Kecskeméti Közlöny, 1921. május (3. évfolyam, 98-120. szám)

1921-05-05 / 101. szám

fi Milkemést» 1921. május 5. Ara % köröm». Csütörtök, 151. évf. 101. sas. ~ ELŐFIZETÉSI ABmTI 23.try évre — — — — ~ 4BU fa»»**.«■„ t­í évre — — — — — — 841? kop»na. ®©3T6d évre — —­­ ~ SR8 Storonia, ¥ai*Mu 1 0r. E5SS ESŐRE, így»* SSM3CHP* éra 8 boréira. ■3Baal*!*»ISs v£»faUa»a (SattrfawaaESocei­­ III. fa«*., Satabsda ág-Zé? I. maim, 9 S. amulet, 2 ajtó. Telafon ISO. Kíndóhia a stat . SKAofaanyi-tór 5. A korona javulása. A pénzügyminiszter legutóbb a korona értékének javulásáról a következő nyilatko­zatot tette: — A korona értékének emelkedése egyáltalán nem mondható váratlan esemény­nek, mert mióta hivatalomat elfoglaltam, nem tettem mást, mint folyton a korona elkövetkező értékjavulására hívtam fel a figyelmet és megmondottam, hogy állam­pénzügyi intézkedéseimnek természetes kö­vetkezése lesz a korona javulása. Ez az ör­vendetes emelkedés szünetlenül tart és re­­mélem, egyhamar nem is fog megszűnni. — Ismételten hangsúlyozom, hogy sem közvetve, sem közvetlenül nem gyakoroltam befolyást a korona árfolyamának alakulá­sára. Egyedül és kizáróan az állam pénz­ügyi helyzete iránti bizalom az alapja a tartós értékemelkedésnek. A külföldön is hiszik azt, amit én hiszek, hogy ez a nem­zet feltámad, tud és fog dolgozni és ezzel a bizalommal vásárolják pénzünket. — Ismerem a tartós, de főleg a gyors értékemelkedésnek zavaró mellékkörülmé­­nyeit is. Azonban ebben a pillanatban az ország szempontjából a legfontosabb, hogy a korona értéke továbbra is javuljon és én egyetlen lépést sem vagyok hajlandó tenni abban az irányban, hogy a korona értéké­nek külföldi alakulását bármiként is befo­lyásoljam. Nem tehezt semmit, hogy a ko­rona emelkedjék és nem fogok tenni sem­mit, hogy az emelkedés megálljon. Beszélt ezután a tőzsdei árfolyamokról és kijelentette, hogy mindent megtesz a korona értékjavulásával járó következő té­nyek enyhítésére, de a korona áremelkedé­sét nem hajlandó megállítani, mert az or­szág egyetemes érdeke a pénz értékének javulását kívánja. Nyilatkozatát ezzel fejezte be: — Majd ősszel, amikor egyetlen isko­­lát sora kell bezárni szénhiány miatt és mindenkinek módjában lesz fát, szenet har­mad- és negyedáron vásárolni, fogja csak igazában megérezni és megérteni a közvé­lemény, mi a jelentősége a zürichi kurzus­nak. Gáz, villany mind olcsóbb lehet, ha a szenet olcsó szokdsért vásárolhatjuk és az államháztartás deficitje is lényegesen kisebb lesz, ha a korona vásárló ereje növekszik; csupa olyan szempont, amelyet egy pilla­natra sem lehet figyelmen kívül hagyni. szabás (Cegléden pl. 350, Nagykőrösön 380 fill.) nem­ kívánatos a magánfogyasztók to­vábbi megterhelése. A díjszabásemelést te­hát úgy kell keresztül vinni, hogy csak a motoráramot, a kávéházak, vendéglősök, ke­reskedők, vállalatok, gyárak, üzemek stb. áramfogyasztási díját érintse. Egyben tárgyalta a pénzügyi bizottság a beszerzési csoport közalkalmazottjainak kedvezményes áron való áramszolgáltatás iránti kérelmét is. A kérelmet a bizottság nem találta teljesíthetőnek, mivel éppen a fenti okok miatt további kedvezményeket nem nyújthat. ijból