Kecskeméti Közlöny, 1919. szeptember (1. évfolyam, 18-21. szám)
1919-09-02 / 18. szám
Censurata Steg. Di. Bratu. Kecskemét 1919 szeptember 2 Kedd I. évfolyam 18. szám KECSKEMÉTI KÖZLÖNY Előfizetési ára: Felelős szerkesztő: Dr. KISS ENDRE Szerkesztőség: Arany János-u. 6. sz. Egész évre...........................90 kor. . . Kiadóhivatal: Arany János-u. 6. sz. Fél évre. .■■■■■■■■■■ 45 „ Egyes szám ára 30 fillér - Megjelenik minden nap Hirdetéseket felvesz a kiadóhivatal. Szeptember. Fejfái ifjan holt tavasznak, tar rózsafák, siratói tovatűnt nyárnak, fölszántott tarlók hervadást hirdetnek, szeptembert mutat a kalendárium s sárguló lombok, hulló levelek s erdőn rozsdásain szőnyeg jelzik, mint bús masiniszták, az ősz megérkezését. S a magyar, amint tekintetével befutja a temetkező természetet, nem a gyümölcsérlelő, áldást hozó őszt látja, csak búcsúzását színnek, pompának. Mert hazájára gondol a magyar, annak szomorú őszére, szenvedéseire, még vérző sebeire, átélt megpróbáltatásaira s gond szorítja szivét, mikor fekete felhők borulnak a szeptemberi égen. Megérkezett a szeptember, de a magyar nem tud a pirosló szőlőgerezdre gondolni, csak hervadásra, szomorú szeptemberére siró magyarságának. Mert bölcs égi kéz, örök természeti rend, jön tél puha, áldott takaróval a fázó földre, jön tavasz bimbót fakasztó enyhe sugárral, nyárkalászt érlelő tűzzel s ősz hervadással, bánattal. A magyar föld fölött, egy éve már, csak pusztító szelek zúgnak s mikor halálba ment annyi drága élet s összetört gyászba hitvesek szive s elfolyott az anyák fiukért sirt drága könypatakja, a forradalom őrölte meg az energiákat s március utolsó hetétől a nemzetnek a legdrágább kincsei, a morális ember legbensőbb értékei szenvedtek halálos csapásokat, pusztulás, rom mindenfelé, keserűség a szivekben, elhamvadt remények s a hazáért való fájás maradt csak itt. S ezért szomorú ez ősz igaz magyarnak s hazaszerető szivének. A tavaszt és nyarat átszenvedte, átrettegte csak, örömei elszálltak fölötte s bús szeptemberre, pusztulásra, hervadásra ébredt. De felébredt! S ha gyász int is mindenfelől s kemény, elszánt, harcos munkára hiv is a haza s borús a holnap, az igazak hitéhez nem fér a kétségbeesés. Aggodalmaskodásával senki nem növelheti termetét egy arasszal sem, — mondja az Írás, — azok pedig, kiknek kincseihez durva kézzel nyúlt a már örök múlttá lett uralom, a legféltettebb kincsüket, mely szegénynek is drága kincs, a hitet nem vesztették el. Sem a magyarság erejében, rendeltetésében s a szenvedésben megedzett s megérlelődött nagy elhatározásainak bátor valóra váltásában, sem a felettünk való örök bölcseségben és rendben, mely változást parancsol az időre is s jön a tél, talán kemény lesz, még nélkülözünk most, de eljön a tavasz is, derülés, vágyaink bimbózása és feltámadás. Szemeink az ősz hervadt színein könnyeznek, de sziveinkben éled az akaratot acélozó hit s a sirató lelkekben is elülteti a reményt a tavaszban: a magyarság boldogabb jövendőjében. Az új választójogi rendelet. Általános, egyenlő, nőkre is kiterjedő választójog — titkos szavazati joggal. A minisztertanács elfogadta a belügyminiszternek a nemzetgyűlési, törvényhatósági és községi választójogra vonatkozó javaslatát és ennek megfelelően kiadta a 4245. számú kormányrendeletet, amely a nemzetgyűlési, törvényhatósági és községi választójogról intézkedik. Ez a rendelet az összes eddigi választójogi intézkedések köözül a legszélesebb körnek engedélyez választójogot és különösen a nők választójoga tekintetében liberális, miután a minisztertanács úgy határozott, hogy noha a törvény a nőknél az irni-olvasni tudást is kiköti, a gyakorlatban csak az olvasni tudást fogják ellenőrizni. A rendelet szövege a következő: A magyar min. 4245. 