Dél-Pestmegye, 1946. augusztus (1. évfolyam, 24-32. szám)

1946-08-29 / 32. szám

DÉL-PEST MEGYE 1946. augusztus 29 TI I ........................—— így lesz földönfutó 25 magyar család... Bornemisza borkereskedő harca a földreformmal Ezelőtt mintegy tiz esztendővel ke­­szíüt Izsákra dr. Bornemissza Béla bor­kereskedő mint egy 1Q holdas tanya Híj földesura.­­ A 10 holdas tanya rövidesen 6­7 . holdas nagybirtokká növekedett, ami kétségtelenül komoly bizonyíték arra, hogy Bornemissza Béla doktor úr ha ne­rre is fogott kapát-kaszát még kézbe úri életében, de annál ügyeseb­ben tudott üzleteket kötni. Mindenesetre, a kitűnően felszerelt úri b­irtok eredete meglehetősen ho­mályos. Az izsáki parasztok szerint kétkezi minn­kával nem lehet 10 esz­tendő alatt hatvanszorosára növelni egy birtokot... Bornemissza Béla nyilván, majd megadja ene is a feleletet, aminthogy megadta az izsáki földosztásra, amikor­­igényper-háborút indított a földreform során földhöz juttatott parasztok ellen. Ez a háború még nem ért véget, de Bornemissza már több csatát nyert, mióta önkéntes száműzetéséből nyu­gatról vissza­tért. Tartozunk az igazságnak annak a megállapításával, hogy a háborús Bor­nemissza visszatéréseinek igen kevesen­­örültek. Különösen az izsáki földmunkások mutattak kevés örömet, akiket Bornemissza csendőrökkel veretett ki munkahelyeikről és román pa­rasztoktól hozatott helyükbe, amikor csekély béremelésért fordultak a gazdag borkereskedőhöz. No, de a fasiszta uralomnak befel­legzett, most más idők járnak. De­mokrácia van. És mit tesz egy Bor­nemissza a demokráciában: pert indít fölosztott birtoka visszaszerzésére. Ez nem mese. Bornemissza, a népnyúzó nem húzódott meg a csendes ho­mályban, hanem pert indított. Bizonyára vannak, akik hitetlenül mosolyognak, vannak talán, akik azt mondják, ugyan kérem, hol találhat egy Bornemissza olyan közhatóságot Magyarországon, amely a dolgozó pa­raszttól elveszi a fokiét és a fasiszta borügynök Bornemisszának adja. Kecskeméten akadt ilyen közható­ság: a Délpest megyei Földbirtok­rendező Tárnics. Száz holdnak megfelelő ingatlant juttatta vissza a derék borkereskedőnek, amire ráütötte pecsétjét az Országos Földbirtok­rendezési Tanács is. (De, hogy milyen előzmények után, arról külön cikkben fogok beszámolni.) Birtoka tehát már ismét volna Bor­nemissza Bélának, de kilátott már Bornemisszát kastély nélkül ? A Dél­pest megyei Földbirtokrendező Tanács bizonyára még nem, mert Bornemissza úr egy újabb akciójára visszaítélte Bornemissza úr izsáki kastélyát is. Gondolván: inkább lakjon a kastélyban egy fakiszta Bornemissz­a, mint négy vagy öt parasztcsalád. De, ez még ízem volt e­lég. Bornem­issza úr vérszemet kapott és újra igé­nyelt. És újra kapott. Még egy néhány úgy­­nevezett felépítményt, úgyhogy mintegy­­ huszonöt magyar parasztcsaládot tehet most majd földönfutóvá, akiknek a visszastért felépítményekből ki kell költözködniük. Hogy a költöz­köd­és kevesebb fáradsággal legyen eszközölhető, Bornemissza úr