Kecskeméti Közlöny, 1922. december (4. évfolyam, 277-300. szám)

1922-12-08 / 283. szám

Kecskemét, 1922 december 8. 8 korona. Péntek, IV. évi 283. ss. ................................................ ........ .. ........................................­­ ........................■..................... . ............ ELŐFIZETÉSI ÁRAK: , Felelős szerkesztő: Dr. KISS ENDRE.­­ SZERKESZTŐSÉG: i­t*........................... 500 korona.­­ Egyes szimma: 8 korona. I lfLU­S«badság-tér »• *• 3- 120' Egy hónapra. . . . .180 korona. Megjelenik: Hétfő kivételével minden nap.­­ KIADÓHIVATAL: Széchenyi-tér 5. sz. Telefon 1X4 A divatos hazaárulás. Aludtunk rá nem is egyet, de min­dig a fölháborodás ereje ébredt bennünk, valahányszor eszünkbe jutott a nemzetgyű­lés egyik minapi epizódja. Az ember már csak félvállról veszi a nemzetgyűlési tudó­sításokat és e nemtörődömségben van va­lami abból, hogy lelke mélyén megveti a parlamentarizmus elöregedett, kihasznált rendszerét. Azonban ez az epizód kiemel­kedik törvénytalpalások, műviharok és za­jos derültségek naplójának lapjairól. Nem a hőse révén. A hőse, Drózdy Győző, egy­általán nem kiemelkedő egyéniség. Sőt na­gyon is közönséges, átlagember. Minta érték nélkül. Mintája sok jogrendszavaló­­nak, akiknek egyetlen szerencséjük, hogy keresztényeknek születtek és hírnévért vagy „dohányért“ oda állhatnak a zsidók libe­­ralizmusának, demokratizmusának, szocia­lizmusának és egyéb­­izmusának kiraka­tába parasztfogónak. Drózdy Győző tehát Magyarországra akasztotta mindazt, amit egy kolozsvári egyetemi tanár Oláhország­ról mondott, hogy a törvénynek nincs te­kintélye és alig múlik el nap, hogy a tör­vényt lábbal ne tipornák. Ez erkölcsi akasz­tás volt, gyakorlatilag ebben a módszerben kötötte meg sok magyar ember utolsó nyak­­ravalóját az a Szamuelli nevű zsidó, aki­nek véreskezű uralma alatt valaki előadást tartott a szabadszerelemről. (Önök talán még emlékszenek erre a valakir­e?) A bor­zasztó, az elkeserítő, a felháborító pedig abban van, hogy Szamuelli módszerét egy­általán folytatni lehet még ebben a ha­zában. A képviselők hazaárulónak nevezték emiatt Drózdyt, aki kétségtelenül annyit adott erre, mint Szamuelli, ha őt tisztelték volna hazaárulónak. Legalább semmi nyoma annak, hogy elégtételt adott és követelt volna. Ezen a ponton válik érthetővé kü­lönösebben, ha mi napok óta háborgunk. Mert mégis csak furcsa dolog, hogy néme­lyek ugyanolyan természetesnek, sőt meg­tisztelőnek veszik a hazaáruló nevet, mint mások azt, ha méltóságos címet kapnak. Sokat ostorozták már a cimbórságot, de mit szóljunk a hazaárulás járványos betegségéhez?! Az, hogy járványszerű, megállapítható a fentiekből. Megállapítható abból is, hogy szinte lehetetlen vele küz­deni. Nemcsak a testi viseletnek, hanem a lelkinek is van divatja. A hazaárulás most divatos járvány. A régi jó időkben, mikor alig akadt egy-két hazaáruló, agyonverték őket. Most szabadon járnak, mint a tuber­­kolotikusok és még úgy néznek rájuk, mintha mártírok volnának. A zsidóknak pompás gyakorlati érzékük van. Ha ők mennek keresztény emberek közé, tőlük telhetőleg alkalmazkodnak a keresztény ember szokásaihoz. Harden Miksa így adta meg nekik a tanácsot: ha bálba megy, olts magadra frakkot. Ezzel