Magyar Alföld, 1912. január-június (2. évfolyam, 1-28. szám)

1912-01-07 / 1. szám

1. Szám. Magyar Alföld 3. oldal: §1 ® Első Kecskeméti Kenyérgyár R.-társaság Gyárt elsőrendű fehér, 7-25 Kecskemét, Horváth Cyrill-utca. graham és házikenyeret, teasütemény-különlegességet. Telefonszám• 171 Telefonszám: 171. Terményosztálya vesz és elad mindennemű gabonát. ®______________________N­______________________________________________________________is igazán módjában volt megmutatni, hogy ők tudnak takarékoskodni. Előzőleg a követ­kező dolog történt. Kiadott a tanács egy szű­kebb körű­ ajánlati felhívást az 19­2—13 évekre szük­séges nyomdai munkák szállítására. Szűkebb körű?! Hát ez mi csodabogár? Miért nem hirdetett szűkebb körű ajánlatot a város a kaszárnyák és a városháza kijavítására? Néhány nagyobb üzemképes nyomdák ajánlata mellett véletlenül egy volt olyan is, amely — az eddigi produktumait tekintve — olyan fontos és szigorúan kikötött szál­lítási feltételeknek nem tudhat megfelelni és véletlenül ez mellett egy másik cég is adott be ajánlatot, amelynek tulajdonosa annyit ért a nyomdához, mint a hajdu a harang­öntéshez. Ketten olyan árajánlatot tettek, amely a tanácsnak megállította az esze ke­rekét. Nem restelte közreadni, hogy „. ..nincs alap annak megállapítására, hogy mely aján­latokat lehetne irreálisnak tekinteni­“ Hát előráncigálták a megrokkant pénzügyi szem­pontokat s odaadták a munkát a két olcsó ajánlattevőnek, kiknek számítását, ha csak egy icike-picike kis hozzáértéssel utána vizs­gáljuk, az „ireális“ alapot rögtön megta­láljuk. Pedig a városnak házi könyvnyom­dája is van, ahol szintén nem tudhatják, hogy mennyi kétszer kettő. Különben erre majd rátérünk. Az „ireális“ alap rögtön magától jelentkezik, ha a papírszállítási számlát előveszik, melyből kitűnik, hogy a két — magát alaposan elszámító — cég­­tulajdonos a papiros árát sem tudja fedezni. A városi tanács nem mindig ilyen fon­toskodó. Ott, ahol százezrekről van szó, ott dűl a pénz. Miért nem állította sorom­póba összes mérnökeit a kaszárnyák és városháza rendbehozásának költségeinek tervezetét utána számítani ? Erre van talán szakértő emberünk? Vagy nincs? Ott sem találták meg az „ireális“ alapot. Azért kel­lett kiadni Bäcknak! Furcsa! Nagyon furcsa! Azt mondja a polgármester úr, hogy ő is hall pletykákat, hogy így, meg úgy. Nekem az a tiszteletteljes véleményem, hogy amikor ilyen erkölcsi testület pénz­ügyi működése közszájon forog, akkor az ilyen ügyek elintézésére leghelyesebb mód a fegyelmi útra való terelés. Miért ne áll­hatna a tanács fegyelmi bíróság előtt? Ter­mészetesen nem lehetne főtanú Bäck! Sehogysem tud tollam alól menekülni ez a Bäck, a kánya vigye el! Mert hát „pletykát“ én is hallottam. Ugyanis, mielőtt Bäckkel a szerződés meg lett volna kötve, egy — már istenben boldogult — város­atyához (aki több ízben keresett ezres ban­kókat némi csekély szolgálatokért) beállított hozzá egy szintén tekintélyes vállalkozó, hogy hát akar-e még életében az illető ke­rek 100.000 koronát keresni? Hát már hogyne akart volna, csakhogy véletlenül betegsége nem engedte, hogy a közgyűlésre elmehessen. Azért kapta volna ezt a nem éppen megvetendő apró költséget az illető város­atya, hogy akadályozza meg a határozat kimondását, mert azt a munkát 200.000 ko­ronával olcsóbban is meg lehet csinálni, még marad is haszon bőségesen rajta. Nem tetszett ez a Bäck úr elejében egyik helybeli jól értesült újságnak sem, azonban a polgármester úr gyengéd célzása után egy kissé mi is gondolkozóba esünk, hogy hát miért is hallgatott el olyan hirtelen a türelmetlen lapocska? A gyanút mindin­kább növeli az, hogy ugyanabban a nagy pipájú újságban Bäck úr egész oldal hirde­tést is felad, sőt az újévi számban meg egy üres oldal kellő közepében, mint valami képtalány, úgy áll Bäck úr névjegye! Ejnye! ejnye! Igazán szeretnénk azt a konzorciumot leleplezve látni, mert úgy lát­szik, itt minden a panama mocsarába fullad. Itt eszembe jut, hogy néhány évvel ezelőtt a város nem vette át a Klapka­ utcai járda kövezését, mert apró kövekből lett megcsinálva, tehát a vállalkozó becsapta a várost, melynek tb. közgyűlése felszedetni és a szerződésnek megfelelőleg nagyobb kockákból újra rakatni rendelte el. Csodák csodája, azóta a fene sem nyúlt ahhoz, pe­dig némelyike az égnek áll, hogy az ember csak bukdácsolva járhat rajta. Talán csak nem ajándékozta a városnak a vállalkozó ? Vagy itt is oldalba kentek valakit? Lapunk zártakor értesülünk, hogy a tanács mulatságos helyzetbe került.