Kecskeméti Közlöny, 1920. július (2. évfolyam, 148-174. szám)
1920-07-15 / 160. szám
Re«»feemét, 1920. julius 15._________________CsliftSHÖk____________________II. évfolyam, 160. szám. ElEdSESEMÉTI 15kSif P II II ELŐFIZETÉSI ÁRA31 II II Felelős szerk. Dr. KISS ENDRE. Szerkesztőségi III. ker., Szabadság-tér F4I é»r» _____ 120 korona. Egyes szám ára I korona. I. szám, II. emelet, 3 ajtó. Telefon ISO. £gy hór a*_ _ - - — 20 korona! Megjelenik minden nap. Kiadóhivatal Széchenyi-tér 5. ' 1111 ‘ ‘ ‘ ' ' ' I TELEFON-TÁVIRAT. A fővárosi választásokon a keresztény pártok nagy győzelmet arattak. 167 keresztény képviselővel szemben 73 liberális került be, kik közül tulajdonképen csak 50 képviselő tartozik a megrögzött liberálisok közé. A VI. kerületben a Friedrichlista nem várt nagy arányban jutott be. A kormányzópárt intéző bizottságának ideiglenes elnöke Nagyatádi, neve Egyesült Keresztény Nemzeti Kisgazda és Földm.Párt, Berlin. A spaai konferenciát a németekkel történt incidens miatt felfüggesztették. Hannover, Hindenburg ellen merényletet követett el egy fiatal ember, ki behatolt Hindenburg szobájába s Hindenburgra lőtt revolverével. A lövés nem talált s a merénylőnek sikerült elmenekülnie. Budapest. Tegnap Bécsből megérkezett Hines amerikai döntőbíró, ki a békeszerződés szerint megállapított dunamenti hajóparkok ügyét rendezi a dunai államokban. Kína: Pekingben a japán-kínai konfliktus miatt kihirdették az ostromállapotot. Pekinget az idegenek elhagyták. néhány szó a pártok egyesüléséhez. A nemzetgyűlés két vezető pártja s a disszidensek hosszas gondolkodás, alku és huzavona után végre kimondották, hogy a haza súlyos helyzete miatt egyesülnek egy közös, nagy, kormányzó, keresztény és agrár jellegű pártba. Közel háromnegyed esztendő meddő munkája, a keresztény irányról való lesiklása, az izzó keresztény tömegenergiák bűnös elfecsérlése után végre elérkezett a pillanat, amikor a nemzetgyilkos pártharcok feladásának becsületes meggyőződésére jutottak az új parlament új tagjai. Jobb későn, mint soha! De joggal kérdezhetjük s az arra méltók rovására írhatjuk azt a bűnös késedelmet, amiért csak most győzött — ha talán kényszer alatt is — a jobb belátás? Hol állanánk ma erőben, tekintélyben, ha ez a nagy nemzeti egyesülés kellő időben megtörténik. A legdrágább idők fecsérlődtek el ádáz párt villongásokban, a fenékről felvetődtek hatalmi törtetésében, az új éhesek, a tehetségtelenek, lármás önnagyságok elhelyezkedni akarásában. Már-már úgy láttuk, hogy fajtánk csakugyan a pusztulásra, belső rothadásra van ítélve, hogy ezekben a tragikusan szomorú magyar időkben, amikor évszázadokra csináljuk hazánk történelmét, az egyéni érdek letiporja a haza üdvét. A sorsunkért aggódók vészkiáltására az élni akaró, romlatlan magyar nép tömeghangulata azonban mind keményebben döngette az elzárkózott lelkiismeretek kapuit s keserves csalódásának elemi kirobbanásával fenyegette a könynyelmű tékozlókat. De ne beszéljünk ezekről, fontos az, hogy végre győzött a komoly történelmi belátás s akik ezen vétkes hatalmi politika nagydobosai voltak, végre is meghúzódtak, elfeledték a zsidó sajtónak nemrég még oly lármásan adott kardcsörtető interjúkat. A fúzió tehát megvan. A programm, melyet az új kormányzópárt hoz, egy nagyszabású, komoly, nemzetépítő munka elkezdésének beszédes hirdetője. Ha ezeket mind megvalósítják, amit komolyan hiszünk, akkor a keresztény