Kecskeméti Közlöny, 1922. május (4. évfolyam, 99-124. szám)
1922-05-16 / 111. szám
kedélyes „függetlenségi“ népgyűlés. Dani bácsi, hogy milyen indokokból kifolyólag, nem tudni, — évekkel ezelőtt Nagykőrösről átköltözött Kecskemétre. A közénk telepedett körösi ember úgy hallomásból kóstolgatott a politikából is s igy történt, hogy egyszer csak azt kezdte érezni, hogy Kecskemét városát legméltóbbképpen ő tudná képviselni a júniusban öszszeülő nemzetgyűlésen. A gondolatot tett követte és Dani bácsi, kiből szíve legtitkosabb óhaja szerinti képviselőjelölt lett, vasárnap délelőtt tartotta meg „pogrammolás“-át. Nagy László köszöntötte a látványosságra összegyűlt közönséget és közölte,hogy „Székács" Andor és Herczegh Sándor csak üdvözletüket küldik, ők maguk azonban fontosabbnak tartották saját kerületükbe menni. Maguk helyett Pásztor Ferencet küldték ide. Pásztor Ferenc a budapesti iparosok és rokon szakmák szakszervezete nevében ajánlotta Dani bácsit, akit ő éppen oly jól ismer, mint a kecskemétiek. Bevallja, hogy egész éjszakákon át szokott vele a haza sorsáról beszélgetni. Nem akar az ellenjelöltekről beszélni. Úgy látszik kizárólag az Egységes Párt jelöltjeit tekinti ellenjelölteknek. Név szerint is megemlíti őket, a Batthyány-párti jelölteket ellenben nem. Kiváló embernek tartja személyileg Pekár Gyula államtitkárt és Zsitvttyt. (A közönség élteti Pekárt és Zsitvayt.) Pásztor a lelkes hangulattól föltüzelve a szovjet uralom és a mai rendszer között akart párhuzamot vonni. Majd az érvényben levő törvények bírálatába fogott, de Jánossy Gyula rendőrtanácsos figyelmeztette a következményekre. Pásztor erre az adórendszert vette taglalás alá. A fogyasztási adók kapcsán olyan osztályellenes kijelentéseket használt, hogy Jánossy Gyula rendőrtanácsos az előzetes figyelmeztetésre hivatkozva kénytelen volt tőle megvonni a szót. Dani bácsi ragadta meg ezután az emelvény korlátját. Felpanaszolta, hogy sokaknak azért nem kell igazi kisgazdaképviselő, mert nem tud szép „pogrambeszédet" mondani. Hát ő, Dani bácsi, mikor meggondolta, hogy képviselő lesz, elment egy orvoshoz, egy kortesvezérhez, meg egy „bolsevitá“-hoz. Mindhárom azt mondta, hogy nem a „pogram“-beszéd a fontos. Ezért nem is mond „pogram“-beszédet, pedig, ha „hozzáfogna, tudna annak olyan feneket keríteni, hogy ide hozhatnák a legokosabb embereket, mégse lenne neki teteje“. Panaszkodott még, hogy a „városi emelvényt" nem adták oda neki és így kénytelen volt idegentől, „egy barátjától" beszerezni ezeket a deszkákat, hogy elmondhassa „pogram“-beszédét. Megköszönte a közönségnek a megjelenést és és ajánlotta saját magát. Nagy László zárta be ezután a félórás népgyűlést. Kifejezést adott annak a véleményének, hogy ő és Dani bácsi nem tudnak a magasabb „légiókba" beszélni. A közönség, mint általában az egész gyűlés alatt, erre sem szólt semmit, még csak nem is éljenzett. Nagy László hat kalapot emelt és illedelmesen elköszönt: „Alászolgája ! A jelölt, meg a rokonszakmák embere már lefelé lépkedett, mikor Nagy Lászlónak még eszébe jutott valami, hát visszafordult: „Három közül mindig jobban lehet