keresetet indított a gazdasági felszerelések jelen­tős része iránt is. Ki csodálkozna ezek után, hogy­ ezt a keresetét is méltá­nyosnak találta a Délpest megyei Föld­­birtokrendező Tanács és Bornemissza úrnak visszaitélte. A földtáró és most már földön­futó magyar paraszt, most nya­kába szedheti porontyait és mehet amerre lát. Ez az ítélkezés még nem jogerős, de az izsáki rendőrbiztos mindennapi kör­útján a Bornemissza-birtokra is ellá­togat és az ő jelenlétében töri fel Bor­nemissza Béla az újonnan földhözjut­­tatottak pincéjének és magtárának a ♦akatjait és hajtatja el az ökröket­, hogy ne legyen mivel szántani. Mcebeli minőségű Zománc edény Zom. 10' ’i@!y Schubler, mikrométer, szerszámok LANGERMANN ENDRE vaskeresk. Kecskemét, Rákóczi út 22. Kecskemét költségvetési tervezete­­ Most került nyilvánosságra Kecske­mét városának az 1948—47. évre ké­szített költségvetési tervezete. A költ­ségvetés együttes főösszege a háztar­tásban 5.000.292 forint, az üzemekben 5.040.400 forint, az alapokban 182.952 forint. A háztartás gazdálkodási tervében a szükségletben előirányzott 5.030.292 fo­rintra a fedezet 4.643.003 forint, a hiány tehát 357.289 forint, ami 7.15­­/c­­nak felel meg. A­­költségvetés főösszegéből általános igazgatásra 44.52­5/0, közegészségügyre 4.540/0, közoktatásra és közművelő­désre 13.930/0, szegényéig,, ’■ és nép­jóléti ügyekre 9.73­­/o, köz­emezésrg 2.190/0, városépítésre 13.270/0, vagyon­­igazgatásra 8.79?/o, hiltdügyekre.­­03»/o jut a tervezet szerint. Feltűnő, hogy szociális és kulim '­s célokra milyen alacsony összegek sz­epetnek, az adminisztráció pedig az általános és vagy önigazgatás költségeit egyesítve, a költségvetésnek több, mint ötvenhárom százalékára rúg. Gereben népügyész nyilatkozata Felkerestük dr. Gereben ,Jánost, a kecskeméti népügyészség vezetőjét , megkérdeztük tőle, olvasta-e a «Demok­rácia» című hetilapban megjelent tá­madó cikket és azzal kapcsolatban mi a álláspontja. Dr. Gereben János a következő nyi­­la­tkozatot tette: — Magam is olvastam a megtévesz­tésre alkalmas, «Demokrácia» címet ,viselő lapban a kérdéses cikket, mely egyebek között fogolyszöktetés vádjá­val illet. Ezúttal nem kívánok a cikk megjelenésének indító okával és sugal­mazál személyével foglalkozni, mert erre később kerülhet sor, de megjegy­zem, hogy kértem a cikk helyreigazí­tását. Sajnos, a sajtóper megindításá­hoz szükséges felhatalmazást a felettes hatóságom semilyen ügyben nem adja fe meg, s így a cikkíró büntetlenül rágal­mazhatott. — A cikk tartalmára azonban lenne néhány reflexióm.