Kecskeméti Közlöny, 1921. október (3. évfolyam, 222-249. szám)

1921-10-28 / 247. szám

Kecskemét, 1921 október 28. Ára 2 korona Péntek, BI. évf. 247. p. E­gr évre Fél évre negyed évre ELŐFIZETÉSI ÁRAK: 480 korona. 240 , 120 . Felelős szerkesztő : Dr. KISS ENDRE. Egyes szám ára 2 korona. Megjelenik minden nap. Szerkesztőség: III. kerület, Szabadság-tér 1. szám, II. emelet, 3. ajtó. Telefon 120. Kiadóhivatal: Széchenyi-tér 5. sz. Itt a nemzeti egyesülés ideje Szerencsésen átestünk a végveszede­lem napjain, az államcsíny sikertelenül ösz­­szeomlott. Szokás mondani, hogy minden kárban van haszon. Ezeknek a polgárháború iszonyatával fűtött napoknak érzelmeit, gon­dolatit és akaratait is haszonra kell fordí­tani. A puccskísérlet olyan hatalmas erő zuhatagot fakasztott a magyar népből, ami­lyen 1919 dicsőséges augusztusa óta nem volt. Az a két évi nagy felbuzdulás azon­ban csak keresztény kurzust teremtett, csak többé kevésbé biztos alapot adott a ma­gyarság faji megszervezésére és ezzel a szükségessé vált társadalmi és politikai át­alakulások számára is. A mosti előáramlást kell arra fölhasználni, hogy legalább meg­kezdjük vele az átalakítást, illetve az épí­tést, a konstrukciót. Ez csak akkor lesz lehetséges, ha olyan politikai formáció jön létre, melybe fecsér­lődés, oszlás foszlás nélkül ömölhet bele a nemzeti erő egész tömege. Ez az új for­máció az egységes kormányzópárt, melynek zászlóját a múlt héten bontota ki a minisz­terelnök pécsi beszédje alkalmával. Ehhez a beszédhez, mint programhoz, a múlt hét folyamán megjegyzést­ket ígértünk. Meg­jegyzéseink rövid foglalata im ez: valóban csak a kezdethez elég ily hosszú lére eresz­tett, de kevés pozitívumot tartalmazó pro­­grambeszéd. A gyorsan lepörgött események teljes mértékben támogatják ezt a megjegyzést. Az államcsíny tanulságait már összegeztük abban, hogy e kaland a liberális elemek merénylete volt és hogy ebből következőleg nekünk fokozottabb mértékben kell küzdeni a liberalizmus ellen, amely magunkat szét­forgácsol, a zsidókat pedig újból ránk sza­badítja. Nekünk a katholikus, a protestáns liberalizmus épúgy snem kell, mint ahogy elutasítottuk magunktól a judeo liberális világfelfogást. A miniszterelnök beszédjében nemcsakhogy azok ellen a liberális áramlások el­len nem találunk pozitív célkitűzést, hanem igenis engedményeket a judeo liberális fel­fogásnak. A m miniszterelnök lehetetlenné akar tenni minden zsidóüldözést, amely szerinte nem méltó kul­mánkhoz és csak árt a nem­zet presztízsének. Ezek a kijelentések nem illenek olyan komolyan vett államférfiúhoz, mint Bethlen István gróf. Neki, mint Magyarország mi­niszterelnökének tudnia kell, hogy a forra­dalmak óta nyílt élet halálharc folyik a ma­gyarság és zsidóság között, melyet leta­gadni lehetetlen Aki ezzel kísérletezik, ön­magának talán ideig-óráig hasznos szolgá­latot tesz, de nem az országnak. Ha itt zsidóüldözés nem lesz, akkor a magyarokat üldözik és falják fel. Nézzen a miniszterel­nök sajtóosztályának jelentéseibe és máris megtalálja ott a destruktív lapokból készí­tett szemelvényekben a magyarüldözésnek a kettős­­­forradalomban használt hangjait. Az egységes párt ennélfogva csak antilibe­­rális és antiszemita n­apokon jöhet létre. Akkor a közjogi kérdések valóban ünnep­napi kérdései lesznek az egységes pártnak és magyar politikának.