Kecskeméti Közlöny, 1919. szeptember (1. évfolyam, 18-21. szám)

1919-09-02 / 18. szám

Censurata Steg. Di­. Bratu. Kecskemét 1919 szeptember 2 Kedd I. évfolyam 18. szám KECSKEMÉTI KÖZLÖNY Előfizetési ára: Felelős szerkesztő: Dr. KISS ENDRE Szerkesztőség: Arany János-u. 6. sz. Egész évre...........................90 kor. . . Kiadóhivatal: Arany János-u. 6. sz. Fél évre. .■■■■■■■■■■ 45 „ Egyes szám ára 30 fillér - Megjelenik minden nap Hirdetéseket felvesz a kiadóhivatal. Szeptember. Fejfái ifjan holt tavasznak, tar rózsafák, siratói tovatűnt nyárnak, föl­szántott tarlók hervadást hirdetnek, szeptembert mutat a kalendárium s sárguló lombok, hulló levelek s erdőn rozsdásain szőnyeg jelzik, mint bús masiniszták, az ősz megérkezését. S a magyar, amint tekintetével befutja a temetkező természetet, nem a gyü­mölcsérlelő, áldást hozó őszt látja, csak búcsúzását színnek, pompának. Mert hazájára gondol a magyar, annak szo­morú őszére, szenvedéseire, még vérző sebeire, átélt megpróbáltatásaira s gond szorítja szivét, mikor fekete felhők bo­rulnak a szeptemberi égen. Megérke­zett a szeptember, de a magyar nem tud a pirosló szőlőgerezdre gondolni, csak hervadásra, szomorú szeptembe­rére siró magyarságának. Mert bölcs égi kéz, örök termé­szeti rend, jön tél puha, áldott taka­róval a fázó földre, jön tavasz bim­bót fakasztó enyhe sugárral, nyár­ka­lászt érlelő tűzzel s ősz hervadással, bánattal. A magyar föld fölött, egy éve már, csak pusztító szelek zúgnak s mikor halálba ment annyi drága élet s összetört gyászba hitvesek szive s elfolyott az anyák fiukért sirt drága könypatakja, a forradalom őrölte meg az energiákat s március utolsó heté­től a nemzetnek a legdrágább kincsei, a morális ember legbensőbb értékei szenvedtek halálos csapásokat, pusz­tulás, rom mindenfelé, keserűség a szivekben, elhamvadt remények s a hazáért való fájás maradt csak itt. S ezért szomorú ez ősz igaz magyarnak s hazaszerető szivének. A tavaszt és nyarat átszenvedte, átrettegte csak, örömei elszálltak fölötte s bús szep­temberre, pusztulásra, hervadásra éb­redt. De felébredt! S ha gyász int is mindenfelől s kemény, elszánt, harcos munkára hiv is a haza s borús a holnap, az iga­zak hitéhez nem fér a kétségbeesés. Aggodalmaskodásával senki nem nö­velheti termetét egy arasszal sem, —­ mondja az Írás, — azok pedig, kik­nek kincseihez durva kézzel nyúlt a már örök múlttá lett uralom, a leg­féltettebb kincsüket, mely szegénynek is drága kincs, a hitet nem vesztették el. Sem a magyarság erejében, rendel­tetésében s a szenvedésben meged­­zett s megérlelődött nagy elhatározá­sainak bátor valóra váltásában, sem a felettünk való örök bölcseségben és rendben, mely változást parancsol az időre is s jön a tél, talán kemény lesz, még nélkülözünk most, de eljön a tavasz is, derülés, vágyaink bimbó­zása és feltámadás. Szemeink az ősz hervadt színein könnyeznek, de szive­inkben éled az akaratot acélozó hit s a sirató lelkekben is elülteti a reményt a tavaszban: a magyarság boldogabb jövendőjében. Az új választójogi rendelet. Általános, egyenlő, nőkre is kiterjedő választójog — titkos szavazati joggal. A minisztertanács elfogadta a belügy­miniszternek a nemzetgyűlési, törvényható­sági és községi választójogra vonatkozó ja­vaslatát és ennek megfelelően kiadta a 4245. számú kormányrendeletet, amely a nemzetgyűlési, törvényhatósági és községi választójogról intézkedik. Ez a rendelet az összes eddigi választójogi intézkedések kö­­­özü­l a legszélesebb körnek engedélyez vá­lasztójogot és különösen a nők választójoga tekintetében liberális, miután a miniszter­­tanács úgy határozott, hogy noha a törvény a nőknél az irni-olvasni tudást is kiköti, a gyakorlatban csak az olvasni tudást fogják ellenőrizni. A rendelet szövege a következő: A magyar min. 4245. 