Kecskeméti Közlöny, 1921. november (3. évfolyam, 250-274. szám)
1921-11-26 / 271. szám
Kecskemét, 1921 november 26. Ara 2 kor«M* Szombat, ffl. évf. 271. sz. ELŐFIZETÉSI ÁRAK: Felelős szerkesztő: Dr. KISS ENDRE. Szerkesztőség: III. kerület, Szabadság-tér 1. szám, plfévre* _ _ _ 240 kor°na' Egyes számára 2 korona, emelet, 3. ajtó. Telefon 120. Negyed évre — — — 120 * Megjelenik minden nap. Kiadóhivatal: Széchenyi-tér 5. sz. Vitézi Isiket a magot kiszkneti! — Felhívás a birtokosokhoz. — A nemzeti életben megóhajtott, a magyar katona lelkéből kipattant gyönyörű gondolat cselekedetbe kezd izmosodni. Nagybányai Horthy Miklós Ur, Magyarország Fő méltósága Kormányzója a haza el nem múló hálája jeléül Vitézi Telket fog adományozni azokból a földekből, amelyeket egyes birtokosok és köztestületek erre a célra hazafias megértéssel már eddig is felajánlottak és ezután felajánlanak. A megadományozásra legérdemesebb hazafiakat a jelentkezők közül a Vitézi Szék — mint a megadományozott vitézek felett a felügyelet gyatkorlására, a köteles közszolgálatok irányítására, számonkérésére, a fegyelem, a haza-fias érzés, az együvé tartozás ápolására legfőbb fokon hivatott szervezet — fogja a legnagyobb körültekintéssel kiválogatni. E célból a Kormányzó Úr Főméltóságának, a vitézek Főkapitányának elnöklete alatt országszerte megszervezték a Vitézi Székkapitányságokat. Pest vármegye déli és Kecskemét th. város Vitézi Székének Székkapitányává , pávai Mátyás Sándor ezredest nevezték ki, aki magyar lelkének minden gondolatát, magyar szivének minden érzését Pestvármegye déli területén e nagy szándék megvalósítására sorakoztatja. Kecskemét th. város Vitézi Székének Széktartójául: nemes Pados András százados neveztetett ki (székhelye Kicstiemét). A magyar hősök megjutalmazása minden embernek kötelessége ma, akinek csak a magyar sors ez ősi földből birtokot, tőkét juttatott s akinek birtokát, vagyonát e hősök halálos erőfeszítése, hősiessége védte és megtartotta. A faji becsület követelő hangja, a nemzeti lelkiismeret parancsoló szava ez. A Vitézi Telkek legénység részére 15 hold szántóföld felszereléssel, vagy annak megfelelő énekes szőlők felajánlása Máttyás Sándor ezredesnél, Székkapitánynál Vácon, vagy Pados százados Széktartónál Kecskeméten történik, ugyan csak ott jelentkezzenek azok a hősök, vagy azok árvái, akik a világháború sorsán vitézségükkel arany vagy legalább nagyezüst vitézségi érmet érdemeltek ki. Vitézi Telket elsősorban a legénységi állományban küzdött hősök kapják. Csak minden 25 legénységi telek után jut Vitézi Telekhez az arra igazin érdemes, hős magyar tiszt. Az ellenkező híresztelések tehát rosszindulatu forrásból erednek. A Vitézi Telket a birtokos felajánlhatja fának, rokonának is, ha a felfülbilálás után őt arra a Vitézi Lek érdemesnek tartja. A felajánlott Vitézi Telek erteke beszámoldik a vagyondézsmába, annyival kevesebb vagyonváltságot kell a birtokosnak fizetnie. Hisszük, hogy a magyar birtok, a tőke tula dobosainak szívében e sorsdöntő napok megértő faji szeretete cselekvésbe érleli ezt a szép gondolatot. Nemes Vitézi Teleihez jutnak mielőbb azok a nincstelenek, akiké volt a világháború során a nélkülözés ehetetlen kényeié, akiknek sorsa volt a teli fagy, a lövészárkok minden irtózata, akiknek egyetlen jutalma van eddig a lépésük nyomán sötétülő sok-sok tömegsír gyásza és akikre leselkedett a kegyetlen rabság minden átka, minden iszonyata. Legyen övék ma a büszke faji megbecsülés, hajtson fejet előttük ma a nemzeti hála s osztályos részt juttasson nekik, a Vitézeknek és méltó maradékaiknak, a vérünket áztatott ősi magyar föld. Prohászka Ottokár a királykérdésről és a kormányzóról A magyar katholicizmus legnagyobb büszkesége s lánglelki vezére ismét megszólalt, hogy bölcs szavával igaz, önzetlen magyar lelkének hazafias aggódásával figyelmeztető szózatot intézzen ennek a szerencsédles, széthúzó nemzet népéhez s politikusaihoz. ASzózat mai száma érdekes interjút közöl a fehérvári püspökről. Sajnos, nincs terünk arra, hogy ezt a minden magyar megszületésére számottartó nyilatkozatot teljes egészében közöljük, de a királykérdésről és kormányzóról szóló részt teljes egészében közöljük, hogy minél többen szívükbe véshessék a legnagyobb magyar püspök intő szavait: A király kérdés. — Teljesen elitélem a minket folyton ellentétekbe hajtó vak szenvedélyt, amely végzetünkre, bármikép indulunk neki, hogy okosan és szépen elhelyezkedjünk, a királykérdéssel tolakodik elő. A pártok, a felekezetek higgadt óráikban és pillanataikban szinte a lét biztos ösztönével belátják és megegyeznek abban, hogy a királykérdés kapcsoltassék ki. Sajnálatos azonban és jellemző a helyzet fölismerésének komolytalanságára az a könnyelműség, amellyel lépten-nyomon ezt a kérdést megint elénk dobbantják és új