Kecskeméti Közlöny, 1922. május (4. évfolyam, 99-124. szám)

1922-05-16 / 111. szám

kedélyes „függetlenségi“ népgyűlés. Dani bácsi, hogy milyen indokokból kifolyólag, nem tudni, — évekkel ezelőtt Nagykőrösről átköltözött Kecskemétre. A közénk telepedett körösi ember úgy hal­lomásból kóstolgatott a politikából is s igy történt, hogy egyszer csak azt kezdte érezni, hogy Kecskemét városát legméltóbb­képpen ő tudná képviselni a júniusban ösz­­szeülő nemzetgyűlésen. A gondolatot tett követte és Dani bácsi, kiből szíve legtit­kosabb óhaja szerinti képviselőjelölt lett, vasárnap délelőtt tartotta meg „pogram­­molás“-át. Nagy László köszöntötte a látványos­ságra összegyűlt közönséget és közölte,hogy „Székács" Andor és Herczegh Sándor csak üdvözletüket küldik, ők maguk azonban fontosabbnak tartották saját kerületükbe menni. Maguk helyett Pásztor Ferencet küldték ide. Pásztor Ferenc a budapesti iparosok és rokon szakmák szakszervezete nevében ajánlotta Dani bácsit, akit ő éppen oly jól ismer, mint a kecskemétiek. Bevallja, hogy egész éjszakákon át szokott vele a haza sorsáról beszélgetni. Nem akar az ellenje­löltekről beszélni. Úgy látszik kizárólag az Egységes Párt jelöltjeit tekinti ellenjelöltek­nek.­­ Név szerint is megemlíti őket, a Batthyány-párti jelölteket ellenben nem. Kiváló embernek tartja személyileg Pekár Gyula államtitkárt és Zsitvttyt. (A közön­ség élteti Pekárt és Zsitvayt.) Pásztor a lelkes hangulattól föltüzelve a szovjet ura­lom és a mai rendszer között akart pár­huzamot vonni. Majd az érvényben levő tör­vények bírálatába fogott, de Jánossy Gyula rendőrtanácsos figyelmeztette a következ­ményekre. Pásztor erre az adórendszert vette taglalás alá. A fogyasztási adók kap­csán olyan osztályellenes kijelentéseket használt, hogy Jánossy Gyula rendőrtaná­csos az előzetes figyelmeztetésre hivatkozva kénytelen volt tőle megvonni a szót. Dani bácsi ragadta meg ezután az emelvény korlátját. Felpanaszolta, hogy sokaknak azért nem kell igazi kisgazda­képviselő, mert nem tud szép „pogram­­beszédet" mondani. Hát ő, Dani bácsi, mikor meggondolta, hogy képviselő lesz, elment egy orvoshoz, egy kortesvezérhez, meg egy „bolsevitá“-hoz. Mindhárom azt mondta, hogy nem a „pogram“-beszéd a fontos. Ezért nem is mond „pogram“-be­­szédet, pedig, ha „hozzáfogna, tudna an­nak olyan feneket keríteni, hogy ide hoz­hatnák a legokosabb embereket, még­se lenne neki teteje“. Panaszkodott még, hogy a „városi emelvényt" nem adták oda neki és így kénytelen volt idegentől, „egy ba­rátjától" beszerezni ezeket a deszkákat, hogy elmondhassa „pogram“-beszédét. Meg­köszönte a közönségnek a megjelenést és és ajánlotta saját magát. Nagy László zárta be ezután a fél­órás népgyűlést. Kifejezést adott annak a véleményének, hogy ő és Dani bácsi nem tudnak a magasabb „légiókba" beszélni. A közönség, mint általában az egész gyű­lés alatt, erre sem szólt semmit, még csak nem is éljenzett. Nagy László hat kalapot em­elt és illedelmesen elköszönt: „Alászol­­gája ! A jelölt, meg a rokonszakmák em­bere már lefelé lépkedett, mikor Nagy Lászlónak még eszébe jutott valami, hát visszafordult: „Három közül mindig job­ban lehet