Magyar Alföld, 1913. január-június (3. évfolyam, 1-26. szám)

1913-01-05 / 1. szám

III. évfolyam. Kecskemét, 1913. január 5. 1. szám. M­agyar Alföld xaesamKMKsrm**tmxremmmmi. »!■!■ i———tmmmi JBEH—■T1'fflTi1lkrBW 11| IH A KECSKEMÉTI SZOCIÁLDEMOKRATA­ PÁRT HIVATALOS . . MEGJELENIK MINDEN VASÁRNAP F1,fizrt*pk KÖZLÖNYE A Magyar Alföld előfizetési ára: _ - ,« , , ^ Előfizetések, hirdetések és egyéb köz­egész évre helyben házhoz szállítva 3 SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL: remények a Magyar Alföld címére korona, vidékre postán küldve 4 korona KECSKEMÉT, BERCSÉNYI-U­T­CA 16. Bercsényi-utca 16. sz. Ma küldendők. Régi marad. A legutolsó törvényhatósági köz­gyűlésen a helyettes polgármester a bizottsági tagok helyeslésével vissza­vonta lemondását és továbbra is a helyén marad. A hír gyorsan kiröppent a városházáról és az egész városban mindenkit meglepett, kivéve minket, akik erre a meglepetésre el voltunk készülve. Helyes a határozat, minden rendben van uraim. A szociáldemok­rata párt rendkívül nagy figyelemmel kíséri a városi dolgok folyamatát, mert hiszen ott az egész nép érdekébe vágó ügyeket intéznek, amelyek a la­kosság jóléte és jövője szempontjából elsőrendű fontossággal bírnak. A mun­kásság sajtójának is kötelessége a köz­ügyek intézését állandóan ellenőrizni és a kinövéseket a legkeményebb kri­tika választóvizével lemaratni. Senki sem kételkedhetik, hogy kötelességünknek mindenkor eleget is tettünk. Jól tudjuk azonban, hogy nemcsak a törvényho­zás, hanem a városi törvényhatóság is ma még a gazdagok és kizsákmányo­­l­­óknak kiküldött és szervezett bizott­­s­­ágai és így a munkásságnak a vezető­­ személyek kiválogatására nincsen meg­­ a kellő befolyása. A városi ügyek in­tézőit a saját érdekeik istápolására és a saját ízlésük szerint a polgárság képviselői választják meg. Ugyancsak a városi polgárság képviselői és leg­gazdagabb tagjai is küldik el a meg­­­­választott főhivatalnokokat, ha azok az­­ ő érdekeiket nem képviselik elég ener­­­­gikusan, vagy ha a megválasztott hiva­­­­talnokok ténykedése kívül esik a város urai ízlésének teherbíró képességein. A Magyar Alföld eddig túlontúl sokat foglalkozott a polgárság bajaival. Nagyon sokszor rendet vágott olyan kérdések területén, amelyeknek előtérbe helyezése igazán elsősorban a polgár­ságnak volt érdeke. A munkásságnak egyéb gondjai is vannak, mint a pol­gárság ügyes-bajos dolgainak ráncba­­szedése és a törvényhatósági bizottság tagjai ízlésének kiköszörülése. Lelkük rajta. Tartsák meg a helyettes polgár­­mestert, ha annak működése részükről kifogás alá nem esik és nincs alkal­masabb emberük érdekeik istápolására. Végeredményben, ha mi nem bírunk ugyan kellő befolyással, erővel a veze­tő emberek megválasztására, nem elő­nyösebb-e a mi agitációnknak, ha a polgárság olyan férfiakat állít maga fölé, akik ellen mi olyan kifogásokat tudunk előszedni, mint a helyettes pol­gármester ellen. Haladjanak uraim to­vábbra is ezen a csapáson, mi szabad utat engedünk önöknek. A közgyűlés egyhangú bizalomnyilvánítása kétség­kívül súllyal bír a polgárságra, a mi véleményünket azonban nem irányítja jobban, mint egy jókedvű borozó tár­saság kiszólásai. Tekintettel azonban arra a példa­nélküli hatásra, ami a Magyar Alföld cikkeinek nyomában mindenütt — még a plébánián is — kisarjadt, a követ­kező kérdésekre kérünk választ mind­azoktól, akik küzdelmünket elítélték, sőt a Kecskeméti Naplótól és Révész prelátus úrtól is. Azt hisszük jelen cikkünkben még az urak