Reformátusok lapja, 1920 (6. évfolyam, 11. szám)

1920-03-14 / 11. szám

VI. évfolyam. Kecskemét, 1920. március 14. 11. szám. Reformátusok :társadalmi, belmissziói hetilap. Szerkesztőség: a református lelkészi hivatalban.Lapja Megjelenik minden vasárnap. Egyes szám ára: 1 korona. Szerkesztik: dr. Hetessy Kálmán, Illyés Kálmán és Muraközy Gyula. Előfizetési ára helyben, házhoz hordva fél évre 20 kor., negyed évre 10 kor. Kiadóhivatal: a református egyházi pénztárban hol előfizetések és minden­nemű reklamácziók felvétetnek. Március 15. nagy nemzeti ünnepünk kopott diszmagyarjában régi bankettek mámoros poharával ismét ránk köszönt. Nagy­szerű beszédek zúgó árja fut át emlékező lelkünkön. Minden március 15-ike a magyar hazaszeretet döbbene­tesen szép tűzijátéka volt, mely mint a rakéta, egy időre nappallá tette az éjszakát, aztán szikrázva hullt a földre vissza, mint­­ a rakéta. A márciusi ifjúság hősi, láncokat szaggató tettét — szavakkal ünnepeltük. Most — szegény lett a külső ünneplés. A díszmagyar rongyos lett azóta. Hiába kiállt­juk már félmillió fakereszt felé, hogy: Talpra magyar! Csengő poharunkban vér lett a borból. És az ünnepi beszédekbe belesir a szél: a magyar diákokat éppen március 15-én fogják elitélni Erdélyben, mert a magyar­ságuk bele volt vésve az életükbe, mint a sírkőbe a b'öps neve. Most valami nagy, egeket rázó, mérnypi ün­nep­lő:­ nekünk \ Mert „itt az­­idő, most vagy soha!“ A kalapácsnak, az ekének, az irótollnak, a munka­szer­számnak kell elmondania most az ünnepi beszédet. Valahogy Petőfi lelkének jobb emberekké kellene tennie bennünket. Magyarországon eddig egy fűszál elég volt két magyar között, hogy örökké távol érezzék magukat egymástól. A magyar élet belső, áldatlan emésztő har­cok tüzében égett, izzott, mint a vas és éppen ezért hajlott külső ellenség kalapács ütésére, mert ez a pártos tűz pusztította meg akarata acélját. Március 15! Jöjj el hozzánk, mint egy második pünkösdi láng! Az első pünkösdi tűzben külön nyelven beszéltek az apostolok,­­ akik eddig ugyanazon igéket ejtették. Ebben a második pünkösdi tűzben legyen eggyé az igéje minden, eddig külön akaratokat zengető, egymást meg nem értő magyarnak. Mi most, március 15-én nem felejtünk veszteségeinkből semmit. A sebein­ket nem gyógyítjuk be. Erdély felé hallgattunk, ahonnan egyszer ki fog kelni sírjából Petőfi és azt mondja majd: Talpra magyar! Addig azonban Magyarok, Testvérek, próbáljuk meg jobban szeretni egymást! A március éneke a kapa, a kalapács, a toll munkájának összhangjából szü­lessék meg! Hét millió árva magyar, tudunk-e már igazán március 15-ét ünnepelni? Adományok. Tápintézetre adakoztak: Szappanos István 1000, Szappanos Imre 600, Ifj. Szappanos Elek 50 koronát, Héjjas Mihály 1 mm. sárgarépa, egy nagy zsák rozs. Héjjas István 50 kg. kenyérliszt (eladott 4­0 burgonyát), Somodi László 25 kg. burgonya, Csókás Lajosné 6 kg. burgonya, 2 liter tarionya, özv. Laczy Sándorné 10 liter paradicsom, Kovács Gy. János (Gyón) 100 koronát. ____ / . ... / f­­ / 7 A Kecskeméti Protestáns Egyesület egy esztendeje. Február 29-én tartotta közgyűlését a Protestáns Egyesület. A szép számban megjelent tagok elsőül Farkas Kálmán tartalmas elnöki megnyitójában gyö­nyörködhettek, ki a protestantizmus eszméinek a leg­utóbbi év viharos eseményeiből is győzelmesen kikerültét és azt hangoztatta, hogy a világ egészséges haladása a protestantizmus egyik alapvető eszméjének, a lelki­­ismereti szabadságnak érvényesülése nélkül elképzelhe­tetlen. Utána dr. Kováts Andor olvasta fel terjedelmes titkári jelentését, amelyet helyszűke miatt csak kivona­tosan tudunk ismertetni. A titkári jelentés szerint az Egyesület működése a következőkép tagozódott: 1. Vasárnaponként ismeretterjesztő előadásokat tartottak, melyeknek témáit az előadók az egyházi és­­Világi élet aktuáli.r " b’ .áí '•"■zíü ..... /w, elő­adásokhoz rendesen szavalat és olykor zeneszámok is csatlakoznak. Az előadásokon 300—400 főnyi hallgató­ság szokott megjelenni. 2. Vasárnap délelőttönként vasárnapi iskola tar­­tozik az Egyesület helyiségeiben. E gyermek-istentiszte­leteken résztvevő zsenge ifjúság száma állandó növekvést mutat s a 200-at is eléri. A vasárnapi iskola látogatói számára a vezetők — számos protestáns asszony és leány, leginkább a tanítónők közül — külön karácsonyi ünnepélyt is rendeztek. 3. Csütörtökönként dr. Hetessy Kálmán, Muraközy Gyula, Sárkány Béla és Farkas Kálmán biblia-órákat tartanak a tagok részére. Ezenkívül külön biblia-körök is működnek, az asszonyoké Muraközy Gyula, a leányoké, számszerint három, Muraközy Gyula, Sárközy Marcsa és Viktor Gabriella dr. vezetésével. 4. A Protestáns Asszonyok — özv. Pócsy Györgyné vezetésével — városunk minden nemes akciójában ki­emelkedő szerepet játszanak, újabban tevékenységüket a Magyar Asszonyok Szövetsége keretében is szokták kifejteni. A Protestáns Asszonyok szűkebb munkájából kiemeljük itt a menekült tisztviselők tiszteletére rendezett tea­délutánt, amivel elsőül mutatták meg Kecskeméten, hogy a hazájukból magyarságuk miatt kiűzött intelli­genciához meleg szívvel nekünk kell közelednünk, ha fájdalmukat enyhíteni akarjuk. Ugyancsak fényes anyagi sikerű hangversenyt rendeztek a Szibériában sínylődő hadifoglyok javára. Fehérneműt, élelmiszert, pénzt gyűj­töttek a menekültek, katonák s a szegények számára. Buzgó és nehéz munkát fejtettek ki a szegények gon­dozása, látogatása körül. 5. A Protestáns Leánykor a fáradhatatlan Vasváry Ida irányítása mellett szintén kivette a részét Kecskemét minden társadalmi mozgalmából. Még az 1919. év elején

Next