választani, mint kettő közül!" .Mintha mentegetődzni akart volna e sza­vakkal, hogy nem tehetnek ők róla, a vá­lasztók bizalmát élvező Pekár Gyulával szemben kell legalább két jelölt, hogy egyik a városi, a másik a tanyai voksokat elhalássza. Talán ezért kocsizik együtt Dani bácsival Pekár Gyula másik ellen­jelöltje is. Még egy érdekes utójelenete volt a gyűlésnek. Dani bácsival szemben jön há­rom derék tanyai gazda. Dani bácsi egyik jóakarója rájuk kiált ! — Köszönjenek a képviselő úrnak ! — Maga is beszél még kisebb tőgy­­gyel! — kiáltja fölháborodva Dani bácsi, vagy csak úgy mutatja, magában örül, hogy alkalma nyílt valami szép és új parlamen­táris kifejezés használatára. r Kecskemét, 1922 május 16 óra 3 korona. Kedd IV. évf. 111. sz. E­ ^ ^ ^ ^ ^ ^ ^ m ^ ^ ^ ^ ELŐFIZETÉSI ÁRAK: Felelős szerkesztő: Dr. KISS ENDRE.­­ SZERKESZTŐSÉG: Fél h­étre : . . . 410 korona! Egyes számú ára: 3 korona. III., Szabadság-tér 1. szám,I. e. 3. ajtó. Telefon 120. Negyed évre. .... 210 korona. Megjelenik: Hétfő kivételével minden nap. KIADÓHIVATAL: Széchenyi-tér 5. sz. Telefon 114. Melha prédikációja. Az ellenjelölt elismeri az egységes párt jelöltjének kiválóságát. Kenetteljes Melha vasárnap­­délután 6 órakor a Szalag-utcában a Gudricza-féle ház udvarán mondta el ismeretes szóla­mait a hitről, a jó család törvényéről, a zenéről, a virágról és a szüzességről. A társjelölt Horváthon és az álfüggetlenségi vezérkaron kívül néhány szórakozást ke­reső polgár, polgárnő és polgárgyerek hall­gatta végig az áhitatosság mezébe bujta­tott politizálást. A beszédnek, tagadhatat­lan, voltak csattanós fordulatai. Felemlíti pl. Melha­: „Azzal­ vádolnak, hogy kom­munista voltam. Ez ellen nem is védeke­zem ! (Éljenzés). „Károlyi-éra alatti szerep­lésemet nem mentegetem — folytatja —. Ennyi néppel, mint itt van ezen az udva­ron, mindent megtudtam volna változtatni, de nem adtak vezető szerepet és igy vissza­vonultam." Majd a szeretésről kezd beszélni. Még az ellenségeit is szereti. „Nekem kar­társam (?) és barátom (?) Zsitvay és épen ezért sajnálnám, ha elbukna a választá­son. De viszont Zsitvayt a kormány is szereti és ezt meg is érdemli. Így őt ha meg nem választanák is, kinevezhetik mi­niszternek, mert ő arra való és rátermett ember. De ha én elbukom — kesereg Melha — mi lesz velem, hova menjek?" Ebben a stílusban könyörög az el nem lágyuló választóknak, hogy válasszák meg, hogy ezáltal ha nem is vezéri, legalább szolgai szerepet tölthessen be a politikában. Vé­gül megígéri, hogy megválasztása esetén mindenben aláveti magát a helybeli negy­­vennyolcaskodó vezérkarnak, név szerint: Eötvös Nagy Imrének, Gömöri Sándornak, Baltás Bélának, Dudás Dánielnek és Pász­tor Jánosnak. A nem egészen a rendezők terve sze­rint sikerült népgyűlés ezek után hazafias dalok éneklésével véget ért.