Kecskeméti Közlöny, 1921. április (3. évfolyam, 73-97. szám)

1921-04-24 / 92. szám

Kecskemét, 1921. április 24. vasárnap, TTL évt. 92. sz. Ara 8 korona. elöfizetéss Ara s figry évre — — ~ — 480 ksrao». IFol évre — — — — 840 korona. ®®gy©d évre — SSO korona. r«IalS* autark, i KUSS EUSRE. E(Im mutw ara fi korona, nop. 8x«rkgi«renai8 • SII. kar., Szabadtig-tér. Mim, il. emialatt, BajM, Trlaftin 120, CiaiXefoutal b S*óoh®nfi-tér 5. TELEFON*TÁVIRAT. Budapest. A minisztertanács tegnapi ülésén az állami számvevőszék elnöki tisztjére való jelöléssel és a gabona forgalmának szabaddá tételéről tárgyalt. Budapest. A mentelmi bizottság megkezdte Beniczky Ödön mentelmi ügyének tárgyalását. London. A Reuter iroda jelentése szerint az antant vezető hatalmai már hozzájárultak ahhoz, hogy Magyarországgal szemben való igényeiket, melyek a trianoni békeszerződésből folynak, egyelőre felfüggesztik. London: Lloyd George együtt tárgyal az angol bányászok képviselőivel. Berlin. A német kormány most formulázza meg az antant elé terjesztendő végleges ajánlatát. Simons dr, külügyminiszter kijelentette, hogy a kormánynak el kell mennie Németország teljesítőképességének végső határáig, annyival is inkább, mivel az egész külföld ellenük van. Róma. Veronában a hadirokkantak megszállták az egyik postahivatalt, követelve, hogy adjanak nekik alkalmazást. Nápolyban szétrombolták az egyik élclap nyomdáját, mert mozgalmukról tréfásan emlékezett meg._____ a Tisza-par és a Királyhordás. Ezen a címen gróf Károlyi Imre szenzációs cikket írt a Szózat mai számában. A Cikk első fele Friedrich Istvánt érinti, második fele azonban kizárólag arra a minősíthetetlen orvtámadásra vonatkozik, amit Beniczky Ödön, Friedrich belügyminisztere intézett az államfő ellen. Közöljük ezt a részt, mert a legitimisták becsületes szárnyának álláspontját szögezi le és ez tévedhet, de legalább becsületes .Nem lehet kétséges dolog, legalább a jóhiszeműen gondolkozó emberek előtt nem, hogy az adott viszonyok közt az országban levő egyetlen tekintélyt, a kormányzót, személyében támadni bűnös lelkiismeretlenség és hazafiatlanság. Képviselő is csak immunitásának védőpajzsa alatt teheti ezt meg, anélkül, hogy a törvény büntető szankcióinak kockázatát vállalná és csak úgy, ha az elnök módot ad reá és meg nem vonja tőle a szót. Semmiféle parlamentjében a világnak, nem vonható bele az államfő a vitába, lévén a kormány felelős minden cselekedetéért a népképviselet előtt. Napnál világosabb, hogy Beniczky kirohanása nem izolált jelenség, hanem hogy egy erős szervezet messze széjjelágazó organizációval állunk szemben, mely a kormányzó tekintélyének lejáratására és agyonnyomorított országunk közállapotainak újabb erőszakos fölkavarására törekszik. Különösen undorító jelenség, hogy ebben az akcióban egy olyan jellemű ember viszi az egyik vezérszerepet, mint Beniczky Ödön. Lehet ugyanis valaki őszintén, jóhiszeműen, becsületesen szélsőséges antiszemita. De a zsidó fajból választani magának feleséget, ennek vagyonából élni és emellett szélső antiszemitának lenni, ehhez mégis csak nem közönséges mértéke kell az erkölcsi eltévelyedésnek és arcátlanságnak. Ha a kormányzó személyét lejáratni szándékozó organizáció tervei sikerülnének, ha a királykérdés idő