Kecskemét, 1920. január-június (48. évfolyam, 1-25. szám)
1920-05-23 / 22. szám
2 -ot Edal Rubinek Zpja földművelésügyi miniszter a politikai helyzetről. Rubinek Gyula földművelésügyi miniszter fogadta a „Kecskemét“ budapesti munkatársát s előtte az aktuális politikai kérdésekről a következő tagyérdekű nyilatkozatot tette: . A béke kérdése A békekötés küszöbén állunk, lélekzetei folyton lessük a döntést. Sok jót nem várunk. De mennél rosszabbak a feltételek, a nemzetnek annál egységesebben kell állást foglalnia. A mi pártunk álláspontja azonos Apponyiéval. Lealázó békét el nem fogadunk. Ma már tisztás, áll a világ előtt, hogy Magyarország szétdarabolása legsúlyosabb politikai botlás. A belátás meg van, csak a kezek vannak megkötve előző szerencsétlen szerződések által. Csak a népszavazás dönthet a mi perünkben, más döntést el nem fogadhatunk, mert mi békét akarunk. Békében pedig csak akkor élhetünk szomszédainkkal, ha azok ugyancsak erre az egyedül igazságos alapra helyezkednek. Reméljük, hogy az antant hatalmak módot és lehetőséget nyújtanak arra, hogy a békeszerződést, legalább mint átmeneti megoldást fogadtassuk el. A földreform. A másik fontos kérdése a mai politikai életnek a földbirtok politikai javaslat, amely még e hóban a Ház asztalára kerül. Pártunk, de mondhatnók a mai egész nemzetgyűlés kötelezettséget vállalt a föld népével szemben, hogy a földművelő nép földhöz juttatását megkönnyíti, illetve szabályozza, ha kell, a kisajátítási jog törvénybe iktatásával. Ez meg fog történni s e fontos kérdés elintézésében ismét egységesnek kell lennünk, de különösen nekünk, a kisgazda és földművespárt tagjainak, mert a földbirtok politikai javaslat törvényerőre emelkedése programjunknak legfőbb része, létjogosultságunknak legnagyobb indoka. Ha az erejében megfogyatkozott nemzetet n megerősíteni akarjuk, úgy új kisgazdák ezreivel kell gyarapítani a régi tábort. A mezőgazdasági érdekképviseletek ! A mezőgazdasági érdekképviseletről szóló törvényjavaslat, mely már a Ház asztalán fekszik, hivatott lesz társadalmi és gazdasági téren megszervezni a föld népét, kicsi és nagybirtokost, valamint a földmunkás tömbeket egyaránt. Az élet ott játszódik le a falun, a vidéken, a nemzetgyűlés hiába hoz bölcs törvényeket, ha azoknak a vidéken érvényt nem szereznek akár a közigazgatás lanyhasága, akár az érdekelt gazdatársadalom érdeklődése hiányában. A közigazgatást közelebb kell hozni az élethez és megfordítva. A gazdatársadalmat rá kell tanítanunk az öntevékenységre, az önképzésre, az önsegélyre. Minél kevesebb állami beavatkozás, minél több öntevékenység. Az állam ma szegény, attól nem várhatunk semmit, sőt az vár tőlünk joggal mindent. Adóreform előtt. Nagy adóreformok előtt állunk. Ezek nagy súllyal nehezednek majd reánk. Vigyáznunk kell, hogy ezek az adók agyon ne nyomják a gazdasági élet szabad fejlődését s vigyáznunk kell, hogy nehogy egyoldalúlag terheljék a föld népét. Soha sem volt annyira fontos, hogy a falu népe egy önálló politikai pártban tömörüljön, mint ma, amidőn minden ízem reménykedve fordul felénk. A várt és népe is életemért, a finánc is adóért, tiés Kántánt is hadikárpótlásért. Többségbe kerül a kisgazdapárt. A tiszántúli választások a kisgazdapártot a legszebb reményekre jogosítják. Győzelmünk biztos az egész vonalon, amikor is a nemzetgyűlésben a párti!!: bizonyos nyugvópontra jutnak, a választásokban való reménykedés kiesik a politikai számításunkból s a kisgazdapárt, mint feltétlen többséggel rendelkező párt szabhatja meg a jövő politika irányát és ütemét. Ebben a tekintetben is kiforrott az álláspontunk: keresztény, nemzeti és agrárius. A gazdasági élet minden terén érvényesüljön a keresztény magyarság, sehol sem szabad leszoríttatni magunkat. Ébredjünk erőnk tudatára s ne hittessük el magunkkal, hogy mi alábbvalóbb faj vagyunk másná s az iparhoz és kereskedelemhez mi nem értünk. A politikai hatalom csak úgy biztos, ha a gazdasági hatalom is a kezünkben van. Munkára fel tehát, mert csak kemény munkával fogjuk a keresztyén Magyarországot újból megalapozni. A falut pedig egyaránt gondozzuk a várossal. Mi nem az ellentétet, de a kiegyenlítést keressük. Teremtsünk jólétet és kellemes otthont a faluban és akkor sohasem fogjuk irigyelni a fényben és pompában élő városi népet. Szövetség a falusi jólét emelésére. A falu a mi programmunk