Kecskemét, 1909. január-június (37. évfolyam, 1-26. szám)
1909-01-03 / 1. szám
1. szám, hogy a jövő újévre elvállalják az újévi ajándékok szállítását. S ha kereskedőink a lapokban megjelent cikkeket és a jótékony egyesületek által kibocsátandó felhívást előmutatják s ezekre hivatkozva nem tesznek rendelést, akkor remélhető, hogy a szép és nemes terv jövő újévre valóra válik. —ry: Gyermekvédelem. Aki a magyar jótékonysági és így a gyermekvédelmi egyleti életet figyelemmel kisérte, tapasztalhatta, hogy meglehetősen régóta sok egylet működik és hogy az utolsó években az egyletek száma rohamosan nőtt. Ez természetes, mert a gyorsan szaporodó társadalmi bajokat, különösen a városok nagyobbodásával járó nyomort enyhíteni kellett és miután mindig van jószívű ember, egy jótékony intézmény a másik után lépett életbe , sőt legrégibb egyleteink többnyire felvették programmjukba a karitatív gyermekvédelmet is. De valljuk be őszintén, nem mindig abban az egymásutánban, abban a sorrendben léptek életbe, mely az egészséges, fokozatos fejlődés szempontjából kívánatos lett volna. Nem annyira jól megfontolt, előre megállapított rendszer szerint, mint inkább az egyéni emberszeretet sugallta lelkesedés folytán keletkeztek. Ennek következménye nem csak az volt, hogy a gyermekvédelem egy-egy ága teljesen kimaradt a sorrendből, hanem az is, hogy a létező egyesületek, működésük közben a kiegészítő intézmények és a végrehajtási intézkedések újabb és újabb hiányait érezték. Pedig az emberszeretet apparátusa csak úgy képezhet egy teljes egészet, csak akkor működhetik nagy eredménnyel, ha a humánus intézmények és intézkedések egymást minden irányban kiegészítik. Bármilyen szépen és nemesen működjék is egy-egy karitatív egyesület, nagy eredményeket egy társadalomban, egy nemzet életében észrevehető javulást csakis tömeges mentéssel lehet elérni. Hogy ezt elérhessük: helyes önműködésre és jó preventív rendszerre van szükségünk. A preventív rendszer követeli a helyes diagnózist. Ha ama sok lelki és testi betegségnek, az úgynevezett gyermeknyomornak okait kutatjuk, meggyőződhetünk majdnem minden egyes esetben, hogy a gyermek veszélyeztését vagy pusztulását megelőzte a család hiánya, vagy züllése. Alkoholizmus, tuberkulózis terhelik a családot, terhelik tehát a gyermeket már születésekor. Rossz élelmezés, túlzsúfolt lakás, tudatlanság, elkeseredés, erkölcstelen és sokszor bűnös környezet okozzák egész nemzedékek degenerálását. Csak akkor gyakorolunk igazi gyermekvédelmet, csakis akkor várhatunk nagyobb eredményeket, nemcsak utólag segítünk és ápolunk ott, ahol már baj van, hanem ha a sorsüldözött gyermekek s az egész emberiség ellenségeivel felvesszük a harcot az egész vonalon. Azt a milliót, melyben százezrek felnőnek, melyben legfogékonyabb éveiket töltik a gyermekek, ezt krl egészségesebbé, jobbá tenni. Minden törekvés, mely a szegénysorsú család létfeltételein segít, egyszersmind praktikus gyermekvédelem. Ha valahol a világon, úgy Magyarországon van szükségünk praktikus preventív gyermekvédelemre. Az első kezdet nehézségein már túl vagyunk. A nehéz gazdasági viszonyok dacára sikerült az áttörés, a pionirmunka. De előttünk áll: az elért eredményt fenntartani és továbbfejleszteni. Ebben a sok és nehéz munkában, ebben a harcban, mely nemcsak a gyengét védi, hanem amelyben offenzíve küzdenünk kell minden ellen, ami nemcsak a nemzeti jólét, hanem az egész emberiség ellensége, ebben a nagy harcban sok morális és anyagi erőre van szükségünk. Mindenki segíthet bennünket, mindenki hozzájárulhat e munkához. Nem egyesek lelkesedése, hanem az összes individuumok lelkiismeretének felébredése fogja a szociális kérdéseket — ha nem is teljesen — megoldani, de minden esetre javulást hozni! Dr. Edelsheim-Gyulay Lipót: Kecskemét HÍREK. — Boldog új évet kíván a Kecskemét szerkesztősége és kiadóhivatala olvasóinak és barátainak. — Szives kérelem. Dr. Bagi Béla és dr. Kovács Pál jogtanár urak 1. évi szeptember hó 1-én töltötték be jogtanári szolgálatuknak 25-ik évét, amely idő alatt nyilvános rendes jogtanári minőségben állandóan és folytonosan a kecskeméti ref. jogakadémián működtek, sőt dr. Kovács Pál jogtanár úr ezen 25 évből 14 évet, mint a jogakadémia igazgatója töltött el. A jogakadémia kebelében fennálló „Segítő Egyesület“, a tanári karral egyetértőleg elhatározta, hogy az érdemes két tanár negyedszázados tanári szolgálatának betöltése alkalmából, a folyó tanév második felének megnyitásakor (1909. év január hó 23-án), jubileumi ünnepélyt rendez és áldásos működésük