Kecskeméti Közlöny, 1923. március (5. évfolyam, 48-72. szám)

1923-03-23 / 66. szám

Kecskemét 1923 március 23._________________Ára 15 korona._____________Péntek, V. évfolyam, 66. szám. KECSKEMÉTI KÖZLÖM!/ ELŐFIZETÉSI ÁRAK MW­SKI évre....................................... 900 korona. S&y hónapra....................................... 320 korona. Felelős szerkesztő: dr. KISS ENDRE. Egyes szám ára: 15 korona Megjelenik hétfő kivételével minden nap. SZERKESZTŐSÉG: III. Szabadság-tér I. szám, II. e. 3. ajtó. Telefon: 120. KIADÓHIVATAL: Széchenyi-tér 5. szám. Telefon: 114. A tisztviselőkről. A nemzet napszámosairól írunk a m. kir. állami tisztviselőkről. Ritkán hangzik fel a fejkiáltásuk, pedig az életük már nem­ is cifra nyomorúság, hanem lassan,lassan a gyomor cifraságai, a rongyok lógnak le tes­tüktől. Csendes, szomorkodó, a jobb időt reménykedve váró, kötelességtudó tábor. Mikor a súlyos helyzet miatt jajkiáltásaik hallhatók lettek súlyos és durva támadások indultak reájuk. Jellemző, hogy mely oldal­ról érték őket a támadások, melyek annyi keserűséget okoztak a tisz­viselőknek. Kár volna őket egy csokorba fogni, ha céljukat látjuk reájuk ismerünk. A támadásokkal egyenesen a nyugodtan dolgozók sorait akar­ták megbontani, mert azok nem voltak haj­landók a magyar állameszme és a kormány­zás biztosítékául elfogadni az ellenzék so­raiba tömörült országhangosokat. Ha a libe­rális, vagy a vörös szocialista tábor szekér­­tolói lennének, csupa dicséret és elismerés volna sorsuk, így azonban vétkesek és do­log kerülők. A méltatlanságokkal fel akarták kavarni a csendesen dolgozó tábor nyugal­mát, hogy a kormány ellen forduljanak s igy annak szilárd helyzetét gyöngítsék. Ezért sokalták a tisztviselők fizetését, mely arra sem elég, hogy jól lakjanak belőle, de fel­­­hánytorgatva alkalmas arra, hogy a kormány elleni elkeseredést megteremtse. Az egész támadó manőver megött a kormánybukta­­tási szándék lappangott. És milyen jó pénzű és dúsan táplált félgek ajkáról hangzott el a sok vád. Hejh, könnyű jóllakottan, jólét­től körülvéve takarékosságról, lemondásról, munkakedvről és egyéb kötelességekről beszélni. A kormány azzal felelt a támadásokra, hogy felemelte a tisztviselők illetményeit. El­ment a végső határig, ameddig a súlyos pénzügyi helyzet megengedte, de így is csak garasokkal lett több a havi illetmény. A IX. fizetési osztályban levő tisztviselő, ha két pár cipőt talpaltat, elfogyott az új többlet, de kétséges, hogy egy inget kap e érette ? Bizony ez már alig számít, mert azóta a pénz értéke olyan nagyot zuhant, hogy ma már két nap vásárolni sem lehet ezen a pénzen, amelyet tulajdonképen nem napokra, hanem hetekre adtak. De értsék meg a tisztviselők azt is, hogy a politikai porondon rúgó lapdává akarja őket az ellenzék tenni. Igen jó tiszt­viselő szervezet a KANSz, amelynek első törvénye, a haza iránti kötelezettségek szent­sége. Eddigi működése ennek a jegyében folyt le. A maszlag hintő jelszavas demagó­gia népbolondítása nem tudott eddig a so­raik közé férkőzni. Az ez ellenzéki csoport, amely oly dühösen támadta a tisztviselőket a parlamentben, hogy a kormány helyzetét megnehezítse, most mint a tisztviselők ba­rátja felkeresi őket saját táborukban. Most azért fognak izgatni, hogy nyomorult hely­­zetük miatt kezdjék meg az