Kecskemét, 1920. január-június (48. évfolyam, 1-25. szám)

1920-05-16 / 21. szám

2 óid*1. lett volna. Bizony sok hivatásos színész ta­l­nulhatna tőle színpadi mozgást, ruh­át és-­­ intelligenciát. Mellette csak jót és pedig na­gyon sok jót írhatunk Póta Aladárról, aki egy ifjú gentleman (kérő) szerepében nyúj­tott nagyszerűen sikerült alakítást. A bájosan felépített, graciózus kis da­rabban még egy szobalány szerepelt és tíz­­ leány, az ezredes leányai, akik mind pompás dolgokat produkáltak: énekeltek, táncoltak, kupléztak, verseltek, úgy, hogy az ember szinte zavarba jött, hova nézzen, hova hall­gasson ennyi kedves, bájos jelenet láttára ? — Minden esetre irigykedve látta Bodor Józsit s Póta Aladárt mindenki, még a leg­jobb barátok köre is, amint a kecskeméti úri társaság ifjú leánykáinak rózsás kertjében oly fölényes biztonsággal sajátították ki ma­guknak a terepet. A siker igazán páratlan volt: taps, virág, lelkesedés volt egy egész­­ szezonra való. A hölgyek közöl külön elismerés illeti Jánosáné Tiszer Nórát. Kedves jelenség volt, ki biztos fellépésével s csengő hangjával méltán beleillett a nagyszerű keretbe. Az előadáshoz a zenét a kitűnő Zsákai­­ Laci hírneves zenekara szolgáltatta.­­ Ezekhez a nagysikerű estékhez hasonló méretek közt, sőt még talán káprázatosabb keretekben folyt le a Magyar Ifjúságot Védő Egyesület két díszelőadása szombaton és vasárnap. Lapunk megszabott terjedelme miatt lehetetlen érdemük szerint méltatnunk a szerepüket, azért csak ideiktatjuk a műsort annak hozzáadásával, hogy minden egyes szereplő teljes mértékben felemelkedett fela­data magaslatára. A műsor tehát a következő volt: Dr. Meczner Sándor „Ébredj magyar!” c. him­nuszát előadta a középiskolák növendékeiből alakított vegyeskar Kremán Sámuel vezeté­sével. — Megnyitó beszédet mondott dr. Kiss János curiai bíró, törvényszéki elnök, a MIVE fáradhatatlan buzgalmú, lelkes, mun­kaerejű, nagy magyar szívű elnöke. — Bo­­dócs Etelka és a kis Zimay Károly dialógot adtak elő. — Losonczy Erzsébet zongorán játszott. — A ref. tanstéképző növendékei­­ gyönyörű élőképet mutattak be a János vi­­­­tézből, pompás táncokkal — Orbán Nán-­­­dorka verseket szavalt. — Heverdle Margit­­ nagyszerű vígjátékét frenetikus sikerrel mu­­­­tatták be a polgári leányiskola növendékei.­­ — Meczner Teréz és Szabó Kata zongoráz­tak. — Borbély Andor szavalt. — A főreál­iskola tanulói előadták a Szondi két apródja c. melodrámát. — A ref. főgimnázium nö­vendékei korlátgyakorlatokat mutattak be. — Bach Benő, a kiváló vivómester tanítványai egyes vivógyakorlatokkal szerepeltek, majd a női felső kereskedelmi iskola énekkarának­­ Rassovszky Gyula vezetésével előadott pre­cíz és hatásos énekszámai zárták be a szo­katlanul gazdag műsort. Ebből a műsorból, mint páratlanul szép látványosságot ki kell emelnünk a „János vitéz“ élőkép pompás táncain kívül Heverdle Margit kis vígjátékénak csodaszép táncait, melyekhez fogható ízléses, szép és ügyes táncmutatványokban évek óta nem volt részünk a műkedvelői előadások sorozatában. A kitűnően sikerült előadás rendezéséért méltó elismerés illeti a MIVE elnökségét, valamint Heverdle Margitot, dr. Szabó La­jost és Bognár Ferencet, akik fáradságot nem ismerve munkálkodtak a Magyar Ifjú­ságot Védő Egyesület magasztos céljai ér­dekében az előadás rendezése által. V. * Megindult a vidékre való hang­szer szállítás. Tekintettel az egész ország­ban a zenekedvelő közönség részéről már régóta nyomasztóan érzett hangszerhiányra két­ségkívül örvendetes azon most vett hírünk, amely szerint a Sternberg hangszergyár expe­­díciós osztálya ismét megkezdette működé­sét és a vidékre való szállításokat a béke­időben megszokott pontossággal végzi. KECSKEMÉT XLVII3. évfolyam H­ÍREK. Konfirmációkor. ... Oly szép most a templom, a fehér oszlopok.