Kecskeméti Közlöny, 1921. október (3. évfolyam, 222-249. szám)

1921-10-14 / 233. szám

Kecskemét, 1921 október 14. Ára 2 korona. Péntek, II. évf. 233. sz. ELŐFIZETÉSI ÁRAK: Egy évre — — — 480 korona. Fél évre — — — 240 , Negyed évre — — — 120 . Felelős szerkesztő: Dr. KISS ENDRE. Egyes szám ára 2 korona. Megjelenik minden nap. Szerkesztőség: III. kerület, Szabadság-tér 1. szára, II. emelet, 3. ajtó. Telefon 120. Kiadóhivatal: Széchenyi-tér 5. sz. Az új lakásrendelet. Ismerteti: Dr. Kotta Mihály ügyvéd. A minisztérium 8500/921 sz. a. most vasárnap adott ki egy rendelet, amely a korábban kiadott 2300/921. számú lakásren­deletet némileg módosította. Tekintettel a most közelgő felmondá­sokra és a hajléktalanok (vagonlakók) részé­ről várható rekvirálási kérelmekre, szüksé­gesnek tartjuk a lakásrendeletet és az ennek keretébe beillesztett új rendeletet a nagy­közönség előtt főbb vonásokban ismertetni. A­hol a zárójelekben a­z­t csupán idézzük, ott az alap lakásrendeletről van szó, míg az új rendelet inézkedéseit P. r. (Pótrende­let) jel alatt hívjuk fel. A lakásügyi közigazgatás célja a há­ború következtében előállott lakásszükség enyhítése. (I. §) Itt megjegyezzük, hogy a lakásínség oka korántsem az a körülmény — mint sokan hiszik — hogy a menekül­teket repatriálták, mert hisz olyan országok­ban is van lakásszükség, ahol ez nem tör­tént meg,­­ hanem annak oka kizárólag az, hogy egyes osztályok rohamos meggaz­dagodásával az igények megnőttek és ta­nyáról, faluról igen sokan jöttek be a váro­sokba és itt letelepedtek vagy házat vettek. A lakásrendelet főelve, hogy a lakás felett kizárólag a lakásügyi hatóságok ren­delkeznek (2­­8. §). Senki üresen álló vagy megüresedő lakásba nem költözhetik, csak a lakáshivatal engedélyével. Még a bíróság is csak a 44. § korlátai között lakoltathat ki valakit, vagy engedélyez­het beköltözést. Még a tulajdonost sem illeti meg az a jog, hogy tulajdonára hivatkozva valamely la­kásnak vagy helyiségnek a kiutalását őt illető jogként követelhesse vagy általa meg­szabott minőségű vagy terjedelmű lakást követeljen (17. § 2. 3. bek.) A katonaság csak egy hónapi időtartalomra szállásolhat be valakit a beszállásolási törvény értel­mében. A hatóságot megillető ezen rendelke­zési jog alól két kivétel van: 1. Újonnan épült házakra, ahova lakásigazolvány nélkül is be lehet költözködni (2. §), ezek bére kor­látozás alá vetve nincs; átalakított lakásokra és lakrészekre, de itt a háztulajdonosnak kérnie kell a lakásügyi hatóságot annak megállapítására, hogy a lakás szabad ren­delkezés alá esik (2 § 2. bek.) 2. ha bér­leti viszonyon kívül szolgálati viszony alap­ján (cseléd, kertész) vagy ha csupán ideig­lenes tartózkodásra fogad be valaki a laká­sába valakit (10. §). Ez a jogviszony rendes bitel után kilakoltatási perrel szűntethető meg (44. § ut. bek) ezen eseteken kívül lakásigazolványt mindenkinek kell váltani, még a háztulajdonosnak is (8 §) A háztulajdonost a többi igénylővel szemben a következő előjogok illetik meg: 1. üres lakásba önmaga, gyermekei, szülei beköltözhetnek és nekik az igazolványt ki kell állítani. (5. § 2 bek.) és pedig 8 nap alatt (P. 1 3. c.) föltéve, hogy a lakásüre­sedés előzőleg be volt jelentve, az illető helybenlakásra jogosult és a lakása az in­dokolt lakásszükséget meg nem haladja. 2. Lakásába (és nem házába) szállásra vagy ideiglenesen bárkit befogadhat (10 § 1. bek.) Ezzel azonban az illető lakásjogot nem nyert. 