Homok, 1920. október (1. évfolyam, 39-65. szám)
1920-10-02 / 40. szám
fieetkomét.t!)20 október 2. Szombaai I. évfolyam. — Más ik szám. Főmunkatárs: MARTON SÁNDOR Szerkesztőség és Kiadóhivatal: Széchenyi-tér 6. Telefonszám 127. Egyes szám ára 1 Korona Politikai és közgazdasági napilap Felelős szerkesztő: TAKÁCS LAJOS Előfizetési árak: Egész évre 240 Kor. — Félévre 120 Kor. Negyedévre 60 Kor. Egy hónapra 20 Kor. A Kecskeméti Kisgazda és Földműves Párt, a Gazdasági Egyesület és a Szőlősgazdák Egyesületének hivatalos közlönye November 1-én szobrokat állítanak fel elszakított részeink emlékére a Szabadság téren. Hetven éves fogságból November 1-én, halottak napján állítanak fel négy szobrot Magyarország elszakított területeinek emlékére, a Szabadságtér négy sarkán. A négy szobor allegorikus képe fog lenni elszakított részeinknek: Délmagyarország, Erdély, Felvidék és Nyugatmagyarország területeinek. A szobrokat négy kiváló szobrászművész készíti: Kisfaludy Strobl, Pásztor János, Szentgyörgyi és Szeszák János. A szobor talpazatán ez a jelmondat áll: „Hiszek egy Istenben, hiszek egyhazában, Hiszek egy isteni örökigazságban, Hiszek Magyarország feltámadásában. A szobrok addig fognak a Szabadságtéren állani, amíg Magyarország elrabolt területeit vissza nem szerezte. Ha pedig ez megtörtént, akkor a szobrokat Kolozsvárott, Kassán, Csáktornyán és Szabadkán fogják felállítani. jött haza egy magyar huszár, hozza hírül egy Svnnemündéből érkező jelentés. Az Oroszországból foglyokat szállító hajó fedélzetén, a sokat szenvedett foglyaink között jött egy kilencven éves agg huszár, valami Bamba nevű magyar, akit még ezernyolcszáznegyvenkilencben, a magyar szabadságharc leverése után, ejtettek fogságba az oroszok és azóta Oroszországba ette a számkivetés keserű kenyerét a hazájától elszakított magyar. Kicsit valószínűtlennek hangzik ugyan a jelentés és a név sem ma-gyar hangzású, de ki tudja, — hisz a sors útjai kiszámíthatatlanok— lehet, hogy az élet tragédiájának egy magyar bujdosója tér vissza a hosszú számkivetés után, hazájába meghalni. Amit talán ahistória hétköznapisága a valószínűtlenség mázával von be, aranyozza azt be a hazájáért aggódó magyar szívnek jövőbe vetett hite. Látjuk, a sík tengeren futó hajó fedélzetén az őszbecsavarodott reszkető aggot, amint gyengülő szemével néz az éggel ölelkező, végtelen tenger messziségibe és szeméből peregnek a könnyek. Mellette egy ifjú magyar áll, aki oroszlánként harcolt a Kárpátokon, sebesülten hurcolták fogságba és most együtt jönnek a vágyott hazai föld felé: az agg negyvennyolcas harcos és az ifjú kárpáti hős. Talán egy és ugyanazon helyzen, a sztrecsnói fennsíkon hullott mindkét magyar vére, akkor, amikor a haza kapuját, a Kárpátokat védték. Azalatt míg ők a rabság keserű kenyerét ették, ellenség tört a védetlenül hagyott határokra és ledöntötte Magyarország ezeréves kapuját. Ahol egykor a negyvennyolcas honvédhuszár és ahol néhány éve az ifjú honvéd vérzett a Kárpátokon, most idegen nép lett az úr. Képzeletük láttatja a hullámzó tenger ködében elmosódva szülőföldjük határának kéklő gerinceit, amelyen most idegen az úr. Szívükben feltámadt keserűség azt súgja, hogy jobb lenne tán visszafordulni, vissza oda, ahonnan eljöttek és jobb volna újra rab kenyeret enni. Átkarolja