Kecskeméti Friss Ujsag, 1901. január (2. évfolyam, 1-23. szám)

1901-01-08 / 6. szám

2. oldal. KECSKEMÉTI FRISS ÚJSÁG 1901. január 8. Mint minden év végén, úgy ez idén is a nagyobb budapesti pénz­intézetek közzétették az év eredmé­nyének amolyan tájékoztató vázlatát, amely úgyszólván előfutára a közeli hónapok folyamán teljesítendő mérleg­­publikáczióknak Nos, a tájékoztató­vázlatok épenséggel nem mondhatók kedvezőknek, amennyiben a legtöbb pénzintézetről stagnácziót, a többiekről pedig határozott visszaesést jelente­nek s alig van egy is, amely ebben a tekintetben kivételnek mondható. Valami kedvező reménységgel tehát ne is igen nézzünk a mérleg-publiká­cziók elé,­­ mert ezek meglehetősen rossz képet fognak adni. Ámbár ha Berlinre gondolunk, relative elégedett­nek kell lennünk. Égalji módosulások. Irta: Hanusz István. (Folytatás.) 4 most bükkös és fenyves áll a kölyökön. (Magyarorsz. V. 270.) Liptóvármegye éj­szaki részében 1896. julius 30-án esett hó, fűteni kellett. Ungvári csak 6 ° C. volt a mérséklet. Szeptemberben beállott a tél a Magas Tátrában s a Mátra alját ellepte b­­ó. Sarkvidéki tünemény mutatkozott 1896. májusban Szent-Endrén Pest várme­gyében ; vaknap volt az, mely esti 6­/3 órakor a valódi napképtől kevés távol­ságra szivárvány-színeket játszott. Nap­udvar akkor koraibb délutáni órákban Kecskeméten is volt, először 14 én, utóbb 22-én, november 19-én pedig melléknapok. Volt napudvar 1897. május 28 án Mar­­czaliban 9 órától délután 1-ig. Hazslinszky Frigyes úgy írt, hogy Kitaibel ideje óta (1757—1817.) sokban­­ változott virányunk, valamint a fauna is. A telek keményebbek lettek, a­miért sok növény éjszakibb állomásain elpusz­tult Akkor pl. a Ceterach off. a Gram­­mitis Ceterach Sw. Tokajig terjedett. Ily változást magam is észleltem, mondja tovább, ki már 40 éve, hogy járom az országot. Tehát meglehet, hogy a Notoch­­laena M. is levándorolt Újvidék környé­kére. (Zorkóczy L. Újvidék és környéké­nek flórája 1896.) 1896 február 26-án megrekedt még a hó miatt Fiume vasúti közlekedése. 1897. október 5 én fagyott embert találtak ott, 8 án pedig már 4 ember járt úgy a hidegben. 1897. május 12 én Triesztben 1° mér­séklet, a szomszéd hegyek teli hóval , Bozenben megtelt azzal az egész völgy­katlan. Június­ 20-án Görzben, Triesztben havazott, a minamarei délszaki növénység tönkre ment. Az évszakok eltolódását jelzi az is, hogy a nyári vándorló c­ápából egy 6 m. hosszút, október második felében fogtak Arbe sziget mellett 1900 ban. Kánikulá­ban szoktak a c­ápák ívás végett az Adriai tenger éjszakibb részeiben meg­jelenni. (Folyt. köv.) A bártfai kalendárium 1581-ben igy ír: Február. Szőlők metszésnek örülnek. Május. Fürödni kellő. Korai dolgok ezek ma országszerte, hát még Sárosban, a hol a szőlő ma semminek sem örül és senki sem ő neki. Nógrádban, mint Pintér Sándor írja, Csalár községben a bor ága homokkőbe ágyaltan egykoron hires nedvet eresztett, Kis-Zellőn pedig vagy 40 kataszteri holdon volt szőlő. A kis-zellői hegy éjszaki me­redek oldalán még 8 nemes gesztenyefa áll, de a gyümölcse későn érik; tulajdo­nosa és a szomszédok minden áron sza­porítani­­szeretnék, de hasztalan. Olyan maradvány ott egy századokat élt berke­nyefa, melynek a fajtája a vidéken szin­tén kihal, — holott az Árpádok korából fönmaradt határjárási okmányok sűrűn emlegetik az arbor berkeny, berkéné, ber­­kun-t, — ma pedig nem bírják szaporítani azt sem. A Ptacsnik hegyvidéket Nyitrában egykor hatalmas tölgyerdők borították, tisztelendő ur ki nem kergeti belőle a gonoszt. Befogtam a gebéimet, oszt ide koczogtunk, jöjjön velem tisztelendő uram. Nem messze megyünk, csak amoda az erdő innenső szélére, ott lakik a Varga Tamás, ismeri is tán tisztelendő uram, nagy gazember vet a szegény teljes éle­tébe, isten adjon kínlódó lelkének örök nyugodalmat. A fiatal pap szó nélkül vette kezébe a keresztet, szentelt víztartót, megcsókolta az édes­anyját, aztán követte a szapora beszédű kis parasztot ki a hideg éjszakába. — Gyű Kedves, gyű Csillag ... Sürü párát fújva megindult a két gebe. — Poroszkálva vonták a tölgyfa talpat, át a hó mezőn amoda az erdő felé, ahol egy veszni indult lélek vigaszt várt tőle. Ott f­etrengett, hideg kamrájába, ron­gyokkal betakarva, kemény szalmaágyán a halálra megérett vén bűnös. Kíntól eltorzult arcza vonaglott, mint galván ütéses, száján forró nehéz pára ömlött