Magyar Alföld, 1912. július-december (2. évfolyam, 29-54. szám)

1912-07-07 / 29. szám

II. évfolyam. 29. szám. Kecskemét, 1912. julius 7. Az alföldi nép érdekét védő radikális újság. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Kecskemét, Nagykőrösi­ utca 15. szám. Előfizetési pénzek, hirdetések s egyéb közlemények a Magyar Alföld részére ide küldendők. Megjelenik minden vasárnap. Előfizetési ára: egész évre helyben 3 korona, vidékre postán küldve 4 korona. Egyes szám ára 4 fillér. Szakembereket! A berlini városi tanács május hó 9-én tartott ülésében elhatározta, hogy a fontosabb városi ügyágak vezetésére igazgatókat választat, lehetőleg olyan nagy koncepciójú szakembereket, akik­nek szaktudása, az ügyek alapját tevő foglalkozási ágakban való jártassága biztosítékul szolgálna a városi ügyek és üzemek gazdaságos vezetésére és nagyszabású fejlesztésére. Az összes pártok és főleg a berlini szociálde­mokrata városi képviselők örömmel vették tudomásul ezt a kezdeménye­zést, amely a bürokrácia dohos leve­gőjét van hivatva fölfrissíteni. A nyomorúságos és a viszonyok­nak meg nem felelő magyar kvalifika­­cionális törvény mellett a berlini ha­tározatnak fokozatos jelentősége lenne a magyar városi közigazgatásban. Ná­lunk az egyedül üdvözítő közigazga­tási kvalifikáció a jogi képesítés. Az a fikció az alapja a hivatalok szervez­kedésének, hogy a jogász a világon mindenhez ért és a jogász minden hi­vatalt betölt. Hogy betölt-e, az kérdé­ses, de hogy elvállal, az bizonyos. Pedig ez a két dolog nem egészen egyet jelent. Szántó Kálmán egyik no­vellájában írja, hogy a végezni nem tudó zsentri gyereket berakták mér­nöknek, mert hiszen ahhoz mindenki ért a világon. Az igazság pedig az, hogy a jogi kvalifikáció épenséggel nem képesít a városi közügyek és ügyágak­ vezeté­sére. Sokkal több jogcíme van egy kisgazdának vagy iparosnak a városi ügyek intézésére, mint egy ügyvédnek, ha ennek külön speciális tanulmányai nincsenek, mert a város nem egy mozdulatlan békanyálas paragrafus­tócsa, hanem élő és fejlődő gazdasági szervezet. A városi ügyek a gazdasági tevékenységek és a foglalkozási ágak sok ezer fonalából szövődnek és a modern képzés egyike a leghatalma­sabb gazdasági vállalatoknak. Ezeket a nagy és széleskörű vállalatokat nem lehet kiszakítani az ország gazdasági életének egyeteméből és ugyanazon szabályok szerint is kell vezetni azo­kat, mint a többieket, mert különben nem állják meg a sarat a szabadver­seny nagy küzdelmében, vagy drága ráfizetésű üzemekké törpülnek. A vá­rosi politikai alapja ma pedig épen ellenkezőleg az, hogy a község a va­­gyonerejének felhasználásával, a köz­ség összes lakosainak szükségleteit szolgáló üzemek községi kezelésbe vételével, minél nagyobb jövedelmet lehessen biztosítani magának a város­nak fejlesztésére és a kulturális és közegészségi igények lehető nagyszerű kielégítésére. A mai városi vállalatok nemhogy megkönnyítenék a lakosság terheit, hanem inkább végleg elzüllesz­­tik a város háztartását. Kecskeméten is, ha szétnézünk a városházán, látjuk, hogy az építészet és gazdasági ügyek vezetése jogá­szokra van bízva. Többször elismer­tük Mészáros és Szegedi tanácsnok uraknak sokoldalú gyakorlati képessé­geit és egy ügyvéd sincsen Kecske­méten, aki olyan mérnök avagy olyan gazda volna, mint Mészáros és Sze­gedi tanácsnok urak. Node az már szent igaz, hogy ha Mészáros úr há­zat akarna építeni, ugyan nem bízná magára azt a feladatot és Szegedi uram is szakembert venne maga mellé, ha véletlenül Kecskemét