Kecskeméti Ellenőr, 1940. március (4. évfolyam, 50-72. szám)
1940-03-02 / 51. szám
6 oldal KECSKEMÉTI ELLENŐR 1940. március 2. Trágya csak akkor ér pénzt, ha jó. Vegyen kispesti szemét és földtől mentes és a pöcegödörben tőzegelt FEKÁLTRÁGYÁTKapható a Tőzeg és Fekáltrágyaüzem R. T. Kispest, Nagy Sándor u. 14. cégnél, vagy a vezérképviseletnél: Szabó József, Szeged. A képviseletnél kapható istállótrágya és sertéstrágya is. HADURUNKNAK A legnagyobb viharban jöttél, S fogtad meg a kormánykereket. Magyar szíved honmentéséért örökre Hálás lesz nemzeted. Húsz esztendő sok alkotása, Jövendőt rakó cselekvésed. Jóban, bajban mindig nyugtatott: Sorsunk felett ott virraszt szíved! Csupán egyetlen parancsod volt, Amit mi nem teljesíthettünk, önzetlen szívednek parancsát: Hogy mi mostan ne ünnepeljünk! Nem állhatta ezt meg a magyar, Ki Isten után Benned bízik. Kinek lelkéből az öröm ma Önfeledten kikívánkozik. Istenhez száll ez a kívánság: Az Úr gondviselő kegyelme Növelje érted, mit féltve véd Megváltott néped szeretete. ■ Bölcsességed és országlásod Acélozza hőseid szívét, Hogy hontnövelő szent csatában Találja meg „néped ünnepét! »Hazánk szentje, szabadság vezére. Sötét éjben fényes csillagunk, Oh Rákóczi, kinek emlékére Lángolunk és sírva fakadunk!« (Petőfi Sándor) A Mesevilág márciusi számait az elmúlt két esztendőben a szabadság két lánglelkű apostolának, Petőfi Sándornak és Kossuth Lajosnak szentelte. Ki múltat felejt, jövendőt tékozol, mondja a szállóige. Ma nemcsak az emlékezés szükségszerű parancsszavára, hanem elsősorban az okulás, az erőgyűjtés, a léleknövelés belső intelmére a letűnt idők távolabbi korszakába zarándokolunk, s amikor lelkünkkel átöleljük 11. Rákóczi Ferencnek, a nagy szabadsághősnek csorbíthatatlan szellemalakját és Petőfivel újra sikoltunk: Erősítsd meg seregünk szívét! — akkor úgy érezzük, hogy nem hiábavalóság volt ez a múltbavándorlás, mert az új magyar »ügyhöz«, melynek ő is katonája volt, tőle új lelket, új biztatást, új tettekre indító bátorítást nyertünk. Ma a gyermek Rákóczira emlékezünk. Borsiban, Zemplén megyében 1676-ban született. Apja I. Rákóczi György, anyja a hőslelkű Zrínyi Ilona volt, aki még akkor is hűségesen védte Munkács várát, amikor már az egész országban a császári önkényuralom tombolt. Nagyapja, Zrínyi Péter a hazaszeretet áldozata lett, mostohája Thököly Imre pedig a kuruckor hőseként a hazáért küzdött. Nem csoda hát, ha ez a »tűzfészek« az első diadalmas magyar szabadságharc vezérét adta nemzetének. A kardforgatást már a munkácsi romok között gyakorolta. A hároméves ostromban míg édesanyja fent a bástyákon lelkesített, míg Juliska nővére az oszlopok mögött a sebesülteket kötözte, addig ő, a tilalmak ellenére is, golyóbisokat cipelt a törésekhez. Nyugat felé nézése mindenkor az elszánt leszámolásnak tekintete volt, mint ahogy annak záloga az a könnycsepp is, mely akkor csillant meg szemében, amikor a bécsi »rabságban« Kolonics nemzetellenes iskolájában egyszer Magyarország térképén Munkács várát megpillantotta. Gyermekkorát Isten-félelem, haza- és emberszeretet, alázatos engedelmesség, dacos kötelességteljesítés és komoly jövendőre készülés jellemezte. Még a munkácsi várban történt, hogy édesanyját névünnepe alkalmával nővérével együtt kedves rigmusokkal üdvözölte. Zrínyi Ilona gyermekei által leírt és átadott köszöntő versike egyike alá ezeket írta: »Isten soha ne adjon anyának jobb gyermeket, mint ezek még eddig az ideig voltak, mert soha nem tapasztaltam egyebet bennük az igaz szeretetnél és engedelmességnél hozzám, semminemű változásokban. Egymáshoz igen atyafi szeretettel Valinak; ha tovább is hozzám és az én édes uramhoz abban maradnak, vesznek jutalmat mi tőlünk, az Istentől áldást, s adnak jó példát a világ fiainak.