kavarodás kiinduló pontjává teszik. A legszerencsétlenebb azonban ennek a kérdésnek olyan kiszínezése, mintha a szabad király választás a protestáns érdekekét, ezzel szemben az ellenkező pártfoglalás a katolicizmus érdekeit jelentené. Azért, hogy az utolsó alkalommal az egyik pártnak, a keresztény egyesülés pártjának két vezetőalakja szerepelt, senki sem mondhatja, hogy maga a katolicizmus azonos a keresztény egyesülés pártjával, vagy éppen az illető vezetőalakok eljárásával. Törhetetlen bizalom a kormányzó iránt. — A kormányzó ? Teljes bizalom az ő jellemében, bizalom az ő hivatásának és feladatának megértése iránt, ragaszkodás a nehéz poziciókban is mindig megvallott forró nemzet magyar érzéséhez. Méltán elvárhatja ő, hogy ezzel a megértéssel, ragaszkodással és nagyrabecsüléssel megkönynyűntik az ő nehéz és sokszor keserves, mert érzelmi komplikációval is együtt járó helyzetét. — Ha összefogunk, ha testvérekként egyek vagyunk, mint az egyik olasz lap, az Idea Nazionale nem rég is írta, szilárdan hiszem, hogy szebb napok hajnala virrad reánk és az lesz a magyar ismét, ami volt a múltban: szit, a nyugat védő bányája, ezúttal nem a török, hanem a szlávság és internacionalizmus ellen. De előbb még kő szirtté kell összekovácolódnia, fölismervén önmaga hatalmas lelki értékeit, ahelyett, hogy továbbra is furcsa mámorként tovább űzze a nyugat át nem rostáll katikátlan imádatát. — Felhívás a h bor előtti államadóssági címletek tuajdonosaihoz. Felhívjuk a háboru előtti állmdósági címletek tuajdonosait, hogy a 20 százalékos vagyonválság lerovása alkalmával kapott el iszmervény (a jegyzék másodpéldánya) ellenében a visszajáró címletek átvétele végett az aláirt állampénztárnál megjelenni szíveskedjenek. — Kecskeméti m. kir. állampénztár. Hogyan érténik sz italnyi esgeddyek kiadása ? A hivatalos lap csütörtöki száma közli az állami italmérési jövedékről szóló törvénycikk végrehajtási utasítását. Eszerint bor, bormust, gyümölcsbor nagyban való eladásával, továbbá szeszes italok eladásának közvetítésével csak az foglalkozhat, aki erre iparigazolványt nyert, cégét a kir. törvényszéknél, valamint a kir. pénzügyigazgatóságnál bejelentette. Azok, akik valamely iparjogosítványhoz kötött ipart, kereskedést gyakorolnak, nevezetesen a vendéglősök, kocsmárosok, fűszer, csemege, illetve vegyes kereskedések, kávéháházak stb. a pénzügyi hatóságtól csak őkakkor kaphatnak italmérési, elárusítási engedélyt, ha az iparhatóságtól az üzlet gyakorlására a jogosítványt már megszerezték. Az italmérési jogot tehát a pénzügyi hatóság külön engedélye állapítja meg. A bortermelőknek ahhoz, hogy kizárólag saját termésű boraikat álló vendégek részére poharazhassák, utcára kimérhessék, kis mértékben árusíthassák vagy nagyban eladhassák, iparigazolványra nincs szükségük. Minthogy a vendéglői ipart képesítéshez kötötték, a kocsmáros vendéglői ipar gyakorlására engedélyt csak az esetben nyerhet, ha szakképzettséget is tudja igazolni. Tilos az üzletet olyan felírással ellátni, amely az engedményben megjelölt üzletágnak nem felel meg. A rendelet azonnal életbe lép. A milliós számok országa. A „Le Temps” tudósítója írja Stockholmból : Litvinoff, valódi nevén Finkelstein, bolseviki diplomata Svédországba érkezett, hogy svéd kapitalistákkal tárgyaljon a svédbolseviki kereskedelmi forgalom megszervezéséről. A szovjet diplomata az ottani lapok tudósítói előtt érdekes nyilatkozatot tett Oroszország belviszonyairól és gazdasági helyzetéről. Az oroszok felhívása a világ proletárságához a társadalmi harc megkezdésére nem vezetett eredményre. Oroszország képtelen talpra állani a külföld segítsége nélkül, amit nem szívesen, de igénybe vesz. Olaszországnak hitelre van szüksége, mert másképp jelenleg képtelen fizetni. Csupán külföldi segítséggel válik lehetővé az új adósságok kamatainak fizetése és a régi hitelezők részleges kielégítése. Érdekes a nyilatkozatnak az a része is, amelyben Litvinoff Finkelstein a moszkvai szovjet üzemek munkabérét ismerteti. Munkások minden képesítés nélkül havi 500.000 rubelt kapnak. Gyakorlott munkások bére egy egy és fél millió rubel havonta. A technikailag képzett munkások és a hivatalnokszemélyzet havi két millió rubelt kap. Ennek az összegnek azonban csak 16 százalékát fizetik papírpénzben, a többi természetben jár. Az orosz tőkések nem békültek. Az orosz tőkések párisi pénzügyi, ipari és kereskedelmi szövetsége, mely jelenleg egyetlen képviselete külföldön az elüldözött orosz iparosságnak, legutóbbi ülésén foglalkozott a szovjet új gazdasági orientációjával. Megállapították, hogy e lépés a kommunizmusnak, mely romba döntötte Oroszországot, a teljes bukását jelenti. A szovjet szándékának őszinteségében nem lehet bízni, ameddig egy időben a termelés emelését és a kommunista diktatúra fenntartását