Magyar Alföld, 1911. augusztus-december (1. évfolyam, 1-20. szám)

1911-08-20 / 1. szám

1. szám. Magyar Alföld 5. oldal. — Szakszervezeti kongresszus. A ma­gyarszági szakszervezetek kongresszusa e hó 13-án kezdődött s 15-én ért véget. Az össz­­munkásság küldöttei Budapesten az Építő­m­­unkások Aréna-úti Otthonában három na­pon át tanácskoztak igen fontos ügyekről. Napirenden volt a jelentéseken kívül a mun­kanélküliség elleni biztosítás, munkás bizto­sítás, sztrájktaktika és kollektív szerződések, továbbá az egyesülési és gyülekezési jog. Az előadók határozati javaslatot nyújtottak be, melyeket beható vita után elfogadtak. A külföldet région nemzetközi titkár képviselte. Az egyes határozatok fontosságát legköze­lebbi számunkban méltatjuk. A mi hazafiságunk. Még a lapunk meg se jelent, már­is arról csiripelnek a szürke verebek, hogy a mi hazafiságunk veszélyezteti a jó magyar érzést és erkölcsöket. Tisztelettel kijelentjük, hogy vagyunk olyan jó hazafiak, ha nem különbek, mint a kétségbeesett fajmagyar urak. Csakhogy a mi hazafiságunk oldalba rúgja az olyan polgári erényeket, melyek csak a hatalom árnyékában ragyodnak, egyébként pedig nem egyebek ők kormos­­fülű fazekaknál. Az itt a baj, hogy a polgá­rok és munkások fölvilágosodott része össze­fogott a reakció kipusztítására. Bolond beszéd bennünket a hazafiat­­lanság vádjaival illetni, mikor Kecskemét és vidéke kulturális előrehaladásának érdekében adunk ki lapot. Vagy sötét butaságukban azt hiszik a vádaskodó urak, hogy teljes erőnkhöz való jutás esetén egy kínai man­darint fogunk polgármesternek megválasztani és Bugac irányítását talán egy zulu kafferre fogjuk rábízni? Hát ilyen bolondokat még­se tételeznek fel rólunk. Máskülönben pe­dig mi baja eshet a jó magyar érzésnek és a jó erkölcsöknek? Amint méltóztatnak látni, a lapot is jó magyarsággal írjuk, nem pedig gyikul s a magyar nyelv szépsége ellen töb­bet vétenek azok, kik teli tüdővel ékesen bömbölik, hogy: éljen a hon és haza! Te­hát még nyelvben is magyarok akarunk lenni. Ami pedig a jó erkölcsöket illeti, hát azzal ne dicsekedjenek az urak, mikor diétikus kúrákat szoktak használni a végkimerülés előtt. Legyenek nyugodtak kedves rágalma­zóink, nem fog történni a hazafiságnak és a jó erkölcsnek semmi baja. Nekünk csak egy nagy bűnünk van, hogy a hazafiságból nem csinálunk üzletet! A föld meg a város. Mi a modernek egy új illatot fedez­tünk fel: a földszagot. Aztán felfedeztek Zola óta egy új zenét: a város zúgását, rengé­sét. Ez az illat és a zene valami hamonikus egységet ad, egy csodás, szép öszhangot, egyszóval úgy lehetne jelezni, hogy kultúra. Szép név és Kecskeméten olyan külö­nösen cseng, mint egy Wagner-motívum a tárogatón. Nem hallottam ugyan még soha­sem életemben, de el tudok képzelni olyan sovén magyart, aki ezt megpróbálja (eset­leg Rákosi Jenő). Mert, hogy egy szomorú, némi túlzás­sal katasztrofális földrengés nevezetessé tette Kecskemétet, eljöttek hozzánk szellemes és gukkerral felszerelt idegenek, akik borzasztó sajnálkozással vették tudomásul, hogy mi­lyen szép épületek károsultak meg és így tovább. De mi van az épületekben? Mi van,­­ és szerencse, hogy az idegenek ezt 24 órai itt tartózkodás után nem állapíthatják meg,­­ ami felfogásainkban, erkölcseinkben, ami bennünket a város névre érdemesít. A földrengés sok kárt tett, nagy se­gély­ad­­ót határozott el a kormány, a ható­ság, szóval mindenki, akinek ehhez a vá­roshoz valami köze van. S kimondották ha­tározottan és visszavonhatatlanul a szót, hogy a házak, a szegény megsérült házak folya­modhatnak segélyért. Más senki, még akkor sem, ha a földrengés az utolsó falat kenye­ret vette is ki a szájából. Nem tudják elképzelni azt, hogy vala­kit szerencsétlenné tett ez a földrengés, anél­kül, hogy baja lenne és hogy a háza meg­sérült volna. A pénzügyigazgatóság is csak három jogcímet fogad el az adóelengedésre: a rombadőlt, a lakhatatlan és a részben lak­hatatlan házakat. Hát embereket várni, vá­rosban élő, iparral, munkával, intelektusfog­­lalkozásból élő embereket nem nyomorított meg? Hát ezek nem kaphatnának segélyt, ezek nem számíthatnának adóelengedésre? Nem minden a föld, egy kicsit számít a város is ? . .. * * Férfiak figyelmébe ajánljuk a Bognár­ Áruház Kéttemplom-közben levő férfi-divatosztályát, ahol a következő áruk olcsón szerezhetők be: Férfi-divatkalapok 1.25 kr., gyermekkalapok 69 kr., férfi-divat­­nyakkendők 24 kr., fegyházban készült haris­nyák 14 kr. Továbbá olcsó árakon kaphatók férfi- és gyermek-fehérneműek. — Hölgyek figyelmébe ajánljuk a következő árucikkeket: Bőrkertyűk 85 kr., cérnakertjük 14 kr. Női­­fehérneműek, harisnyák, kötények, kézimun­kák és hozzávaló anyagok a legolcsóbb ára­kon kiárusíttatnak. Előnyomda, ruhadíszek és varráshoz való apróságok szintén a leg­nagyobb választékban kaphatók. Telefonszám 184. Telefonszám 184. Székely Ödön helybeli lakos, építész vállalkozó (Kisfaludy­ utca 26. szám). Vállalatba vesz bármely építő munkát. Készít földrengés ellen is biztosított uj .—­­ építkezéseket.­­—..... — Vállalja az idegenből jött vállalkozókkal! szerződések­­ megkötését és a munka ellenőrzését is.­­ Telefonszám 184. Telefonszám 184.

Next