Kecskeméti Közlöny, 1921. április (3. évfolyam, 73-97. szám)

1921-04-08 / 78. szám

2 roly király visszatérésével, a prágai kormány kénytelen lesz kényszereszközökhöz nyúlni. (J egy zaj.) Arra a megállapodásra jutott a kormány, hogy a szomszédállamok nem áll­tak volna meg a puszta fenyegésnél. Ebből a kormány azt a megállapítást vonta le, hogy fájdalom, nem tartható fenn Károly király Magyarországon való maradása! Barla Szabó József: Nem­ külügymi­­niszter, hanem külügyi lírikus! Gratz Gusztáv: A király már ideérke­­zésekor kijelentette, hogy ha meggyőződik róla, hogy Magyarországot súlyos veszedel­mek fenyegetik az ő ittlétével, azonnal el­hagyja az országot. Felkiáltások a középen: Éljen a király! Az egész közép zajosan tapsol és a baloldallal együtt élteti a királyt. Az elnök folyton csenget. Gratz Gusztáv: Mindezekhez a szom­szédállamok részéről elhangzott nyilatkoza­tokhoz járult április elsején a nagyköveti tanács határozata. Őfelsége ezek után kész­­nek nyilatkozott a magyar határ elhagyá­sára, miután meggyőződött arról, hogy itt léte veszedelemmel fenyegeti az országot. Egyébként kijelentette, hogy az egész idő alatt a király nem tette kockára a nemzet érdekeit. Felkiáltások a baloldalon: Éljen a király! Bírja Szabó József­, Éljen a nemzet! Gratz Gusztáv: Miután a király meg győződött arról a kilátástalanságról, hogy Magyarország területén nem maradhat, azon ■al elhagyta az országot. A magyar trón betöltésének joga a magyar nemzet belső jegye és amennyiben Károly király vissza­térése összefüggésben volt a magyar trón betöltésével, jogilag egyedül és kizárólag a magyar nemzet van hivatva az ebből folyó kérdések elbírálására. (Nagy taps.) Az ide­gen kormányok fenyegetései nem kénysze­ríthetnek egy olyan államot, amelynek füg­getlenségét ők maguk szerződésbe iktatták De nem kényszerű­letnek olyan valakit sem, akiknek mint magyar embernek joga volt Magyarországon tartózkodni, hogy a fenn­álló törvények ellenében eltávolíttassák ma­gyar földről. Az a két kormány, amely leg­erősebben sürgette IV Károly eltávolítását, a cseh és a jugoszláv kormány volt. Ezek egyidejűleg lépéseket tettek a svájci kor­mánynál is, hogy Károly király visszatérését svájci területre megakadályozzák. A bel­­figyeinkbe való beavatkozással szemben le­gyen szabad hivatkoznom arra, hogy első­sorban az angol és francia tudomány az, amely elveti a más államok belügyeibe való beavatkozás gondolatát. A nagyhatalmak tanácsának eljárásában nem az a fenkölt szellem nyilatkozott meg, amely az angol és francia történelemben mindenkor meg­nyilvánult, hanem a balkáni szellem. (Zajos helyeslés a baloldalon.) Remélem, hogy Anglia és Franciaország ki fog majd kerülni ebből az eltévelyedésből és akkor módot fog nyújtani nekünk arra, hogy ismét ren­delkezhessünk önmagunkkal. Azok a fenye­getések, amelyek legutóbbi időben bennün­ket értek, még a békeszerződés szövegének is ellentmondanak. A népszövetségi okmány kizár minden háborúval való fenyegetést, egy fél sem kezdhet háborút a népszövet­ség kérdezése nélkül. A civilizációnak nem fe­lelhet meg, hogy egy kis nemzetet lefegy­vereznek és azután megfosztják attól a le­hetőségtől, hogy a maguk szűkre szabott otthonát maguk rendezzék be. Ezeket a meg­jegyzéseket tartottam szükségesnek előadni a nemzetgyűlés előtt. (Zajos, hosszas taps.) A magyar szent korona egysége és egymás­tól való elválaszthatatlansága sohasem volt annyira a lelkem előtt, mint ezekben a napokban. Felkiáltások a baloldalon: Éljen a király! Az egész baloldal tapsolni kezd, sokan