egymást a két rabságból visszatérő honvéd , a negyvennyolcas és a kárpáti hős és együtt siratja az elveszett hazát a letűnt múlt és a szomorú jelen. A corki polgármester ivóvizébe csempészik a tápláló anyagokat. Bécs, október 1. Berlinből jelentik, hogy a corki polgármester éhségsztrájkja már 50 napja tart és már nem veszik angol körökben komolyan. A külügyminisztérium egyik magas személyisége azt mondja, hogy a corki polgármester ivóvizébe tápanyagokat csempésznek és így tudják továbbra is életben tartani. Szállítási zavarok az olasz sztrájkok miatt. Milánó, okt. 1. Olasz lapok szerint Giolotti felhívta Olaszország külföldi képviselőit, hogy a fémmunkások sztrájkjáról túlzott híreket ne közöljenek, mert ezáltal megbénítják a kereskedelmet. Külföldi tengerészeti társaságok elhatározták, hogy semminemű féle szállításokat az olaszokra nem bíznak. Svájc több milliós arany frank értékű szállítási megbízását már visszavonta. Ausztria nem vesz részt a kis antantban. Bécs, október 1. Renner dr. államtitkár kijelentette, hogy Ausztria nem csatlakozik a kis antanthoz, mert gazdaságilag nagyon szegény. Zsidó bolsevisták kegyetlenségei Vilnában. Bécs, okt. 1. Times jelenti, hogy a bolsevikok Vilnában Skarzinski zsidó vezetése alatt 2000 lengyelt végeztek ki. 57 asszonynak mellét tüzes harapófogókkal tépték ki. 30 gyermeket petróleummal leöntöttek és úgy gyújtották meg őket. A többi szerencsétleneket is kivégzés előtt megkínozták. Az orosz-lengyel béke. Bécs, okt. 1. Helsingforsból jelentik, hogy a központi végrehajtó bizottság elhatározta hogy a békét rövid időn belül aláírja és elismeri Fehéroroszország, Ukrajna Lengyelország és Lettország függetlenségét. Agglegényadót hoznak be Debrecenben. Debrecen illetékes köreiben már szóba került az agglegényadó behozatalának a kérdése. Az adóztatás alapjául szolgálna az 1918. évi XXIII. törvénycikk 12. §-a, amely a jövedelemadó megállapításánál elrendeli, hogy az, akinek egy családtagja sincs, adóján felül még 15 százalékot, akinek egy családtagja van 10 százalékot fizet. Egy bizonyos korhatáron, 30—35 éven túl mindenki, aki házasságban nem él, ez adó alá esne. Az özvegy férfiak és nők is, özvegységük második évétől kezdve. Agglegény-adót csak azok a házasságban nem élők nem fizetnének, akik gyámság, vagy gondnokság alatt állanak. Nem vetik ki az adót, azokra akik 50—100 koronán alul fizetnek állami adót, mert föltehető, hogy ezek anyagi viszonyaik miatt nem tudnak családot alapítani. Reméljük, hogy Kecskemét is rövidesen fogja követni Debrecen példáját és súlyos adókkal fogja sújtani a helybeli agglegényeket a férjhez menendő leányok nagy örömére. Lengyel-Szepes panaszai. Kassa, szept. 30. Szepesófaluból közült velünk. A Lengyelországhoz csatolt terület lakossága nagyon el van keseredve a lengyel katonaság viselkedése miatt. A lengyel katonaság arra kényszeríti a lakosságot, hogy neki féláron adjon élelmezést. A lakosság körében a katonaság kutatásokat is tart azon megokolással, hogy a lakosság idegen valutát őriz és cseh-szlovák pénzt, amelyből egy koronát egy lengyel márkával cserélnek ki. Az ír forradalmi harcok Zürichből jelentik, hogy ott oly nagy zavargások vannak, hogy a rendőrök tehetetlenek. Állandó utcai lövöldözések folynak mindkét részről számos halottal.