elégedetlenke­dést és bontsák meg a KANSz fegyelmét és egységét. Ugyanazok az ellenzéki jól táplál­tak folytatják az akna munkát, akik nem értek célt parlamen­i támadásukkal. Vigyáz­zatok! barátkozni jönnek s mézes szavakkal akarják a jóhiszemű­séget megnyergelni, hogy igy próbálkozzanak a hatalomért. Oly súyos az ország gazdasági helyzete, hogy mind hazudik, aki azt hirdeti: meg tudja oldani a tisztviselő kérdést közmegelégedésre. A nem­zet napszámosai dolgozzanak ezután is régi becsülettel, az államgépezet nem állhat meg. Ma a türelem és szenvedés magyar sors! A kecskeméti, czeglédi és nagy­kőrösi középiskolák együttes hangversenyt rendeznek Kecskeméten Abból a célból, hogy az ifjúság részé­ről a zeneművelés minél nagyobb lendületet vehessen, a tankerületi főigazgató 3 -3 város ifjúságával együttes hangversenyeket fog ren­dezni kerületében. Az első ilyen hangversenyt április 14-én rendezik Kecskeméten a Ka­tona József színházban. Ezen a hangverse­nyen Czegléd, Nagykőrös és Kecskemét középiskolái vesznek részt. A műsort olyanféleképen állítják össze, hogy a Himnuszt, Magyar Hiszekegyet az egész résztvevő ifjúság együttesen énekli. Azután minden intézet énekkara egy szaba­don választott kórust énekel, az összkar pedig egy kötött kórust. Mindegyik intézet tetszése szerint szerepel továbbá szavalattal, vagy zeneszámmal. A hangversenyen maga Gaál Mózes tankerületi főigazgató mond prológust. Ugyanennek a három városnak a középisko­lái a hangverseny műsorát április 21-én Nagykőrösön, április 28-án pedig Cegléden megismétlik. A kerü­et együve beosztott városai szintén rövidesen megkezdik hasonló hangversenyek rendezését, amelynek jövedel­mét a középiskolai tanárok árvaháza javára fordítják. lakos közt). A megye uj székhelyén, Kecske­­méten van kir. törvényszék s pénzügyigazga­tósági kirendeltség, amely önállósítandó, s igy az uj megye szervezése folytán csak megyeházról kell gondoskodni. A megye lakossága 286 768 lakos lesz öt járással, három rt. és három mezővárossal. Ehhez járul a székhely. (68.454 lakos.)“ A helyzetet megkönnyítené az, hogy mint a tervezet mondja az új megye alakí­tása kevés beruházást kíván, miután már Kecskeméten meg­vannak az állami közép­fokú hatóságok, legfeljebb a kecskeméti pénzügyigazgatósági kirendeltség szereztet­nék át rendes pénzügyigazgatósággá. Íme igy oldatnék meg a régi terv, Pestvármegye kettéosztása és pedig úgy, hogy Kecskemét th. város székhellyel önálló vár­megyei törvényhatóság alakíttatnék. Ez régi vágya a kecskemétieknek is, de érdeke az országnak is. (gnl) Kecskemét kilátásai a megye­­székhelyre. A közigazgatási reform kapcsán élén­ken foglalkoznak az illetékesek a vármegyék területi beosztásának kérdésével is. Ez any­­nyival fontosabb ma, mert ezt a kérdést Magyarországon évszázadok alatt elhanya­golták. Alig találni államot, amelyben a köz­­igazgatási beosztás annyira megmerevedett s a jelen szükségleteivel oly keveset számolt volna, mint Magyarország. Kilencvennégy falunak volt száznál kevesebb lakosa s a legkisebb község 26 lelket számlált. Amily lehetetlen volt e helyzet, és oly lehetlen az, hogy az Alföld népes s gyorsan fejlődő pusztáit továbbra is a tőlük néha 20—30 kilométernyire fekvő anyaközségek (városok) gyámsága alatt igyekeznek tartani. A sok terv közül amely idevonatkozó­­lag