­­ Az őstermelők forgalmiadó men­tességi igazolványát holnap, kedden kezdi kiállítani a polgármesteri hivatal. Torlódás elkerülése végett elsősorban azok az őster­melők jelentkezzenek, akiknek az árusítás­hoz azonnal szükségük van az igazolványra. Személyazonossági okmányait és adóívét mindenki vigye magával. 9 királyt Tihanyba vittük. II király átutazott Székesfeh­érváron. — Lévá­­i­szyék már kormányt alakitottak a cseh kivonulás­ esetére. — Újabb résztetek a Király érkezéséről,­­ Székesfehérvárról jelentik. Ma reggel fél hét órakor IV Károly király Zita király­­­­néval és a környezetében levő politikusok-­­­kal együtt vonaton elindult Tatáról és Ko­­­máromon át délelőtt kilenc óra husz perc­kor megérkezett a fehérvári vasútállomásra. Az itteni hatóságok a király érkezéséről előre értesülvén, gondoskodtak arról, hogy az átmenő vonalat semmi incidens ne érje. Az állomás egész területét a nemzeti had­sereg rohamsisakos katonái vették körül, bent az állomás épületében a rendőri ki­­rendeltségen, a vasúti személyzeten és a­­ helyi sajtó képviselőin kívül senki sem tart­­­tózkodhatott. A király vonata hét kocsiból állt, a mozdony után és a vonat végén egy egy kalauzkocsi volt, közben két két sze­mélykocsitól közbefogva a király szalon-­­ kocsija. A király és környezete az erősen lefüggönyözött szalonkocsiban tartózkodott, a többi kocsikban katonák voltak. A király vonatjára felszállt Fehér megye és Székes­­­fehérvár főispánja, Károlyi József gróf, neje és sógornője, Zichy grófnő társaságában. Károlyi Józsefné grófnő fejvánkost adott át , a vonaton Zita királynőnek. Mikor a vonat a fehérvári állomáson megállt, elsőnek két ke­kastollas csendőr ugrott le a perronra, akik feszes vigyázz­­ állásban a szalonkocsi ajtajánál tartózkod­­­tak az indulásig. A kirá­l kíséretében volt Esterházy Móric gróf, akinek tatai kasté­lyában tartózkodott a király, továbbá And­­rássy Gyula gróf, Rikovszky István és Gratz Gusztáv. A szelen­kocsi ajtajában csakhamar megjelent a király tábornoki egyenruhában és kiszállt a perronra Eszterházi Móric gróf, Gratz Gusztáv, Rikovszky István és egy­­ csendőrfőhadnagy kíséretében. — Andrássy­­ Gyula gróf nem hagyta el a kocsit és az­­ egész a tartózkodás alatt a kocsi ablakánál­­ állt. A király csak Károlyi Józsefné gróf­­­nő el és sógornőjével beszélgetett. Úgy a­­ király, mint a királyné arcán meglátszottak az utolsó napok izgalmai. A király búcsú­­­záskor Károlyinének és sógornőjének kezet­­ csókolt. Rakovszky István a pályaudvaron­­ összevásárolta az összes újságokat. Har­mincöt percnyi tartózkodás után 9 óra 55 perckor tovább indult a király vonata a Máv­ vonalán Szabadbattyán felé, hogy Ti­hany­ra menjen. A királyi pir Tihanyban van.­­A Magyar Távirati Iroda jelenti: Ma reggel hat órakor Károly királyt, a király­nőt és kis ételüket a tatai kastély tulajdo­nosával, Eszterházy Móric gróffal együtt Tihanyba szállították. Az őrizetbe vett politikusok az ügyészség fogházában, Andrássy Gyula grófot, Gratz Gusztá­vot és Rakovszky Istvánt a tegnapi nap fo­lyam­án Budapestre akarták hozni és a pest­vidéki ügyészség fogházában a fiatalkorúak bírósága részére fenntartott szobákban akar­ták a politikusokat elhelyezni, ez a terv azonban közben megváltozott és a három politikus a király kíséretében Tihanyba uta­zott. A rendőrség ma előzetes