előtti megfontolatlan megoldása keresztülerőszakoltatnék, ennek az országnak megmaradt csonka része is idegen megszállás alá kerülne, amely megszállás azután igazán a menthetetlen végpusztulás jelentené. Újból ismétlem : quo usque tandem ? A vagyonváltság-javaslatot általánosságban elfogadták. A nemzetgyűlés pénteki ülésén megkezdték a már hosszú idő óta hatalmas érdeklődéssel kísért vagyonváltság javaslat tárgyalását. Iklódi Szabó János előadó részletes ismertetésében foglalkozott azokkal az ellenvetésekkel is, amelyek a pénzügyi bizottságban a javaslat egyes rendelkezéseivel szemben elhangzottak. A pénzügyi bizottság módosításaival elfogadásra ajánlja a törvényjavaslatot. Megkezdik a javaslat vitáját. Teresváry Imre szólal fel először. Méltányosnak tartja a nagytőke megadóztatását, szeretné azonban, ha a 100,000 koronánál kisebb vagyonok kedvezményben részesülnének, az 50,000 koronát meg nem haladó vagyonok pedig mentesítve lennének a váltság alól. A 50—100 ezer koronás vagyonokat szerinte csak a váltság felével kellene megterhelni. Nem tartja indokoltnak, hogy a részvénytársaságok vagyonváltságul csupán a részvények egyharmadát fizetik. Világosítsa fel a pénzügyminiszter a vidéki lakosságot, hogy lombard-kölcsönt ne fizessen, míg erre vonatkozólag rendelet nem jelenik meg. A következő szónok Mátéffy Viktor örömmel fogadja a javaslatot, mivel az a célja, hogy a koronát stabilizálja. Rámutat egyes hibás rendelkezésekre. Többek közt a nagyobb részvénytársaságok vagyonuknak csupán kétharmad része után fizetnek 15 százalékos váltságot, míg a kisebb részvénytársaságok egész vagyonuk után egyszerre fizetik azt. Kéri a pénzügyminisztert, hogy a kisebb vidéki pénzintézetekkel szemben legyen méltányos. Szterényi József báró ajánlja, hogy az értékpapírok vagyonváltságánál a március 1-i évfolyamot, vagy pedig a december 20-i és március 1-i árfolyam középarányosát vegyék alapul. Az Ingatlan vagyon váltsága, Rupert Rezső hosszú beszéde után Hegedűs Lóránt pénzügyminiszter emelkedett szólásra. Köszönetét fejezte ki a nemzetgyűlésnek azért az egyöntetűségért, amelylyel a javaslatot elfogadta. Köszönetet mond a pénzügyi bizottságnak is, amely tulajdonképen a javaslatot visszavezette erre az útra, ahonnan ő kiindult és azt a javaslatot hozta ide, amely voltaképen az ő terve volt. Hogy az ingatlan vagyon váltsága milyen lesz, arra vonatkozólag kijelenti, hogy az is az egyenlő teherviselés alapján fog állani. Az erre vonatkozó javaslat azért késik, mert egyrészt a pénzügyi adminisztráció most újra bír el ilyen súlyos terhet, másrészről pedig az ingatlan vagyonváltságról szóló javaslat összefüggésben van a földbirtok reformmal. Nagyatádi Szabó Istvánnal együtt el vannak határozva, hogy keresztülviszik mind a két javaslatot. A nagyobb birtokok nem pénzben, hanem földben fogják leróni a vagyonváltságot. Akik hadikölcsönt jegyeztek és különösen a katonák hadikölcsönnel törleszthetik a vagyonváltságot, amelyet teljes összegében számít. Kijelenti, hogy az ingótőkét soha senki sem adóztatta meg úgy, mint ő, mert javaslata megfogja nemcsak az alap és tartalék tőkéjét, hanem a titkos tartalékjait is. Temesvárynak a hadikölcsönökre, valamint a vidéki pénzintézetek adóalapjának csökkentésére vonatkozó