Kecskeméti Közlöny, 1923. március (5. évfolyam, 48-72. szám)
1923-03-23 / 66. szám
Kecskemét 1923 március 23._________________Ára 15 korona._____________Péntek, V. évfolyam, 66. szám. KECSKEMÉTI KÖZLÖM!/ ELŐFIZETÉSI ÁRAK MWSKI évre....................................... 900 korona. S&y hónapra....................................... 320 korona. Felelős szerkesztő: dr. KISS ENDRE. Egyes szám ára: 15 korona Megjelenik hétfő kivételével minden nap. SZERKESZTŐSÉG: III. Szabadság-tér I. szám, II. e. 3. ajtó. Telefon: 120. KIADÓHIVATAL: Széchenyi-tér 5. szám. Telefon: 114. A tisztviselőkről. A nemzet napszámosairól írunk a m. kir. állami tisztviselőkről. Ritkán hangzik fel a fejkiáltásuk, pedig az életük már nem is cifra nyomorúság, hanem lassan,lassan a gyomor cifraságai, a rongyok lógnak le testüktől. Csendes, szomorkodó, a jobb időt reménykedve váró, kötelességtudó tábor. Mikor a súlyos helyzet miatt jajkiáltásaik hallhatók lettek súlyos és durva támadások indultak reájuk. Jellemző, hogy mely oldalról érték őket a támadások, melyek annyi keserűséget okoztak a tiszviselőknek. Kár volna őket egy csokorba fogni, ha céljukat látjuk reájuk ismerünk. A támadásokkal egyenesen a nyugodtan dolgozók sorait akarták megbontani, mert azok nem voltak hajlandók a magyar állameszme és a kormányzás biztosítékául elfogadni az ellenzék soraiba tömörült országhangosokat. Ha a liberális, vagy a vörös szocialista tábor szekértolói lennének, csupa dicséret és elismerés volna sorsuk, így azonban vétkesek és dolog kerülők. A méltatlanságokkal fel akarták kavarni a csendesen dolgozó tábor nyugalmát, hogy a kormány ellen forduljanak s igy annak szilárd helyzetét gyöngítsék. Ezért sokalták a tisztviselők fizetését, mely arra sem elég, hogy jól lakjanak belőle, de felhánytorgatva alkalmas arra, hogy a kormány elleni elkeseredést megteremtse. Az egész támadó manőver megött a kormánybuktatási szándék lappangott. És milyen jó pénzű és dúsan táplált félgek ajkáról hangzott el a sok vád. Hejh, könnyű jóllakottan, jóléttől körülvéve takarékosságról, lemondásról, munkakedvről és egyéb kötelességekről beszélni. A kormány azzal felelt a támadásokra, hogy felemelte a tisztviselők illetményeit. Elment a végső határig, ameddig a súlyos pénzügyi helyzet megengedte, de így is csak garasokkal lett több a havi illetmény. A IX. fizetési osztályban levő tisztviselő, ha két pár cipőt talpaltat, elfogyott az új többlet, de kétséges, hogy egy inget kap e érette ? Bizony ez már alig számít, mert azóta a pénz értéke olyan nagyot zuhant, hogy ma már két nap vásárolni sem lehet ezen a pénzen, amelyet tulajdonképen nem napokra, hanem hetekre adtak. De értsék meg a tisztviselők azt is, hogy a politikai porondon rúgó lapdává akarja őket az ellenzék tenni. Igen jó tisztviselő szervezet a KANSz, amelynek első törvénye, a haza iránti kötelezettségek szentsége. Eddigi működése ennek a jegyében folyt le. A maszlag hintő jelszavas demagógia népbolondítása nem tudott eddig a soraik közé férkőzni. Az ez ellenzéki csoport, amely oly dühösen támadta a tisztviselőket a parlamentben, hogy a kormány helyzetét megnehezítse, most mint a tisztviselők barátja felkeresi őket saját táborukban. Most azért fognak izgatni, hogy nyomorult helyzetük miatt kezdjék meg az