­­» — Azt értem, hogy amerre a kecs­keméti autóbusz elsuhan, emeletes bér­­kaszárnyák és nád­fedeles vityrlókat» látott a cikkíró, de azt nem értem, hogy Budapestről Kecskemétre utaz­­tában hol érintette Orgoványt, melynek szele a cikk (bizonyosan demokratikus) antiszemitizmusából nagyon is idézzik. — Azt értem, hogy 1946-ban nem írhatta a Demokrácia igy: X. Y. zsidó, de­ azt nem értem, miért .k­ell e helyett azt hazudni: «dk*. Gereben János hit­községi elnök». —• Azt értem, hogy a «bánónyirályi teását» egyesek forróban szerették volna megetetni, de azt nem értem, hogy miért a Demokrácia az, melyben bün­tetlenül lehet írni azt a valótlanságot, hogy az azóta elhalt Bánó Mihály­­már nem is védekezhet) egy pilla­natra is toloncházba került volna. — Azt értem, hogy «poros luxus­kocsim hatalmas zökkenővel megállt a főkapitányság előtt», de azt nem értem, miként került a cikkíró abba a "helyzetbe, hogy megfigyelhette, mi­szerint «­két lépcsőfokot ugorva» ro­hantam fel az emeletre. —­ Azt már azonban egyáltalában nem értem, hogy miképpen szöktet­hettem meg G. P. őrizetest akkor, amikor a főkapitányság elrendelte a ■kecskeméti államügyészséghez (nem népügyészséghez !) a­­kisérését, s a fegy­verrel tagelés­­ bűnügyben illetékességgel és hatáskörrel biró államügyészség és (nem­­népügyészség!) 9225—1946. sz. alatt szabadlábra helyezte. — Végleg nem értem, hogy mi össze­függés lehet G. P. július 23-án történt őrizetbevételének s ezt követő szabad­­lábrahelyezésének az én lemondásom­hoz, amit több, mint egy hónappal ez esetet megelőzően, pontosan 1946. június 20-án 1940. El. IV. A—6. sz. alatt nyújtottam be a magyar igazság­­ig.vminisztériumhoz. ffU tfAládÉpítési Idálítás 3Culdtura sön ~ A KISKŐRÖSI JÁRÁS jól sike­rült ,kiállítást és falunapot rendezett. A látogatók ezrei nézték meg a kiállí­tás érdekes és gazdag anyagát. Délután sportesemények, kulturális előadások, tették változatossá a falu­napot. Össze­kapcsolódott a falu és a város s a népi művészet egységesen juttatta ki­fejezésre a magyar lelkiséget. Páhi köz­ség behozta fiait, leányait, hogy a falu kulturális életéről is bizonyságot tegen. Kiss Balázs plébános bemutatta műkedvelő gárdáját. A kis együttes szépen szerepelt, különösen a népi táncok, népi játékok s az ügyesen kiválasztott és előadott magyar nóták voltak igen jók. Elismeréssel kell meg- Cen lét­ezzünk a kiállít­ás megrendezőj­­ő­, is, akik fáradságot nem ismerve, na­pokkal előbb szorgalmasan dolgoztak, irányítottak. A legnagyobb elismerés a kiállítókat illeti meg, a földművest, aki elhozta a magyar föld legszebb terményeit, az iparost, a­ki két keze munkájának legjobb és legszebb ered­m­­én­yét mutatta be. 3 RÁDIÓMŰSOR Szerda Budapest I. Augusztus 28. 6.30: Falurádió. 7.20: Az áttelepítési kormánybiztosság közleményei. 8: Vi­lághírű asszonyok. 9: Barna Pál jazz­­együttese játszik. 10.10: Kálmán és Lehár műveiből hanglemezek. 10.30: Rádió iskola. 12.15: Komothy Gyöngyi énekel, zongorán kisér Somló Sándor. 12.45: Tizenegy éves a Szahanov-moz­­galom. Bugya Balázs előadása. 13:Jásdi Tóth Pál szalonzenekara játszik. 14.20: Pest-budai képes krónika. Gáspárné Dá­vid Margit előadása, hanglemezekkel. 15.15: Rádióiskola. 16.10: Fritz Kreis­ler hegedűi, hanglemezek. 16.25: Mikor utazzunk. Major Ilonka csevegése. 16.4: Fejér György jazz-zongoraszámai. 17.15 Mesterek világa. Tolsztoj. Barabás Ti­bor összeállítása. 