Kecskeméti Ellenőr, 1940. március (4. évfolyam, 50-72. szám)

1940-03-02 / 51. szám

6 oldal KECSKEMÉTI ELLENŐR 1940. március 2. Trágya csak akkor ér pénzt, ha jó. Vegyen kispesti szemét és földtől mentes és a pöcegödörben tőzegelt FEKÁLTRÁGYÁTKapható a Tőzeg és Fekáltrágyaüzem R. T. Kispest, Nagy Sándor­ u. 14. cégnél, vagy a vezérképviseletnél: Szabó József, Szeged. A képviseletnél kapható istállótrágya és sertéstrágya is. HADURUNKNAK A legnagyobb viharban jöttél, S fogtad meg a kormánykereket. Magyar szíved honmentéséért örökre Hálás lesz nemzeted. Húsz esztendő sok alkotása, Jövendőt rakó cselekvésed. Jóban, bajban mindig nyugtatott: Sorsunk felett ott virraszt szíved! Csupán egyetlen parancsod volt, Amit mi nem teljesíthettünk, önzetlen szívednek parancsát: Hogy mi mostan ne ünnepeljünk! Nem állhatta ezt meg a magyar, Ki Isten után Benned bízik. Kinek lelkéből az öröm ma Önfeledten kikívánkozik. Istenhez száll ez a kívánság: Az Úr gondviselő kegyelme Növelje érted, mit féltve véd Megváltott néped szeretete. ■ Bölcsességed és országlásod Acélozza hőseid szívét, Hogy hontnövelő szent csatában Találja meg „néped ünnepét! »Hazánk szentje, szabadság vezére. Sötét éjben fényes csillagunk, Oh Rákóczi, kinek emlékére Lángolunk és sírva fakadunk!« (Petőfi Sándor) A Mesevilág márciusi számait az el­múlt két esztendőben a szabadság két láng­­lelkű apostolának, Petőfi Sándornak és Kossuth Lajosnak szentelte. Ki múltat felejt, jövendőt tékozol, mondja a szállóige. Ma nemcsak az emlé­kezés szükségszerű parancsszavára, hanem elsősorban az okulás, az erőgyűjtés, a lélek­­­növelés belső intelmére a letűnt idők tá­volabbi korszakába zarándokolunk, s ami­kor lelkünkkel átöleljük 11. Rákóczi Fe­rencnek, a nagy szabadsághősnek csorbít­­hatatlan szellemalakját és Petőfivel újra sikoltunk: Erősítsd meg seregünk szívét! — akkor úgy érezzük, hogy nem hiábavaló­ság volt ez a múltbav­ándorlás, mert az új magyar »ügyhöz«, melynek ő is katonája volt, tőle új lelket, új biztatást, új tettek­re indító bátorítást nyertünk. Ma a gyermek­ Rákóczira emlékezünk. Borsiban, Zemplén megyében 1676-ban szü­letett. Apja I. Rákóczi György, anyja a hőslelkű Zrínyi Ilona volt, aki még akkor is hűségesen védte Munkács várát, amikor már az egész országban a császári önkény­uralom tombolt. Nagyapja, Zrínyi Péter a hazaszeretet áldozata lett, mostohája Thö­köly Imre pedig a kuruckor hőseként a ha­záért küzdött. Nem csoda hát, ha ez a »tűzfészek« az első diadalmas magyar sza­badságharc vezérét adta nemzetének. A kardforgatást már a munkácsi ro­mok között gyakorolta. A hároméves os­tromban míg édesanyja fent a bástyákon lelkesített, míg Juliska nővére az oszlopok mögött a sebesülteket kötözte, addig ő, a tilalmak ellenére is, golyóbisokat cipelt a törésekhez. Nyugat felé nézése mindenkor az elszánt leszámolásnak tekintete volt, mint ahogy annak záloga az a könnycsepp is, mely akkor csillant meg szemében, ami­kor a bécsi »rabságban« Kolonics nemzet­ellenes iskolájában egyszer Magyarország térképén Munkács várát megpillantotta. Gyermekkorát Isten-félelem, haza- és emberszeretet, alázatos engedelmesség, da­cos kötelességteljesítés és komoly jöven­dőre készülés jellemezte. Még a munkácsi várban történt, hogy édesanyját névünnepe alkalmával nővéré­vel együtt kedves rigmusokkal üdvözölte. Zrínyi Ilona gyermekei által leírt és át­adott köszöntő versike egyike alá ezeket írta: »Isten soha ne adjon anyának jobb gyermeket, mint ezek még eddig az ideig voltak, mert soha nem tapasztaltam egye­bet bennük az igaz szeretetnél és engedel­mességnél hozzám, semminemű változások­ban. Egymáshoz igen atya­fi­ szeretettel Va­linak; ha tovább is hozzám és az én édes uramhoz abban maradnak, vesznek jutal­mat mi tőlünk, az Istentől áldást, s adnak jó példát a világ fiainak.