Kecskeméti Közlöny, 1923. június (5. évfolyam, 122-145. szám)
1923-06-19 / 136. szám
gTecskemét, 1923 junius 19.__________________Ara 30 korona,____________Kedd, V. évfolyam, 136. szám. 11 "111111111 llllll IMI ELŐFIZETÉSI ÁRAS Felelős szerkesztő: úr KISS ENDRE. SZERKESZTŐSÉG: feled évre.......................................1800 korona. Egyatt^. 30 Korona IB* S^adsifl-tér I. szám Jl. a. 3. ajtó. Telefon: 120. egy kőlapra...................................... 630 korona. Megjelesik hétfő kivételével ramitfen nap. KIADÓHIVATAL: Széckfiny tér 5. szám. Telefon: 114. . II llllllIWTIW l3MH50a»««PWa8aBSBRgMW^ ,,W* mWHgWBOTWWTraWIL^M 'xaawMiwwp—r > innTnwiw m ii »wir miwim i ■■ ihhmwwí f A magyar gyermek. Az első Országos Gyermekügyi Kiállílás megnyitása kor ezek a szavak hangzottak el: a gyűlölet, szinte mindenünkből kitorj gátolt, de legdrágább tincsünké!, a magyar gyermekeket még sem vehették el tőlünk. A magyar gyernek, a magyar jövő! A gyer- mekvédelem terén Magyarország a legelsők is között áll a világon, de azon jegyünk, hogy tovább fejlesszük azokat az intézményeket, melyek a jövőnk zálogát, a magyar gyermeket szolgálják. Bársonyosan simogató kedves szavak. Az ember lelkét melegen körülölelgetik és jóleső melegséget lopnak a lejekbe. Dagad a szív az önérzettől, tapsos kenyerek ülődnek össze, mosolygó arcok borongatinak biztató üdvözletét egymás felé és a széljárta padlásszobákban vagy nyirkos pincékben, parfeáryrégia vackokon, száraz kenyéren rágicsálva tanul a magyar gyermek s ha úgytetszik a magyar jövendő is. Ha végig megy az ember a várostetein, vagy a forgalmasabb utak mentét figyeli, a portól, a piszoktól, a nyomoruságtól megvásott, rongyokba burkolt vézna testtel az ut porában mennyi magyar gyermek tanulja a magyar jövendőt. A megdöbbentő sépek egész torozatát lehetne felvonultatni. Dickens fantáziája szegény, mikor a korabeli angol gyermekek nyomorúságait rajzolja, azokhoz , a regényekhez, melyeket a való étet készen .ad. A kis Copperfield Dávid vézna alakja s még a boldogság szimbóluma lehet, azokhoz a tragédiákhoz viszonyítva, melyeket a mai magyar élet durva karmokkal ír a magyar gyermek lelkébe. Eszünkbe jut a kis Munkácsy Mihály, a nagy álmosat sejtő asztalos inas. Zimankóé téli időbér, mikor az elhagyott temetőkertben csak a fagyasztó szét bolyongott gugol egy beomlott sir mellett. Téglát vakol arra vasrácsot fon, hogy végül a „Millon“ s majdani megalkotója lakkosfestéket kenjen a nyers vasra. Oh viaskodott felette a tüdővész a gondviseléssel s bizony majdnem a fa halál tapsolt a küzdelem végén. Vagy s eszünkbe jut a vándorló Petőfi, Csokonay Vitéz Mihály és megborzong a lélek. Folytassuk? A jelen nagyobb művész a szomorú históriák Megalkotásában és keservesen felsóhajtunk: milyen boldog és gondtalan étet van napjaink küzdelmes ifjúsága a mai magyar sors történetei mellett. Magyar gyermek, magyar tehetség, magyar jövő. A hiteles hivatalos jelentések beszélnek. Az édesapa elesett a fronton, az édesanya még egy darabig küzdött az élettel s aztán ő is meghalt. Maradt öt élő gyermek, a legidősebb 15 éves, a család- feltanú. Délesen iskolába jár, kitűnő tanuló, délután újságot árul és az éjjelt lopja meg ■tanulmányai számára. Vart , aki a terített asztalhoz mer ülni és nem gondol reájuk ?... Egy kis sajlónőjelölt Erdélyből menekült, kitűnő tanuló. Délelőtt iskolába jár, délután vásott nebulókba csepegteti a mdást, este