­­ A szívben a hitnek örök tüze lobog. A hitben bízó szív hal megsir, hol örül.­­ ... Buzgó gyermeksereg Urasztala körül. Tisztes, komoly férfi buzgó imát rebeg. Fogadást tesz hittel a gyermeki sereg . Rázendül a zsoltár, rácsendül az ének, Ezer ajk énekli: Jövel, óh Szentlélek... Templom ablakán át zöldül a fa lombja. Fehérarcú gyermek a hitvallást mondja. — Hiszek egy Istenben, hangzik szavacsengve. Rázúg az orgona a templomi csendbe­. ... S ott valahol szérul, az utolsó sorban Szegény öreg asszony szive összedobban; Törődött kezében a zsoltár megremeg És jóságos arcán a könny végigpereg. Minden oly magasztos e szent pillanatban. ... Sir egy öreg asszony az utolsó padban,­­ Anyai szivében ezer érzés rezdül: A gyermekét nézi könnyein keresztül. ____Váry István. * Oroszyné Koritsánszky Rózsi hangversenye. Egy ízben, pár évvel eze­lőtt már hallottuk énekelni Oroszyné Korit­sánszky Rózsit egy hangversenyen gróf Te­leki Ádám huszárkadett zongorakisérete mel­lett, amikor már nyíltan kialakult Kecskemét hozzáértő közönségének a véleménye, hogy Korizsánszky Rózsiból nagyhírű, hírneves énekművésznő lesz. Azóta több ízben olvas­tuk nevét a fővárosi lapok zenei rovatában s a zenei lapokban, mindig nagyobb és na­gyobb elismerés koszorújában, a­míg végre a fővárosi közönség számára rendezett vi­gadós koncertek után eljött közénk is, eljött, hazajött, hogy hódító útján Kecskemét az első állomások között szerepeljen. Kecske­mét intelligens, zeneszerető közönsége, mely a csütörtöki debüt alkalmával zsúfolásig­­megtöltötte a ref. főiskola dísztermét, a leg­nagyobb szeretettel fogadta a kitűnő hangver­senyénekesnőt, aki még n­agy hírnevet van hivatva hozni a kecskeméti névre. A hami­­sítatlan, igazi stílusos énekművészet temp­loma lett ez a terem a dalestély ideje alatt, mert Koritsánszky Rózsi leheletszer­űen fi­nom, érzékeny hangjával, pompásan kiforrott előadói készségével, remek technikájával és páratlan iskolázottságával az énekművészet leghivatottabb interpretálójaként mutatta be m­agát, kinek műsorában Brahms, Schubert, Kern, Hubay, Dienzl, Grieg, Polónyi, Csiky, Kacsóh csodaszép alkotásai szinte megele­venedtek. Különösen frenetikus hatást kel­tettek magyaros átérzésű magyar énekszámai, melyekből kiérzett, hogy ezt a királynői meg­jelenési énekművésznőt a Budai-hegy és a Körösi-utca tiszta magyar levegője adta nek­­­künk. Határozottan tudjuk, hogy Koritsánszky Rózsi még sok dicsőséget hoz a magyar kultúrának, szegény, árva hazánk határain túl is, messze, messze, ahová csak ritkán jut el egy-egy fénysugár abból a magyar kultu­rából, melynek egyik drága gyöngyszeme a mi énekművésznőnk: Korizsánszky Rózsi. Az összes énekszámokat a művésznő barátnője Jurksvits Helén kísérte diszkréten, nagy mű­­értéssel, lévén ő maga is kiváló ének és zongora művésznő. * Székelyek Kecskeméten. A napok­­­­ban egy igazán nagyra hivatott, erős magyar­­ lélektől áthatott új egyesület alakult Kecs­keméten : a Kecskeméti Székelyek Társasága. Elnöke gróf Lázár Miklós, titkára Bodor Jó­zsef h. bankfőnök lett. Az alakuló gyűlésen dr. Nagy László mondott gyújtó hatású, lel­kes beszédet a nemzettipró béke ellen. Az új egylet elhatározta, hogy a jövő hó folyamán székely hangversenyt és székelynapot rendez. A nagyrahivatott, nemes munkában minden kecskeméti ember őszinte rokonszenve kiséri a Kecskeméti Székelyek Társaságát. * Gyöngy tyúktojást veszek magas árban kisebb mennyiségben is. VII. ker. Batthyány-u- 14. Kenyérfizlet. * Új színigazgató. A színházi pályá­zat sorsa eldőlt. Mariházy Miklós, a volt színigazgató visszavonta pályázatát. Almássy Endrét pedig, a szegedi színház volt igaz­gatóját politikai okokból mellőzték s