ter“, népszínművek ; „A feneleányok“, fővárosi bo­hózat; „Az első és a második“, „Don Caesar“, „Hoffmann meséi“, „A madarász“ legújabb nagy­sikerű operettek. Bérletet — szokás szerint — csakis néhány be­mutató előadás után fogunk eszközölni és erről a t. közönséget külön „Bérlethirdetés“-ben értesíteni. A szinlapbérletet — egész évadra t írt — Kiss Pál szinlaphordó eszközli, ki az átvett összeget nyug­tázni köteles. Első előadás: szerdán, október 21 én, szinte kerül: „IV. László“ Dobsa Lajos fényes történeti drámája. Magunkat és társulatunk tagjait a t. közönség kegyes pártfogásába ajánlva, maradtunk mély tisz­telettel Pesti Ihász Lajos és Dobó Sándor, társszinigazgatók. IRODALOM. ~ Az Id­n­imeu­m naptárai. Az utóbbi évek­ben a magyar naptárirodalom terén tagadhatlanul bizonyos stagnáczió, hogy ne mondjuk, hanyatlás állott be. A nap­tárak, melyek azelőtt nemcsak a közönség nagy zömének, hanem a legműveltebb s legelőkelőbb közönségnek is nyúj­tottak szellemi táplálékot, évről-évre vesztettek a közönség érdeklődéséből. Valóban, ha visszaemlékezünk azokra az időkre, midőn egyes naptárak irodalmi eseményt képeztek, nem lehet a nagymérvű hanyatlást észre nem venni. S en­nek okát nem szabad pusztán a megváltozott divatnak tu­lajdonítani, mert nem a naptárak általában járták le ma­gukat, hanem csak a rosz naptárak s a magyar közön­ség ma is, mint azelőtt, a legnagyobb pártolásban részesít oly naptárvállalatot, melyben amellett, hogy minden tudni­valót, a gyakorlati életben szükséges útmutatást megtalál, még a szórakoztató, vonzó, érdekes és tanúságos olvasmá­nyok egész sorozatát kapja. Ezt bizonyítja az Athenaeum nagy képes naptára, melynek 1892-re szóló vaskos kötete a vállalat harminc­har­­madik évfolyama. Már az a körülmény, hogy e vállalat több mint három évtizeden keresztül az összes magyar nap­tárak közt a legelső helyet foglalta el, kétségbevonhat­­lanul bizonyítja, hogy fontos hivatást tölt be s oly időkben, midőn a naptárak általában hanyatlásnak indulnak, mond­hatni egyedül tartotta fenn a régi szinvonalt s a régi tekin­télyt. Az Athenaeum nagy képes naptára hatalmas nagy kötet, díszes czimképpel s ez évben először erős, elegáns, kemény kötésben. E naptár irodalmi tartalmából elég meg­említenünk, hogy a magyar szépirodalom oly kiváló műve­lői, mint Jókai Mór, továbbá Lévay József, a régi költői gárda e mély lelkű dalnoka, Tolnay Lajos, a magyar Dickens, Dalmady Győző, a hazafias költészet e puritán művelője, Mu­rai Károly a gyorsan hírre kapott humorista, Szokolay Kornél, az elsőrangú sportíró, Kozma Andor a humorista és költős még számosan gazdagították dolgozatokkal, melyek először az Athenaeum nagy naptárában jelennek meg. Ez irodalmi részszel vetekszik az év történetének páratlanul gazdag és alapos ismertetése, úgy szintén az ismeretterjesztő és köz­használati rész. A naptár el van látva kimerítő Tiszti czim­­tárral és a Vásárok jegyzékével. Tartalma 408 lap 42 kép­pel. — Ára 1 frt. Az Athenaeum irodalmi társaság az 1892-ik évre ezen­kívül nem kevesebb mint hat új, szebbnél-szebb naptárt adott ki s a gyönyörű színes czimképü, gazdagon illusztrált könyvek dicsérik ez intézet nyomdáját. Első­sorban