felállanak és úgy éltetik a királyt. Gratz Gusztáv: A koronának ez az egysége és elválaszthatatlansága ez a mai fejlődésünk egyetlen biztosítéka, belső ren­dünknek igazi alapja. A külügyminiszter ezzel befejezte be­szédét. A baloldalról valamennyi képviselő, köztük Apponyi Albert gróf, a külügymi­niszterhez siet, kezet fog vele és úgy üd­­vözlik. A baloldal lelkesen éljenzi a kül­ügyminisztert, a kisgazdapárti képviselők ülve maradnak és gúnyosan mosolyognak. Szünet után Rakovszky elnök újból megnyitja az ülést. KCGSKKMMnr» Mmwmmi 1921 ápHlls «. A király kijelentése. Őfelsége IV. Károly király Szombat­helyről való távozásakor azt kívánta, hogy trégbil, hogy jövetelének és távozásának indító okai az ország előtt világosak legye­nek, hozzám intézett következő kijelenté­sét hozzam nyilvánosságra. Ennek a kí­vánságnak azzal teszek eleget, amiben a nekem írásban átadott kijelentés szósze­rinti szövegét közzéteszem Gróf Tele­ki Pál, A király kijelentése a következő:­­Visszatértem Magyarország áldott föld­jére, mert távol szeretett hazámtól, melyhez feloldhatatlan szint eskü és vérem szava köt, minden perc szenvedés rám nézve. Vis­szatértem, mert szentül meg vagyok győ­ződve, hogy ezen súlyosan megpróbált or­szág csakis koronás király vezetése alatt tudja visszaszerezni teljes belső nyuga­tát és azon törvényes rendet, mely előfeltétele hazánk újbóli felvirágozásának. Azon gyászos emlékű események, me­­lyek 1918. és 1919 ben játszódtak le, épúgy fordultak az ország alkotmánya és törvé­­nyei, mint a koronás király ellen, de a ma­gyar nép alkotmányhűsége és józansága nem hagyja magát sokáig félrevezetni és sio­t megnyugvással látom, hogy Magyar­­ország a megújhodás utján van Az elemi erővel ránkzudult események folytán meg­szűnt az 1867 rki kiegyezés és a pragmatika szankciónkká feloszthatatlan és elalaszt­hatatlan b­­oklásra vonatkozó része és hely­reállt Magyarország teljes államfüggő en­sége, melyet gondosan megőrizni neke­m is egyik főtörekvésem. E­zen a nemzet élete és fejlődése uj alapot nyer. S ivem sajog, hogy isi vagyok zárva abbal, hogy a meg­ujhodás ezen munkájában sorsüldözött nem­zetemmel együtt vállvetve közrem­űködhes­­sem. Egy nyugodt, belsőleg konszolidált erős és független Magyarország oly közös európai érdek, a békének oly fontos bizto­sítékai lévén, nem hihetem, hogy a külál­­lamok törekvéseimet, melyek csakis a kon­szolidáció, a békés rend és a tartós nyuga­lom helyreállítását és biz­osítását céloznák, meg akarhatnák akadályozni. Minthogy azonban meggyőződtem ar­ról, hogy apostoli királyi uralkodói jogkö­röm elfoglalása most nehéz és elviselhetet­len megpróbáltatásoknak tenné ki a nem­zetet, ezt pedig lelkiismeretemmel össze nem egyeztethetem, ismét távozom, de távol a magyar nemzettől is minden erőmet és min­den időmet, ha kell, véremet is hazámnak akarom szentelni, melytől elszakadni, mely­hez hűtlenné válni sohasem fogok. Bízom az isteni gondviselésben, hogy el fog ér­kezni az a pillanat, amikor ismét szeretett hazámban maradhatok, közös erővel, közös célokban, közös munkára egyesülvén nem­zetemmel. Amíg ez a pillanat bekövetkezik, a magyar nemzetet a magam részéről is arra kérem, támogassa azt a férfiút, aki a nemzetgyűlés bizalma alapján jelenleg az államfő nehéz­ és súlyos felelősséggel járó tisztjét betölti és akitől a magam részéről is bizalommal várom azoknak az érdekek­nek gondozását, amelyek Magyarország ősi alkot­mányos törvény­ei szerint a király és a nemzet h­uma­nikus együttműködését kívánják Kelt Szombathelyt, 1921. ápr. hó 