Homok, 1920. október (1. évfolyam, 39-65. szám)

1920-10-02 / 40. szám

fiee­tkomét.­t!)20 október 2. Szombaai I. évfolyam. — Más­ ik szám. Főmunkatárs: MARTON SÁNDOR Szerkesztőség és Kiadóhivatal: Széchenyi-tér 6. Telefonszám 127. Egyes szám ára 1 Korona Politikai és közgazdasági napilap Felelős szerkesztő: TAKÁCS LAJOS Előfizetési árak: Egész évre 240 Kor. — Félévre 120 Kor. Negyedévre 60 Kor. Egy hónapra 20 Kor. A Kecskeméti Kisgazda és Földműves Párt, a Gazdasági Egye­sület és a Szőlősgazdák Egyesületének hivatalos közlönye November 1-én szobrokat állítanak fel elszakított részeink emlékére a Szabadság­ téren. Hetven éves fogságból November 1-én, halottak napján állí­tanak fel négy szobrot Magyarország elsza­kított területeinek emlékére, a Szabadság­tér négy sarkán. A négy szobor allegorikus képe fog lenni elszakított részeinknek: Dél­­magyarország, Erdély, Felvidék és Nyugat­­magyarország területeinek. A szobrokat­­ négy kiváló szobrászművész készíti: Kis­faludy Strobl, Pásztor János, Szentgyörgyi­­ és Szeszák János. A szobor talpazatán ez a jelmondat áll: „Hiszek egy Isten­ben, hiszek egyhazában, Hiszek egy isteni örökigazságban, Hiszek Magyarország feltámadásában. A szobrok addig fognak a Szabadság­téren állani, amíg Magyarország elrabolt területeit vissza nem szerezte. Ha pedig ez megtörtént, akkor a szobrokat Kolozs­várott, Kassán, Csáktornyán és Szabadkán fogják felállítani. jött haza egy magyar huszár, hozza hírül egy Svnnemü­ndéből érkező je­lentés. Az Oroszországból foglyokat szállító hajó fedélzetén, a sokat szen­vedett foglyaink között jött egy ki­lencven éves agg huszár, valami Bamba nevű magyar, akit még ezer­­nyolcszáznegyvenkilencben, a magyar szabadságharc leverése után, ejtettek fogságba az oroszok és azóta Orosz­országba ette a számkivetés keserű kenyerét a hazájától elszakított magyar. Kicsit valószínűtlennek hangzik­­ ugyan a jelentés és a név sem ma-­­­gyar hangzású, de ki tudja, — hisz­­ a sors útjai kiszámíthatatlanok­­—­ le­­het, hogy az élet tragédiájának egy magyar bujdosója tér vissza a hosszú számkivetés után, hazájába meghalni. Amit talán a­­história hétköznapisága a valószínűtlenség mázával von be, aranyozza azt be a hazájáért aggódó magyar szívnek jövőbe vetett hite. Látjuk, a sík tengeren futó hajó fedélzetén az őszbecsavarodott resz­kető aggot, amint gyengülő szemével néz az éggel ölelkező, végtelen tenger messziségibe és szeméből peregnek a könnyek. Mellette egy ifjú magyar áll, aki oroszlánként harcolt a Kárpátokon, sebesülten hurcolták fogságba és most együtt jönnek a vágyott hazai föld felé: az agg negyvennyolcas harcos és az ifjú kárpáti hős. Talán egy és ugyanazon helyzen, a sztrecs­nói fenn­síkon hullott mindkét magyar vére, akkor, amikor a haza kapuját, a Kár­pátokat védték. Azalatt míg ők a rabság keserű kenyerét ették, ellenség tört a védet­­lenül hagyott határokra és ledöntötte Magyarország ezeréves kapuját. Ahol egykor a negyvennyolcas honvéd­huszár és ahol néhány éve az ifjú honvéd vérzett a Kárpátokon, most idegen nép lett az úr. Képzeletük láttatja a hullámzó tenger ködében elmosódva szülőföldjük határának kéklő gerinceit, amelyen most idegen az úr.