18.15: Idegennyelv­i könyvszemle. A. Fagyejev: «Az Ifjú­­gárda» és Konsztantin Pausztovszkij: «Gyermekéveim» c. műveit ismerteti .Baleczky Emil dr. 18.30: A rádiózene­kar játszik, vezényel Kórodi András. 20.20: A Munkás Kul­túrszövetség mű­sora. Költő a­­költőkről. Fodor József előadása. 20.50: Lucienne Boyer Bu­dapesten. Kristóf Károly előadása, hang­lemezekkel. 21.25: Fontos kérdések, érdemes válaszok. 21.40: Villám­híradó­. 22.25: Vöröskereszt-közlemének. 22.35: Hanglemezek. 23.30: Tánclemezek. Csütörtök Budapest I. Augusztus 29. 30: Falurádió. 7.20: Az áttelepítési kon­­hív biztosság közleményei. 7 8: Reggé, zene, hanglemezek. 8: A gyer­mek és­­ munka. Simon Blanka elő­adása. 9: A rendőrzenekar játszik, ve­zényel: Bál-falvi Miklós. 10.10: Jazz­, kedvelők iskolája hanglemezekkel. 12.15 Könnyei Kálmán szalonötös játszik. 13: Az angol honatya. Rácz Dezső Károly előadása. 13.15: Kiss Gyula és Zsolnai József hegedű-duett műsora. 13.40: Egy konzervgyár titkaiból. Látogatás a Weiss Manfréd-gyár konzerv-üzervében. Vezeti: Horváth Győző. 14.20: A Film­­jazzegyüttes játszik. 15.15: Rádióiskola. 16.10: Ninon Valiin és Apollo Gran­­forte énekel. Hanglemezek. 16.30: Gyer­mekrádió. Kata Margit és Tiborcz Zsig­­mond meséi. 17: Pártráz­ió. 17.10: Szeszler Tibor oboázik, zongorán kíséri Kósa György. 17.35: A demokrácia új formái. Népi demokrácia. Kállai Gyula előadása 17.50: Beethoven: Coriolan* nyitány,, hanglemez. 18.15: «Isten ve­zet... összeállította Vass István. 18.40: Kner­ Antal harmonikaszámai. 19: A Magyar­ Sz- .­i Művelődési Társaság műsora. 21 23: Rádió a rádióról. 21.25: : «Este a­­ guzsalyosban». Közreműködik Gyimesi Pálma és Ascher Oszkár. 21.45 Hírek orosz n­yelven és «A mai ma­gyar tudomány». Faragó László egye­temi tanársegéd orosznyelvű előadása. 22.35: Hanglemezek. 23 30: Rádióke­­reső-hírszolgálat. Péntek Budapest . Augusztus 20. 7.20: Áttelepítési kormánybiztosság közlemény­ei. 8: A kényes medve. Széchy Horváth Rezső előadása. 9: Csorba De­zső cigányzenekara muzsikál. 10.10: Boccherini: B-ttur gordonka verseny. Hanglemezek. 10.30: Rádióiskola 12.15: Déry Tibor jazz-együttese játszik, Kara Károly énekel. 13.15: Éltek­ a óriások? Somfay Margit előadása. 13.30: «Híres intrikus operarészletek». Galsay Ervin énekel, zongorán kiséri Benedikt Klára. 14.20: «Valu­t eurer-keringők,, hangleme­zek. 14.30: Miért nevezzü - igy?» Kal­lós Ede előadása. 14.45: Siv­ánszky Edina énekel, zongorán kis ■ Szőke Ti­bor. 15.15: Rádióiskola. 16.10: Mada­rász László énekel, kíséri Somló Sán­dor Melódia-együttese. 17: Az üzemi bizottságok szerepe a stabilizációban.. Szüll­ő József előadása. Szakszervezeti Tanácsadó. 17.15: Székely Arnold zon­gorázik. Opera-zongoraátiratok. 17.45: Sportközlem­ények­. 18.15: Gyermekba­rátok műsora. 18.30: Fellegi Teri éne­kel; zongorán kisér Kerekes János. 10: V­ághiradó. 19.15: Szalonz­. ?. hang­lemezek. 19.30: Faluhiradó. . .20: Rá­­diózenekar játszik; vezényel Paul Ti­bor. 22.35: Tonk István; R­omann H. hárfa-fuvo­aketős. 23.35: Tánclemezek.

Next