Kecskeméti közlöny évkönyve, 1928

Vidám világ

Petőfi, mint színész Kecskeméten. A kecskeméti színészet történelmi dokumentumai között nagy érdekességű adatgyűjtemény hívta fel a figyelmet 1843. év dátumára, amely büszke emlékezetű költőnk Petőfi Sándor életének kecskeméti epizódját, a színész Petőfit idézi. Az érté­kes leírás L + 1 jelzéssel a Kecskeméti Lap 1897. évi október 17-iki számában kapott először nyomdafestéket fenti cím alatt. Megérdemli hogy felújítsuk: „Az 1843. év hazánk legnagyobb lyrikusát, Petőfi Sándort hozta a kecskeméti színészethez. Akoriban Szabó József társulata játszott itt, január 1-től május 1-ig. A társulat Székesfehérvárról jött, ahol a tagok folytonos ármánykodásai lehetetlenné tették a maradást. Egy csapat, közte Szuper Károly­ és neje, Almási és neje De Can Mimi, a Munkácsy pár, Petőfi, Né­­methy elhatározta, hogy Kecskemétre megy. Január 11 -én eredtek útnak nyolc szekeren. Petőfi a Szuperék kocsiján ült s estére Duna-Pentelére érve, a rét melletti csapszékben úgy beboroztak, hogy az ifjabbak jó kedve nem ismert határt. Az esős, langyos tél miatt felázott úton csak nehezen haladhattak, Petőfi folyton káromkodott. Szuperné babonás félelmében kérte, menjen más kocsira, nehogy a káromkodások miatt a szekér vele és kis gyermekével feldőljön. Petőfi Némethyvel és Ercsivel, a ruhatárossal egy podgyászkocsira kapaszkodott, ahol a vidámság tetőpontra hágott. Versenyt daloltak a széllel énekelvén a Rákóczi-indulót a „Peleskei nótárius“ szövegére, mikor egyszerre a szekér valóban felfordult és Petőfi a pocsolyába esik. Estére elérték Sza­badszállást, másnap délre behajtottak Kecskemétre, hol a „Trombitához” címzett vendégfogadóban kipihenték a harmadfél napi utat. Itt jó barátokra találtak, Jókai és Ács Károly is itt tanultak s egymást meglátogatva, felolvasták és bírálgatták műveiket. Szuper mindig velük volt, nem szerette az akkori színészek egyetlen mulatságát, a kártyát és a bort, hanem inkább írt és olvasgatott. Petőfire, mint eddig mindig a színészetnél, sok nél­külözés várt. Még szerencse volt a lanyha tél, de ennek következése óriási sár lett, miért a közönség utóbb el is maradt s az osztalék megapadt. Petőfi­nek Némethyvel volt közös szobája, egy paraszt asszony kis házacskájában. Az egy ablakú kis szobácskában egyetlen ágy, fiókos szekrény, festett asztal s két szék tette a bútorzatot, fizettek pedig étkezéssel együtt havi 10—10 váltóforintot.

Next