Magyar Alföld, 1913. január-június (3. évfolyam, 1-26. szám)
1913-01-05 / 1. szám
III. évfolyam. Kecskemét, 1913. január 5. 1. szám. Magyar Alföld xaesamKMKsrm**tmxremmmmi. »!■!■ i———tmmmi JBEH—■T1'fflTi1lkrBW 11| IH A KECSKEMÉTI SZOCIÁLDEMOKRATA PÁRT HIVATALOS . . MEGJELENIK MINDEN VASÁRNAP F1,fizrt*pk KÖZLÖNYE A Magyar Alföld előfizetési ára: _ - ,« , , ^ Előfizetések, hirdetések és egyéb közegész évre helyben házhoz szállítva 3 SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL: remények a Magyar Alföld címére korona, vidékre postán küldve 4 korona KECSKEMÉT, BERCSÉNYI-UTCA 16. Bercsényi-utca 16. sz. Ma küldendők. Régi marad. A legutolsó törvényhatósági közgyűlésen a helyettes polgármester a bizottsági tagok helyeslésével visszavonta lemondását és továbbra is a helyén marad. A hír gyorsan kiröppent a városházáról és az egész városban mindenkit meglepett, kivéve minket, akik erre a meglepetésre el voltunk készülve. Helyes a határozat, minden rendben van uraim. A szociáldemokrata párt rendkívül nagy figyelemmel kíséri a városi dolgok folyamatát, mert hiszen ott az egész nép érdekébe vágó ügyeket intéznek, amelyek a lakosság jóléte és jövője szempontjából elsőrendű fontossággal bírnak. A munkásság sajtójának is kötelessége a közügyek intézését állandóan ellenőrizni és a kinövéseket a legkeményebb kritika választóvizével lemaratni. Senki sem kételkedhetik, hogy kötelességünknek mindenkor eleget is tettünk. Jól tudjuk azonban, hogy nemcsak a törvényhozás, hanem a városi törvényhatóság is ma még a gazdagok és kizsákmányolóknak kiküldött és szervezett bizottságai és így a munkásságnak a vezető személyek kiválogatására nincsen meg a kellő befolyása. A városi ügyek intézőit a saját érdekeik istápolására és a saját ízlésük szerint a polgárság képviselői választják meg. Ugyancsak a városi polgárság képviselői és leggazdagabb tagjai is küldik el a megválasztott főhivatalnokokat, ha azok az ő érdekeiket nem képviselik elég energikusan, vagy ha a megválasztott hivatalnokok ténykedése kívül esik a város urai ízlésének teherbíró képességein. A Magyar Alföld eddig túlontúl sokat foglalkozott a polgárság bajaival. Nagyon sokszor rendet vágott olyan kérdések területén, amelyeknek előtérbe helyezése igazán elsősorban a polgárságnak volt érdeke. A munkásságnak egyéb gondjai is vannak, mint a polgárság ügyes-bajos dolgainak ráncbaszedése és a törvényhatósági bizottság tagjai ízlésének kiköszörülése. Lelkük rajta. Tartsák meg a helyettes polgármestert, ha annak működése részükről kifogás alá nem esik és nincs alkalmasabb emberük érdekeik istápolására. Végeredményben, ha mi nem bírunk ugyan kellő befolyással, erővel a vezető emberek megválasztására, nem előnyösebb-e a mi agitációnknak, ha a polgárság olyan férfiakat állít maga fölé, akik ellen mi olyan kifogásokat tudunk előszedni, mint a helyettes polgármester ellen. Haladjanak uraim továbbra is ezen a csapáson, mi szabad utat engedünk önöknek. A közgyűlés egyhangú bizalomnyilvánítása kétségkívül súllyal bír a polgárságra, a mi véleményünket azonban nem irányítja jobban, mint egy jókedvű borozó társaság kiszólásai. Tekintettel azonban arra a példanélküli hatásra, ami a Magyar Alföld cikkeinek nyomában mindenütt — még a plébánián is — kisarjadt, a következő kérdésekre kérünk választ mindazoktól, akik küzdelmünket elítélték, sőt a Kecskeméti Naplótól és Révész prelátus úrtól is. Azt hisszük jelen cikkünkben még az urak