Kecskeméti Közlöny, 1924. április (6. évfolyam, 76-99. szám)
1924-04-16 / 89. szám
I&18 köntér 1924 április 16. Ars 1000 korona. Szerda, VI. évfolyam, 89. szám KECSKEMÉTI KÖZLŐIN ELŐFIZETÉSI ÁRAK: Ftfeilszerkesztő: dr. KISS ENDRE. SZERKESZTŐSÉG: W rtm....................... 60000 kérőén. gflyes szán ára: 1000 korona. ,IL. Szabadság-tér I. szám d. e. 3.ajtó. Telefon: 120. 19 Mwpm. . . . . 20910 korosa. Megjelenik hétfő kivételével m Inden nap. KIADÓHIVATAL: Széchenyi-tér 5. szám. Telefon:14. i im«, sTpTr»flTiTmmTmg«nTnTiTTn'iW]TMrfBTrTTiBaTMimrMmmnTMMMM»wiMn« ■■ na ■ si——a—■ n —■—w« i——m— n— ■ ■ Felelősség. Az 1924. évi nagyhét a magyar nem- szet történetében szinte példátlan elnekű nagy- jólétként fog szerepelni. Az országot érő tag- utóbbi katasztrófák után, a kegyetlenséggel diktált trianoni bercepsok után jön az úgy- s nevezett gazdasági ellenőrzés, amelynek a bel- és külpolitikába belenyúló vonatkozásait ma már senki nem tagadhatja. Napról-napra folyik a sípválési törvényjavaslatok vitája. Napról-napra elangzik a szanálási javaslatok kritikája. Súlyos és nehéz szavak zúgnak a parlamenti falak között. Történelmi napokat élünk, Magyarország sorsa felett húsz évre döntenek. Olyan törvényjavaslatot terjesztett a kormány a nemzetgyűlés elé, amelyről már jó előre kijelentették, hogy rajtuk változtatni nem lehet s azokat nagypéntekig törvényerőre kell emelni. A felelősség kérdése ? ez fontos kérdés és a kormány szeretné áthárítani az összes parlamenti pártokra. A parlamentben már eddig elhangzott kritikai megvilágítások nyomán (Nagy Emil, Andréssy, Apponyi beszéde) mindenki tisztában van azzal, hogy a mai pénzügyi katasztrofális helyzet nem szerves következménye a világháborús összeomlásnak és a forradalmaknak. A balkezes pénzügyi politika felelős e fejleményekért. Két évvel, három évvel ezelőtt még meg lehetett volna akadályozni helyes pénzügyi politikával a mai helyzet bekövetkezését. Ma azonban már ez Orvéry szélére jutott az ország. A felelősség kérdését ezért a fejleményért könnyű megállapítani és csupán a pénzügyi kormányzatot terheli az. Ezek a múlt hibái. Amit a jövőtől várhatunk, ismerve a szanálási törvényjavaslatokat és a külföldi kölcsön feltételei, egyáltalában nem biztató. Oly súlyos terheket kell vállalni, melyik sehogyan sincsenek arányban az értük kapott úgynevezett segítséggel. S az ily jövőért afelelősséget a kormány szeretné áthárítani az összes birtokra. Igaza volt Andrázsyunk, amikkor a vita folyamán elhangzott beszédében feljajdult: mily megdöbbentő ez a helyzet, mikor ily sorsdöntő időkben a magyar nem éli meg a magyart. De várjon a kormány súlyos követeléseit kritika nélkül el lehet e fogadni? A felelősség kérdése ez, azé a felelősségé, amely féltve őrködik az ország jövője felett. A szanálási javaslókat még félelmetőbbé teszi az a módszer, amellyel mindenáron rövid idő alatt akarja a kormány letárgyaltatni Hát olyan kicsiny fontosságú ez az egész kérdés? Hát nem a nemzet jövőjéről van szó ? Nem lehet elég alapos felkészültség és lelkiismeretes aggodalom, amikor a nemzet, az ország jövendő élete és halála felett Tlöntének. Nagyon krcsa a csilhatatlanságnak és az igazságnak az olyan alkalmazása, amely legutóbb is előfordult a nemzetgyűlésen. A nemzetgyűlés elnöke, mint utóbb a gyorsírói jegyzetekből megállapították, tévedéstől minden alapos ok nélkül megvonna szót az egyik