emelik a villanyáram-dijszabást ? Magánfogyasztók a régi díjakat fizetik. A villanytelep igazgatója javaslatot tett a tanácsnak a villanyáramdíjszabás emelé­sére. A villanyáram díjat a magánfogyasztók részére januárban hektowattóránként 150 fillérben állapították meg. Azóta az előállí­tási költségek tetemesen megnövekedtek, a szén, a hengerolaj és egyéb anyag, vala­mint gépalkatrészek árának drágulása foly­tán. Januárban pl. 104 koronáért kapta a város a szén métermázsáját, ma pedig 165 koronába kerül a vasúti szállítási díjakkal együtt. A pestvidéki bányavállalat teljesen önkényesen jár el az árak emelésénél s mi­vel az országos szénbizottság a várost oda­­utalta, a város kénytelen hozzá alkalmaz­kodni. A pénzügyi bizottság tegnap délutáni ülésén hosszasabban foglalkozott a javaslat­tal. Az a vélemény alakult ki, hogy bár valamennyi vidéki városban magasabb a díj* ■ Megállt a borexport. A magyar borkereskedelem súlyos válsága. Kevés a belföldi fogyasztás. Az az óriási válság, mely az olcsósági hullám és a bizonytalan, meg nem állapo­dott valutáris viszonyok következtében szinte megbénító hatással nyilatkozik meg a ma­gyar és a külföldi kereskedelem minden te­rén, gazdasági életünk egyik legfontosabb tényezőjét, a borkereskedelmet katasztrófá­val fenyegeti. Borkereskedelmünk válsága súlyos: most, amikor a múlt évi termésnek kb. 30—40 százaléka még a termelőknél, a kereskedőknél eladatlanul áll, egyelőre meg­szűnt a kivitel minden lehetősége. Legfontosabb belpiacunk edd­g Ausztria volt. A magyar és az osztrák korona közti érték­különbség jelenleg oly nagy, hogy az osztrák kereskedők nem­ tudják megfizetni a magyar borárakat, jóllehet azok rövid né­hány hónap alatt 600—1000 koronával es­tek hektóliterenként. A magyar borral egyéb­ként is az osztrák piacon versenyre kelt az olasz bor. A lira és az osztrák korona vi­szonya szilárd, az olasz bor szállítása Ausztriába olcsóbb, mint a magyar boré, Bécsben 50 (?) osztrák koronát fizetnek olasz borért, míg a magyarországi bor bécsi ára tekintettel a nagy kiviteli illetékre és a­ ran­­gas szállítási díjtételekre, kb. nyolcvanöt osztrák korona lenne literenként. Csehország felé szintén pang az ex­port. A borkivitel nehézségeire szolgáljanak felvilágosítással a következő számok: kivi­teli illeték fejében literenként 3 koronát fizettet magának az állam, 2 koronát lehet számítani fuvarköltségekre, 1 korona a számításba veendő kár csurgás, csöpögés és 1 korona a hordó, hozzá kell számíta­nunk a cseh beviteli vámot, mely 4 szokos, azaz kb. 12 korona, összesen tehát 19 bor, maga a szállítási költség. Csehországban 11 — 15 szólas érhető el jó magyar borért, illetve 90 cseh fillér milligand fokonként, 33—45 magyar korona volna tehát az el­adási ár maximuma. Könnyen érthető, hogy kereskedőink a jelenlegi belföldi borárak, szállítási költségek és kiviteli illeték mel­lett ilyen üzletre nem vállalkoznak: a ma­gyar kereskedő is, meg a cseh is hasznot akar látni a vásáron s ezt csak úgy érhe­tik el, ha a magyar termelő jóval olcsóbban adja el a borát. Németországban a luxuscikkek közé számítják manapság a bort, a német kor­mány kontingentálja a bevihető