választani, mint kettő közül!" .Mintha mentegetődzni akart volna e szavakkal, hogy nem tehetnek ők róla, a választók bizalmát élvező Pekár Gyulával szemben kell legalább két jelölt, hogy egyik a városi, a másik a tanyai voksokat elhalássza. Talán ezért kocsizik együtt Dani bácsival Pekár Gyula másik ellenjelöltje is. Még egy érdekes utójelenete volt a gyűlésnek. Dani bácsival szemben jön három derék tanyai gazda. Dani bácsi egyik jóakarója rájuk kiált ! — Köszönjenek a képviselő úrnak ! — Maga is beszél még kisebb tőgygyel! — kiáltja fölháborodva Dani bácsi, vagy csak úgy mutatja, magában örül, hogy alkalma nyílt valami szép és új parlamentáris kifejezés használatára. r Kecskemét, 1922 május 16 óra 3 korona. Kedd IV. évf. 111. sz. E ^ ^ ^ ^ ^ ^ ^ m ^ ^ ^ ^ ELŐFIZETÉSI ÁRAK: Felelős szerkesztő: Dr. KISS ENDRE. SZERKESZTŐSÉG: Fél hétre : . . . 410 korona! Egyes számú ára: 3 korona. III., Szabadság-tér 1. szám,I. e. 3. ajtó. Telefon 120. Negyed évre. .... 210 korona. Megjelenik: Hétfő kivételével minden nap. KIADÓHIVATAL: Széchenyi-tér 5. sz. Telefon 114. Melha prédikációja. Az ellenjelölt elismeri az egységes párt jelöltjének kiválóságát. Kenetteljes Melha vasárnapdélután 6 órakor a Szalag-utcában a Gudricza-féle ház udvarán mondta el ismeretes szólamait a hitről, a jó család törvényéről, a zenéről, a virágról és a szüzességről. A társjelölt Horváthon és az álfüggetlenségi vezérkaron kívül néhány szórakozást kereső polgár, polgárnő és polgárgyerek hallgatta végig az áhitatosság mezébe bujtatott politizálást. A beszédnek, tagadhatatlan, voltak csattanós fordulatai. Felemlíti pl. Melha: „Azzal vádolnak, hogy kommunista voltam. Ez ellen nem is védekezem ! (Éljenzés). „Károlyi-éra alatti szereplésemet nem mentegetem — folytatja —. Ennyi néppel, mint itt van ezen az udvaron, mindent megtudtam volna változtatni, de nem adtak vezető szerepet és igy visszavonultam." Majd a szeretésről kezd beszélni. Még az ellenségeit is szereti. „Nekem kartársam (?) és barátom (?) Zsitvay és épen ezért sajnálnám, ha elbukna a választáson. De viszont Zsitvayt a kormány is szereti és ezt meg is érdemli. Így őt ha meg nem választanák is, kinevezhetik miniszternek, mert ő arra való és rátermett ember. De ha én elbukom — kesereg Melha — mi lesz velem, hova menjek?" Ebben a stílusban könyörög az el nem lágyuló választóknak, hogy válasszák meg, hogy ezáltal ha nem is vezéri, legalább szolgai szerepet tölthessen be a politikában. Végül megígéri, hogy megválasztása esetén mindenben aláveti magát a helybeli negyvennyolcaskodó vezérkarnak, név szerint: Eötvös Nagy Imrének, Gömöri Sándornak, Baltás Bélának, Dudás Dánielnek és Pásztor Jánosnak. A nem egészen a rendezők terve szerint sikerült népgyűlés ezek után hazafias dalok éneklésével véget ért. A háború előtti államadóssági címletek vagyonváltságáról a hivatalos lap vasárnapi száma pénzügyminiszteri rendeletet közöl. Eszerint a közalapok és közalapítványok, gyámpénztárak, gyámpénztári tartalékalapok, közművelődési, közjótékonysági intézmények, egyházi és kegyes alapok, kényszertársulatok, valamint nyugdíjintézetek tulajdonát képező