Kecskemét, 1895. július-december (24. [23.] évfolyam, 27-52. szám)
1895-07-07 / 27. szám
XXIV. évfolyam. 27. szám. Kecskemét, 1895. július. 7. Előfizetéti dij : helyben házhoz hordva, vidékre postán küldve. Egész évre - - - - 5 frt kr. Félévre - - - - - 2 frt 50 kr. Negyedévre - - - - 1 frt 25 kr. Egy szám ára 10 kr. Előfizethetni a lapra a kiadóhivatalban, valamint a helybeli könyvkereskedésekben Egyes példányok kaphatók: a kiadóhivatalban, Fekete Mihály, Metzger B. és Harkay József kereskedésében. Kéziratok vissza nem adatnak. Szerkesztői iroda, II. tized, Plebánia utcza 8. szám. POLITIKAI ÉS KÖZMŰVELŐDÉSI KÖZLÖNYE. MEGJELEN MINDEN VASÁRNAP. Hirdetmények és „Nyílttéri“ közlemények jutányosan számíttatnak. Hivatalos: u. m. városi és bírósági 3 frt. — egyházi, egyleti, társulati stb. hirdetmények minden egyes" beiktatása 2 frt. Bélyegdij minden beiktatás után 30 kr. Előfizetési és hirdetési dijak fizetendők a kiadóhivatalnál Kecskeméten-Kiadóhivatal, II. tized, Plebánia utcza 8. szám. A városi műkert. Úgy vélem, hogy alkalmas időpont most a városi műkert ügyéről beszélni. Mindenekelőtt azért, mert a volt műkertész özvegyével egy évre kötött megegyezés csakhamar lejár s megnyílik az alkalom, hogy új szerződés kötése alkalmával kielégítést nyerjenek azon igények, amelyeket a városi műkert kertészeti részét illetőleg táplálunk. Alkalmas ez ügygyel foglalkozni most azért is, mert nincs más fontosabb kérdés városunkban napirenden, amely erről elvonná a figyelmet. Végül legalkalmasabb ez ügygyel most foglalkozni azon okból, mert most érezzük leginkább városi műkertünk előnyeit, de egyszersmind hátrányait is. Mindezen szempontok talán azt eredményezik, hogy az ugorkaidány daczára is megszívlelésre találnak soraim legkivált a vezető és irányadó körökben. Nem akarok a dolognak nagy feneket keríteni azzal, hogy elmondjam, mi végre alkotta városunk e műkertet s mi módon felelt, vagy nem felelt meg eddig hivatásának. Egyenesen a dolog közepére hatolok, s kijelentem, hogy nézetem szerint a városi műkertnek nem lehet más czélja, minthogy városunk közönségének szórakozási, üdülő és mulató helyévé legyen. Fel kell adnunk azon jellegét, hogy egyszersmind gyümölcsfa és díszfa csemetéket, is szolgáltasson. Ez a feladat, ha ellentétben nem is áll a föntebb említett czéllal, de annak elérését legalább is megnehezíti. De egyébként is talált alkalmat és módot városunk elöljárósága, hogy gyümölcs-, haszon- és díszfák csemetéit oly mértékben állítsa elő, aminőre a műkert nem volna képes abban az esetben sem, ha kizárólag ez a hivatás betöltése rendeltetnék egyedüli feladatául. Megelégedéssel említhetem, hogy azok, akik a műkert vezetésére vannak hivatva, ezen iránynak hívei. Ha az átalakulás nem történik oly gyorsan, mint az nemcsak szükséges, de lehető is volna, annak oka abban rejlik a műkertészi állás ideiglenes betöltésén kívül, hogy az elöljáróság ezen átalakításra a közgyűlés által világos határozattal nincs fölhatalmazva. Nem mondom, hogy annak idején alkalmasabb helyen nem lehetett volna megalkotni a közönség szórakozására, üdülésére és mulatására szolgáló városi műkertet. Nem tagadom, sőt én is állítom, hogy városunk közelében egyebütt is kell gondoskodni hasonló helyekről. A széktói fürdő mellett már meg is történt a kezdeményezés. Ámde tekintettel arra, hogy a fát, pedig ez egy ilyen kert alapja, máról holnapra, egyik évről a másikra nem lehet terebélyessé tenni s tekintettel a városi műkertbe befektetett épületekre , egyelőre hosszú időre ennek kell és lehet lenni városunk közönsége üdülő, szórakozó és mulató helyének. El kell ismernünk, hogy e czél elérésére sok történt. Első volt a kényelmes kertészlak fölépítése. A második a pompás táncterem emelése, amelyet méltán