« A nemzet szabadság­vágyának kibonta­kozása előtt a szorongásoknak és búson­­gásoknak tisztuló egén mind magasabbra hágott a magyarság napkeleti csillaga. Afró versikék. A könyörtelen tél pöt­tömke gyermekeinket még mindig a szo­bába kényszeríti. Vegyük elő gyermekko­runk csilingelő versikeit és azok megtaní­tásával, tavasz­ ígéretével nyugtassuk meg kicsinyeinket. Néhány ilyen kis versike: Belepte a földet a hó fáznak a kis madarak. Éheznek is, mert a havon Egy szem búza sem akad. Kis Ilonka megsajnálja a szegény állatokat. Hívja őket és a havon búzaszemet osztogat. Egyszer nyuszinak is bosszú volt a farka, ez­iel ő a halat megfogni akarta. Ledugta a jég alá, ott maradt befagyva, azóta oly kurta, nyuszinak a farka. Kút környékét kerüljétek gyerekek! Kút kávámi két kis béka beesett. Most is bent van, sírdogál és kibrekeg: Kút környékét kerüljétek gyerekek! A magyarok napkeleti csillaga MÁRCIUS 23-ÁN LESZ A sorsolás a gőzfürdőben! I. díj 100 P, vagy egy öltöny Széchenyitől. Számos értékes nyereménytárgy. A sorsolásban minden jegy részt vesz, mindenki őrizze meg minden elhasznált jegyének szelvényét, mert a rajta levő számmal játszik. Rádió műsor? SZOMBAT, MÁRCIUS 2. BUDAPEST I. 4.20: Mesék. 4.45: Időjárás, hírek. 5.25: Géczy Fazekas zongorázik. 5.45: Közvetítés Kassáról. 6.15: Rozssnyói-est közvetítése. 7.15: A kassai rádió műsora. 9.40: Hírek, időjárás. I. 0.10: Cigányzene, rajkózenekar, jazz. II. 20: Hanglemezek. BUDAPEST II.. 5.15: Missziós üzene­tek. 5.45: Hanglemezek. 6.15.7: Katona­zenekar. 7.30: Mezőgazdaság. 8: Hírek. 8.25: Hanglemezek. 9.35: Időjárás. MÁRCIUS 3. VASÁRNAP. BUDAPEST I. 8: Ébresztő, utána Szózat, hangleme­zek. 8.45: Hírek. 10: Ricát, istentisztelet. /1.15: Év, istentisztelet. 12.30: Hangver­senyzenekar. 1.45: Hírek. 2: Hanglemezek. 3: Mezőgazdaság. 3.45: Melles-zenekar. 4.30: Közművelődés. 5.00: Hírek. 5.15: Napi elbeszélések. 5.40: Kétzongorás műsor. 6.15: Cigányzene. Orbán énekel. 7.15: Hírek. 7.25: Jazz-zene. 8.00: Sporteredmények. 8.05: A harcmező mosolyáról. 8.30: Bombaüzlet — operett közv. I. felv. után 9.25­: Hírek, időjárás, spor­tered­mé­ny­ek. 11.45: Hanglemezek. BUDAPEST II.: //. Cigányzene. 12.05* Levente félóra. 3.05—3.45: Hanglemezek. 7.25: Történelmi előadás. 8. Hírek. 8.25­: Hanglemezek. 9.50: Időjárás. MÁRCIUS 4. HÉTFŐ. BUDAPEST I. 6.45: Torna, idő­járás, hírek, étrend. 10: Hírek. 10.20: Régi történetek. 10.45: A négerek divat­járól. 11.20: A Magdolna-otthon felavatása. 12.10: Hanglemezek, közben 12.40: Hírek. 1.30: Katonazene. egy fekete angóra macska Megtaláló, vagy nyomravezető illő jutalomba részesül. II. Külső-Szabadság­ út 5. (Reáliskolá­nál. Tessék erősen zörgetni) Megverték a cigányok a vendégeket Az éjszaka az egyik városszéli kocsmá­ban muzsikált Radics József 22 éves ci­gányzenész. A kocsmában négy tagú társa­ság mulatott, a fiatalemberek egymás után rendelték a nótákat, de a lány­érozáskor nem adtak egy fillért sem. Éjfél után emiatt a cigányok megtagadták a megren­delt nóták elhúzását, mire az ittas legé­nyek rájuk támadtak és össze-vissza verték őket. A verekedés során a legsúlyosabban Radics Józ­sef sérült meg, aki a saját lábán hazament, de otthon rosszul lett, úgyhogy a mentők szállították Ide a kórházba. A fe­jén szúrt sérüléseket, azonkívül belső zúzó­­dásokat szenvedett. AZ OLYAN EGYÉNEKNEK, AKIK­NEK BÉLMŰKÖDÉSE ELÉGTELEN. S EZÉRT EMÉSZTÉSÜK MEG VAN ZAVAR­VA ÉS ÉJJEL NEM TUDNAK ALUDNI, ajánlatos néhány napon át korán reggel egy pohár természetes természetes »Ferenc József« keserűvizet éhgyomorra inni. Kér­dezze meg orvosát!

Next