Katolikusok Lapja, 1941 (18. évfolyam, 1-19. szám)
1941-01-05 / 1. szám
2 oldal KATOLIKUSOK LAPJA 1941. január 5. mondotta: „A mi dicsőségünk lelkiismeretünk bizonyosságában van“ (2. Kor. 12.) És hogy az élet igazolja-e szent Pált, arra talán fölösleges példákat mondani, hisz mindenki tehet összehasonlítást, — természetesen nem szeretetlen kritikával — a tiszta lelkiismeretű, a rossz lelkiismeretű nyugtalansága között. Az összehasonlítást meg kell tenni, de a következtetést is le kell vonni. Két világirodalmi nagyság állt együtt a belga maredsoui bencés kolostor folyosóján. Ibsen a komor színek meglátója és Huymanns az ördög szolgálatából (ezt egészen szó szerint kell érteni) megszabadult és a bencések harmadrendi ruháját hordó francia író. A francia, aki rettenetes bűnöket követett el, őszinte bűnbánat útján megtalálta a békét Az ártatlan gyermek mosolygásával mondotta barátjának: békesség, ez az én legnagyobb kincsem. Ibsen pedig nyugtalanul járt a folyosókon és sötét tekintettel mormolta barátjának szavait: békesség, békesség? De nem találta meg. A jóságos Isten Jézus megváltói véréért mentsen meg minket a rossz lelkiismeret gyötrődésétől. Arthoffer börtönlelkész írja, hogy az egyik rab sürgősen akart vele beszélni. Amikor elébe bocsájtották, kétségbeesve könyörgött, hogy engedje őt mielőbb a templomba a szent gyónás elvégzése végett. Azt kérdezte tőle a lelkész, hogy miért olyan sürgős ? Azt felelte rá: Főtisztelendő úr! higgjen nekem. A fegyházban minden sarokban ördög ül és néz rám. — Az ördög nem a sarokban ült, hanem a rossz lelkismeret ördögi arca tette pokollá életét. Jól ismerjük a szentírásból testvérgyilkos Káin lélekmardosását, Sault, a lelkiismeretfurdalástól örjöngőssé vált szerencsétlen királyt, Judást, a lelkiismeretmardosásnak öngyilkosságban kergetett szerencsétlenét. És a sorozat nem fejeződik be, mert Káintól Ivar Kreugerig, a gyufakirályig, s tovább a cipőkirály Bata-ig, a rossz lelkiismeret a kétségbeesésbe hajtja őket. Vagy olyan keserű vallomásra indítja, mint a hitetlen Anatole Francét, aki halálos ágyon zokogva vallotta be, hogy életében soha boldog nem volt. A családi életben annyiszor előforduló békétlenségnek oka nem az a külső dolog, amire ráfogják, hanem a lelki békének hiánya. A lelki béke hiánya pedig magyarázatát a rossz lelkiismeretben találja meg. Miután nem az Istennel, hanem a gonosz lélekkel van összeköttetésben, aki büszkeség miatt bukott le örök dicsőségéből, büszkesége miatt restelli bevallani, hogy lelkiismeretének nyugtalansága okozza a békétlenséget. Mennyi szomorúságtól, élettragédiáktól menthetnék meg embertársainkat, a magyar családot, ha nyugodt és tiszta lelkiismerettel járnák az élet útját. Ha valaki azt hiszi, hogy rossz lelkiismerete egyedül kizárólagosan az ő egyéni ügye, az nagy tévedésben van. Lelki vaksága miatt nem érzi és nem tudja, hogy rossz lelkiismeretével árt családjának, főleg árt fajtájának, amelynek ellenálló erejéből erkölcsi értékéből vesz el lelkiismeretlenségével. Hiszen még a süketeknek is kell hallani és a vakoknak látni, hogy az érintetlen, tiszta erkölcsi erő mily csodálatos győzelmet tud aratni a gonoszságnak állati sorba sülyesztett tömegei felett. Több felelősségérzetet, több lelkiismeretességet minden hivatalos és nem hivatalos, egyéni és közügyekben, mert ettől függ a boldogabb jövendő. Komoly lelki felkészültség kell ehhez, komoly nekifeszülés, erkölcsi áldozatok hozatala, ha azt akarjuk, hogy a pokol kapui rajtunk erőt ne vegyenek. Szent Ágoston azt mondja, hogy a lelkiismeret Krisztus szeme, amely lelkünkből tekint kifelé, Krisztus ajka, amely bennünk beszél és Krisztus keze, amely a rosszat bünteti és a jónak koronát nyújt. Amikor átlépünk 1941. kapuján, kérjük Krisztust, hogy éljen minden ember lelkében, tiszta lelkiismeretében... s akkor a bizonytalan 1941. bizonyosságé válik: boldog és békés ujesztendővé. Kovács Sándor preldiius-apoltplébános Egy tudós piarista emlékezete Guido Alfani tagja lett annak az orsszágos bizottságnak, amely a messinai szörnyű földrengés után az újjáépítés tervein dolgozott. A világháború után három tekintélyes külföldi állam felajánlottta neki világhíres Obszervatóriumuk vezetését, de ő szerényen visszautasította a megtisztelő ajánlatot abban a nehéz időben, amikor annyi nehézséggel kellett megküzdenie, hogy kedvelt Intézete számára megszerezhesse mindazokat a szükséges dolgokat, amelyek nélkül nincsen tudományos munkálkodás. A mindenre kiterjedő figyelmességével még arra is gondolt a nehéz időkben, hogy néhány cigaretta is legyen a háznál, amivel megkínálhassa a kedves látogatókat, a tudós és előkelő vendégeket, akik olyan gyakran felkeresték dolgozószobájában. Az örökséget, amelyet még atyja életében megkapott, utolsó fillérig az Obszervatórium felszerelésére fordította, így jutott hozzá, hogy a legtökéletesebb és a legmodernebb műszerekkel dolgozhatott. Természetes, hogy kérésére Firenze városa is tekintélyes öszszeggel támogatta a nagynevű Intézetet. 1931-ben barátai és tisztelői azzal lepték meg, hogy elkészíttették a számára a liftet, hogy megkíméljék a sok fárasztó föl- és lejárástól. Kedves humorral mondta jóakaróinak, hogy most ezzel megfosztották attól az élvezettől, hogy gyalogos föl- és lejárásával növelhesse azt a sok százezernyi méter utat, amelyet eddig az elmúlt 30 év folyamán gyalog megtett, amely 127-szer meghaladja a Mont Blanc magasságát. Nem egy földrengést jelző készüléknek a tökéletesítése vagy egyenesen az ilyennek a feltalálása fűződik a nevéhez. A firenzei Dómban elvégezte az ingakísérletet, megbízást kapott a firenzei Dóm nagyszerű kupolájának és a pisai ferde toronynak a felülvizsgálására. Gasparri és Maffi bíborosok ismételten igénybe vették tudását és bizonyos kérdésekben tőle kértek tanácsot. Neid köszönhető, hogy a firenzei obszervatórium is a közjó szolgálatában áll. Reméljük, hogy tudományos munkálkodását szakavatott kezek fogják majd hamarosan ismertetni és akkor látjuk majd igazán, hogy mit is tett és mennyit köszönhet a tudomány a szerény piarista szerzetes tudományos munkálkodásának. (Folyt. köv.)