irigyelnek tőlünk országszerte. Igen nagy jelentőségű a műkertnek ez év folyamán huzalkerítéssel való ellátása is." Ide mindezeket elismerve, rögtön hozzá kel tennem, hogy nagyon sok még a teendő arra nézve, hogy a városi műkert valójában városunk egész közönségének üdülő szóra'k'szó és mulató helyéül szolgáljon. Nem lehet célom, hogy ez alkalommal, e helyen s egy czikk szűk keretében egész programorót adjak a hiányok pótlására nézve. De talán senki sem veszi tőlem rossz néven, ha elmondom e tárgyról való nézeteimet, habár nem rendszeres földolgozásban, hanem inkább ötletszerűig. Hogy a műkert kellő látogatottságnak nem örvend, annak legfőbb oka az, hogy hosszú és kellemetlen a hozzáférés. Hiszem, hogy rövid idő alatt városunkban is megrövidítik majd a közönségre nézve a távolságot ló vasút, vagy villamos vasút, avagy legalább omnibusz által. De addig is, míg ezek valamelyike létrejön s akkor is, ha már létrejött, okvetlenül szükség van arra, hogy a csongrádi kaputól a műkertig kövezett útünk legyen. Mert azt hiszem, úgy, mint engem, most is meggyőzhetetett a tapasztalat arról, hogy annak az irtózatos homokos útnak, amely a csongrádi kaputól a műkertig terjed, föllocsolása a mi vízviszonyaink mellett minden jóakarat daczára merő lehetetlenség. Örömmel hallottam, hogy ez a kikövezés tervbe van véve s már a jövő esztendőben foganatositva is lesz. Meg fogja mindenki látni, hogy mily hálás lesz érette városunk közönsége azzal, hogy tömegesen és sűrűbben keresi föl a műkertet és pedig nemcsak ünnepségek alkalmával. A hozzáférhetéshez szólva, megemlítem, hogy nagyon szükséges volna a műkertet telefonnal összekötni. Költségbe a felállítás nem igen kerülne, hiszen a szegényháznál és kórháznál van telefon. De szüksége lenne erre a műkertésznek s méginkább a közönségnek, amely a vendéglősnél akarna rendeleteket tenni. Remélem, hogy ezen kis költségbe kerülő reformot városunk elöljárósága e figyelmeztetésre is eszközölni fogja. Ezeken kívül a vendéglő ügye ad sok panaszra okot. Magam is hallottam a vendéglő ellen éveken át sok panaszt, s magam is tapasztaltam, hogy nincs a műkertben olyan vendéglő, amely az igényeknek megfelelne. De mielőtt a vendéglőst szidnék, jó lesz meggondolni, hogy a mai viszonyok mellett egyedül a vendéglős-e a hibás, vagy egyáltalában hibás-e? Az én igénytelen meggyőződésem az, hogy a mai viszonyok között bármely vendéglősnek is teljesen lehetetlen a műkertet látogató közönség igényeit kielégíteni. Mert a vendéglősnek nincsenek meg a nélkülözhetlenül szükséges mellékhelyiségei, amelyek nélkül merő lehetetlenség a közönséget annak kívánsága szerint kiszolgálni. A következőkben igyekezem az általam személyesen tapasztalt hiányokat előadni. Hogy a vendéglős ne csak mulatságok alkalmával, vasárnap és ünnepnapon, hanem mindenkor a közönség szolgálatára állhasson, szükséges volna, hogy az idény alatt a műkertben lakhasson, s az üzletéhez tartozó felszerelésre alkalmas helyiségekkel bírjon. Ma a vendéglősnek kellő lakása nincs, helyiségei pedig, amennyiben vannak, a czélnak egyáltalában meg nem felelők. Éléstára oly kicsiny, hogy alig lehet benne a lehető legszükségesebbeket tartani. A konyha szintén oly csekély, hogy valamivel nagyobb látogatottság esetén teljesen lehetetlen a szűk tér miatt, a csak magánházba való takaréktűzhelyen a közönséget kielégíteni, bármily készlet álljon is a vendéglős rendelkezésére. Udvara nincs, hogy aprójószágot tarthasson. Ezeket a lehető legszűkebb ketreczbe kell szorítania. Nagy baja a vendéglősnek az is, hogy a vendéglő területe nincs elkerítve. Ez baja azon mulatságoknak , amelyek alkalmából az egész kert nincs lezárva, mert csupán a láncterem bejáratánál lehet belépődíjat szedni, s a mulatságba sok, oda nem