Kecskeméti Friss Ujsag, 1903. június (4. évfolyam, 108-126. szám)
1903-06-03 / 108. szám
IV. évfolyam. 108. szám. 1903. szerda, junius 3. 1 krajczár (2 fillér.) Egyes szám AraSMNér. Előfizetési ár: fittyben, búbos ború« Negyedévre .... 1 korona. Wtávre..............4 kotoné. Főszerkesztő: I^ecsiseméth^ Géza. Felelős szerkesztő: Sz. HSZoXT'ács 2?ál. » Vidékre postán küldve Negyedévre ... 3 kor. 50 fit. Félévre............7 kor. — fit. KECSKEMÉTI FRISS ÚJSÁG KÖZGAZDASÁGI ÉS TÁRSADALMI LAP. M e g j e l e n: kedden, szerdán, csikéto kön, pénteken, szombatfc. Szerkesztőség és kiadóhivatal : Budai-nagy-utcza IIZ. B. hova a lap szellemi és részére vonatkozó csMH dolgok intézendők. Igény és mód. Kecskemét, június 2. Az úgynevezett finom élet, vagyis az életszükségleteknek lakásban, ruhában, testi és szellemi táplálkozásban sokoldalúan, fejlettebb ízléssel, a szépet, jót és egészségeset nyújtó módon való kielégítése, legelőbb Angliában vált általánossá. Ami a kontinens népeinél csak a kiváltságos osztályoknak, a felső ezreknek volt módjában, az már a múlt század derekán megszokottá, népies életmóddá vált a szigetországban. Ma már főleg Franciaország és Németország halad az angol példa nyomdokain. És utánozzuk a gazdasági erőkkel jobban rendelkező nagy államokat mi is. De konstatálnunk kell, hogy a mi belső erőink nem képesek kielégíteni azokat az igényeket, amelyek az utolsó évtizedekben nálunk is áthatották a műveltebb néprétegeket. Nem akarunk erkölcsi prédikációt tartani, annál kevésbbé a magánháztartások dolgába avatkozni. Sőt azt sem mondjuk, hogy ne volna meg a magyar hazában a szükséges belső erő. Állítjuk, hogy ez megvan, csak nem használjuk föl azon a téren sem kellőleg, ahol azt természetes akadályok nélkül tehetnék. Miért kell sok fürdőhelyen bécsi húst, olasz zöldséget, tiroli és olasz gyümölcsöt ennünk, mikor mindez nálunk bőven van? Ilyenkor a nyár elején valóságos keserűséggel támadnak föl ezek a kérdések a magyar fogyasztóban, akinek azt a sajátságos sorsot juttatta a végzet, hogy csak a maga túleretetésével képes megszerezni a szükségletét akkor is, amidőn a gazdák meg azért nyomorognak, mert termékeiknek nincsen jó ára. Most divatos dolog a kereskedelmet tenni felelőssé azért, hogy a termelő túl keveset keres, a fogyasztó pedig túl sokat fizet Azt hiszszük, ezen a téren a kereskedelem merőben ártatlan. Többek között azért, mert e téren kereskedelmünk egyáltalán alig van kifejlődve. Az export számos jó szakembert foglalkoztat, a belső fogyasztás okos kereskedelmi közvetítése azonban teljesen parlagon hever. A fürdők és a nagyobb városok ellátása pedig ugyancsak talpraesett szakmunkálkodást követel, de ennek ellenében annál jobban fizetne. Bátran kimondjuk azt a meggyőződésünket, hogy a magyarországi belső fogyasztást sokszorosan olcsóbbá, sokkal nagyobbá és a termelőkre is nagyobb haszonnal járóvá lehetne tenni, ha a kereskedelmi áruközvetítésnek erre a terére nagyobb erővel vetné magát a magán, a szövetkezeti intézményekkel támogatott kereskedelmi tevékenység. Azzal le kell számolnunk, hogy az egyszer már kifejlődött igények nem szoríthatók vissza. Igyekeznünk kell tehát azokat a saját erőnkkel kielégíteni. Máskülönben mindig nagyor fog tátongani igényeink és módunk között, amely sok jobb sorsot érdemlő keresetet, tőkét és munkaerőt fog minduntalan elnyelni. Amely nép rosszul és drágán él, még előbb vergődhetik gazdasági önállóságra, mint az, amelynek fejlett igényei vannak, de saját erejéből nem tud módot teremteni kielégítésekre. A gazdasági egyesületből. A Kecskeméti Gazdasági Egyesület választmánya ünnep másodnapján Korizsánszky János elnöklete alatt ülést tartott, amikor is a folyó ügyek intézésén kívül a következő" uzsinörofiba' keülésok kerültek megbeszélés és elintézés alá. Az