elégedetlenkedést és bontsák meg a KANSz fegyelmét és egységét. Ugyanazok az ellenzéki jól tápláltak folytatják az akna munkát, akik nem értek célt parlameni támadásukkal. Vigyázzatok! barátkozni jönnek s mézes szavakkal akarják a jóhiszeműséget megnyergelni, hogy igy próbálkozzanak a hatalomért. Oly súyos az ország gazdasági helyzete, hogy mind hazudik, aki azt hirdeti: meg tudja oldani a tisztviselő kérdést közmegelégedésre. A nemzet napszámosai dolgozzanak ezután is régi becsülettel, az államgépezet nem állhat meg. Ma a türelem és szenvedés magyar sors! A kecskeméti, czeglédi és nagykőrösi középiskolák együttes hangversenyt rendeznek Kecskeméten Abból a célból, hogy az ifjúság részéről a zeneművelés minél nagyobb lendületet vehessen, a tankerületi főigazgató 3 -3 város ifjúságával együttes hangversenyeket fog rendezni kerületében. Az első ilyen hangversenyt április 14-én rendezik Kecskeméten a Katona József színházban. Ezen a hangversenyen Czegléd, Nagykőrös és Kecskemét középiskolái vesznek részt. A műsort olyanféleképen állítják össze, hogy a Himnuszt, Magyar Hiszekegyet az egész résztvevő ifjúság együttesen énekli. Azután minden intézet énekkara egy szabadon választott kórust énekel, az összkar pedig egy kötött kórust. Mindegyik intézet tetszése szerint szerepel továbbá szavalattal, vagy zeneszámmal. A hangversenyen maga Gaál Mózes tankerületi főigazgató mond prológust. Ugyanennek a három városnak a középiskolái a hangverseny műsorát április 21-én Nagykőrösön, április 28-án pedig Cegléden megismétlik. A kerüet együve beosztott városai szintén rövidesen megkezdik hasonló hangversenyek rendezését, amelynek jövedelmét a középiskolai tanárok árvaháza javára fordítják. lakos közt). A megye uj székhelyén, Kecskeméten van kir. törvényszék s pénzügyigazgatósági kirendeltség, amely önállósítandó, s igy az uj megye szervezése folytán csak megyeházról kell gondoskodni. A megye lakossága 286 768 lakos lesz öt járással, három rt. és három mezővárossal. Ehhez járul a székhely. (68.454 lakos.)“ A helyzetet megkönnyítené az, hogy mint a tervezet mondja az új megye alakítása kevés beruházást kíván, miután már Kecskeméten megvannak az állami középfokú hatóságok, legfeljebb a kecskeméti pénzügyigazgatósági kirendeltség szereztetnék át rendes pénzügyigazgatósággá. Íme igy oldatnék meg a régi terv, Pestvármegye kettéosztása és pedig úgy, hogy Kecskemét th. város székhellyel önálló vármegyei törvényhatóság alakíttatnék. Ez régi vágya a kecskemétieknek is, de érdeke az országnak is. (gnl) Kecskemét kilátásai a megyeszékhelyre. A közigazgatási reform kapcsán élénken foglalkoznak az illetékesek a vármegyék területi beosztásának kérdésével is. Ez anynyival fontosabb ma, mert ezt a kérdést Magyarországon évszázadok alatt elhanyagolták. Alig találni államot, amelyben a közigazgatási beosztás annyira megmerevedett s a jelen szükségleteivel oly keveset számolt volna, mint Magyarország. Kilencvennégy falunak volt száznál kevesebb lakosa s a legkisebb község 26 lelket számlált. Amily lehetetlen volt e helyzet, és oly lehetlen az, hogy az Alföld népes s gyorsan fejlődő pusztáit továbbra is a tőlük néha 20—30 kilométernyire fekvő anyaközségek (városok) gyámsága alatt igyekeznek tartani. A sok terv közül amely