­ Szívükben feltámadt keserű­ség azt súgja, hogy jobb lenne tán visszafordulni, vissza oda, ahonnan eljöttek és jobb volna újra rab ke­nyeret enni. Átkarolja egymást a két rabságból visszatérő honvéd , a negy­vennyolcas és a kárpáti hős és együtt siratja az elveszett hazát a letűnt múlt és a szomorú jelen. A corki polgármester ivóvizébe csempészik a tápláló anyagokat. Bécs, október 1. Berlinből jelentik, hogy a corki polgármester éhségsztrájkja már 50 napja tart és már nem veszik angol körökben komolyan. A külügyminisztérium egyik magas személyisége azt mondja, hogy a corki polgár­­mester ivóvizébe tápanyagokat csempésznek és így tudják továbbra is életben tartani. Szállítási zavarok az olasz sztrájkok miatt. Milánó, okt. 1. Olasz lapok szerint Giolotti felhívta Olaszország külföldi képvi­selőit, hogy a fémmunkások sztrájkjáról túlzott híreket ne közöljenek, mert ezáltal meg­bénítják a kereskedelmet. Külföldi tengerészeti társaságok elhatározták, hogy semminemű féle szállításokat az olaszokra nem bíznak. Svájc több milliós arany frank értékű szál­lítási megbízását már visszavonta. Ausztria nem vesz részt a kis antantban. Bécs, október 1. Renner dr. államtitkár kijelentette, hogy Ausztria nem csatla­kozik a kis antanthoz, mert­ gazdaságilag nagyon szegény. Zsidó bolsevisták kegyetlenségei Vilnában. Bécs, okt. 1. Times jelenti, hogy a bolsevikok Vilnában Skarzinski zsidó veze­tése alatt 2000 lengyelt végeztek ki. 57 asszonynak mellét tüzes harapófogókkal tépték ki. 30 gyermeket petróleummal leöntöttek és úgy gyújtották meg őket. A többi szeren­csétleneket is kivégzés előtt megkínozták. Az orosz-lengyel béke. Bécs, okt. 1. Helsingforsból jelentik, hogy a központi végrehajtó bizottság elha­tározta hogy a békét rövid időn belül aláírja és elismeri Fehéroroszország, Ukrajna Lengyelország és Lettország függetlenségét. Agglegényadót hoznak be Debrecenben. Debrecen illetékes köreiben már szóba került az agglegényadó behozatalának a kérdése. Az adóztatás alapjául szolgálna az 1918. évi XXIII. törvénycikk 12. §-a, amely a jövedelemadó megállapításánál elrendeli, hogy az, akinek egy családtagja sincs, adó­ján felül még 15 százalékot, akinek egy családtagja van 10 százalékot fizet. Egy bizonyos korhatáron, 30—35 éven túl mindenki, aki házasságban nem él, ez adó alá esne. Az özvegy férfiak és nők is, özvegységük második évétől kezdve. Agg­legény-adót csak azok a házasságban nem élők nem fizetnének, akik gyámság, vagy gondnokság alatt állanak. Nem vetik ki az adót, azokra akik 50—100 koronán alul fizet­nek állami adót, mert föltehető, hogy ezek anyagi viszonyaik miatt nem tudnak csa­ládot alapítani. Reméljük, hogy Kecskemét is rövi­­­­desen fogja követni Debrecen példáját és­­ súlyos adókkal fogja sújtani a helybeli agg­legényeket a férjhez menendő leányok nagy örömére. Lengyel-Szepes panaszai. Kassa, szept. 30. Szepesófaluból közült velünk. A Lengyelországhoz csatolt terület lakossága nagyon el van keseredve a lengyel katonaság viselkedése miatt. A lengyel katonaság arra kényszeríti a lakosságot, hogy neki féláron adjon élelmezést. A lakosság körében a katonaság kutatásokat is tart azon megokolással, hogy a lakosság idegen valutát őriz és cseh-szlovák pénzt, amelyből egy koronát­ egy lengyel márkával cserélnek ki. Az ír forradalmi harcok­ Zürichből jelentik, hogy ott oly nagy zavargások vannak, hogy a rendőrök tehe­tetlenek. Állandó utcai lövöldözések folynak mindkét részről számos halottal.

Next