Kecskeméti Közlöny, 1923. március (5. évfolyam, 48-72. szám)

1923-03-24 / 67. szám

Kecskemét, 1923 március 24. Ara 15 korona. Szombat, V. évfolyam, 67.­­szám. ELŐFIZETÉSI ÁRAK Felelős szerkesztő: dr. KISS ENDRE. SZERKESZTŐSÉG: vagyad ívre....................................... 900 korona. Egyes 15 korona '». Szabadság-tér I. számol, e. 3. ajtó. Telefon: 120. Szónapra....................................... 320 korona. Megjelenik hétfő kivételével minden nap. KIADÓHIVATAL: Széchenyi-tér 5. szám. Telefon: 114. .......mmi NI IMI ■' tírinnTrfflTiTTTT“” *--------TM—* ................. Zuhan a korona értéke. Ama bizonyos liberális bankkörök évekkel ezelőtt kijelentették: a zürichi jegy­­zés az irányt adó. Azután lepergett egy év, két év és jött, ama bizonyos csodaminisz­­teri korszak, amelyben Hegedűs pénzügyi diktátorsága pénzünk értékének javulását ígérte. És tényleg egy ideig emelkedett is a magyar korona értéke a zürichi pénzpiacon, de akkor újra megszólaltak ama bankkörök és bejelentették : kérem várjuk a végét, mert ez az egész emelkedés nem tarthat sokáig és a magyar korona álladó emelkedésének idején ők már a pénz értékének a zuhaná­sára spekuláltak. Tényleg Hegedűs megs­zokott s távozott is a miniszteri székből, mert nem az ő akarata, hanem Zürich­é számit. A nemzeti érdek szóhoz sem jutha­tott és a korona értéke már zuhant hanyat­­homlok létére. Mikor talán 70— 80 körül megállt egy kissé pihenni Zürich, remény­kedni kezdtünk, hogy a romlás nem követ­kezik be. De jöttek a pénzügyi szaktekin­télyek és kijelentették, hogy nagyon rossz a gazdasági helyzetünk és ezen csak az aranyparitásos számítás segíthet. Emlegették a búzavalutát is aranyérték alapon. Ez már tavaly júniusban, vagy júliusban volt. És Zürich ismét beigazolta, hogyha a bankkö­rök új pénzügyi terveket termelnek , azt hűségesen megérzi és elkezdett a korona érték újra zuhanni, hogy a húszkoronás t­avaly 10.000 koronás (1922. augusztus)­­ papirpénz értéke meglegyen. Bekövetkezett é s akkor újra elhangzott a kiátás: emelni­­ kell mindennek az árát, mert csak Zürich számit s ott a koronát is el­jegyzik. De­­ valami történt és szegény meghaj­zott koro­­­ránk vissza kúszott a húszon fölüli szin-­­ vonalra. Ott bukdácsolt egy darabig. Talán egy hete a budapesti liberális bankok vezetői szinte észrevétlenül bejelen­tették, hogy újra esni fog a korona értéke , valahol 9—10 tájékán áll meg. S ma már újra halljuk, csakis Zürich számít. A korona pedig tényleg hanyathomlok zuhan a zérus jegyzés­te­n. Vajon tényleg Zürich számít e vagy a számítást mások végzik el helyette ? Ha visszagondolunk az eseményekre, talán meg tudjuk állapítani az igazságot. Pénzünk értékének minden ingadozását a liberális és „faji“ pénzügyi körök kijelen­tései előzték meg. Nem Zürich számított, hanem ezek a bank érdekeltségek. Ők vé­gezték a számítást s a magyar fogyasztók szeme elé oda tartották spekulációjuk követ­kezményét, a Zürichi jegyzést. Ők szerényen a háttérbe húzódtak és mint ama Pilatus, mossák kezeiket. Ez a rettenettes ördög mó­lóba keringésével kiszívja a magyar föld utolsó garasát is és ömlik a pénz. De hová? Ha a napi politika utolsó eseményeit is latba vetjük, még jobban megértjük a helyzetet. Titokzatos bombamerén­yletek tör­téntek. Gúnyba fulladtak. Szinre látjuk a kéz­­dörzsölő kapzsikat, amint lesik