képviselőtől. A miniszterelnök pedig kijelentette: „ha az elnök léved is, a képviselők tartoznak magukat a téves intézkedéseknek alávetni — ha a többség helyesli." Nos hát ez jellemzi a szenálási törvényjavaslatok vitáját is. Behmen kijelentette, hogy tető alá kell hozni őket, változtatni pedig f nem lehet rrjufó. Ha tévedés, vagy helytelen f dolognak fog a jövőben bizonyulni a nem- szet köteles vállalni, mert a parlamenti többség helyesli. És a feelősség? I Megszűnt a nyomdászsztrájk. A nyomdászsztrájkban végre fordulat állott be és a Grafikai Főnök Egyesület tárgyalásokat kezdett a kizárt nyomdai munkásokkal. Ez jelentős, de a SZÓZAT és A NÉP megjelenése után várható is volt. A liberális sajtó minden kormányt támogató sietsége mellett sem nézhette tétlenül a keresztény sajtó egy részének lelkiismereti megmozdulását. Megállapíthatjuk, hogy a Miklós Klein Andor féle vállalkozásból kiinduló terv nem sikerült. Bármely oldalról is vizsgáljuk az elmúlt héten lefolyt eredményeket az úgynevezett nyomdászsztrájk mozgatóereit a politikai számítók között találjuk. Ugyanezt a feltevést igazolja Gömbös Gyulinak ez A NÉP legutóbbi számában leközölt személyes tapasztalatai és véleménye. „Miről van szó? Egy Miklós Andor „Az Eri“ Athenaeum nyomdában néhány munkás megtagadta a további munkát, mert a nyomdavezetőség többszöri kérelmét a munkásságnak ridegen elutasította. A nyomdászok abban hibáztak, hogy a békéltetőbizottség döntésének bevárása nélkül határoztak. Erre az u. n. tőrökegyesület összeült és elhatározta, hogy a nyomdászokat az összes nyomdákból kizárják (?), tehát onnan is, ahol a szedik fogvettékmunkójukat. A munkások eve még mindig feltétel nélkül fel akarták venni a munkát — a főnökegyesület azon-f ban azzal válaszolt, hogy a merkantil mun- ' kákat végző szedőket is kizárta.“ Megjelennek a budapesti lapok. (Saját tudósítónktól: Április 14) A Grafiksi Főnökegyesület és a nyomdász szakszervezet tegnap délután együttes ülést tartott s az a megállapodás jött létre, hgy a nyomdai munkások holnap reggel megkezdik a munkát. Miikét fél részéről kijelentették, hogy a szerződés fentartását és garantálását szükségesnek tartják s azzal a személyzettel szem- ben, amely a szerződésszegést elkövette, a két fél hivatalos fóruma, a békés elbízott fság fog megfelelően eljárni. A kérfelemelés módozatairól a munka is megkezdése után indulnak meg a tárgyalások. A megállapodás következtében április 15-én déltől kezdve újra megjelennek a napiapok. Még nincs végleges döntés. (Buddapest, április 15) Budapest jelentés szerint a nyomdészszervezet és az Atheneum igazgatósága között létrejött plattform még mm jelenti a végleges megegyezést. A főbizalmi estület ma, kedden délelőtt 11 órakor tartja értekezletét, amely elé a szakszervezet vezetősége, mint tárgyalóbizottság, a 20 százalékos megegyezésről szóló javaslatot fogja terjeszteni. Megalakul a keresztény főnökegyesület. A mesterségesen szított nyomdászsztrájk - nek két letagadhatatlan eredménye van. Az első fontosságát, hisszük, a közeljövő már egyéb téren is igazolni fogja és hatását érezteti. Ebből az esetből a magyar munkkásság megtanulhatta, hogy csakis egyetlen tántoríthatatlan támogatásra számihat és ezt csupán a keresztény neimesi vidékről vár - I hatja. Reméljük, hogy ezek után a szociál- f demokraták által oly sokszor lekicsinyelt nem- I s zeti érzésben és az ebből