Reformátusok lapja, 1929 (15. évfolyam, 1-52. szám)
1929-01-06 / 1. szám
T. Levéltár.V 1( Városháza. XVI évfolyam. Kecskemét, 1929. január 6. szám. Előfizetési ára: tfsgyed évre . . . 2'— pengő Egyes szám ára . . 0'20 pengő Megjelenik minden vasárnap. EGYHÁZTÁRSADALMI, BELMISSZIÓI HETILAP. * *14 SZERKESZTIK: DR. HETESSY KÁLMÁN, ILLYÉS KÁLMÁN, MURAKÖZY GYULA, SZABÓ ZSIGMOND. Szerkesztőség • a református lelkész hivatalban Kiadóhivatal a Részvénynyomdában, Kéttemplomközol előfizetések és mindennemű reklamációk felvetethető. Reménységgel a békességért. Efézus 2 : 14 - 17. o. Újévnek boldog készülődéssel és sejtelmes várakozással teljes napjaiban hadd szálljon üzenet a magyarok megcsonkított földjére egy nagy népnek a lelkéből, hogy örömmel töltse be e Jób sorsára jutott nemzet minden csüggedő szivét. Minél mélyebben hatol egy nép Isten igéjének csodálatos világába, annál nagyobb szivében a békesség után a vágyakozás. Egykoron zsidó és pogány között áthidalhatatlan különbség volt. Krisztus ledöntötte a válaszfalat. Most Krisztus nevére keresztelkedett Európa minden népe, mégis sokszor a gyűlöletnek milyen válaszfala vágja el egyiket a másiktól. E gyűlölködés reménytelen, kétségbeejtő állapotából tekintsen szemetek egy nagy nemzet jövőt formáló ifjúsága, Isten világkormányzó bölcsességének e nagyszerű eszköze felé, mely az efézusi levélnek mélyértelmű kijelentése alapján, a különböző nemzetek ifjúságával karöltve óhajtja megismerni Isten akaratát e világban. E nemzet minden izében béke után sóvárog, mint ahogy a földnek annyi más nemzete, minden utat megpróbál a béke biztosítására. Sokan tagjai személyesen a népszövetségnek, még többen a háborúellenes egyesületeknek. Akik ezúton keresik és óhajtják biztosítani a békét, fövényre építenek, melyet az újból feltámadt emberi önzés legkisebb szele ledönthet. Csak ifjúságának egy része találta meg az igazi béke felé vezető utat. Tudniillik az a része, mely a Liverpool-i világkonferencián Krisztus békéjét, az örök békét akarja megtalálni, először a maga számára, hogy azután abban mindenkit részesítsen. A békességnek az emberi szívek belsejéből kell kiindulnia és Krisztusi igazságon felépülnie. Addig, míg Krisztus békéje nem jön a világba, e gyűlöletnek válaszfala rendíthetetlenül állani fog. Közel kétezer éve ismeretes eme igazság az emberiség előtt, mégis mily kevesen jöttek reá arra, hogy Krisztus békéje, melyet Isten kegyelme felkínált az emberiségnek, csak igazi utána való vágyakozás, Krisztus keresztjének felüéete útján fogadható el. Krisztus születése utáni napokban nem éltek, tétlenül az emberek, hanem az egész világ sóvárog a megváltás után. Némelyek a törvénynek súlyos, mégis reménytelen igája alá vetették magukat, mások szörnyű öncsonkításokban látták a test vágyaitól a megváltást. Várjon most az új esztendő napjaiban nem kell élni a békesség után való vágyódásnak? Vájjon nekünk, akik Krisztusban Isten tökéletes kijelentését kapták, nem kell törekednünk Isten akaratának, azaz Krisztus békességének a megszerzésére? Az igenlő feleletet e kérdésre nagyon könnyen megadjuk. De mi következik ezután? Az, ami napjainkban végzetessé kezd válni: a lét küzdelmében a körülöttünk mind gyorsabb tempóban rohanó életben felőrlődik az embereknek minden ereje, ezért nem jut idő az önvizsgálatra, a lélek művelésére. Mily sok jó keresztyén, templombajáró komoly emberrel találkozunk, akik meggyőződtek arról, hogy Krisztus békességére törekedni, érte dolgozni kell, mégis ezt nem saját feladatuknak tekintik, gondolván, az egyház hivatalos képviselőinek dolga ez. Épen ezért sok az akarni való és a munkás kevés. Hol van a királyi papság, nemzetség, a minden egyes tagjában békéért munkálkodó közösség. Boldogok lennénk, ha találnánk ilyeneket mind nagyobb számmal, mert Krisztus békessége csak az emberinek erre való egyetemes törekvése után fog elérkezni. Vájjon el fogadhatjuk-e mentségül a mai élet zaklató, időrabló voltát? Ha Krisztus szellemében akarunk felelni, akkor semmiképen nem, mert az Ő értékelése szerint előbb kell keresnünk Isten országát és mindenek megadatnak nekünk. Tehát nincs boldog újesz