szempontjából is voltunk annyira tárgyilagosak, hogy legalább a kérdés föltevésére jogot szereztünk. Első kérdés: írtunk-e mi valaha Révész prelatus úr ellen olyan tartalmú cikkeket, mint a helyettes polgármester ellen ? És abban az esetben, ha a plébános úrról szintazonképen nyilatkoztunk volna, az elintézésnek ugyanolyan módját választotta volna-e, mint a helyettes polgármester ? Az egyháztanácsnak a szoknyája mögé menekült volna-e? Második kérdés: Mint a törvényhatósági bizottság legnagyobb pártjának a feje, Révész úr miért nem szólalt föl az ön véleménye szerint teljesen igaztalanul meghurcolt helyettes polgármester védelmére és miért nem kérte lemondásának visszavonására, mert ezt mindenki a plébánostól várta volna akkor, amikor a helyettes polgármester egyszersmind a kath. egyház főgondnoka is. A prelatus úr hallgatása kiáltó vád is egyúttal, mert Horváth Mihálynak, a kaszinó elnökének fölszólalása nem esik olyan súllyal a latba a közgyűlésen, mint a katholikus egyház helyi fejének és a katholikus bizottsági tagok vezérének szava. Kiváncsiak vagyunk az urak ízlésére és becsületérzésére, amely ugya látszik igazi kecskeméti specialitású. Afféle elfajzott valami. Sem paraszt, sem úri tempó. A köncsögi parasztasszony is bejön a városba a becsületpucerájba, ha folt esik rája. Az urak sem igy intézik el ügyeiket más pátriában. Szép dolog a keresztényi emberszeretet. Csakhogy a homokból sár lesz, még ha szentelt viz éri is. “ \/1 -i ~JP7r,— Le»éster\ IRangok a városházán. Függetlenségiek segítették őket. Kisülhet a szemük. Ocsmányabbat, mocskosabbat, mint a kecskeméti polgári közélet nem lehet elképzelni ezen a világon. A mindennapi nyugalom idején tespedt bűz terjed iszapos tavából, harcok és mozgalmak napjaiban szenny, piszok csap ki sekélyes medréből. Amikor más városokban lelkes lendülettel küzdenek az emberek és égő vágy perzseli az emberek lelkét, hogy a város és az ország közügyeiben véleményt nyilvánítsanak és szóval és tettel valamely eszmét vagy cselekményt támogassanak, akkor itten nálunk lusta közönnyel nézik a dolgokat és szomorú gyávasággal bújnak önérdekük szoknyája mögé. Sőt vannak emberek, szemtelen merészséggel beleröhögnek azoknak az arcába, akik valami szépért és jóért küzdenek. A legutóbbi városi választások annyi mocskot dobtak fel a közélet porondjára, hogy a legjobb gyomor is megundorodhat tőle. A kecskeméti polgári pártoknak tudvalevőleg nincs külön várospolitikai programmjuk, mint ahogy nincsen azoknak az országos pártoknak sem, amelyeknek politikai programmján helyben működnek. Így mi sem természetesebb mint az, hogy várospolitikai irányelvek nélkül, de a pártkeretek föntartásával működnek. Így van ez az egész országban. Ahol a politikai küzdelemben valamely párt győzelmet arat, ottan a megyénél és a városnál is úrrá leszen a győzelmes párt. Ez a választási korrupciókba befektetett pénzek kamata. Kecskeméten is már rég idők óta a pártkeretek szerint történtek a jelölések és választások. A függetlenségi pártok a kormánypárt ellen vonultak harcra a városi választásoknál és legtöbbször győzelemmel küzdöttek. Ez egészséges állapotnak volt nevezhető, mert elképzelhetetlen volt mindig a függetlenségiek előtt, hogy elvtelen HORVÁTH ERNŐI Rikfínin « gyógyszertára az „isteni Gondviseléséhez | lllllilILLBUN 1/lllllIIItl • földi különlegességekből •KECSKEMÉT. CSONGRÁDI U. I gyógyborok, kötszerek és betegápolási eszközök. | Csolt Bódogh-patika) O 1 f