Magyarország megújhodásának hatalmas alapépítményét lerakjuk. Ki kell azonban jelentenünk, hogy az a közös, legközelebbi programm még nem tartalmazza mindazt, ami életfeltétele a keresztény magyarság belső fölényének, amit a megkínzott és a zsidóság irtózatos hatalmától sárbatiport, meggyalázott, halálra, nyomorra és koldusságra jutott magyarság minden tűzön, vizen át meg akar és meg fog valósítani és elalkudni nem enged. A szíriai patkányok kanális serege nem fogja többé hatalmába keríteni ezt az országot. Itt zsidó fölény, zsidó szellemi és anyagi uralom nem lehet többé. Ezek intézményes biztosításának is következnie kell, ez lesz ennek a megkezdett munkának a koronája, enélkül nincs nemzeti reneszánsz. Ezt ellenállhatatlan erővel követeli meg a magyar nemzet tömeghangulata, élniakarása. Megnyugvással látjuk azonban, hogy erre a nagy munkára megtörtént az első komoly, alkotmányos lépés a pártok egyesülése által. Mindezek után büszkén és jóleső érzéssel kell felújítanunk azt, hogy Kecskemét városának komoly és lelkiismeretes lakossága volt az első, mely a választások óta sürgette azt, amit csak most csináltak meg a pártok. A józan és érdektelen magyar életösztön szava volt az a számos akció, amelyet e célért megindítottunk, de amely süket fülekre talált az apró, éhes törtetők falánkságain. És végül magunkról valamit. A Kecskeméti Közlöny becsületes magyar lélekkel ezt hirdette megszületésének pillanatától mind e mai napig. Erre igyekezett ránevelni a tömeghangulatot, a közvéleményt. Sokan szerettek volna elgáncsolni, meggyűlöltetni bennünket, pedig nem a politikából született hatalom, jó hivatal, hisz és jólét volt a célunk, csak ennek a megcsúfolt és letiport szegény hazának az üdve. Az idő igazolta a mi tiszta szándékunkat, becsületes zászlónkat, amely nem hajolt meg síppal-dobbal csinált nagyságok előtt, hanem igenis meghajlik akkor és azon emberek előtt, akik minden melléktekintet nélkül csak a haza javát szolgálják. Ebben a nehéz harcban magunkban állva szent hittel hittük, hogy el kell jönnie a nagy magyar összefogásnak, ha nem a szív parancsára, hát a korbács csattogására. Az eddig elprédált hatalmas nemzeti tömegenergiákért mindenesetre viselni kell a felelősséget ezután is azoknak, akik abban bűnösek. ntakozásak a csati hazatérő hadifoglyok szeretetadományaira. II. Természetbeni adományok. Szőllősi Imre 1 kenyér és 200 db cigaretta, özv. Inoka Imréné 1 kenyér, 1 kg. szalonna, özv. Csabay Józsefné 2 kenyér, Tirág Mihályné 270 deka füstölthús, 20 db tojás, Laczi Lászlóné 1 kenyér, 2 kg. szalonna, Nagy Ferencné (F.szentkirály) 110 kg. sajt, Cr. Kovács László (Dellő u.) 1 kenyér, 250 gr. dohány, Csabay Gergely 120 kg. füstölthús, özv. Skultéti Pálné 1 kenyér, fél kg. dohány, dr. Kiss János 1 kenyér, Hegedűs Antalné másfél kg. sajt, özv. Nyúl Lászlóné, Kim György, Aágh Gyuliné, özv. Mizsei Jánosné, özv. Eránusz Antalné, Daróczy János, Ifj. Muraközy István, Gedai Imre, Bábiczky József, Sutus Mihály [Szarkás], Dékány Imre, Csabay János, Kuti Árpád, özv. Fekete Istvánná, özv. Merász Mihályné, Sós Pál, Gichner Jenő, Sándor Miklós, özv. Keresztes Jánosné, özv. Gyenes Elekné, Barna Tibor, özv. Nyúl Istvánná, Baktay Albert, dr. Szabó Győző 11 kenyér, Takács Andor 30 db pogácsa, Fekete Béla I. kg., Vértesi József 20, Kerekes Ferenc 14, Tóth Istvánná 14, Nagy Lajos 13, Csabai Józsefné 12, Golovics Ferenc 13, Gy. Szabó Péter 13, Szappanos