a hatást s megállapítják: nem fogtok ti majd nevetni. Azután jöttek az újabb szocialista próbálko­zások, sztrájk rendezés, márciusi ünnepély zavarások s legutóbb a zsidók provokálása miatt véresen lezajló egyetemi ifjúsági tüntetés. Már megdöbbentünk a magyar vér miatt. Ma pedig a korona is zuhan. A nyil­vánosan lezajlott politikai színjáték egyetlen célja a keresztény politika kompromitálása volt, hogy ama pénzügyi körök erre mutat­hassanak, ha Zürich újra számít. Nem kell nagyon kutatni a politikai és gazdasági ér­dekek összefüggését. Összevásárolják a szalonnát és zsírt a piacon. Mesterségesen h­agítják az árakat.­­ A rend­őrség ebb egyént leta­rtóztatott. A piaci árak napidl napról emelkednek. Különösen az élelmiszerek ára rohamosan felszökött. A helyzetet nemcsak az árusok igyekeznek kihasználni, hanem a mindig jól érésűit és a viszonyokat hamar felismerő spekulánsok is. Ezek sietnek a maguk javára fordítani a piacot, a pénztelen kisemberek éltetőjét. A szomszéd városokból, falvakból átjönnek és összevásárolják az ár­ut, hogy azután jóval drágábban eladhassák. A rendőrség fokozott figyelemmel visel­tetik a piac iránt s nem minden eredmény nélkül. A spekulánsok már felkeresték a kecskeméti piacot is. A napokban több em­bert előállítottak a kapitányságra, akik össze­­vásárolták a zsírt és a zsírnak való szalonnát. Az árut pedig el akarták szállítani. Kü­lönösen Abonyból jöttek megtekinteni a kecskeméti piacot s ez alkalommal sikerült a rendőrségnek elfogni a spekuláns bandát, amelynek az volt a célja, hogy az itt össze­vásárolt árut Abonyban értékesítse. Az ér­tékesítés módja már ismeretes. Megvárják míg tetemesen felszökik az árucikk ára, hogy azután a vétel- és eladási ár közötti többle­tet zsebrevágják. így gazdagodtak meg a múltban a táncosok, akik ellen úgy látszik minden fenyítés hiábavaló volt. Radikálisabb büntetést kell kiszabni rájuk, esetleg lakat alá tenni őket legalább arra az időre, míg a piaci árak megállapodnak, hogy játékaikat ne folytathassák. Az ügyészség szigorú utasítást küldött a rendőrségre, hogy minden vegyes jogtalan ha­szonra törekvő spekulációt meggátoljon és a törvény kezére juttassa az árdrágítókat. Hisszük, hogy a rendőrség erélyes közbe­lépése megakadályozza a beözönlő idegenek manipulációit. Sztrájkba léptek a gyufagyári munkások. A Gyufagyár Rt. vállalatnál dolgozó munkások tegnap délután sztrájkba léptek, mert a munkaadó vállalat béremelési kérel­müket elutasította. Erre vonatkozóan az alábbi részleteket tudtuk meg. A vállalat munkásai tegnap küldöttsé­­gileg keresték fel az igazgatóságot, hogy a nehéz megélhetési viszonyokra való tekin­tettel mérsékelten emelje fel a béreket. Az igazgatóság tárgyalásokat kezdett a munká­sokkal, de ezideig még nem vezetett ered­ményre. A munkások ugyanis a múlt hétre visszamenőleg kérik a bérjavítást, az igaz­gatóság pedig csak a jövő héttől kezdve hajlandó megadni kérelmüket. A munkások fizetése a jelenlegi állapot szerint heti 3500— 4000 korona között mozog. Nő munkás órabére 20—22 korona, férfi munkás 55— 60 korona­­órabért kap. Ezzel szemben az órabéreknek cca 70—71 koronára való fel­emelését kérték. Az igazgatóság nem zárkó­zik el a kérelem elől s hajlandó megadni a követelést, de ragaszkodik ahhoz, hogy csak a jövő heti fizetéseknél utalja ki a felemelt díjakat. A munkásság