emlékének megörökítésére, a jogakadémia szorgalmas hallgatói számára, jubileumi alapítványt gyűjt össze, amely célból a „Segítő Egyesület“ az aláírásokat 200 koronával nyitotta meg. Tisztelettel felkérjük ennélfogva az érdemes két tanár volt tanulótársait, tanítványait, barátait és tisztelőit, nemkülönben tanintézetünk kegyes jóakaróit, hogy ezen magasztos cél elérését szíves adományaikkal szintén elősegíteni és kegyeletes törekvésünkben bennünket jóindulattal támogatni kegyeskedjenek. A legcsekélyebb adományt is hálás köszönettel vesszük és úgy egyénileg, mint hirlapilag nyugtázni fogjuk. A szives adományokat kérjük legkésőbb 1909. évi január hó 20-ig Dr. Tegze Gyula jogakadémiai igazgató úr címére (Kecskemét, Ref. jogakadémia) küldeni. Kecskemét, 1908. évi december havában. Kiváló tisztelettel Sárközy Jenő segítőegyesületi titkár. Dr. Tegze Gyula jogakadémiai igazgató. — A munkásgimnázium programmja. A Katona-kör január 3-ikán megnyitó munkásgimnázium előadásainak programmja a következő lesz: 1. A magyar nemzet története 12 előadásban, mindenkor vasárnap d. u. 5—6-ig a következő sorrendben: 1. Január 3.: A honfoglalás, előadó Marton Sándor ref. főgimn. tanár. 2. Január 10.: Az Árpádok, előadó Járvás Mihály k. r. főgimn. tanár. 3. Január 17.: A tatárjárás és az utolsó Árpádok, előadó Járvás Mihály. 4. Január 24.: Magyarország az Anjouk alatt, előadó dr. Forgács János k. r. főgimn. tanár. 5. Január 31.: A Hunyadiak kora, Pásthy János ref. főgimn. tanár. 6. Február 7.: A nemzeti sülyedés kora, előadó dr. Forgács János. 7. Február 14.: Erdély a nemzeti fejedelmek korában, előadó dr. Böszörményi Géza ref. főgimn. tanár. 8. Február 21.: A kurucok, előadó Steidl József főreáliskolai tanár. 9. Február 28.: A pragmatica sanctio kora, előadó Steidl József. 10. Március 7.: A francia forradalom és a reakció kora, előadó dr. Garzó Béla ref. főgimn. tanár. 11. Március 14.: Az új Magyarország, előadó dr. Türr Lajos főreáliskolai tanár. 12. Március 21.: A szabadságharc és a kiegyezés, előadó dr. Türr Lajos. — II Egészségtani előadások mindenkor vasárnap d. u. 6—7-ig, később megállapítandó és közhírré teendő előadóikkal: 1. Január 17-én: A beteg test. 2. Jan. 31-én: Az első segítség nyújtásáról. 3. Február 14-én: A fogak ápolása és gyógyítása. 4. Február 28-án: A tüdővész. 5. Március 14-én : Az alkohol. Minden előadást vetített képek kisérnek. Az előadások látogatása díjtalan, tartatnak egyelőre az Iparos Otthon dísztermében. Az első előadást Kada Elek polgármester vezeti be. — Nagy hangverseny és táncmulatság. A Kecskeméti Kereskedő Ifjak Egyesülete fényes sikerűnek ígérkező nagy hangversenynyel egybekötött táncestélyt rendez január hó 16-án, szombaton a Kereskedői Kaszinóban. A hangversenyre a fővárosból jönnek le országos hírű művészek, mint Harmath Ilona és Raskó Géza, a Király Színház tagjai, kik énekművészetüket fogják bemutatni a kecskeméti közönségnek. Fellép azonkívül K. Papp Tasi, a kecskeméti színház tagja, Szadanovszky Lipótné pedig zongorán fog játszani. A hangversenyt reggelig tartó tánc követi. Úgy a hangverseny, mint a táncestély iránt nagyfokú érdeklődés mutatkozik, ami föltétlen sikert jósol. — A Kath. Legényegylet estélye. A Kecskeméti Kath. Legényegylet fáradhatatlan elnöke, Petter Géza r. k. plébános vezetésével fényes sikerűnek ígérkező nagy hangversenynyel egybekötött táncestélyt rendez január hó 17-én, vasárnap az Otthon dísztermében. A hangversenyen Csáky Mariska szavalattal, Hock János országos képviselő felolvasással, a Kecskeméti Dalárda pedig énekszámmal vesz részt. A hangversenyt reggelig tartó tánc követi, melynek sikerét a száztíz tagú rendezőség biztosítja. A bál iránt mindenfelé nagy érdeklődés mutatkozik. — Egy szép ötlet. A piacon járókelőknek feltűnhetett, hogy a napokban Kossuth Lajos szobra fenyőlombokkal volt feldíszítve. Ezeknek a fácskáknak az lett volna a rendeltetésük, hogy alattuk ártatlan gyermekek örvendezzenek a szeretet ünnepén kapott ajándékoknak. De nem minden fácskának került gazdája. A karácsonyfákat árusító egyszerű ember lelkében az a szép gondolat fogant meg, hogy ezeket a fácskákat, amelyek nem szolgálhatták a szeretet ünnepét, annak az emlékét díszítsék, aki a hazáját és a magyar népet annyira szerette. És a gondolatot tett követte. — Világjáró kecskeméti muzsikus. Kolompai Miska helybeli cigányprímásnak, akit közönségesen csak „Szúnyog Miska“ néven ismer az éjszakai mulató Kecskemét, van egy hasonnevű 19 éves fia, aki nagyon jó muzsikus. A tudásvágy és a nagyobb 3. oldal.