bormeny­­nyiséget, azt a kontingenst a német keres­kedők már beszerezték, magyar borbevitel már tilos. Lengyelországban és Svájcban volna még piaca a magyar bornak, vásárra azon­ban az általános gazdasági válság, Svájcban a szállítási költségek nagysága, Lengyel­­országban főkép a valutáris differenciák miatt, nincs kilátás. A belföldi fogyasztás átlagosan szá­mítva, az előbbi hónapok fogyasztásának egynyolcadára esett, de még itt sem álla­podva meg, állandóan lefelé haladó irány­­zatot mutat. A nagybani borárak még 24—30 korona között tartják magukat, a kereskedelem tehát azt leszorítani igyeke­zik, annál is inkább, mert a magyar bor, mely az ősszel a legolcsóbb volt Európá­ban, ma drága. Fenti adatainkat kecskeméti szakem­berektől szereztük; véleményük szerint a borexport újra való megindulása pénzünk stabilizálódásától függ. A termelők s a ke­reskedő érdekében kívánatos lenne a vál­ság idejére a kiviteli illeték eltörlése és a szállítási díjtételek lényeges leszállítása. Termelőinknek egyébként nagyobb ag­godalomra nincs okuk: a gazdasági hely­zet kialakulásával előbb utóbb megszűnik a válság s a termést, melyre vonatkozólag véleményt mondani még korai, minden valószínűség szerint már megállapodott pénz­ügyi és gazdasági viszonyok között szüre­teljük le. 9 pénzögyiniszter a HMM. Az Országos Pénzügyi Tanács szom­bati ülésén már ismertette dr. Hegedűs Ló­ránt erre vonatkozó tervezetét, amely szerint csupán az eredeti aláírók kapnának öt szá­zalékos állampapírokat, míg akik másod­kézből jutottak a hadikötvényekhez, azok csupán három százalékos új címletet kap­nának. Sőt az eredeti aláírók egy részét is kizárná a miniszter tervezete az öt száza­lékos kötvények cseréjéből. Ebben az ügyben ma délelőtt a Hédi­­kölcsönérdekeltek Szövetsége küldöttség út­ján kereste fel a pénzügyminisztert a nem­zetgyűlésen és felkérte, hogy ismertesse a hadikölcsönkötvények kicseréléséről készített tervezetét. Hegedűs pénzügyminiszter megnyug­tató választ adott a küldöttségnek és kije­­lentette, hogy elmegy a hadikölcsönök tu­lajdonosainak megvédésében a legvégső határig. Javaslatát szerdán fogja tárgyalni a nemzetgyűlési pénzügyi bizottság és ennek a javaslatnak lényege az, hogy a hadiköl­­csönkötvényeket leszállítja a névérték két­harmadára, a megmaradó részt pedig öt százalékkal kamatozza. Ez megfelel a név­­érték 47­ százalékos kamatozásának. A va­­gyonváltság felét bárki nosztrifikált hadi­­kölcsönnel fedezheti. Nehezen mozog a hullám. Szemle az árak felett. — A cipő válto­zatlanul drága. A korona fokozatos emelkedésével az árak esése nem halad lépésben. Nemrégi­ben beszámoltunk arról, hogy milyen mér­tékben estek az árak, mióta a korona meg­kezdte emelkedő pályafutását. Kettő körül ingadozott Zürrchben a pén­zünk, mikor az iparcikkeknél 5—35 százalékos áresést ész­leltünk. Most már a korona közel jár a há­romhoz, a gyors emelkedés azonban csak nagyon kevés árucikknél és ott sem ará­nyosan jut kifejezésre. Még legnagyobb az esés a könnyű Áldozó csütörtökön a fOTE I. — Prónay zászlóalj tiszti csapa­társak futball mérkőzése a széktói pályáit.­­ A mérkőzés alatt katonazene, kezdete délután 5 órakor.

Next