birtokai a nyakába szakadnának. Ha már azon a bajon nem segíthetünk, hogy jogá­szok legyenek a városi tanácsnokok, ám jó, de szerződtessenek melléjük nagy koncepciójú szakembereket. Ter­mészetesen azokat jól meg is kell majd fizetni, de az a kiadás meg fog maj­dan térülni ezerszeresen. Ezeket a szakembereket a tanácsban minden fontosabb kérdésben meg kell hall­gatni és meg kell bízni egy nagy egy­séges üzemterv kidolgozásával, a város szabályozását egy világlátott, elméle­tileg és gyakorlatilag kitűnően kép­zett mérnökre kell bízni, nehogy egy évszázadra elfucseráljuk a szabályo­zást. A városi birtok kezelését pedig egy világlátott gazda kezébe kell le­tenni, akinek bizony vagy 30.000 ko­rona fizetést kellene adni. Tessék el­hinni, hogy ezt az összeget már az első félórában behozná. A különböző gazdasági ágak vezetésére a városi jószágigazgató mellé még néhány ki­tűnő szakembert kellene szerződtetni, akik lelkes munkájukkal talán kiemel­nék a kecskeméti gazdálkodási módo­kat mai ázsiai állapotukból. A hazafiak. A városi tanács üléséből. A kecskeméti szociáldemokrata párt június hó 11-én népgyű­lést tartott, amelyen a nagyszámban megjelent polgárok és mun­kások egy határozati javaslatot fogadtak el. A határozati javaslatban elítélte a népgyű­­lés a képviselőházban történt erőszakossá­got és felhívta Kecskemét város törvényha­tósági bizottságát, hogy ellene foglaljon állást. A népgyűlés elnöksége az elfogadott határozati javaslatot be is terjesztette a ta­nács elé, hogy tűzze ki a városi közgyűlés napirendjére. Mert hiszen a tanács az a magas testület, amelynek a bölcsességén keresztül csak jól megszűrve kerülhetnek az ügyek a közgyűlés elé. Nincs istennek az a fia, aki a tanács megkerülésével a közgyű­lés színe elé valamit beterjeszthetne. És mégis mit tesz isten ? Vezérli göröngyös utakban a bölcs véneket, akik nagyobb taktikusok még Tiszánál is. Tisza legalább őszintén megmondja, hogy utálja a népet, a városi tanács pedig csak kertel. Ő is utálja, de nem mondja a szemünkbe. Vize­nyős érveléssel utasítja vissza a beterjesz­tett határozati javaslatot. A megokolás pedig így hangzik: „18160/912. sz. A kecskeméti szociál­demokrata párt által e hó 11-én rendezett népgyűlésnek a politikai helyzetre vonat­kozó határozati javaslatát Bódy János el­nök és Rozmann János jegyző azon kéréssel terjesztette be, hogy azt a városi tanács terjessze a legközelebb tartandó közgyűlés elé. A városi tanács, mint eddig, úgy most is tartózkodik attól, hogy a közgyűlés elé politikai tartalmú javaslatot terjesszen, azért a népgyűlési határozati javaslatot nem ter­jeszti a törvényhatósági közgyűlés elé; erről a beadvány aláíróit azzal értesíti, hogy jo­gukban áll a közgyűléshez politikai felfogá­suk érvényesítése érdekében kérvénynyel for­dulni. “ Azonban föl kellene világosítani arról is a népgyűlést, hogy miként forduljon a városi közgyűléshez közvetlenül, ha a te­kintetes tanács még egy irattári aktustól is beijed? Talán legújabban csak a gyepmes­teri hivatalon keresztül lehet érintkezésbe lépni a törvényhatósági bizottsággal ? Iga­zuk van, úgyis sintérkézen vagyunk ! Kecskemét város tanácsa tehát most nem politizál, mert szüksége van szűkebb ^„Kecskeméti Vasszerkezeti Művek“ ^■-i-Jonos,:ILt­X Tervez és készít a vasipar körébe tartozó mindennemű munkákat. 3 Telefonszám 72. Terv- és költségvetés díjtalan. Sürgönyeim: „Vasművek“, _________________________________________________________________________________________________________________________fl­f

Next