letartózta­tásba helyezte és a pestvidéki törvényszék épületébe ma átvitte Sigray Antal grófot. Ügyében a budapesti királyi törvényszék fog eljárni. Strache Gusztáv dr. királyi fő­ügyész, a budapesti királyi ügyészség elnöke­­ a királykérdéssel kapcsolatos bűnügyek re­­­­ferenséül Szilassy Pál dr. királyi főügyész­­- helyettest rendelte ki. A Magyar Híradó közlése szerint az­­ ügyészs­égen most még az üggyel kapcso­­­­latos bűncselekményeket egyáltalában nem­­ minősítik a büntetőtörvénykönyv egyik pa­­­­ragrafusa szerint sem, mert előbb az érdem­li­leges kihallgatásokat foganatosítják és a f felveendő vak­omási jegyzőkönyvek után ke­­­­rül a sor a bűncselekmény minősítésére. A nyugatmagyarországi felkelők proklamációja. Szombathely, okt. 26. A nyugatma­gyarországi felkelőcsapatok a puccs hírére az ország minden részébe a következő röp­­iratokat küldötték: Katonák! Testvérek! A végekről a­­ haza védelmében fegyvert fogó testvéreitek­­ szólanak hozzátok. Hallgassatok meg ben­­nünket, amíg nem késő. A haza alkotmá­nyára és legelső vitéz bajtársunkra, a kor­mányzóra letett esküt meg ne szegjétek! Na higyjetek a gyáván meglapuló hazugok­­­­nak, akik egyéni érdekből, anyagi haszon­ból titeket akarnak felhasználni, hogy el­adják hazánkat. Ne felejtsétek, hogy a haza­­­­árulót még az osztráknál is nagyobb el­lenségünknek tartjuk. Ezeknek nincs meg­bocsátás, nincs kegyelem, százszor jaj azok­­­­nak, akik kezünkbe kerülnek. A frontvité­­­­zek öklétől remegjen mindenki! Maradja­­­­tok a becsület utján, ne legyetek esküíze­­gők, köpönyegforgatók ! Fogadjátok el a­­ testvéri jobbot és együtt vállvetve harcol­­j­­unk a haza külső és belső ellenségei ellen. Veletek, ha lehet, ellenetek, ha kell! — A felkelő csapatok. Az emigránsok is kormányt alakítottak. A Bécsben levő forradalmi patkányok boldogan nézték a magyar testvér harcot. Lestek,­­hogy mikor vonulnak be a cseh és­­■ szerb csapatok Magyarországra s azt re­­­­mélve, hogy akkor elérkezik újra az ő ural­­­­muk ideje, Lovászy Márton elnöklete alatt­­ már összeállították a „kormány” listáját,­­ amelyen­ermészetesen Gararai elvtárs, Szende­i Pál s még néhány szabadkőműves és szo­­­­ciáldemokrata szerepel. Táviratilag Bécsbe hívták Károlyit is, hogy álljon élükre. A ■, bécsi hazaárulók utolsó reménysége omlott össze a kormány erélyes intézkedésével. Hogyan érkezett Győrbe a király? Egyik győri tudósító a következőkép írja le a király bevonulását. Délben félti­­zenkettőkor robogott be a budapesti sze­mélyvonat a győri állomásra. A pályaudva­ron nagy sürgős forgás, a vasutasok kifelé tessékelik az utasokat, amikor pedig a csat­lakozó vonat indulási ideje iránt érdeklő­dünk, kijelentik, hogy ma innen semmiféle vonat nem indul. A magyarázat lakoniku­san rövid volt, az, hogy ilyen rendeletet kaptak. Megindulunk kifelé. A perronon szembe­találkozunk az Ostenburg-zászlóalj zeneka­rával, mely az állomási épület végében he­lyezkedik el. Az étteremben patkóalakú hosz­­szu asztal, terítve, a város néhány vezető­embere izgatottan jár fel alá a perionon, — bizonyos, hogy itt készül valami. — Kinek a fogadására készülnek itt az urak? — szólítottunk meg egy hivatalos személyiséget. — A király jön. — A király? Honnan? — Már tegnap óta Sopronban van. Olyan határozott volt a kijelentése, hogy nem lehetett kételkedni benne, bár-

Next