« A nemzet szabadságvágyának kibontakozása előtt a szorongásoknak és búsongásoknak tisztuló egén mind magasabbra hágott a magyarság napkeleti csillaga. Afró versikék. A könyörtelen tél pöttömke gyermekeinket még mindig a szobába kényszeríti. Vegyük elő gyermekkorunk csilingelő versikeit és azok megtanításával, tavasz ígéretével nyugtassuk meg kicsinyeinket. Néhány ilyen kis versike: Belepte a földet a hó fáznak a kis madarak. Éheznek is, mert a havon Egy szem búza sem akad. Kis Ilonka megsajnálja a szegény állatokat. Hívja őket és a havon búzaszemet osztogat. Egyszer nyuszinak is bosszú volt a farka, eziel ő a halat megfogni akarta. Ledugta a jég alá, ott maradt befagyva, azóta oly kurta, nyuszinak a farka. Kút környékét kerüljétek gyerekek! Kút kávámi két kis béka beesett. Most is bent van, sírdogál és kibrekeg: Kút környékét kerüljétek gyerekek! A magyarok napkeleti csillaga MÁRCIUS 23-ÁN LESZ A sorsolás a gőzfürdőben! I. díj 100 P, vagy egy öltöny Széchenyitől. Számos értékes nyereménytárgy. A sorsolásban minden jegy részt vesz, mindenki őrizze meg minden elhasznált jegyének szelvényét, mert a rajta levő számmal játszik. Rádió műsor? SZOMBAT, MÁRCIUS 2. BUDAPEST I. 4.20: Mesék. 4.45: Időjárás, hírek. 5.25: Géczy Fazekas zongorázik. 5.45: Közvetítés Kassáról. 6.15: Rozssnyói-est közvetítése. 7.15: A kassai rádió műsora. 9.40: Hírek, időjárás. I. 0.10: Cigányzene, rajkózenekar, jazz. II. 20: Hanglemezek. BUDAPEST II.. 5.15: Missziós üzenetek. 5.45: Hanglemezek. 6.15.7: Katonazenekar. 7.30: Mezőgazdaság. 8: Hírek. 8.25: Hanglemezek. 9.35: Időjárás. MÁRCIUS 3. VASÁRNAP. BUDAPEST I. 8: Ébresztő, utána Szózat, hanglemezek. 8.45: Hírek. 10: Ricát, istentisztelet. /1.15: Év, istentisztelet. 12.30: Hangversenyzenekar. 1.45: Hírek. 2: Hanglemezek. 3: Mezőgazdaság. 3.45: Melles-zenekar. 4.30: Közművelődés. 5.00: Hírek. 5.15: Napi elbeszélések. 5.40: Kétzongorás műsor. 6.15: Cigányzene. Orbán énekel. 7.15: Hírek. 7.25: Jazz-zene. 8.00: Sporteredmények. 8.05: A harcmező mosolyáról. 8.30: Bombaüzlet — operett közv. I. felv. után 9.25: Hírek, időjárás, sporteredmények. 11.45: Hanglemezek. BUDAPEST II.: //. Cigányzene. 12.05* Levente félóra. 3.05—3.45: Hanglemezek. 7.25: Történelmi előadás. 8. Hírek. 8.25: Hanglemezek. 9.50: Időjárás. MÁRCIUS 4. HÉTFŐ. BUDAPEST I. 6.45: Torna, időjárás, hírek, étrend. 10: Hírek. 10.20: Régi történetek. 10.45: A négerek divatjáról. 11.20: A Magdolna-otthon felavatása. 12.10: Hanglemezek, közben 12.40: Hírek. 1.30: Katonazene. egy fekete angóra macska Megtaláló, vagy nyomravezető illő jutalomba részesül. II. Külső-Szabadság út 5. (Reáliskolánál. Tessék erősen zörgetni) Megverték a cigányok a vendégeket Az éjszaka az egyik városszéli kocsmában muzsikált Radics József 22 éves cigányzenész. A kocsmában négy tagú társaság mulatott, a fiatalemberek egymás után rendelték a nótákat, de a lányérozáskor nem adtak egy fillért sem. Éjfél után emiatt a cigányok megtagadták a megrendelt nóták elhúzását, mire az ittas legények rájuk támadtak és össze-vissza verték őket. A verekedés során a legsúlyosabban Radics József sérült meg, aki a saját lábán hazament, de otthon rosszul lett, úgyhogy a mentők szállították Ide a kórházba. A fején szúrt sérüléseket, azonkívül belső zúzódásokat szenvedett. AZ OLYAN EGYÉNEKNEK, AKIKNEK BÉLMŰKÖDÉSE ELÉGTELEN. S EZÉRT EMÉSZTÉSÜK MEG VAN ZAVARVA ÉS ÉJJEL NEM TUDNAK ALUDNI, ajánlatos néhány napon át korán reggel egy pohár természetes természetes »Ferenc József« keserűvizet éhgyomorra inni. Kérdezze meg orvosát!