emlékezzünk meg az Athenaeum Kossuth naptáráról, melyet nevezetessé tesz, hogy Kossuth La­jos maga egy nagy tanulmányt küldött a szer­kesztő felkérésére e naptár részére. Tudtunkkal ez az első eset, hogy Kossuth Lajos naptárba ír. S még érdekesebbé teszi a vállalatot, hogy Kossuth czikke a naptári magyará­zatokról szól s a nagy száműzött sokoldalú, fényes adomá­nyait is új oldalról mutatja be. Kossuth az értekezést amo­lyan emlékezet segítőül saját maga számára még 1875-ben irta, s azóta a dolgozat irományai közt hevert. A naptár szerkesztőségének tudomására jutván az értekezés létezése, felkérte a szerzőt, engedje azt át a naptár számára. Megtette. Ekkér jutott az Athenaeum Kossuth naptára a rendkí­vül érdekes és tanulságos munka birtokába. A naptár külön­ben Kossuth saját kéziratának hasonmását is közli s Kos­suthra s családjára vonatkozó számos képet és czikket tartalmaz. A naptár ára 30 kr. A mily kitűnő eszme a Kossuth naptár, oly jó gondolat a Petőfi naptár is. Az Athenaeum, Petőfi müveinek kia­dója, mely annyi érdemet szerzett a Petőfi-kultusz körül s mely Petőfi műveinek szebbnél szebb kiadásáról gondoskodott és legújabban megint egy új Petőfi-kiadást kezdett meg, e naptárral is hozzá kívánt járulni a nagy­ költő iránti kegyelet emeléséhez.­­ A naptár ára 40 kr. Jó eszme volt s teljes mértékben meg is valósittatott az Athenaeum dalos nép­naptára, mely a magyar dalnak van szentelve s a legkedvesebb, legszebb magyar népdalo­kat közli. A magyar népdalról annak leghivatottabb műve­lője , idősb Ábrányi Kornél értekezik. A naptár számos be­cses kotát is közöl s zeneszerzők, művészek arczképét adja. — Ára 30 kr. Nem hagyhatjuk említés nélkül a Léna-naptárt, mely a vasúti humor egész tárházát s a vasúti tudnivalók minden részletét nyújtja.­­ Ára 25 kr. Az Athenaeum magyar közigazgatási kalendáriuma az összes magyarországi tisztviselők, hatóságok pontos, tel­jesen megbízható czimtári adatait tünteti ki. E naptár is igen czélszerűen tartós kemény táblába van kötve. Ára 70 kr. Az Athenaeum kis képes naptára a nagy képes naptár összes szépirodalmi és illusztrált részét magában foglalja s igy azoknak, kik a tiszti czimtárt nélkülözhetik, kevés pénzért gazdag olvasmányt nyújt. Ára 60 kr. Mindezekből látható, hogy az Athenaeum naptárai 1892-re nem kis meglepetésül szolgálnak a közönségnek s oly becses és gazdag tartalmat nyújtanak, hogy hivatva van­­nak a naptárirodalom új fellendülésének első szimptomái lenni. .. Négy külön beköthető érdekes regényhez jutnak évenként azok, kik a „Képes Családi Lapok“ cziműi szépirodalmi heti­lapra előfizetnek. Ezenkívüli kedvezmény mellett a lap ára egy évre csak 6 frt, s így bízvást állíthatjuk, hogy a „Képes Családi Lapok“ nemcsak a legjutányosabb, hanem tekintve, hogy munkatársainak díszes sorában Jókai Mór, Benitzkyné Bajza Lenke, L­a­u­k­a Gusztáv stb. állandóan előfordulnak s te­kintve, hogy Torn­ay Lajos mint szerkesztő, V­á­­r­a­d­i Antal mint főmunkatárs a lapnak magasabb irodalmi színvonalát föltétlenül garantírozzák, egy­szersmind a legjobb és legtartalmasabb is. Minél­fogva a magyar közönség tömeges pártolását, a leg­nagyobb mértékben megérdemli. Legutóbbi száma

Next