1919. sz. rendeletével a nemzetgyűlési, törvényhatósági és községi választójogot a törvényhozás intézkedéséig következőképen szabályozza : 1. §. Nemzetgyűlési választójoga van minden férfinak, aki legalább hat év óta ugyanabban a községben lakik, vagy ott lakása van és életének huszonnegyedik évét betöltötte. Ennek az életkornek a betöltése előtt is választójoguk van azoknak, akik 1918. évi november hó 1. napja előtt legalább tizenkét héten át a harctéren arcvonalbeli katonai szolgálatot teljesítettek. Nemzetgyűlési választójoga van minden nőnek, aki legalább hat év óta magyar állampolgár, életének huszonnegyedik évét betöltötte és bármely hazai élőnyelven írniolvasni tud, ha legalább félév óta ugyanabban a községben lakik, vagy ott lakása van. 2. §. A nemzetgyűlés tagjává választható az, akinek a választás időpontjában nemzetgyűlési választójoga van, ha életének harmincadik évét betöltötte. Nem választó az, aki az 1879. évi I. t.-c. 15. és 44. §-a értelmében az országgyűlés tagja nem lehet. 3. §. A választójogból ki van zárva: 1. aki politikai jogának gyakorlásától fel van függesztve, 2. aki bűntett vagy nyereségvágyból elkövetett vétség miatt bűnvádi eljárás alatt áll, vagy jogerősen el van ítélve, 3. aki közsegélyből él, 4. aki gondnokság vagy csőd alatt áll, vagy akinek kiskorúsága meg van hosszabbítva, 5. aki üzleténél, vagy foglakozásánál fogva erkölcsrendészeti ellenőrzés alatt áll. 4. §. Nem választható a nemzetgyűlés tagjává, aki a választójogból ki van zárva. A fegyveres erőnek, rendőrségnek tényleges szolgálatában álló tagja sem választójogot nem gyakorolhat, sem nem választható. 5. §. A választójogot csak személyesen lehet gyakorolni. Minden választónak csak egy szavazata van. A szavazás községenként (szavazókörönként) titkosan történik. 7. §. Az 1—5. §-ok rendelkezései irányadók a törvényhatósági és községi választójogra is. A törvényhatósági bizottság és a községi képviselőtestület tagjai szintén titkos szavazással közvetlenül választatnak. A szavazás községenként (kerületenként) történik. 8. §. A nemzetgyűlési, törvényhatósági és a községi választások időpontját a nemzetgyűlési választókerületeket, a nemzetgyűlés működésének időtartamát, valamint a választási eljárás szabályait a minisztérium külön rendelettel állapítja meg. A választás választókerületenkint történik úgy, hogy minden kerület egy képviselőt választ, tehát a Károlyi-féle lajstromos rendszert elvetették. Az új színtársulat, Mariházy színigazgató immár teljes és újonan szervezett társulattal a jövő héten megkezdi próbáit és 6-án, szombaton megnyitja a kitatarozott és kitisztított színházban az előadásokat. A társulat tagjainak névsorában a legtöbb új erő s ez az újjászervezés minden tekintetben szükséges is volt. A névsorban olyan szerepkörök is betöltettek, amelyek ezideig, színész hiánya miatt betöltetlenül állottak. — Az új társulat névsora a következő: Nők: 1. M. Turchányi Olga, énekes szubrette. 2. Morgé Boriska, társalgási szubrette. 3. Bródi Irén, coloratur. 4. Fenyő Cornélia, coloratur. 5. Fenyő Irma, láncos szubrette. 6. Fátyol Heddy, táncos szubrette. 7. Fényes Manczi, énekes, táncos naiva. 8. Fodor Szeréna, társalgási anya. 9. Molnár Aranka, énekes naiva. 10. Szabolcsy Józsa, énekes komika. 11. Mariházy, Olga, naiva. Buránsky Rózsi, szende. Férfiak: 13. Mariházy Miklós, apa és jellem. 14. Beregi Gyula, buffó. 15. Halmay István, táncos komikus. 16. Szécsy Nándor, táncos siheder. 17. Fekete László, bariton bonvivant. 18. Szintay Nándor, tenor bonvivant. 19. Galambos Elemér, buffó, jellem. 20. Nyáray Lajos, apa és jellem. 21. Sorr Jenő, lírai szerelmes. 22. Fábián Mihály, szerelmes jellem. 23. Turay Antal, hős és jellem. 24. Takács Mihály, hős tenor. A társulatot kiegészíti a kipróbált 18 tagú volt 94-esekből álló zenekar, Latzkó Rezső karnagy vezetésével, a 12 tagú női és a 12 tagú férfikar s 2 táncosnő. *