Elek 11, Fehér István 15, Kocsis Pálné 12, Dékány László és Baktay Albertné 11—11 kg. barack. Azonkívül többen adakoztak 4—8 kg-ot, akik közül soknak az a pár kilója sokkal nagyobb adomány volt, mint mások 10—15 kilogrammja. Az elszámolást legközelebb hozzuk. Az egységes kormányzópárt munkaprogrammja. A Keresztény Nemzeti Egyesülés Pártja, a Keresztény-Keresztyén Kisgazda és Földmíves Párt, valamint a disszidensek különkülön ülésen foglalkoztak az egységes kormányzópárt részére összeállított 9 pontból álló munkaprogrammal és azt alapos tárgyalás után elfogadták. A programm a következő: A három párt egyértelműleg elhatározza az egyesülő pártok programmja alapján az egy pártban való egyesülést, a keresztény és nemzeti irányzat megszilárdítása, a mezőgazdasági érdekek hatékonyabb érvényesítése, az égető szociális kérdések megoldása és a társadalmi összhang megteremtése céljából. Ezen szempontokból legsürgősebbnek tartja a következő feladatok megoldását: 1. Erőteljes kormányzatot a jogrend bármilyen irányból jöhető megzavarásával szemben. Az állami és társadalmi rend megóvását biztosító törvényhozó és kormányzati intézkedések keresztülvitelét. 2. A pénzügyi helyzet szanálása érdekében, a takarékosságnak az állami élet minden vonalán leendő szigorú behozatalát ; a bevételek fokozását célzó törvényjavaslatok sürgős letárgyalását, az államjegykibocsájtó intézetre vonatkozó törvény sürgős megalkotását. Az állami jövedelmek szaporításának szempontjait, a gabonaforgalmi és általában a kivitelt szabályozó intézkedéseknél is érvényesíteni kell. A hábbrs terhek csökkentésére a nagy vagyonadó iránti intézkedések haladéktalanul megteendők. A háború alatt szerzett vagyonnak fokozottabb megadóztatása sürgős feladatot képez. 3. A földbirtokreformnak, az országos és helyi gazdasági viszonyok által követelt állami kisajátítási és elővételi jog biztosításával még a nyári szünet előtt való benyújtását és legsürgősebb megalkotását; mezőgazdasági érdekképviselet és a mezőgazdasági munkásjóléti intézmények létesítését. 4. Szerves középosztálypolitika keretében, a közalkalmazottak megélhetésének haladéktalan biztosítását, kapcsolatban az állami adminisztráció, a közalkalmazottak létszámának revíziójával, a felesleges közalkalmazottaknak állami útón esetleg nyugdíjuk tőkésítésével más foglalkozási ágakra (regálé, földbirtokreform, szövetkezetek stb., az ipari és kereskedelmi életre) való átsegítését , valamint a vagonlakók elhelyezését. 5. A keresztény társadalom érdekeinek intézményes megvédését és ebből a célból az 1914 augusztus 1-től szerzett állampolgársági jogok felülvizsgálását, az azóta betelepedett, nem kívánatos idegen állampolgárok kiutasítását; a kereskedelmi törvény és a Btk.-nek a vagyoni deliktumokra vonatkozó részeinek novelláris uton való módosítását; a nevelés és oktatás terén a keresztény és nemzeti szempontok erőteljes érvényesítését, az 1848: XX. tc. végrehajtását és a katholikus autonómia megalkotását. 6. Az államfő házfeloszlatási és elnapolási jogának rendezését. 7. A választójog reformjának keresztülvitelét, a megyei törvényhatóságok és községek újraszervezését keresztény demokratikus szellemben. 8. Szociális és munkásvédelmi intézkedéseket, az ipartörvény revíziója, a munkás betegsegélyző pénztár államosítása, a munkás és munkaadó közti jogviszony, nevezetesen a sztrájkjog törvényes szabályozása, lakáskérdés rendezése stb.