Reformátusok lapja, 1927 (13. évfolyam, 1-51. szám)

1927-01-02 / 1. szám

1. szám. REFORMÁTUSOK LAPJA fényeket. Lehajtom fejem s kétezer éves hang beszél nekem. Jézus hirdeti örökkévaló nagy tanát. Ne gyűlöljetek, ne tanítsátok arra a magyart, hogy az volt hibánk, hogy nem gyűlöltünk eléggé. Az volt hibátok, hogy nem szerettetek. — Boldogok, akik sírnak , mertők megvigasztaltatnak — Boldogok az alázatosak ■ mert ők örökség szerint bírják a földet. — Boldogok a békességre igyekezők, mert azok Isten fiainak mondatnak. A publikánus A publikánus vámszedő. Pénzzel foglalkozik és pénzzel méri a világ értékét. Azt gondolja, a pénz romlásán vagy javulásán fordul meg a nemzet sorsa. Aztán keserű csalódások, lelki megrázkódtatások hosszú sora jön. Aztán a nagy összeomlásnál, üres pénzváltó asztalnál álldogálva találkozik a Mesterrel, aki azt mondta neki: Kövess engem ! ül akkor a vámszedő, akit az egyik evangéliumban Máténak, a másikban Lévinek hívnak, megindul a Mester után. A név változik, a történet csodálatosan ugyanaz marad. A történet ugyanígy ismétlődött meg Hegedűs Lóránttal, Magyarország volt pénzügyminiszterével, bankigazgatóval, aki önmagát nevezte egyszer publikánusnak A publikánus megtalálta a Mestert. Azóta a Biblia lelki mindennapi eledele, fentartója és éltetője. Világi református ember, aki azóta Isten igéjét hirdetve jár-kel az országban. Publikánus, aki rájött, hogy a nemzet élete elsősorban nem attól a kincstől függ, amit lapok ellophatnak, hanem azoktól a lelki értékektől, miket rozsda, mely meg nem emésztenek. Egy cikket talál az olvasó a hasábokon, amit ő irt egy nagy napilapnak. Alább pedig jó az igehirdetése a budapesti fasori templomban. Új idők új embere. A Biblia és a modern magyar lélek egymásra találtak. Nem lesz-e ebből valami kiszámíthatatlan boldog lelki tavasz, református egyházunk életében ? Íme a prédikáció: — Tudjátok, én miniszter voltam, sőt miniszter vagyok most is, — mondotta, — mert a miniszter szolgát jelent és most azt az urat szolgálom, akit egyedül érdemes szolgálni: Istent. Előadta, hogy mérhetetlen szenvedéseken jutott el Hozzá, akihez csak a szenvedők jutnak el. A statisztikai adatok szerint vannak Magyarországon katholikusok, görög katholikusok, protestánsok, zsidók, de ezek az adatok hamisak . Magyarországon csak pogányok vannak. István csak rákényszerítette az új hitet a magyarokra, de a nemzetnek nem vált vérévé. Az Ótestamentum olvasása nekünk, magyaroknak, különösen tanulságos, mert a zsidó nép története megdöbbentően hasonlít a mi népünk történetéhez. Salamon királynak olyan szerepe volt az ő történetükben, mint amilyen Mátyásnak és Nagy Lajosnak a magyar történelemben. Az ő történetükben is meg volt a mohácsi vész, mely az országot Judára és Izraelre szakította szét, mint a mi hazánkat Magyarországra és Erdélyre. A bibliát millió szempontból feldolgozták már. Én pénzügyi szempontból vizsgáltam, — mondotta. — A mai értelemben vett adóról a bibliában először Salamon király és Sába királynője találkozásánál esik szó, amikor Salamon elmondja, hogy az idegen árusoktól pénzt szed. Ez az adóforgalmi adó, amely mindig szisztematikusan, a nagy háborúk utáni időkben bukkant fel az államok történetében. Salamon király forgalmi adóellenőrei voltak az úgynevezett publikánusok. Sokat vitatkoztak azon, mit jelenthet Jézusnak az a mondása, hogy könnyebben juthat át a teve a tű fokán, mint a gazdag ember a paradicsomba. Jeruzsálem valamely kapuját nevezhették tű fokának, amely olyan alacsony volt, hogy a teve csak akkor fért rajtakeresztül, ha előbb minden terhét letették. A gazdag ember is csak akkor juthat a paradicsomba, ha vagyonának gőgjét, önző kapzsiságát leveti. Jézust imádták a gyermekek. Vegyünk példát róla, szeressük a gyermekeket, mert bennük van elrejtve a jövő. Kétségbe kell esnie az embernek, ha látja, hogy Magyarországon hogyan bánnak a gyermekekkel. Az asszonyok ne a saját arcukat, hanem a gyermekeik arcát pirosítsák, ne azon gondolkodjanak, hogy szoknyáikat mi módon rövidítsék, s rövidítsék inkább az emberiség szenvedéseit. Büszkén vallja magáénak Kálvin nagy hitét s azt vallja, hogy ma nincs nagyobb hivatás, mint magyarnak és protestánsnak lenni. A magyar protestánsoknak nem szabad elcsüggedniök, hanem felemelt fejjel kell járniok, akármilyen elkedvetlenítő támadások is érjék őket. Bíznunk kell és remélnünk, — mondotta, — az utóbbi évek végleg meggyőztek engem praedestináció tanának helyességéről, mert minden eleve el van rendelve. Előadta Hegedűs nagy lelki összeomlását, hogy akart megválni az élettől, de szörnyű lelki szenvedései között megismerte az Istent és ismét megtalálta lelki egyensúlyát az általa csoda által, melyet mindnyájan magunkban hordunk, csak fel kell fedeznünk magunkban. A szenvedések útján eljutott Jézushoz, akit most mindhalálig fog szolgálni az Út, az Igazság, az Élet. Hegedűs Lóránt mély hittel és meggyőződéssel előadott fejtegetését a gyülekezet lélekzetvisszafojtva hallgatta s a hatalmas beszéd láthatólag rendkívül mély hatást gyakorolt. Nagyvilágból. Horthy Miklós kormányzónak az angol bibliaterjesztő társaság, remekművű Bibliát ajándékozott. A gyönyörű kötésű Biblia első lapján művészi keretben a következő ajánlás van: Főméltóságú vitéz Horthy Miklós úrnak, Magyarország kormányzójának ajánlja fel e Bibliát Budapesten az embervédelmi kiállításban 1926 május hó 29-én tett látogatása alkalmából a Britt és külföldi Bibliai társulat. »Adj a te szolgádnak értelmes szivet, hogy tudja ítélni a te népedet«. I. kir. III. 3. X Bevonult az uj pénz, a pengő, december 27-én és az egykor szilárd értékű, de a háború, a forradalmak és a gyászos emlékű béke következtében értékének tizenötezred részére esett korona behelyezte ezzel pályafutását. Az új pénzzel új reménységek és várakozások fűtik a magyar népet, hogy talán gazdasági helyzetünk javulását hozza majd, csak az átszámítással járó nehézségektől fél meg mindenki. Ha más változást nem is hoz, annyit mindenesetre, hogy megszabadulunk a nagy számoktól és a nagy számokkal való számolással járó pazarlásra hajlandóságtól. 3