ki, tán füstje volt a bennt égő pokolnak . . . Üregéből kikelt szeme lázasan tapad az ajtóra és ahogy belépett rajta az Isten szolgája, nagyot rándult a test, kisimul­tak az eltorzult vonások s a nyitott szájon párába burkolva szökött ki az ördög, nyögve hagyta oda áldozatát, mikor a szeretet apostola ujjaival érinté a verej­­tékes barázdás homlokot. (Vége köv.) Lovak és szekerek összeírása. A hadsereg és honvédség lószükség­letének mozgósítás esetébeni fedezéséről szóló 1873. évi XX. t­.cz. végrehajtása tárgyában, a nagym­éltóságu m. kir. hon­védelmi minisztérium által 16.500/1891. szám alatt kiadott „Utasítás“ 2. § a sze­rint a lovak, ezzel egyidejűleg a kocsik és szekereknek, — a mezőgazdaságról és a mezőrendőrségről alkotott 1894. évi XII. t.-cz. 23. §-a szerint pedig a lovak, mar­hák, szamarak, juhok, sertések, kecskék és bivalyoknak összeírása évenkint foga­natositandó lévén , ez összeírás az alább megnevezett helyeken, a kitett időben a következőkép fog a rendőrkapitányság ál­tal eszközöltetni, u. m.: I. A városházánál: (a rendőrkapitányság hivatalos helyiségé­ben 19. számú szoba.) Január 19-én az I—II. tized, Széktó- és Mária-hegyi lakosoké. Január 21-én a III—IV. tized, Vacsi- és Budai hegyi lakosoké. Január 23 án az V—VI. tized, és Kő­­rösi-hegyi lakosoké. Január 25-én a VII—VIli. tized és Szolnoki-hegyi lakosoké. Január 28-án a IX—X. tizedbeli la­kosoké. Január 30-án XI. tized és Téglatelepi lakosoké. II. Alpáron, (Koncz József tanyáján.) Február 4-én Alpár- és Szikra-pusz­tai lakosoké. III. Szentkirályon: (Györffy József 119-ik sz. tanyáján.) Február 6 án a Felső-Szentkirályi lakosoké. IV. Szentkirályon: (A szentkirályi malom melletti Rába-háznál) Február 9 én az Alsó-Szentkirályi lakosoké. V. Úrréten: (Végh Gergely 113 ik számú tanyáján) Február 11 én az urréti lakosoké. VI. Kisfáiban : (Csabai János 280 ik számú tanyáján) Február 13 án Borbás és Kisfái la­kosoké. VII. Városföldön : (S. Kovács Gábor tanyáján az iskola mellett) Február 16 án a Városföldi lakosoké. VIII. A fehértói csárdánál: Február 18 án Matkó, Törökfái és Haleszi lakosoké. IX. Ágasegyházán: (Zombory László tanyáján) Február 20 án Ágasegyházi és Kön­­csögi lakosoké. X. Ballószegben : (Gál Ferencz 121-ik számú tanyáján) Február 23-án Ballószegi, Holvéczia­­telepi és Csalányosi lakosoké. XI. Szarkásban: (Rág Károly 63-ik számú szőlőjében) Február 25 én a Szarkási és Úrihegyi lakosoké. XII. Nagy-nyíri erdőben levő erdőőri laknál. Február 27-én Nyíri, Czethali és Cső­­döri lakosoké. XIII. Talfájában a nagytalfai csőszháznál . Márczius 4 én a Tál­fái lakosoké. XIV. Monostoron a Bába-háznál: Márczius 6 án a Bugacz-Monostori lakosoké. Az összeírás a fentebb jelzett napo­­kokon rendesen délelőtt 8—12 óráig, dél­ 2—5 óráig fog eszközöltetni. Figyelmeztetnek a lakosok, hogy a fentebb jelzett időkben és pedig mindenki a kitűzött napon összes ló- és haszonál­lományaikat (marha, szamár, juh, sertés, kecske és bivaly), beleértve a növendék­állatokat is, továbbá kocsi- és szekereiket bejelenteni el ne felejtsék, annyival is in­kább, mivel ellenesetben minden be nem jelentett ló után 10 frtig terjedhető bir­sággal, a haszonállatok be nem jelenté­séért pedig az 1888. évi VII. t.-cz. 154. §-ában meghatározott pénzbüntetéssel fognak sujtatni. Megjegyeztetik, hogy a kitett időn túli jelentkezés úgy tekintetik, mintha meg sem történt volna s az illető, mig meg nem jelent, büntettetni fog. Kelt Kecskeméten, 1901 jan. 4-én. A gazd. osztály. A r.-kapitányság H­ÍREK. — január 7. — Főgondnok-választás. Megemlékez­tünk már arról, hogy a r. kath. egyház­tanács több tagja fölkérte Kada Elek polgármestert, hogy a főgondnoki állásra a jelöltséget fogadja el. A leghatározot­tabban kijelentette, hogy nagymérvű el­foglaltsága miatt ezt nem teheti, de még azért sem, mert Zimay Károly eddigi fő­gondnok betöltötte tisztét­.Ifj. Bagi László főjegyzőt szintén többen fölkérték a je­löltség elfogadására, de ő ugyanazt vála­szolta mit a polgármester. Tegnapra így egyhangú választást gondoltak, de 11-en azért mégis Bagi főjegyzőre adták le szavazatukat, 61-en pedig Zimay Károlyra szavaztak, így újólag ő választatott meg. — Elmaradt gazdasági­­ előadás. A Gazda­kör téli vita-előadásai során teg­napra Máthé László gazda­iskolai tanár előadása volt hirdetve, aki a gépek fon­tosságáról akart értekezni. De csak akart.

Next