3. A bérlőt rendszerint a tulajdonos jelöli ki, avagy a kijelölésnél őt meg kell hall­gatni (5. § P. r. 4. c.) 4. A tulajdonos bi­zonyos esetekben (44 §) felmondással élhat. Ez a jog nem illeti meg a bérházban együtt lakó bérlőtársakat, bármilyen kellemetlen legyen is nekik a szomszédság. 5. A tulajdonos által saját házában birt lakás el nem rekvirálható, míg ő maga lakik benne. (P. r. 6 c.) A bérlőket (lakókat) a következő jo­gok illetik: 1. A 44. § esetén kívül nekik felmondani nem lehet. 2. Csak a rendelet­ben megszabott összegű lakbért fizetik. Ez a bér nem lehet több, mint az 1917 iki lak­bérnek legfeljebb 95 százaléka. 3 A bérlőt lakásában háborgatni senkinek sem szabad, ez ellen védelmet a törvény rendes útján kell keresni. Az üres vagy megüresedő lakást 8 nap alatt köteles bejelenteni: 1. a tulajdonos, vagy megbízottja (házgondnok), 2 a lakás­­közvetítő ügynök, 3. a bérlő, amennyiben ki kell költözködnie. Ez utóbbi rendelkezés annyira szigorú, hogy a kiköltözködő bérlő új Lakásigazolványt csak akkor kaphat, ha a lakásügyi hatóságnál igazolja, hogy elha­­­gyott, vagy elhagyandó lakását s kiköltö­­­­zés előtt 15 nap alatt bejelentette (Pf. 2. c. I ui. bek.) A Lakásigazolvány elnyerésének és uj ) lakás kiutalásának a következők a kitételei:­­ 1. a helybenlakási jogosultság, 2. önhibá­­­ján kívül előálló és indokolt lakásszükség­­ (hajléktalanság), (3. §, 44. §). Ez a közigazgatási eljárás egyes ese­­­tekben előfeltétele a bírósági eljárásnak is (felmondásnak), erre kifejezetten utal a 44. §. 2. bek. Hogy a tanyaiaknak, akik a vá­­­­rosba be akarnak költözni, előzetesen szük­séges e a helyben jogosultságot megállapí­­t­tani, ez még ma is vitás. A lakásra szoru­lókat a rendelet 3. §-a 6 kategóriában so­rol­ja fel. A lakást cserélők és a lakást átruházás folytán igénylők szintén csak az általános feltételek mellett (3. § , 14. §) mehetnek ■ bs­­z új lakásba (3. §., 14. §., 5. §.), de­­ még ekkor is a lakásügyi hatóság közér­dekből vétót mondhat és a lakást esetleg­­ hivatalból elrekvirálhatja (P. r. 4. c.) Feltét­­l­len tilos azonban lelépési díjak kikötése, sőt ezért még meg is büntetik azt is, aki adja, azt is, aki elfogadja (58. §.), nem tilos azonban a közvetítéssel, mint iparűzéssel foglalkozó ügynök díjazása. Ez azonban bi­zonyos összeget (4 százelékot) meg nem haladhat. A rekvirálásoknak két módja van: ha­tósági igénybe vétel hivatalból és hatósági igénybevétel kérelemre. Mind a kettőt L. R. E. 4 ik fejezete szabályozza. A kérelemre rekvirált lakásokat is a hatóság annak utalta, akinek akarta. A P. I. 7 ik c. intézkedik arról, hogy az általá­nos feltétel fennforgása esetén (helybenla­­kásra jogosultság és indokolt lakásszükség) a hivatalból igénybe vett lakásokat 3 ik be­jelentés esetén elsősorban a bejelentő kapja. El lehet rekvirálni az üres, a nyári, erőszakosan elfoglalt vagy nem a lakrész céljainak berendezett, az elhagyott, az üzér­kedéssel megszerzett lakásokat; annak a lakását, akit internáltak, a községből vagy az országból kiutasítottak, aki a bűnvádi eljárás elől megszökött, aki 2 évnél hosz­szabb büntetésre van ítélve és az olyan la­kást, amit közerkölcsökbe ütköző célra hasz­náltak (bordélyház, kártyabarlang) (13. §. P. r. 5. c.). A rekvirálás alól bizonyos esetekben mentesítésnek van helye. A lakásnak egy része (több szobából egy vagy kettő) még az új rendelet szerint sem vehető igénybe. A rekvirálást 8 nap alatt el kell in­tézni, határozat előtt lehetőleg helyszíni szemlét kell tartani és az igénybevételi ha­tározat ellen panasznak van helye, melyet a lakásügyi hatóság saját kebelében intéz el (P. r. 9. 