szemben a közéjük került keresztényektől is elvárják az alkal­mazkodást. A zsidók szellemi báljába ke­rült kereszténynek hazaárulás a lelki frakkja. Ismeretes, hogy a betegségek sem örökéletűek. Volt egyszer egy pusztító nyavalya, mely Buda ostrománál lépett föl és onnét indult Európa pusztítására. Ezt a betegséget morbus Hungaricusnak, magyar nyavalyának nevezték el. A fekete halál rengeteg embert pusztított el, de nemcsak nálunk. Az új magyar nyavalya, a hazaárulás veszedelmesebb a fekete ha­lálnál. Csak itt pusztít, ezen a csonka or­szágon. Valahogy azonban lokalizálni le­hetne. Valahogy úgy, mint más járványo­kat szokás. Össze kell fogdosni a hazaáru­lókat és lakat alá kell rakni őket. Akire egyszer elhangzott a hazaáru­lás vádja, az nem sétálhat tovább emelt fővel, ha csak nem tisztázza magát a vád alól. A hazaárulás rettenetesebb bűn min­dennél. Ezt jegyezze meg mindenki, ha megpróbált eddig közömbös lenni. Bennün­ket mindig a közömbösség öldökölt, nekünk minden mindegy volt. Itt egy sértő szóért kardra mennek, pisztolyok elé állnak, de a nagy bűnök, mint a­­ hazaárulás, meg­­torlatlanul maradnak. És hogyan legyen tényleg tekintélye a törvénynek, ha nem alkalmazzák a törvény teljes szigorát a hazaárulókra ?! Forradalmi idők voltak, de azt mond­ják, hogy már konszolidálódtunk. Mi a konszolidáció mértékéül a hazaárulók bűn­­hődését tesszük meg és szerintünk akkor lesz igazi konszolidáció, ha majd a haza­árulók meglakolnak. Ezt a hazaárulási go­nosz divatot ki kell irtani! Jel. Kiegészítik a faármegálla­­pító bizottságot. Az Árvizsgáló Bizottság módosíthatja a megszabott árakat. A faármegállapító bizottság szerveze­téről a kormány legutóbb módosító rende­letet adott ki. Eszerint a kicsinybeni eladás tárgyát képező fűrészelt és faragott favá­lasztékok, a gömbölyű épületfa, valamint az államvasutak talpfaszükségletének fede­zésére igénybe vett gömbfa és kész vasúti talpfa árának megállapítására a törvény­­hatósági joggal felruházott városokban, így pl. Kecskeméten működő helyi faármegál­lapító bizottság jogosult. A bizottságot ki kell egészíteni ak­ként, hogy a törvényhatóság első tisztvi­selője két tagot a fatermelők, illetőleg ke­reskedők, két tagot pedig a fogyasztók köréből nevez ki.­­ Ha az államvasutak talpfaszükségletéről van szó, az ülésre meg kell hívni az üzletvezetőség képviselőjét is. A tűzifa árának megállapítását to­vábbra is az ármegállapító bizottság végzi. Az általa megállapított tájékoztató árakat azonban az Országos Központi Árvizsgáló Bizottság az árkalkulációk bekivonásával bármikor hivatalból is felülvizsgálhatja és módosíthatja. Törvényjavaslat a közrend fokozottabb biztosításáról. Dr. Rakovszky Iván belügyminiszter tegnap a nemzetgyűlésen benyújtotta a közrend fokozottabb biztosításáról szóló törvényjavaslatát. A javaslat szerint bárki bárhova is hosszabb idei tartózkodásra ér­kezik, érkezését és távozását a helyi ható­ságnál köteles bejelenteni. Aki az ország belső rendje, közbiztonsága, vagy külpoli­tikája szempontjából nem kívánatos, kitilt­ható, felügyelet alá helyezhető, vagy a to­­loncházba csukható. Aki az alkotmány el­len, a területi épség megcsonkítására, a nemzeti egység megbontására törekszik, aki a nemzet becsülete ellen