kézimunkán görnyed, mert magával tehetetlen öreg édes anyját is ő tartja el és éjszaka tanul. Vajon támad-e miatta nyugtalan álma valakinek?... Ismét másik kép. Hetedik gimnazista, kitűnő tanuló. Az igája rokkant katona, hős, mindkét szemére vak s a bal- S oldala béna, édes (!) anyja ott hagyta t őkét, megszökött egy oláh katonával, reájuk hagyta azonban még két gyermeket. a kitűnő tanuló 7-ik gimnazista , délelőtt iskolába jár, délután háziszolga, fát vág, vizet hord, söpör, hogy az imába fog- I falt mindennapi kenyeret megkereshesse. És éjszaka. A főiskolai hallgatók élete még beszédesebb és a fájdalmas élet korai könnyeiből egész kötetre valót lehetne gyűjteni. Budapesten Országos Gyermekügyi Kiállítás van, mely büszke képét adja, hogy milyen tehetséges a fragottr gyermek s a magyar jövő milyen leszi? Horthy Miklós, Magyarország kormányzója e szavakat mondta a megnyitáskor: „Abban e reményben, hogy e kiállítás újabb alkalmul fog szolgálni arra is, hogy a társadalom érdeklődését a magyar gyermek védelme iránt ébrentartsa, a kiállítást ezennel megnyitom!“ Vajon tényleg ébren van-e a társadalom érdeklődése és kész letörölni a magyar gyermekek nyomorúság fakasztotta könnyeit? Milyen lesz a magyar jövő? vvvvvvvvvs/vvwvvwvvvvwwvvvvvvvwvvvvvvwv Láncosok drágítják Kecskeméten az élelmicikkeket. A batyuzó vásárlókat kitiltják a piacról. Az élelmicikkek ára úgyszólván naprólnapra drágul , mint azt a tapasztalat mutatja sokszor indokolatlanul. A rendőrség már több ízben tudomást szerzett arról, hogy az árak kialakulására idegen elemek, akik láncolással foglalkoznak vannak nagy befolyással. Az átvizsgáló bizottság a már sok esetben tapasztalt visszaélések meggátlására felhívással fordult az I. fokú iparhatósághoz és az állatmerdőrséghez, amelyben fokozott ellenőrzésre hívja föl a hatóság figyelmét. Az Átvisgáló bizottság 318—1923. A—B. számú átiratával sürgős intézkedést kér a hatóságtól, mert a legfontosabb élelmi cikkek nagymérvű drágulását előmozdító bátyus-vásárlók, akik jórészt a fővárosból és környékéről utaznak le Kecskemétre a hajnali vonattal, helybeli termelőktől a piaci árakon felül vásárolják össze az élelmi cikkeket. A tömegesen összevásárolt árut azután felszállítják és pár nap múlva busás haszonnal továbbadják. Ezáltal a fogyasztó közönségei megfosztják annak lehetőségétől, hogy olcsóbb áron vásárolhasson. Az árak felhajtásai előmozduó bátyus- láncosok országos ellenőrzésére az Árvizsgáló Bizottság a központ útján kért intézkedést. A beadványban arra kéri az I. fokú iparhatóságot, hogy a vidéki bátyus kereskedők vásárlását hatóságilag szüntessék be s őkét a piacról tiltsák ki. Az államrendőrségtől pedig a piac fokozott ellenőrzését kéri. A Tisza István-kollégium évzárója. Nagyszámú közönség előtt tartotta meg évzáró ünnepélyét szombaton a Tisza István kollégium (ref. jogakadémia, ref. főgimnázium, tanítónőképző és gyakorló iskola). A Himnusz eléneklése után Horváth Ödön jogszigorla, a Jogászegylet volt elnöke mondott ünnepi beszédet. A kitűnő műsor szebbnél szebb számait Szemere Tibor, Horváth Lenke, Hetessy Etelka, Bodor Sári, Koszorús Süli, Szalai Aranka, Kiss Sándor, Bartha Ella, Varjas Margit adták elő osztatlan tetszés mellett. A tanítónőképző ének-, kara, a főgimnázium énekkara és zenekara Lovass László, Krercán Sámuel és Zayzon Ferenc vezetésével nagysikerű számokkal szerepeltek. Ezután dr Garzó Béla igazgató számolt be az évi működésről és kihirdette a jutalmazásokat. A szép műsort a főgimnázium és tanítónőképző növendékeinek látványos disztornája fejezte be. A vitézi avatási ünnepélyen. 