igy a színház bérletét a tanács két más pályázó közül szótöbbséggel Bárdossy Pál kaposvári színművésznek adta. * Egy öngyilkos utolsó perceiről. Az Est írja a következőket: Kedden délután a Csingery­ utcában a Hamburg-szállodában levő lakásán holtan találták Khnette Vilmos állatorvostanhallgatót. A rendőrség meg­állapította, hogy a fiatalember nagyobb adag morfiummal megmérgezte magát. Az öngyilkos utolsó perceiről naplót készített, amelyet az asztalon a rendőri bizottság megtalált. Az érdekes írás szó szerinti szö­vege a következő : „Hét óra. Bevettem it­raorfium­pasztilllát és rágyújtottam az utolsó cigarettámra. Kiváncsi vagyok mit fogok érezni. Nagyon nyugodt vagyok. Nem érzek semmit. Egész közömbösen várom a továb­biakat. Itt volt Jani. Elment hála Istennek. Nem tudom megérteni, miért akarnak né­melyek meggyőzni arról, hogy lesz még jobban is, hogy neki kell vágni az életnek, mikor oly csúnya, mikor én tudom értékelni ma­gamat és azt is, hogy mit ér nekem ez a zűrzavar. Mit hozhat még ? Csak nyomort. Kezdem érezni a morfium hatását, jól zsib­­baszt Az arcom ég. Erősen ver a szívem. Csak Istenem, nehogy eszébe jusson vala­kinek most keresni engem. Hagyjanak végre nyugton meghalni. Szegény Bellus, várjon sejtr­e, hogy hová készülök ? Hogy el fogok menni. Már nehezülnek a kezeim. Jól érzem magam. Kezdek kábulni, pedig még tíz perc tellett el, hogy bevettem. A pulzusom nor­mális. Nem értem, úgy elszorul a szívem, pedig nem félek. Hát holnap már szebb lesz minden. Zsibbadnak karjaim. Nem fáj, tavaly fájt. Tavaly még sírtam is, úgy érzem magam, mint 1918-ban, mikor ópiumot ittam. Már nem látok jól, — kábulok. Megnéztem ma­gam a tükörben, piros az arcom. Tizennyolc perc telt el, — porolnak, zavar a lárma. Álmos vagyok. Mindjárt eloltom a villanyt. Várjon bezártam-e az ajtót ? Megnézem. Is­tenem, csak ne zavarjanak meg. Nehezek a szempilláim. Ne abbahagyom az írást. Ké­nyelmesen akarok végezni. Hát Margitkám, megyek utánad. Nemsokára együtt lesz a faminla. Nagyon kábult vagyok. Csak ne­hogy felboncoljanak. Már alig bírom a sze­mem nyitva tartani. Huszonhárom perc,­­ de lassan múlik. Semmi meghatottság. Ne legyen vége a komédiának. Unom már. Félek a nyomortól. Huszonöt perc. Már alig tudok írni. Mindjárt elalszom. De jó Istenem, a pulzusom kilencvenet ver. Hát ronda élet, én megyek. Mindjárt elalszom. Harminc perc. Elég jól hat. Szervusztok fiúk ! Most eloltom a villanyt. Üdvözlöm Ádám Évát.“ — Mezőgazdasági beszerzési forrá­sok. Hol lehet beszerezni mezőgazdasági terményeket, állatokat, baromfiakat tenyész­tésre vagy fogyasztásra ; sajtot, mézet, vető­magot, bort stb . Ezekre a napról-napra felmerülő kérdésekre ad feleletet a „Közte­lek“ szerkesztősége által összeállított „Mező­­gazdasági Kalauz“ cím­ű címtár, amely gaz­dag gyűjteménye a különböző beszerzési forrásoknak. A vaskos könyv több mint 10,100 címet ölel fel és nemcsak felsorolja azokat a gazdaságokat, amelyek a külön­­böző állatfajták tenyésztésével, vetőmagvak termelésével, illetve növényi és állati ter­mékek előállításával foglalkoznak, hanem részletes tájékoztató adatokat is közöl az egyes beszerzési forrásokról, így tehát úgy­szólván nélkülözhetetlen a bevásárolni szán­dékozók számára. Különösen most tehet hasznos szolgálatokat ez a munka, amidőn a kereslet és kínálat között a lánckereskedők kizárásával kapcsolatot létesíteni anyira fon­tos feladat. A „Mezőgazdasági kalauz“ meg­rendelhető a Pátria könyvkereskedésében (Budapest, IX., Üllői­ út 25.), ára 48 K. A könyv beszerzési költsége sokszorosan meg­térül azáltal, hogy mindenki a gazdasági viszonyainak megfelelő beszerzési forrásokat választhatja ki, ezekkel közvetlen összeköt­tetésbe léphet és több ajánlat közül válogathat.

Next