háború előtti magyar államadóssági címleteket, amelyekre a törvény mentességet állapít meg, bélyegjeggyel fogják ellátni. A pénzintézetek a a világháború előtti államadósságok 20 százalékos vagyonváltsága fejében hozzájuk befolyt összegeket, esetleg címleteket a Pénzintézeti Központhoz utalják át. Ötven éves a Szegedi Torna Egylet, Kecskemét a jubileumi ünnepségen. A Szegedi Tornaegylet tegnap fennállásának 56-ik évfordulóján dísztornaünnepélyt rendezett, amely nagy érdeklődés mellett folyt le a városi színházban. Az űünnepélyen résztvettek : a MOTESz 12 tagú válogatott csapata Matykó János vezetése alatt, a Sz. T. E. férfi és női csapata, a Sz. A. K. férfi és női csapata, Hódmezővásárhely két női és egy férfi csapata és a Nemzeti Tornaegylet mintacsapata. Igen szép látvány volt a női mintacsapatok munkája, akik zenére, fabottal és buzogánnyal szebbnélszebb gyakorlatokat mutattak be. A korlát és nyújtó csapatversenyt a jubiláló csapat nyerte meg a Szegedi A. K. előtt. Általános lelkesedést keltett a 12 tagú válogatott csapat bemutatkozása, amelyen messze kimagaslott Pásthy Elemér és Szalay József munkája, akik résztvesznek a KAC lí-iki disztornáján. A kecskeméti Testnevelési Bizottságot és a KAC-ot Bach Benő vívómester képviselte az ünnepélyen, akinek művészies buzogánygyakorlatai frenetikus hatást váltottak ki nemcsak a közönség, hanem az országos nevű szakemberek körében is. A női tornacsapatok kitűnő munkáját és sikerét látva, nagy sajnálattal állapíthatjuk meg, hogy Kecskeméten, ahol talán az ország legjobb anyaga és legkiválóbb szakemberei vannak, a női tornát mégis annyira elhanyagolják. Reméljük azonban, hogy ezen a téren is nemsokára felveheti a versenyt a többi városokkal. Fel akarta gyújtani az édesanyja házát. Statáriális tárgyalás. A rögtönítélő bíróság Rág Miklós elnöklésével ma délelőtt Nagy Sándor izsáki fiatalember bűnügyét tárgyalta, aki gyújtogatás kísérlete miatt került a vádlottak padjára. Ez év április 17-én történt Izsákon, hogy Nagy Sándor ittas állapotban tért haza és otthon garázdálkodni kezdett. Mindent felforgatott a házban, betörte az ablakokat, leverte a cserepeket, majd a kocsisaroglyával nekiesett a kapunak és azt is összetörte. Húga rászólt, hogy ne garázdálkodjon, mire őt is ütlegelni kezdte, sőt még az odasiető édesanyját is megrugdosta. Ezután kiszaladt az udvarra és az éppen előtte elhaladó Bényi Istvánra szitkozódó szavakat kiáltott. Bényi felszólította, hogy hagyja abba a szitkozódást, Nagy Sándor azonban ő vele is verekedni kezdett. Később ismét anyjával és húgával kelt bírókra. Ezeknek azonban most sikerült úgy lefogni a garázda fiatalembert, hogy csak nagy nehezen tudott kiszabadulni kezükből. Mikor mégis kiszabadult, sűrű káromkodás közben azt kiáltotta, hogy felgyújtja a házat.. Odaszaladt az ereszhez, gyufát gyújtott és az eresz alá tartotta. Két időközben odaérkezett fiatalembernek azonban sikerült a gyújtót kiütni a kezéből és így a nád nem fogott lángot. A rögtönítélő bíróság Nagy Sándor ügyében az iratokat áttette a rendes bírósághoz, amennyiben úgy találta, hogy az ügy elbírálására az illetékes.