2-án. Károly s. k.) Az állami italmérési jöve­dékről szóló törvény: Kik kaphatnak első­sorban engedélyt Az állami italmérési jövedékről szóló törvény a hivatalos lap szerdai számában jelent meg. Eszerint szeszes italoknak kimérésére, kismértékben való elárusítására szóló enge­dély csak olyan személyeknek adható, akik teljesen megbízhatók, feddhetlen előéletesek, csőd alatt nem állanak és legalább 20 év óta magyar állampolgárok. A törvény rész­letesen felsorolja azokat a körülményeket, amelyeknek fenforgása esetén engedély nem adható. A korlátlan kimérésre szóló új enge­délyek kiadásánál előnyben részesülnek: a hazafias irány szolgálatában álló fogyasz­tási szövetkezetek. Akik a világháború kö­vetkeztében rokkantakká váltak. Akik eltar­tásukról gondoskodó férjeiket, atyjukat, il­letve gyermeküket a világháború következ­tében elvesztették, amennyiben létfentartá­­sukat biztosító vagyonnal vagy egyéb ke­resettel nem rendelkeznek. A szakmabeli iparosok, alkalmazottak és szakmunkások. Az önhibájukon kivül­ állásukat elvesztőt­ közszolgálati alkalmazottak. Az önhibájukon kívül munkanélkül álló hazafias munkások és egyéb magánalkalmazottak. A hivatásuk teljesítése közben történt baleset folytán munkaképtelenné vált alkalmazottak, illetve ilyenek özvegyei és árvái. A közszolgálati alkalmazottak özvegyei és árvái, valamint a nyugdíjazott közszolgálati alkalmazottak. Azok, akik a világháború alatt vagy a for­radalmik törvénytelen intézkedései folytán létfentartásuk feltételeit elvesztették. Végül azok, akik 1918. november­­­e előtt leg­alább fél évig megszakítás nélkül a harc­téren arcvonalbeli katonai szolgálatot tel­­jesítettek._____________________________ Kis hírek a Nagyvilágból* Amerika elveti a verseillesi szerződést és a népszövetséget, Németországgal helyre­állítja a békét. — Briand szerint ha Német­­ország megkísérel­né, h­ogy kötelezettségei alól kivonja magát, akkor egy erős ököl fog Németországra lesújtani. — Az angol bányász­sztrájk tovább tart. — Németor­szágnak három és fél milliárdjába kerül a megszállás. — A nagykövetek tanácsa meg­tiltotta Ausztriában a Németországhoz való csatlakozás ügyében tervezett népszavazást — Angliában tengerészkatonák fognak a bányákban dolgozni. — A görög hadije­lentések beismerik az offenziva kudarcait _ Amerikában eltiltották a külföldi mun­kások bevándorlását. — Wölftng Lipót Berlinben kabarészínész lett. — Rómában meg akarták lincselni a szovjet kormány kö­vetét. — 130,000 ember sínylődik ösik fogságban. Kis hírek Magyarországból. Nem lesz külön tavaszi menetrend a Máv.-nál. — Tizenöt millióval károsította meg egy tolvajbanda a Máv. ot. — A sze­gedi piarista főgimnázium május 5 én ün­nepli fennállásának kétszázéves évforduló­ját. — A főváros ingyenes jogvédő irodát állít fel. — Nagy Károly erdélyi reformá­tus püspök szintén leteszi a hűságesküt.— Szmrecsányi György nem mond le az Éb­redő Magyarok Egyesületének elnökségé­ről, az intéző bizottság ez ügyben ma ülést tart. — A magyar kivitel megmentésért gazdasági tanácsot szervez a kormány. — A Weisz Manfréd gyár beszüntette üzemét. Hétezer munkás maradt kenyér nélkül. — Nagyatádi Szabó látván törvénnyel akarja biztosítani a földreform végrehajtását. — Az oláhok követelik már az erdélyi vonat­kozású műtárgyainkat is. — A Kossuthvárosi Sportclub 1921. évi április hó 10 én az Iparos Otthon dísz­termében műsoros táncostályt rendez. Akik még meghívót nem kaptak és arra igényt tartanak, forduljanak a rendezőséghez. Kér­jük a közönség szíves pártfogását. — A rendezőség.

Next