11 kecskeméti vitéz állott az avatandók oszlopaiban. Budapest, 1623. junius 17. (Kiküldött tudósítónk jelentése) Eco csapkodta vonsturk ablakát, mikor a budapesti pályaudvarra befutott. Szak dó esőben mennünk át gyalogosam a Margitszigetre is. Ázsurik, de nem akartuk elszalasztani azt a szép látnivalót, amit az utcák képe nyújtott, itt is, ott is föltűnt így egy fekeeruhás földműves, egy-egy katona uniformisban , a mellén számtalan kitüntetés. A hozzátartozóikkal haladtak a Margitsziget felé. Ezek az avatandó vitézek. Az Országos Vitézi Sték ma újságokkal szaporodik. Sokan vannak, akik személyi vitézségükkel és tántoríthatatlan hazafiságukkal ezt a legmagasabb kitüntetést megérdemelték. A MAC margitszigeti pályája díszben, pompában fogad bennünket. Már a hídról látjuk a rengeteg embertóraegst, melynek nagyobb része a fedett tribün alatt foglal helyett. Különben számozott meghívók igazitják el a közönséget abban, hogy hol foglaljon helyet Az avatandó vitézeket Siménfalvy Tihamér vezérkari ezredes, vitézi törzskapitány állítja két hatalmas oszlopba. Ismételjük, sokan vannak. 220 tisztet és 1055 altisztet és közvitézt avatott a vitézek főméltóságú főkapitánya, Horthy Miklós kormányzó. Mi mér nem láttuk az ő ünnepélyes fogadását. Mikor megérkeztünk, akkor már ön állott a Kibini elött felállított emelvényen, szemben a százméternyire elhelyezett oltárrel. Magas katonai és polgári méltóságok környezik, két oldalt a testőrök sorfala. Nem látszik rajta a türelmetlenség jele, pedig az eső szakadatlanul zuhog zuhog, tengerész egyenruhájáról kövér cseppek gördülnek le alföldre. A földön tovább folynak és egyesülnek a többi esőcseppel, mely víz alá borúja az egész pályát. Végre megkezdődik fél 10 után a tábori mise, melyet Zadravetz István tábori püspök celebrál A katona zenekarok a fölséges Himnuszt intonálják. Mise után áldó imákat mondanak Zadravetz István, Rausz László és a görög kath., evangélikus, unitárus főpapok. Mialatt ezek tartanak, megpróbálok tájékozódni az előttünk álló vitézek oszlopaiban, de a négy tömeg ember közt a legjobb akarattal sem találjuk a mi véreinket, a kecskemétieket. Vannak pedig 11-en. Négy tiszti állományú vitéz: Szabó László gyógyszerész hallgató, t. hadnagy, Szabó László törvényszéki tanácselnök fia, Bocskay Gyula főhadnagy, Mayerfi Zoltán veje, Felszeghy (Folsmann) Ferenc alezredes és Szarka István főhadnagy. Hit legénységi állományú vitéz: Kaselics (Kohmarn) Rezső tiszthelyettes, Papp Máály fotármester, Mucsi László tiszthelyettes, Varga (Krésusz) Péter tiszthelyettes, Tóth Imre t. őrmester, államrendőrségi detektív, Szőke Gyula javadalmi hivatali ügyvezető veje, Bánhidi János t. törzsőrmester, Bencsik Kaonalutcai bútoros fia, városi tisztviselő, Pokorádi István őrmester. Nem is érünk rá sokáig nézelődni. Zadravetz szavai zúgnak, dörögnek a fülünkben. És Ravasz Lászlónak, meg a többieknek is szép mondanivalóik vannak a vitézekre váró föladatokról. De egyszerre vége az áldó imáknak is. A testőrök gyönyörű menete elindul a szembenálló oltár felé. Azután átvonul oda Horthy Miklós kormányzó is, a Vitézi Szék tagjaiból álló kíséretével. Megáll a vitézi asztal mögött. Harsona jelzés. Ezt hirdeti az avatás kezdetét. Most Horthy Miklós beszél.