alapja, a falu nemzeti fejlődésünk reménye, a falu gazdasági életünk egészséges fejlődésének legbiztosabb záloga. Ezt a falut veszi védő, nevelő, gondozó és irányító védőszárnyai alá a „Falu“ címmel e hó 26-án alakuló „Országos Szövetség a falusi jólét emelésére“, karoljuk fel azt, hogy ezzel társadalmi téren is támogassuk azt a politikát, amely a magyar falvak népét kulturális és gazdasági téren minden irányban versenyképessé akarja átalakítani s megelégedetté tenni őket, mint valaha áfifejttak, i . vazte* bolt étet». No de meg is voltak elégedve legszebb nővel akik bementek, kurífecsen •» nők. A harmadik sátor képkiállitás volt, még pedig történelmi becsű! Hát ez igazi Láthattuk ott a véres világháborút, a cinkotai hordót, Nikitát, ügyes Kalifát lírákat stb. stb. A gondos rendezőség még, ruhatárat is állított fel. Igen élénk forgalom volt a borozónál és a sörmérésnél, melyek még inkább fokozták a jó kedvet. Míg a sátrak kikiáltói rekedtre kiabálva hívták a közönséget, addig a czigányok se voltak tested, megszólaltatták a szárazfájukat s táncrapterdtelt a fiatalság. Szép látvány volt az erdő közepén táncoló csoport, kik közül a lányok többen — dicséretükre tegyen mondva magyar ruhában voltak. A közönség többi része az erdő fái alatt társaságokba verődve sétált s élvezte a szabad természetet. Hat órakor újra egy esemény, a sorsolás kötötte le a figyelmet. Egy pár csirke, egy díszes és értékes titatartó, óriás kiflik, czigaretta s több tréfás tárgy volt a nyeremény. A víg és kellemes majálisnak csak a vonat indulása vetett véget. Ez volt az idén az első erdei kirándulás, de dicséretükre legyen mamiva a Protestáns Ifjaknak s az agilis rendezőknek, példát mutattak , a példát kívánjuk... hogy minél többen kövessék s rendezzenek ilyen kirándulást, hogy újra eltölthessünk vidáman egy napot, felejtve a vitás buját, baját. KICSKE'.'lET XL VUE ? vfoba* A Protestáns Ifjak Egyesülete majálisa. Vasárnap hangos volt a Nyíri erdő. A Protestáns Ifjak Egyesülete által rendezett majális zajlott le benne Mintha az idő is kedvezni igyekezett volna, a szombati elég hűvös idő után vasárnap reggel gyönyörű verőfényre ébredtünk. A kirándulókat 11 órakor külön vonat szállította ki az erdőbe, mely zsúfolásig megtelt, még a tetejére is jutott utas. Odak finn czigányzene fogadta az érkezőket és kisérte az erdőbe, ahol a már délelőtt folyamán is tekintélyes számú közönség gyűlt össze kék kocsin, meg gyalog érkeztek. Délután fél 3 órakor megkezdődtek a sportmutatványok. Egy tornász csapat, mely az egyesület tagjaiból alakult svéd szabadgyakorlatokat mutatott be igen ügyesen és nagy gyakorlást árulva el. Ezután a magasugrók és súlydobók versenyeztek a kitűzött tréfás díjért, az óriáskifliért. (Itt megemlíthetjük, hogy az ifjak bizony jó mintával szolgáltak a helybeli pékeknek, hogy ezentúl mekkorára kell sütni a sóskiflit. Bár minél előbb követnék a jó példát.) Szépszámú közönség nézte végig a football mérkőzést is, miközben a mutatványos sátraknál is megindult a forgalom. Igen sokan keresték fel a „ Csodajósnő“ sátrát, aki csekély egy koronáért mondta meg a múltat s jövendölte a jövő titkait. A kiváncsiaknak nagy serege tolongott a másik sátor előtt is, hol a világon található „legszebb nőt és legrutább férfit“ mutogatták. Az ügyes kikiáltók csábítására oly sokan igyekeztek bejutni, hogy sorba kellett állítani amoanooanoocreip a Leamoderaefer! g |fényképek| pj készülnek jjj 8 * Alapinovics | B Miklós termében ||jj fej Kecskeméten, III Szé- Me dhényi-tér 1 szarm ern. N T ó th -féle patika fölött, ijj OÜ I Felvételek minden időben jQ *^H házon kívül is eszközöltetnek. □ p Nagyításokat elvallal. |jj Minden kép művészi kivitelű ! anoQB□DBQg önpoofi BALATONFÜRED GYÓGYFÜRDŐ szanatóriuma, szállodái, szénsavas fürdője teljes ütemben. Igazgató főorvos dr. Schmidt Ferenc. Szívbetegek, ideg- és vesebajosok páratlanul álló gyógyhelye. Üdülőknek ideális tartózkodás. Nyugalmas pihenés. Elsőrendű ellátás. Kényelmes utazás a közvetlen vonathoz csatolt külön kocsiban- Beszálláshoz igazolványt és felvilágosítást nyújt a vállalat irodája : Vili. Népszínház utca 22. szám. Balatonfüredi gyógy- és természetes ásványvize mindenütt kapható. 3-V Nemzetiszin zászló kelye érkezett Sárköz?, Lestár és Szöilis? divat kereskedései)«, amely a közönség remdelkezését lát, amíg a készlet tart .”