vét, a kato­naság, törvények, rendeletek, a vallás, há­zasság ellen izgat, aki tiltott szervezke­désben vesz részt, aki rémhíreket terjeszt,­­ az a fenti személyes szabadság korlá­tozásával büntetendő. Közérdekű munkát minden 50 évet be nem töltött egyén kö­teles teljesíteni. Lapot a miniszterelnök en­gedélyezhet. Betiltás a belügyminiszter joga. A Sl­ík adventi est műsora. Azok az előadások, zeneszámok és szavalatok, melyek az adventi vasárnapo­kon egy-egy gazdag műsor keretében el­hangzanak, nem szorulnak reklámra. A közönség, hosszú évek példáján okulva, megtalálta bennük a szépet és a jót. Ke­vés estélynek van olyan nagyszámú, díszes közönsége, mint a Kath. Egylet adventi estélyeinek. Alább közöljük a második vasárnap műsorát. Ebből a műsorból kü­lönösen kiemeljük Zadravecz püspök elő­adását. Magunk is szeretnénk, hogy ez előadás alkalmával a megszokottnál is nagyobb közönség keresné föl a katholi­­kus egyház dísztermét. Az estély részle­tes műsora : 1. Nógrádi Papp Dezső: „Magyar jövő“ és Kiss Menyhért: „Karácsonyi ének.“ Versek. Szavalja dr. Kerekes Emil. 2. a) Hubay: Cremonai hegedűsből „Madárdal.“ b) Hildach: „Tavasz.“ Madal. Énekli Vass Manci operaénekművésznő. Zongorán kiséri Várhalmi Oszkár. 3. Chopin: Gis­moli Polonaise. Zon­gorán előadja Losonczy Erzsike. 4. Ünnepi beszéd. Tartja Zadravecz István tábori püspök. 5. a) Puccini: „Tosca“ operából Ca­­varadossi nagy áriája, b) Tarnay Alajos: „Rácsókoltam.“ Madal. Énekli Póta Ala­dár. Zongorán kiséri Salamon Mária. 6. a) Godard: „Berceuse." b) Mo­­lique: Concert Andante. Cselló-szóló. Elő­adja Ráttai Emil cselló-művész, zongorán kiséri Várhalmi Oszkár. Kezdete délután 5 órakor. Belépődíj 100 korona. Kis hírek a Nagyvilágból A görög forradalmi bizottság ki akarja kiáltani a köztársaságot. — Angliában a háború kitörése óta 80 százalékkal emel­kedtek a fogyasztási cikkek árai. — Vla­­divosztok és Berlin között Oroszországon át közvetlen vasúti összeköttetést akarnak létesíteni. — A jóvátételi bizottság elké­szítette a volt osztrák-magyar monarchia adósságainak fölosztásáról szóló terveze­tet. — A brüssze­li konferencia csak január­ban fog összeülni.—A Szófiától 100 km-re fekvő Kusztendil várost bolgár ellenzékiek macedón autonómistákkal egyesülve elfog­lalták. — Római jelentés szerint Olaszor­szág diplomáciai képviselőt küld Orosz­országba. — Az albán lázadás elfojtására a szerbek megszállt területről sorozott ma­gyar fiúkat küldenek. — A horvát blokk lapja nyíltan hirdeti, hogy a horvát állam teljes függetlenségének elismerése nélkül nem remélhet belső békét Jugoszlávia.­­ Az elszakított Nyugatmagyarországon pán­­szláv agitátorok izgatnak a szerb-cseh kor­ridor érdekében. Kis hírek Magyarországból A főváros közgyűlése feliratilag üd­vözölte a kormányzót névnapja alkalmá­ból. — Korányi Frigyes báró a kormány megbízásából Londonba utazott, ahonnan a jövő hét elején megint Párisba fog menni. — A cseh magyar határmegállapító bizott­ság, mely eddig Budapesten és Pozsony­ban működött, Győrbe tette át székhelyét. — Roth Nándor dr. megy­éspüspök pász­torlevélben hívta fel egyházmegyéje híveit, az ínségesek támogatására. — A nemzet­gyűlés pénzügyi bizottsága szerdán dél­után kezdte meg az indemnitási javaslat

Next