illő publikum vegyül. És milyen publikum!? Szégyennel kell bevallani, hogy ilyen mulatságok alkalmával a vendéglősnek és személyzetének úgy kell vigyázniuk a holmikra, mint a szemek fényére, mert különben elpárolognak abrosz, szalvéta, kés, villa, pohár, gyertyatartó stb. Egyik ilyen mulatságon esett meg e nyáron, hogy egy belépődíjt nem fizetett, hívatlan vendég mandlijából 5 darab sörös poharat szedtek ki. .. Szóljak-e még a rokkant s mégsem elege időszámú székekről, avagy a rozoga asztalokról, amelyekre rejtett étel leve kifolyik a tányérból? Bizony bajos volna elsorolni azon mizériákat, amelyekkel a műkerti vendéglős küzd, s amelyek miatt legjobb akarata, daczára sem felelhet meg a közönség igényeinek. Ha városunk elöljárósága Á-t mondott, mondjon B-t is. Tegyen arról, hogy ezek a hiányok lehetőleg mielőbb pótoltassanak. Legyen a városi műkert minden jogos igényt kielégítő olyan hely, ahol városunk minden rendű, rangú tisztességes polgárai megtalálhatják üdülésüket, szórakozásukat és mulatságukat. Egyáltalán nem tartom azt, hogy ezeknek elmondásával kimerítettem volna az ezen ügy körüli véleményeket. Sőt magam is tartogatok még egyet mást más alkalomra. De — mint bevezetéskép említettem — ezeket elmondani most alkalomszerűnek véltem, s forró kívánságom, vajha mentői többen szólnának ez ügyhöz a helyi sajtóban ! Horváth Ádám: Utóhangok a június 9-iki ünnepségekhez. I. Kossuth Ferencznek f. évi június 9-én történt kecskeméti látogatása minden tekintetben nagyjelentőségű mozzanat volt városunk életében. Épen ezért a jövőre nézve is becses minden okmány, amely ezen ünnepséghez fűződik. Ezeket közölni tehát kötelességünkben áll azért is, hogy egyikhez, másikhoz annak idején megjegyzéseinket fűzhessük. A városi tanács határozata. 8778/1895. sz. Szappanos István pártelnök kérvénye tárgyában. Szappanos Istvánnak, mint a kecskeméti függetlenségi párt elnökének Kossuth Ferencz országgyűlési képviselő úr tiszteletére f. hó 9-én rendezendő ünnepélyességek elősegítése tárgyában beadott kérvénye folytán a városi tanács a következőket határozza : 1. Miután a városi tanács ezen kérvényben az ünnepélyességekben való részvételre meghivatott, kimondja, miszerint tekintettel arra, hogy Kossuth Ferencz országgyűlési képviselő úrnak Kecskemétre jövetele a függetlenségi párt politikai czéljainak előmozdítása tekintetéből történik, tehát pártpolitikai természetű, az ezen alkalomból rendezendő ünnepségekben, mint hatóság, már korábban elfoglalt és több izben kimondott álláspontjánál fogva részt nem vesz s azon magát nem képviselteti; önként értetik azonban, hogy ezen kijelentés által az egyes városi tisztviselők azon joga, hogy bármely pártpolitikai mozgalomban is tetszésük szerint részt vehetnek, egyáltalában nem érintetik. 2. Tekintve, hogy Kossuth Ferencz megérkezése alkalmával a bevonulás a nagykőrösi és vásári-utczán történik, továbbá hogy a délutáni népünnepélyre a kivonulás a vásári-utczán, piacz-és főiskola-téren és csongrádi-utczán lesz, a netán keletkezhető por megakadályozása végett utasítja a tanács Mészáros József tanácsnokot, hogy amennyiben szükségesnek fog a mostani esős időjárás mellett mutatkozni, ezen utczákat locsoltassa fel. 3. Minthogy a népünnepély alkalmával a műkertben tűzijáték is terveztetik: az ezáltal netán keletkezhető tűz megakadályozása végett utasíttatik Szinnyay Imre tűzoltó-parancsnok, hogy egy tűzoltó gépet két tűzoltóval vasárnap délelőtt a műkertbe vitessen ki s a Mészáros József tanácsnoktól átveendő napszámosok segítségével a műkertnek terem körüli részét és a bejárat környékét szükség esetén locsoltassa meg s az esteli tűzijáték alkalmára a fecskendőt tartsa készletben. 