1919. sz. ren­deletével a nemzetgyűlési, törvényhatósági és községi választójogot a törvényhozás in­tézkedéséig következőképen szabályozza : 1. §. Nemzetgyűlési választójoga van minden férfinak, aki legalább hat év óta ugyanabban a községben lakik, vagy ott lakása van és életének huszonnegyedik évét betöltötte. Ennek az életkornek a betöltése előtt is választójoguk van azoknak, akik 1918. évi november hó 1. napja előtt leg­alább tizenkét héten át a harctéren a­­rc­vonalbeli katonai szolgálatot teljesítettek. Nemzetgyűlési választójoga van min­den nőnek, aki legalább hat év óta magyar állampolgár, életének huszonnegyedik évét betöltötte és bármely hazai élőnyelven írni­­olvasni tud, ha legalább félév óta ugyan­abban a községben lakik, vagy ott lakása van. 2. §. A nemzetgyűlés tagjává választ­ható az, akinek a választás időpontjában nemzetgyűlési választójoga van, ha életének harmincadik évét betöltötte. Nem választó az, aki az 1879. évi I. t.-c. 15. és 44. §-a értelmében az ország­gyűlés tagja nem lehet. 3. §. A választójogból ki van zárva: 1. aki politikai jogának gyakorlásától fel van függesztve, 2. aki bűntett vagy nyereségvágyból elkövetett vétség miatt bűnvádi eljárás alatt áll, vagy jogerősen el van ítélve, 3. aki közsegélyből él, 4. aki gondnokság vagy csőd alatt áll, vagy akinek kiskorúsága meg van hosszab­bítva, 5. aki üzleténél, vagy foglakozásánál fogva erkölcsrendészeti ellenőrzés alatt áll. 4. §. Nem választható a nemzetgyűlés tagjává, aki a választójogból ki van zárva. A fegyveres erőnek, rendőrségnek tényleges szolgálatában álló tagja sem vá­lasztójogot nem gyakorolhat, sem nem vá­lasztható. 5. §. A választójogot csak személye­sen lehet gyakorolni. Minden választónak csak egy sza­vazata van. A szavazás községenként (szavazókö­­rönként) titkosan történik. 7. §. Az 1—5. §-ok rendelkezései irányadók a törvényhatósági és községi vá­lasztójogra is. A törvényhatósági bizottság és a köz­ségi képviselőtestület tagjai szintén titkos szavazással közvetlenül választatnak. A sza­vazás községenként (kerületenként) történik. 8. §. A nemzetgyűlési, törvényható­sági és a községi választások időpontját a nemzetgyűlési választókerületeket, a nemzet­gyűlés működésének időtartamát, valamint a választási eljárás szabályait a minisztérium külön rendelettel állapítja meg. A választás választókerületenkint tör­ténik úgy, hogy minden kerület egy képvi­selőt választ,­­ tehát a Károlyi-féle lajstro­­mos rendszert elvetették. Az új színtársulat, Mariházy színigazgató immár teljes és újonan szervezett társulattal a jövő héten megkezdi próbáit és 6-án, szombaton meg­nyitja a kitatarozott és kitisztított színházban az előadásokat. A társulat tagjainak névso­rában a legtöbb új erő s ez az újjászerve­zés minden tekintetben szükséges is volt. A névsorban olyan szerepkörök is be­töltettek, amelyek ezideig, színész hiánya miatt betöltetlenül állottak. — Az új társulat névsora a következő: Nők: 1. M. Turchányi Olga, énekes szubrette. 2. Morgé Boriska, társalgási szub­­rette. 3. Bródi Irén, coloratur. 4. Fenyő Cor­­nélia, coloratur. 5. Fenyő Irma, láncos szub­rette. 6. Fátyol Heddy, táncos szubrette. 7. Fényes Manczi, énekes, táncos naiva. 8. Fo­dor Szeréna, társalgási anya. 9. Molnár Aranka, énekes naiva. 10. Szabolcsy Józsa, énekes komika. 11. Mariházy, Olga, naiva. Buránsky Rózsi, szende. Férfiak: 13. Mariházy Miklós, apa és jellem. 14. Beregi Gyula, buffó. 15. Halmay István, táncos komikus. 16. Szécsy Nándor, táncos siheder. 17. Fekete László, bariton bonvivant. 18. Szintay Nándor, tenor bon­­vivant. 19. Galambos Elemér, buffó, jellem. 20. Nyáray Lajos, apa és jellem. 21. Sorr Jenő, lírai szerelmes. 22. Fábián Mihály, szerelmes jellem. 23. Turay Antal, hős és jellem. 24. Takács Mihály, hős tenor. A társulatot kiegészíti a kipróbált 18 tagú volt 94-esekből álló zenekar, Latzkó Rezső karnagy vezetésével, a 12 tagú női és a 12 tagú férfikar s 2 táncosnő. *

Next