egyesület helyiségét eddig az egyesületben lévő vendéglős gondozta és ő is bútorozta be. Ez sok kellemetlenséget okozott az egyesület, tagjainak, az miért is elhatároztatott, hogy a helyiséget maga az egyesület fogja bebútoroztatni és olyan szolgáról gondoskodnak, aki mindig rendelkezésre álljon, így a tagok az egyesület helyiségében nagyobb kényelmet nyerhetnek. Grasselli Miklós alelnök indtványára kimondatott, hogy Vozáry kataszteri főmérnök Meteor című lapját az egyesület megrendeli, továbbá, hogy a földmivelésügyi miniszter által a postahivatalnak távirati úton megküldött meteorológiai tudósítás minden reggel 8 órakor az egyesület helyiségben erre a célra készített táblán kifüggesztetik, így némileg tájékozódhatnak a gazdák az időjárásról. Ugyancsak Grasselli Miklós indítványára több intézkedés történt oly irányban, hogy a Szent István napja, mint nemzeti ünnep, nagyobb érdeklődéssel és hazafias felbuzdulással ünnepeltessék meg. Hivatkozott arra, hogy Magyarország legjobb irányú városaiban is nem törődnek a nemzeti ünnepek méltó megtartásával. Pedig kívánatos lenne, hogy Szent István napjának ünneplése a nép körében minél erősebb gyökeret verjen. A mezőgazdaságnak van kiválóan oka Szent István emlékét nagy tiszteletben tartani, mert ha voltaképpen veszszük, ő a magyar mezőgazdaságnak a megalapítója, mert ő volt az, aki az ősmagyarokat letelepedésre szoktatta, a sátoros élettől elvonta és a civilizációba bevezette. Ő volt, aki a birtoknak egészen más alakulást adott, mert a törzsek között elosztott birtokokkal átvette a király hatalmából kifolyólag az ősi földet egy jó birtokpolitikával. A mezőgazdasággal foglalkozó Kecskemét lakosságánál a Szent István napi népmulatságoknál nem domborodik ki az a vágy, hogy első nagy királyunk emlékét a fennjelzett okokból is tisztelnünk kellene és nemcsak arra használni ezt a nemzeti ünnepnek nevezett napot, hogy tréfás mulatságot szerezzünk a népnek, amely már nem vonzza az embereket. Indítványozta ugyanezért, hogy az egyesület lépjen érintkezésbe a Szent István-napi Kossuth szoborbizottsággal és együttesen állapítsanak meg olyan programmot, amely jobban kidomborítja a nemzeti érzület vágyakozását. Ilyennek vélné — a többek között — ha az egyesület ezen a napon róná le kegyeletét a gazdasági egyesület megalapítójának , Horváth Dömének emléke iránt. A készen lévő Horváth Döme serleget e napon lehetne fölavatni és ünnepi szónokul megnyerni kellene Kada Eleket. — A hit és tartósan egy gazdánál szolgáló cselédeket az egyesület ezen a napon az ünnepségek keretében megvendégelhetné, hogy lássa a munkásosztály, hogy megbecsülik a munkaadók a hűséges és megbízható cselédeket. ■— Helyén való lenne a munkás és cselédpénztár áldásos működését ismertetni és kimutatni, hogy százan és ezren élvezik már Magyarországon ennek a pénztárnak kedvezményeit. Hány százan kapnak a befizetett évi 5 korona 20 fillér díj ellenében százakra menő segélyt, ha baleset éri őket vagy ideiglenesen munkaképtelenekké válnak. — Volna még többféle mód is, amelylyel a munkaadó és munkás közötti viszonyt bensőbbé lehetne tenni és jó irányban a kezdeményezést fejleszteni. Szappanos István és Szappanos Elek felszólalása után a választmány örömmel járult hozzá az indítványhoz, a módozatok megállapítása végett Grasselli Miklós, Szappanos István, Szappanos Elek és Héjjas István küldettek ki, azzal a felhívással, hogy javaslatukat a legközelebb tartandó választmányi ülésre terjeszszék be. Ugyancsak Grasselli Miklós indítványozta, hogy a, csépléseknél még ma is a legtöbb gazda a porosz szenet használja. Szakemberek bebizonyították, hogy például a tatai szén éppen olyan jó minőségű erre a célra és mégis külföldi szenet használnak. Az egyesület tagjait figyelmeztetik erre. Végül ugyancsak Grasselli Miklós