­­ A háború előtti államadóssági címletek vagyonváltságáról a hivatalos lap vasárnapi száma pénzügyminiszteri ren­deletet közöl. Eszerint a közalapok és köz­alapítványok, gyámpénztárak, gyámpénztári tartalékalapok, közművelődési, közjótékony­sági intézmények, egyházi és kegyes ala­pok, kényszertársulatok, valamint nyugdíj­intézetek tulajdonát képező háború előtti magyar államadóssági címleteket, amelyekre a törvény mentességet állapít meg, bélyeg­jeggyel fogják ellátni. A pénzintézetek a a világháború előtti államadósságok 20 százalékos vagyonváltsága fejében hozzá­juk befolyt összegeket, esetleg címleteket a Pénzintézeti Központhoz utalják át. Ötven éves a Szegedi Torna­ Egylet, Kecskemét a jubileumi ünnepségen. A Szegedi Tornaegylet tegnap fennállásának 56-ik évfordulóján dísztornaünnepélyt rende­zett, amely nagy érdeklődés mellett folyt le a városi színházban. Az ű­ünnepélyen részt­­vettek : a MOTESz 12 tagú válogatott csa­pata Matykó János vezetése alatt, a Sz. T. E. férfi és női csapata, a Sz. A. K. férfi és női csapata, Hódmezővásárhely két női és egy férfi csapata és a Nemzeti Tor­naegylet mintacsapata. Igen szép látvány volt a női mintacsapatok munkája, akik zenére, fabottal és buzogánnyal szebbnél­­szebb gyakorlatokat mutattak be. A kor­lát és nyújtó csapatversenyt a jubiláló csapat nyerte meg a Szegedi A. K. előtt. Általános lelkesedést keltett a 12 tagú vá­logatott csapat bemutatkozása, amelyen messze kimagaslott Pásthy Elemér és Sza­­lay József munkája, akik résztvesznek a KAC lí-iki disztornáján. A kecskeméti Testnevelési Bizottságot és a KAC-ot Bach Benő vívómester képviselte az ünnepélyen, akinek művészies buzogánygyakorlatai fre­netikus hatást váltottak ki nemcsak a kö­zönség, hanem az országos nevű szakem­berek körében is. A női tornacsapatok ki­tűnő munkáját és sikerét látva, nagy saj­nálattal állapíthatjuk meg, hogy Kecskemé­ten, ahol talán az ország legjobb anyaga és legkiválóbb szakemberei vannak, a női tornát mégis annyira elhanyagolják. Remél­jük azonban, hogy ezen a téren is nem­sokára felveheti a versenyt a többi váro­sokkal. Fel akarta gyújtani az édesanyja házát. Statáriális tárgyalás. A rögtönítélő bíróság Rág Miklós el­nöklésével ma délelőtt Nagy Sándor izsáki fiatalember bűnügyét tárgyalta, aki gyújto­gatás kísérlete miatt került a vádlottak padjára. Ez év április 17-én történt Izsákon, hogy Nagy Sándor ittas állapotban tért haza és otthon garázdálkodni kezdett. Min­dent felforgatott a házban, betörte az ab­lakokat, leverte a cserepeket, majd a ko­­csisaroglyával nekiesett a kapunak és azt is összetörte. Húga rászólt, hogy ne garáz­dálkodjon, mire őt is ütlegelni kezdte, sőt még az odasiető édesanyját is megrugdosta. Ezután kiszaladt az udvarra és az éppen előtte elhaladó Bényi Istvánra szitkozódó szavakat kiáltott. Bényi felszólította, hogy hagyja abba a szitkozódást, Nagy Sándor azonban ő vele is verekedni kezdett. Később ismét anyjával és húgával kelt bírókra. Ezeknek azonban most sikerült úgy lefogni a ga­rázda fiatalembert, hogy csak nagy nehe­­zen tudott kiszabadulni kezükből. Mikor mégis kiszabadult, sűrű káromkodás köz­ben azt kiáltotta, hogy felgyújtja a házat.. Odaszaladt az ereszhez, gyufát gyújtott és az eresz alá tartotta. Két időközben oda­érkezett fiatalembernek azonban sikerült a gyújtót kiütni a kezéből és így a nád nem fogott lángot. A rögtönítélő bíróság Nagy Sándor ügyében az iratokat áttette a rendes bíró­sághoz, amennyiben úgy találta, hogy az ügy elbírálására az illetékes.

Next