indítványát elfogadja. Szterényi indítványát, hogy ne a december 20 i árfolyamot vegye alapul, visszautasítja. A vagyonváltság célja a korona értékének emelése. Maga örülne legjobban, ha vagyonváltság nélkül sikerülne elérni a korona árfolyamemelkedését. A Ház ezután általánosságban, a részletes tárgyalás alapjául elfogadta a vagyonváltságról szóló törvényjavaslatot. Félegyháza megkapta a pénzügyigazgatóságot. Kecskemét könnyelműsége. Mindazokra a kecskemétiekre, akik városunk jövő nagyságáért fáradoznak, vagy azt szívükön viselik, elszomorító híradást közlünk akkor, amikor tudomásukra adjuk, hogy a pénzügyigazgatóságot Félegyháza kapta meg. A pénzügyigazgatóság ugyanis utasítást kapott, hogy Félegyháza városával, — mely ingyen helyiséget ajánlott fel, — kösse meg 10 évre a szerződést. Ez a kultúr és minden más tekintetben Kecskemétnél sokkal lejebb színvonalon lévő város megmutatta, hogy egy kis utánjárással milyen nagy dolgot lehet megszerezni. Az egész esetben az a legszomorúbb, mondhatni felháborító, hogy tisztán és kizárólag azon múlott az egész, hogy Kecskemét nemes városa képtelen volt helyiséget teremteni. Mert egyébként Félegyháza szóba sem jöhetett volna. Nem akarunk bántani senkit sem, de le kell szögeznünk, hogy az a mentség, hogy helyiség nem volt, nem lehet mentség, mert helyiségnek kellett volna lenni és komoly utánjárással, akarattal és áldozattal lett volna is. Hogy a pénzüegyigazgatóság könnyeimű elvesztése milyen kárt jelent Kecskemét jövőjére, az ma kiszámíthatatlan. Pest megye kettéosztása esetén maga a megyeszékhely kérdése olyan nagy dolog, amely városunk nívójára, fejlődésére óriási hatással lenne. Megyeszékhely azonban pénzügyigazgatóság nélkül nemcsak elképzelhetetlen, de nevetséges is. A pénzügyigazgatóságot pedig Félegyháza már 10 évre biztosította magának. Emiatt azután odáig jutottunk, hogy irányadó és komoly körökben határozottan arról beszélnek, hogy Félegyháza lesz most már a megyeszékhely. Ez azután Kecskemét végleges lecsúszását jelentené. Magának a pénzügyigazgatóságnak ittléte rengeteg előnyt s költségkímélést jelentett volna nemcsak a városi hatóságnak, hanem a lakosságnak is. Nem kellene az érdekelt feleknek állandóan idegenbe utazgatniok s a közvetlen hivatali érintkezés folytán az ügyek is az igazságnak s a tényleges helyzetnek megfelelőbben intéződhetnének el. Csak egy, igen aktuális példát említsünk, a nagy izgalmat keltett hadinyereségadó kivetését. A közgyűlés épen tegnap határozta el, hogy az ügyiratokat leadatni kéri a kormánytól a felek betekinthetése végett. Mikor az iratok innen felmentek, körülbelül 5 méter mázsás tömeget tettek ki. A pénzügyigazgatóságnál hozzájuk csatolt új akták s iratok meg talán a beléjük írt nagy számok legalább duplájára dagasztották. Ha meg is engedi a miniszter az iratok leadását, azok kezelése s a feleknek oly rövid idő alatti bemutatása maga legalább annyi helyiséget vesz igénybe, mint egy kis pénzügyigazgatóság. A jövő évben azután megérjük azt a dicsőséget, hogy az adókivetésnél a félegyházi spaskákhoz kell átvándlizni a kecskeméti embernek, Félegyháza városának vezetősége gúnyosan mulat a fontos intézménynek Kecskemét elől való elkaparintásán, ami tisztán és kizárólag a mi élhetetlenségünkön múlott.