10. c.) A kir. törvényszékek te­hát jövőben nem­ fognak panaszokat el­intézni.­ A rekvirálási határozat csak jogerő után hajtható végre (P. r. 10. c) Felmondásra a háztulajdonos vagy főbérlő csak következő esetekben jogosult: 1. Családi házra, ha a felmondó fia, lánya vagy szülei önhibájukon kívül haj­léktalanok. Közhivatalokkal szemben csak azon feltétellel, ha lakást adnak neki. 2. Ha nem hajléktalanok ugyan, de a lakásra fontos érdekből szükségük van, ek­kor azonban gondoskodni kell a bérlő ré­szére más lakásról. Felmondással ez okokból csak az él­het, aki 1920 január 1 je előtt vette a há­zat. Ez esetekben a felmondási időhatárt, ami­t a szabályrendelet előírja, be kell tartani. Rögtöni hatállyal lehet felmondani bér nem fizetés, a bérlet tárgyának rongálása, sértő, tűrhetetlen, megbotránkoztató, vagy egyéb súlyos kifogás alá eső magaviselet miatt, vagy azon okból, hogy a bérlő jog­talanul valakit a lakásába befogad vagy annak egyes részeit albérletbe kiadja (44. §.) Valamivel enyhébb a felmondás a bú­torozott lakásoknál (45. §.) Irodák, raktárok, üzletek stb. felmon­dása még enyhébb (50. §.) A felmondási ügyekben a kir. járás­­i bíróság jár el (56. §.) és az ítélet ellen­­ egyfokú felebbezésnek van helye. - --------------------------------------------------------­ -------------------------------------------------------9 Protestáns Ifjak Duna-Tiszahözi Msanciája. A forradalmi időket követő tisztulási­­ folyamat a magyar ifjúság lelkében még­­ tudott elég mély gyökeret verni. A rom­boló munka elszakította az apákat a fiaik­tól s megtagadták Istenüket, hazájukat s elvesztve önönmagukat, abba a sírba ro­hantak bele, melyet saját maguk ástak meg. Forradalmat akartak s vörös rém lett be­lőle, mert hiányzott a­­telkekből a szépért, a nemesért való lelkesülés. Hová lettél te márciusi ifjúság, mi oltotta ki utódod szi­véből a hazafiság tüzét ? Ez a kérdés az, amely a lelkeket meg­­­­marcangolta a szomorú időben s amely mint önvád szállt vissza az apák fejére. Ez a nemzet eltért az Istenétől, megtagadta ősi szokásait. A magyar protestáns ifjúság kibontotta zászlaját s a krisztusi ideált tűzte ki zászlajára; azt az ideált, amely képes a nemzetet a helyes útra visszavezetni. Ezt a mozgalmat szolgálja a Kecske­méti Protestáns Ifjak Egyesületének nov. hu : 5 én és 6 án városunkban a Duna Tisza*­­ közi városok és falvak ifjúságának bevo­­­­násával tartandó konferenciája. Sziveket kö­p­­­­csől szivekhez ez a munka, amelytől a tár­­­­sadalomnak sem szabad megvonni támo­­­­gatását. A konferencia programja a következő: 5-án délelőtt 8— 12-ig nyilvános előadások * a ref. főgimnázium dísztermében, délután fél 5 órakor vallásos és hazafias műsoros estély, vasárnap délelőtt ünnepi istentiszte­let a ref. templomban, utána a középiskolai ifjúság bevonásával a konferencia folytató­dik, d. u. szeretetvendégség az egyesület helyiségeiben. Az előadók, akiktől a központ gon­doskodik, az ifjúság legkiválóbb vezetői közül kerülnek ki. A program részletes szá­mait és az előadók neveit későbbi szá­munkban hozzuk.

Next