szempontjából is voltunk annyira tárgyilagosak, hogy legalább a kérdés föltevésére jogot sze­reztünk. Első kérdés: írtunk-e mi valaha Révész prelatus úr ellen olyan tartalmú cikkeket, mint a helyettes polgármester ellen ? És abban az esetben, ha a plé­bános úrról szintazonképen nyilatkoz­tunk volna, az elintézésnek ugyanolyan módját választotta volna-e, mint a he­lyettes polgármester ? Az egyháztanács­­nak a szoknyája mögé menekült volna-e? Második kérdés: Mint a törvény­­hatósági bizottság legnagyobb pártjá­nak a feje, Révész úr miért nem szólalt föl az ön véleménye szerint teljesen igaztalanul meghurcolt helyettes pol­gármester védelmére és miért nem kérte lemondásának visszavonására, mert ezt mindenki a plébánostól várta volna akkor, amikor a helyettes polgármester egyszersmind a kath. egyház főgond­noka is. A prelatus úr hallgatása kiáltó vád is egyúttal, mert Horváth Mihály­nak, a kaszinó elnökének fölszólalása nem esik olyan súllyal a latba a köz­gyűlésen, mint a katholikus egyház helyi fejének és a katholikus bizottsági tagok vezérének szava. Kiváncsiak vagyunk az urak ízlé­sére és becsületérzésére, amely ugya­ látszik igazi kecskeméti specialitású. Afféle elfajzott valami. Sem paraszt, sem úri tempó. A köncsögi paraszt­asszony is bejön a városba a becsü­­letpucerájba, ha folt esik rája. Az urak sem igy intézik­ el ügyeiket más pát­riában. Szép dolog a keresztényi ember­szeretet. Csakhogy a homokból sár lesz, még ha szentelt viz éri is. “ \/1 -i ~JP7r,— Le»éster\ IRangok a városházán. Függetlenségiek segítették őket. Kisülhet a szemük. Ocsmányabbat, mocskosabbat, mint a­ kecskeméti polgári közélet nem lehet elkép­zelni ezen a világon. A mindennapi nyuga­lom idején tespedt bű­z terjed iszapos tavá­ból, harcok és mozgalmak napjaiban szenny, piszok csap ki sekélyes medréből. Amikor más városokban lelkes lendülettel küzdenek az emberek és égő vágy perzseli az embe­rek lelkét, hogy a város és az ország köz­­ügyeiben véleményt nyilvánítsanak és szóval és tettel valamely eszmét vagy cselekményt támogassanak, akkor itten nálunk lusta kö­zönnyel nézik a dolgokat és szomorú gyá­vasággal bújnak önérdekük szoknyája mögé. Sőt vannak emberek, szemtelen merészség­gel beleröhögnek azoknak az arcába, akik valami szépért és jóért küzdenek. A legutóbbi városi választások annyi mocskot dobtak fel a közélet porondjára, hogy a legjobb gyomor is megundorodhat tőle. A kecskeméti polgári pártoknak tud­valevőleg nincs külön város­politikai prog­­rammjuk, mint a­hogy nincsen azoknak az országos pártoknak sem, amelyeknek poli­tikai programmján helyben működnek. Így mi sem természetesebb mint az, hogy vá­rospolitikai irányelvek nélkül, de a pártke­retek föntartásával működnek. Így van ez az egész országban. A­hol a politikai küzde­lemben valamely párt győzelmet arat, ottan a megyénél és a városnál is úrrá leszen a győzelmes párt. Ez a választási korrupciókba befektetett pénzek kamata. Kecskeméten is már rég idők óta a pártkeretek szerint történtek a jelölések és választások. A függetlenségi pártok a kor­mánypárt ellen vonultak harcra a városi vá­lasztásoknál és legtöbbször győzelemmel küzdöttek. Ez egészséges állapotnak volt nevezhető, mert elképzelhetetlen volt min­dig a függetlenségiek előtt, hogy elvtelen­ ­HORVÁTH ERNŐI Rikfínin « gyógyszertára az „isteni Gondviseléséhez | lllllilILLB­UN­ 1/lllllIIItl • földi különlegességekből •­­KECSKEMÉT. CSONGRÁDI­ U. I gyógyborok, kötszerek és betegápolási eszközök. | Csolt Bódogh-patika) O 1 f

Next