származó össze- I tartó erőben a munkásság azt a tábort taflálta fel, amely épen magyar és dolgozóivoltuk miatt szeretettel fogadja őket mindig. * A másik eredmény szinte ily nagy fontosságú. Megalakul a keresztény főnökegyesület és a keresztény lapszindikátus. Az A idS elnököktől vezetett és a liberális szellemtől áthatott eddigi szervek s ezt is az elmúlt eseményei igazolják, nem alkalmasak a nemzeti eszme és a keresztény szellem védelmében bacslók érdekeinek a képviseletére. *?VVVVWVWVVS?AVVWVS^AVVVWWVVWVVWVVVVVVVWVM ! Közeli új háborút várnak a németek és az angolok. A kényszerbékék nem oldották meg a régi európai tűzfészkek, mint a Balkán és Oroszország problémáit sem, dő a régi bajokat újabb ellentétek rosgásinak elhintésével még tovább mérgesítették. Az új Európa egyensúlyát a felborulás állandó veszélye fenyegeti. Mind többen és többen ismerik föl ezt a veszedelmet, de szavuk pusztába kiáltó szó marad, mert az antant győzelmi mámoréban még mindig nem hajlandó a józan észre hallgatni. Deimling német tábornok egyik berlini lapban hosszasabban foglalkozik ezzel a kérdéssel. „A fenyegető katasztrófával szemben, — írja — csak egy mentség van: az általános leszerelés, még pontosabban: a fegyverkezés korlátozása, amit a Versailles- szerződés, illetőleg a népszövetségi statútumok 8 fejezete ír elő “ A legnagyobb veszedelemnek a nagy és kívántáni új szövetkezés politikáját tekinti. „Európa újból beleesett a zábolú előtti idők gondolkodásmódjába. A titkos diplomácia újból működik a népintrikák, hatalmi csoportosulások, szövetségek és ellenszövetségek szövevényeiben Eilet jön s fantasztikus irányokat öltő fegyverkezés. Nem volna csoda, ha egy napon a puskák maguktól megszólalnának. Ha nem sikerül a rohanó veszedelmet föltartóztatni, új világháború elé megyünk“. Különösen azoknak az államoknak fegyverkezése érthetetlenül nagyarányú, amelyek annak idején a világot a barbár militariruszei megmentendő sorakoztak föl a központi hatalmak ellen. 1913-ban Európa öszszes államai is háromnegyed millió embert tartottak fegyverben. Most a központi hatalmak erős fegyverzése mellett ez a szám 4 és fél millióra emelkedett. Magéban Franciaországban háromnegyed millió, a kiséntént állmaiban (Lengyeloszég, Csehszlovákia, Csehország, Szerbia) együtt 1 millió az emelkedés. Háború esetén Franciaország közel négy, a kisántánt pedig három milliónál több embert tud síkra állítani. A német tábornokkal azonos véleménye van az európai helyzetről Hamilton angol tábornoknak. Az angol szakértő szerint a fenyegető háború főleg légiharcokra nyújt elrettentő kilátást. A repüőrssek a front mögött fognak pusztítani. Az ellenséges államok nagyobb városait tűzik ki célpontul, hogy a front mögötti lakosság elpusztításával a jövő revansháborúit megelőzzék. Sötét jóslatok ezek. Vájjon apró belső szanálásokkal egy egy ország feltartóztathatja az általános katasztrófát? AAA^AAAAAAAAA/VWW\AA/VW«\AAAAAAAAAWW^VV,WWW» E0-ra emelik a THÁV díjszabását? Budapesti jelentés szerint a vasút díjszabást ismét felemelik 50 százalékkal. Az új díjszabás április 20-án lépne állítólag életbe. Illetékes helyen eme hírre vonatkozólag kijelentették, hogy az újabb tarifaemelési hírekből csupán annyi felel meg a valóságnak, hogy a vasúti díjszabást aranyparitásra akarják emelni. Az aranyparitásos díjszabás előkészítési munkálatai azonban még hosszabb időt igényelnek.