kidolgoztatott, igen figyelemre méltó dr. Benisch Artur dolgozata, amely a Magyar Gazdák Szemléje folyó évi januári és feb­­ruári számaiban jelent meg. Ebből idézzük az alábbiakat. Nevezett cikk tervezete szerint Csonka- Magyarországon levő 34 megye helye­­ 24 maradna, amelyek között Solt Kiskun vár­megye alakíttatnék Pest megyéből Kecskemét székhellyel. Idevonatkozólag a javaslat a követke­zőket tartalmazza: „A tul nagy Pest megyé­ből még egy megyét kell kihasítanunk. Ez az új megye az alsódabasi járás 5 községé­ből, a dunavecsei, kunszentmiklósi, kiskun­­félegyházai és abonyi járásokból, továbbá Cegléd, Nagykőrös és Kiskunfélegyháza rt. városokból alakul meg. Három községe, Kunszentmiklós (8321 lakos), Kiskunmajsa (15,949 lakos) és Abony (14 729 lakos) mezővárossá szervezhető, később eset­leg még néhány népes község. Az alsódabasi járás öt és a kunszentmiklósi járás két községéből alakul a lajosmizsei új járás. A dunavecsei járás három községét a kunszentmiklósihoz csatolva elég egyen­letes járási beosztást kapunk (26—37.000 Razzia a Cigányvárosban. 21 embert letartóztatott a rendőrség. Az utóbbi hetek alatt nagyon elszapo­rodtak Kecskeméten a lopások. Úgyszólván nap nap után feljelentések érkeztek a rendőr­ségre, amelyek betöréses lopásokról szá­moltak be. A lopásokat legnagyobbrészt a külső perifériákon követték el s a tetteseket a széleskörű nyomozás dacára sem lehetett elfogni. A gyanú már több ízben a ci­gányok felé terelődött, akik között sok nem idevaló. Részint a szomszédos falvakból jöttek Kecskemétre, részint pedig ide mene­kült oláhcigányok. Az államrendőrség kecskeméti kapi­tánysága ma reggel erőteljes razziát tartott a Cigányvárosban amelynek meglepő ered­ménye volt. Ma reggel fél öt órakor a rend­őrség egy nagyobb osztaga körülkerítette a a Cigánvárost és leigazoltatta az ottani lako­sokat. 45 embert elfogtak, akik közül 24 et az igazoltatások alkalmával szabadon bocsáj­­tottak 21 cigányt letartóztatott a rendőrség. Ezek ellen bűnvádi eljárást indítanak, mert alapos gyanú terheli őket, hogy részük van a környékén előfordult lopásokban. A le­tartóztatottakról kiderült, hogy nem kecske­métiek. Nagy részük hely és foglalkozás nélkül csavargó, akiket a rendőrség már körözött. Igazoltatták az Erdélyből menekült cigányo­kat is, de ezek legnagyobb része igazoló­okmányt mutatott fel s őket szabadon en­gedték. A 21 letartóztatott cigányt bekísérték a rendőrségre, ahonnan rövidesen átszállít­ják a kir. ügyészséghez és a nyomozás adatai alapján megindítják ellenük az eljárást. Kis hírek Magyarországból. Kállay Tibor pénzügyminiszter nyilat­kozata szerint a kormány megrendszabályozza és nagyobb illeték alá vonja a koszipénz üzleteket.­­ A tisztviselők létszámának re­víziója céljából minden hivatalfőnök április elsejéig jelentést köteles tenni a hivatalá­ban működő tisztviselőktől. — Az ipari, és kereskedelmi érdekeltségei, ma csütörtökön, Budapesten nagygyűlést tartanak a lakásren­delet ügyében. — A nemzetgyűlés szerdai ülése harmadszori olvasásban elfogadta a gazdasági munkásházakról szóló törvényja­­vaslatot. — Az első magyar pilóta vezette repülőgépek vasárnap délután érkeztek meg Amsterdamból Budapestre. — A kereske­delmi miniszter közvetítésével tovább foly­nak a tárgyalások a vasipari bérmozgalom ügyében.

Next