A Kecskeméti Katona József Kör Évkönyve az 1913-32. évekről (Kecskemét, 1933)

lángra Jókai későbbi derűs világszemléletének fáklyája, amely a csüggedés évtizedeiben az egész nemzet kedélyét fényre derítette. Talán még jelentősebben befolyásolta Jókai írói egyé­niségének kialakulását Gyenes Mihállyal naponkénti társal­­kodásából kifolyólag az alföldi életnek s a puszták világá­ban reális életet élő magyar embereknek megismerése, ami — saját szavai szerint — irodalmi tevékenységének egész alaphangulatát határozta meg. „Házigazdám, a városi mér­nök, gyakran elvitt magával a gondjaira bízott kiterjedt erdőségekbe parasztszekéren. Elkóboroltunk a Tiszáig, a Szikra csárdáig, a homokbuckákon túl a Fehértóig. És min­denütt új meg új népélettel találkoztam, a pusztákon, a karámokban,a csárdában, a halásztanyán.“ Megismerte a magyar fajt eredeti sajátságaiban, össze­jött tekintély­tartó pusztabírákkal, akik tudnak parancsolni a csárdák fegyelmezetlen népének, megismerkedik a szikrai csárdában kevésbeszédű, pedig sok rejtély nyitját ismerő csárdásokkal, akik emberségesen rejtegetnek üldözött be­tyárt és bujdosó honvédet egyaránt; a fehértói csárdában meglesi egy alkalommal a szegénylegények betyárromanti­káját; megfigyeli a nép észjárását, szólásmódjait, szokásait, szórakozásait, látta a „pünkösdi király“ parádéját s ragyogó fantáziával rajzolta meg a Magyar Nábob erős és merész csikóslegényének alakjában annak a tőrőlmetszett magyar legénynek tipusát, amely nemcsak elbizakodott ellenfelét győzi le a versenyfutásban s nemcsak a nyáj kivert bikáját ruháztatja meg, hanem túljár az esze minden úri huncut­ságon is, amely az ő lealázását vagy letörését célozza. És érdekes, hogy ezt a talpraesett magyar legényt akkor is Kis Miskának hívták Kecskeméten. De térjünk vissza még egyszer a Gyenes-házhoz, a da­liás megjelenésű és edzett testű Gyenes Pali kedvéért, aki Jókainak nemcsak szoba- és diáktársa volt, hanem bizalmas barátja is mindhalálig. A szabadságharc golyózáporából épen tért haza, idehaza pedig élete delén leterítette egy nekibúsult orvvadász golyója hivatásának teljesítése közben. Ez az életvidor Gyenes Pali tanította meg a lányos neve­lésű Jókait az „ép testben van ép lélek“ klasszikus elvének gyakorlati alkalmazására. Rákapatta egy nagy lapos kő emelgetésével a mindennapi testedzésre, naponkénti deré­kig mosdással pedig végleg kigyógyította a mellfájdalmak hypochondriáj­ából. Gyenesék mellett másik nagy tényező volt Jókai írói hajlamainak kifejtésében a református kollégium, amelynek

Next