idevonatkozólag kidolgoztatott, igen figyelemre méltó dr. Benisch Artur dolgozata, amely a Magyar Gazdák Szemléje folyó évi januári és februári számaiban jelent meg. Ebből idézzük az alábbiakat. Nevezett cikk tervezete szerint Csonka- Magyarországon levő 34 megye helye 24 maradna, amelyek között Solt Kiskun vármegye alakíttatnék Pest megyéből Kecskemét székhellyel. Idevonatkozólag a javaslat a következőket tartalmazza: „A tul nagy Pest megyéből még egy megyét kell kihasítanunk. Ez az új megye az alsódabasi járás 5 községéből, a dunavecsei, kunszentmiklósi, kiskunfélegyházai és abonyi járásokból, továbbá Cegléd, Nagykőrös és Kiskunfélegyháza rt. városokból alakul meg. Három községe, Kunszentmiklós (8321 lakos), Kiskunmajsa (15,949 lakos) és Abony (14 729 lakos) mezővárossá szervezhető, később esetleg még néhány népes község. Az alsódabasi járás öt és a kunszentmiklósi járás két községéből alakul a lajosmizsei új járás. A dunavecsei járás három községét a kunszentmiklósihoz csatolva elég egyenletes járási beosztást kapunk (26—37.000 Razzia a Cigányvárosban. 21 embert letartóztatott a rendőrség. Az utóbbi hetek alatt nagyon elszaporodtak Kecskeméten a lopások. Úgyszólván nap nap után feljelentések érkeztek a rendőrségre, amelyek betöréses lopásokról számoltak be. A lopásokat legnagyobbrészt a külső perifériákon követték el s a tetteseket a széleskörű nyomozás dacára sem lehetett elfogni. A gyanú már több ízben a cigányok felé terelődött, akik között sok nem idevaló. Részint a szomszédos falvakból jöttek Kecskemétre, részint pedig ide menekült oláhcigányok. Az államrendőrség kecskeméti kapitánysága ma reggel erőteljes razziát tartott a Cigányvárosban amelynek meglepő eredménye volt. Ma reggel fél öt órakor a rendőrség egy nagyobb osztaga körülkerítette a a Cigánvárost és leigazoltatta az ottani lakosokat. 45 embert elfogtak, akik közül 24 et az igazoltatások alkalmával szabadon bocsájtottak 21 cigányt letartóztatott a rendőrség. Ezek ellen bűnvádi eljárást indítanak, mert alapos gyanú terheli őket, hogy részük van a környékén előfordult lopásokban. A letartóztatottakról kiderült, hogy nem kecskemétiek. Nagy részük hely és foglalkozás nélkül csavargó, akiket a rendőrség már körözött. Igazoltatták az Erdélyből menekült cigányokat is, de ezek legnagyobb része igazolóokmányt mutatott fel s őket szabadon engedték. A 21 letartóztatott cigányt bekísérték a rendőrségre, ahonnan rövidesen átszállítják a kir. ügyészséghez és a nyomozás adatai alapján megindítják ellenük az eljárást. Kis hírek Magyarországból. Kállay Tibor pénzügyminiszter nyilatkozata szerint a kormány megrendszabályozza és nagyobb illeték alá vonja a koszipénz üzleteket. A tisztviselők létszámának revíziója céljából minden hivatalfőnök április elsejéig jelentést köteles tenni a hivatalában működő tisztviselőktől. — Az ipari, és kereskedelmi érdekeltségei, ma csütörtökön, Budapesten nagygyűlést tartanak a lakásrendelet ügyében. — A nemzetgyűlés szerdai ülése harmadszori olvasásban elfogadta a gazdasági munkásházakról szóló törvényjavaslatot. — Az első magyar pilóta vezette repülőgépek vasárnap délután érkeztek meg Amsterdamból Budapestre. — A kereskedelmi miniszter közvetítésével tovább folynak a tárgyalások a vasipari bérmozgalom ügyében.