miután kérelmüket teljes egészében nem teljesítik, tegnap dél­után beszüntette a munkát. Remélhető azon­ban, hogy a sztrájk rövidesen véget ér s az igazgatóság módot talál a békés megegye­zésre. Termeljünk kendert! Irta: Kemény Szilárd a Duna-Tiszaközi Mezőgazdasági Kamara titkára. Magyarországnak még mintegy 30—40 évvel ezelőtt is egyik legszebb, legfejlettebb és leghasznosabb háziipar­ága volt a fonás­szövés, mely a lakosság vászon, zsák- és ponyvaszükségletének tekintélyes részét fe­dezte. Ennek az iparnak az alapját képezte a lépten-nyomon, úgyszólván, minden község határában, keskeny apró parcellákban ter­melt, nem nagy növésű­, vékonyszáru, s elég finom rostú, közönséges magyar ken­der, amit az asszonyok egészen kezdetleges módon, a legközelebbi árló vízben, kubik gödrökben, vagy folyóvizek sekélyes részein kiáztattak és kitilo­tak, s aztán a hosszú téli estéken, minden háznál vígan pergett a rokka és a szövőszékeken végszámra kerültek ki a szorgos asszonyi kezek alól a szebbnél szebb és úgyszólván elnyűhetetlen házi vásznak, amiket azután nyáron át, a gyepes mezőkön, a napra kiteregetve fehérítették. S elég különösen hangzik, de tagad­hatatlan tény, hogy ezen hasznos háziipar­nak a régi módon és a régi keretek közötti folytatása elé maga a kormány gördítette a legnagyobb akadályt, a Földművelés , Ipar­és Kereskedelemügyi miniszternek 1895. év­ben kiadott 50718 sz. rendeletével, mely szerint a kenderlé részint a hal­enyészt­ésre, részint annak a kigőzölgése közegészségügyi szempontból ártalmasnak minősíttetett, s ezen az alapon a kendernek a folyóvizekben és a községek közelében levő állóvizekbeni ázta­­tása hatóságilag betiltatott. A szövőipar újbóli fellendítéséhez az első lépés a kendertermelésnek minél na­gyobb mérvű kiterjesztése, amire most any­­nyival is inkább jó alkalom kínálkozik, mert a vászonneműek, valamint a gazdaságban nélkülözhessen zsákok, ponyvák és kötél­áruk horribilis magas ára miatt a gazdakö­­zönség körében talán soha nem volt még erre olyan nagy hajlandóság, mint most, amidőn erre a szükség sarkalja. A kendertermelés sikerének első félté■ fele a talaj helyes megválasztása, de nem kevésbé fontos a talaj gondos és szakszerű előkészítése sem. Mint gyorsfejlődésű növény, melynek rövid tenyészideje alatt aránylag óriási föld­feletti részt kell kifejlesztenie, jó minőségű és jó trágyaerőben levő földet kíván s leg­megfelelőbb neki a középkötött, televényes vályog, vagy agyagtalaj, rejtörés vagy erdő­irtás, homokra ellenben nem igen való. Lápi földek vagy folyók árteréből nyert út törések csak két-három évi megmunkálás után alkalmasak a kender termelésre. A trágyázás sovány talajoknál közvet­len a kender alá, jobbaknál a kender elő­­veteménye alá is alkalmazható. A szükséges trágya mennyiség kát holdanként — a talaj minősége szerint — 30­00 szekér jól érett trágya. A trágyázást, különösen pedig a mély szántást minden körülmények közt az ősz folyamán kell elvégezni s az így előkészített talajt tavasszal közvetlen vetés előtt talaj­­porbanyitóval (extirpátor) kell megmunkálni és csak ha a talaj megtömődötten került ki a télből, kell újból kevésbé mélyen meg­szántani. Egy nagy előnye a kendernek, hogy épen a gyors növekedése és a talaj erős beárnyékolása folytán minden gazt elnyom­ó és így határozottan gyomirtó növénynek

Next