4. Elrendeli a városi tanács, hogy a népünnepély alkalmából a műkert lezárassák, hogy oda csak belépő jegyekkel lehessen bejutni. Ezen intézkedés foganatosításával a rendőrkapitányi hivatal megbizatik. 5. A kérvény egyéb részeit illetőleg felhatalmazza a tanács a gazdasági osztályt, hogy a város mozsárágyúit a népünnepély alkalmára a rendezőségnek adja át és hogy a rendezőség által kívánt zöldgalynak a talfai erdőből hozatalára az engedélyt adja ki, végül utasítja ezen osztályt arra is, hogy a város fogatait, a négyes fogatot is, az ünnepélyek alkalmából bocsássa a rendezőség rendelkezése alá. A két díszhuszár kirendelése iránti kérelemnek a városi tanács az 1) pontban foglalt oknál fogva helyt nem ad. Miről folyamodó Szappanos István, a kecskeméti függetlenségi párt elnöke, továbbá Vámos Béla főkapitány, Szegedy György és Mészáros József tanácsnokok és Szinnyay Imre tűzoltóparancsnok felzeten értesítendő!?. Kecskeméten, 1895 évi junius 6-án tartott tanácsülésből. Demián s. k. jegyző. Kecskeméti Jótékony Nőegylet. Kecskemét, 1895. junius 8-án, 121/1895. szám. A kecskeméti függetlenségi párt vezérbizottságának ünnepélyrendező bizottságához. Tekintetes Bizottság! Vonatkozással Kossuth Ferencz országgy. képviselő úrnak városunkba érkezése alkalmából tartandó ünnepélyekre szóló szives meghívására, tiszteletteljesen értesítjük J. Czimet, miszerint egyesületünk, mint jótékonyczélú testület, politikai ünnepélyeken részt nem vehet. Midőn ezen körülményt szives tudomására hozzuk, vagyunk a jótékony nőegylet nevében teljes tisztelettel. Bodor Ferencz egyl. titkár. Antal Péterné elnök. A kecskeméti Ipartestület. tekintetes Szappanos István úrnak. Helyben. Van szerencsém tisztelettel értesíteni, hogy testületünk Elöljárósága f. hó 7-én tartott gyűlésén határozta, hogy Kossuth Ferenczet a kecskeméti Ipartestület képviseletében küldöttség útján kívánja üdvözölni. Kecskemét, 1895. junius 8-án. Az Elöljáróság megbízásából: Csősz József s. k. jegyző. A kecskeméti függetlenségi és 48-as párt és 48-as kör. A kecskeméti „függetlenségi párt“ Kossuth F. ünnepélyt rendező bizottsága tekintetes Elnökségének Helyben. Tisztelettel alulírott a kecskeméti 1848-as kör választmányának megbízásából és nevében van szerencsém az idemellékelt jegyzőkönyvi kivonatot kezeibe származtatni, kérvén, hogy azt illő helyen tudomásra juttatni készkedjen. Kecskemét, 1895. évi junius hó 4-én. Hazafias üdvözlettel Dr. Kovács Mihály s. k. 48-as köri h. elnök. »Jegyzőkönyvi kivonat. A kecskeméti 48-as kör választmánya folyó évi junius hó 3-án megtartott választmányi ülésében egyhangúlag határoztatott. A 48-as kör régi hagyományaihoz híven hazafias kegyelettel csügg maga is Kossuth Lajos áldott emlékén. E kegyeletből illő részt juttat szivében az elhunyt fiának, Kossuth Ferencznek is Tekintettel azonban arra, hogy Kossuth Ferencz, mint az Eötvös-Justh Gyula elnöklete alatt álló függetlenségi párt vezére jelenik meg e hó 9-én városunkban, a kecskeméti alsókerületi 48-as kör, mint a Bartha Miklós elnöklete alatt álló függetlenségi és 48-as orsz. párt elveit valló polgárok egyesülete, a tisztelgők sorában testületileg nem vehet részt, nem lévén jelenleg a két orsz. párt között meg az annyira óhajtott egyetértés, ellenkezőleg naprólnapra nagyobbra nőnek az ellentétek stb.«*) Herman Ottó orsz. képviselő levele. Nagyságos dr. Horváth Ádám biz. elnök úrnak Kecskemét, Budapesten, 1895. június 7. Nagyságos Elnök úr! Nagyon sajnálom, hogy a megtisztelő külön meghívásnak nem tehetek eleget s nem vehetek részt a Kossuth Ferencz képviselő úr tiszteletére rendezett ünnepségekben. Halaszthatatlan ügyeim az Ecseg-pusztára szólítanak. Kiváló tisztelettel Herman Ottó s. k. . *) Fentartjuk magunknak a jogot, hogy alkalom adtán úgy ezen, mint a többi okmányokkal is foglalkozzunk. Szerk.