­­ Ugyanis Spitzer Vilmos nyomdatulajdonos csak az apróbb tabelláris nyomtatványokra adta be a pályázatát és ennélfogva a füze­tes nyomtatványokat nem hajlandó elkészí­teni. A közgyűlés pedig őt bízta meg ezek szállításával. No most mi lesz? Értesülé­sünk szerint a számfejtési osztályon zavar­ták össze a munkák csoportosítását s igy került elfogadásra a közgyűlésre. — Legalkalmasabb újévi ajándék : a szabályozható betűs gyűrű 14 karátos , arany 5 korona. Ezüst aranyozva 2 korona. 1 KIS­­dohévi Jónásnál 3-10 Goitein Jónásnál Népbank palota. Az Úri Kaszinó bukása az ügyvédi kamarában. Sajátságos jelenség, hogy a helyi la­pok csak néhány sorban emlékeztek meg dr. Angyal Vidor ügyvéd városi főügyész­nek az ügyvédi kamara elnökévé történt megválasztásáról. Pedig ezt a választást hetekig tartó csatározás és agitáció előzte meg. Két elnökjelölt állt egymással szem­ben dr. Angyal Vidor és dr. Szabó Iván ügyvédek. Pap Sándor elnök leköszönése utáni időkben dr. Szabó Ivánnak nem volt ellenjelöltje és csak a választás előtti he­tekben kezdték portálni dr. Angyal nevét. És noha már az ügyvédek nagy része le­kötötte magát dr. Szabó Iván jelöltségéhez, mégis villámgyorsan állt az ügyvédek nagy része Angyal mellé és segítette őt győ­zelemre. A két jelölt közül kétségkívül a meg­választott elnök érdemli meg inkább ezt a helyet. Mint városi főügyész kétségkívül nem keresi annyira a bíróság kegyét, mint Szabó Iván kereste volna és így a vélemé­nyét is jobban meg meri mondani. Mert erre a mai bírósági állapotoknál föltétlenül szükség van, miután nálunk az ügyvédek­­nek a bíróság előtt ugyancsak kevés a te­kintélyük és a bírák atyaúristennek képzelik magukat, akiknek tömjénezni kell. Kecske­méten az ügyvédek nem kiharcolják, ha­nem kihizelgik az ítéleteket. Mielőtt belép­nek a bíróhoz, hétrérgörnyedési gyakorlatokat folytatnak a folyosón és azután alázatossági vazelinnal csúsztatják be a paragrafusokat. A bíráknak ezzel szemben házi törvényeik vannak melyek az országos törvényeket na­gyon sokszor hatálytalanítják. A tárgyalási modor sem foglalhatna helyet egy műveit család asztalán sem. A kamara titkára Laczi bíróval megszakította az összekötte­tést és kérte ügyeinek más biró elé utalá­sát. Különben Laczy tárgyalási modora zseniálisnak mondható, mert ezáltal kifüs­tölvén az ügyvédeket teljességgel tehermen­tesítheti magát. Az igazsághoz híven azon­ban konstatálhatjuk, hogy dr. Kiss János kinevezése óta sok tekintetben kedvezően javult a régi állapot. Az ügyvédek — különösen a kecske­métiek teljes számban — ennek okáért ál­lottak dr. Angyal Vidor mellé, remélvén a régi tűrhetetlen helyzet jobbra fordulását. Az új elnökben van is tehetség és képes­ség arra, hogy a várakozásnak meg fog fe­lelni. Csodálatos még­is, hogy egy csoport annyira küzdött az új elnök ellen. Kikből áll ez a csoport illetőleg, kik irányították ezt a csoportot? Leginkább az Úri Kaszinó tagjai. Ők ugyanis azt szeretnék, ha az ügyvédi kamara, a városháza és a bíróság a kaszinónak csak egyik mellékhelyisége volna. Angyal Vidor pedig nem annyira a kaszinó embere, mint Szabó Iván. Az új el­nök ellen az urak azt is fölhozták, hogy a városhoz is csak a közönséges parasztok választották be. Szóval az uraknak nem kellett, hanem csak a parasztoknak. A ka­marai választás erre is csattanós választ adott, most az Alföld legdíszesebb állásába az ügyvédek jutatták be. Bizony lassanként az úri kaszinó befolyása teljesen megszű­nik a város közügyeinek irányítására és a hajdan erős egyesület átvedlik egy ártatlan klikk vendéglőjévé. Hol kapható a Magyar Alföld? Hogy a közönség minél kényelmesebben hozzájuthasson lapunkhoz, a következő keres­kedő urak voltak szívesek az egyes számon­kénti kiárusítást elvállalni: Fekete Soma, Széll Nándor és Komor Gyula könyvkereskedő, továbbá Juhász József, Hideg Pál és Zilzer Lipót fűszerkereskedő urak és Windt Mórné úrnő. A Magyar Alföld egyes számának ára 4 fillér. Kiadóhivatal: Nagykőrösi­ utca 15. 1V/10 f 11H­­­o mer min Hon Lmn h°gy a legversenyképesebb cég Klein Becses pártfogásért esedezik 20-52 IVld lUUld illd! IIllIlUcIlKl, Lázár versenyárú - raktára, mert még . ■ W f f ott kaphatók őszi gyapjúszövetekből: II I A I n I ^ w a w v Férfi öltöny . . . 6 — forinttól feljebb Fiú körgallér. . . 5­— forinttól feljebb |\ | II I 11 Lm Q L Cl I Fiú öltöny . . . 5'— „ „ Férfi nadrágok . . 2 — Férfi felöltő . . . 8 50 „ „ fiú-és gyermeknad­ a Takarékpénztárral szemben. Fiú felöltő . . . 6­ 50 „ „ rag°k • • • • 1— » ..... Férfi körgallér . . 6‘50 „ „ Gyermekkosztümök 2.— „ „ ........................................... L* mCier.J

Next