Kecskeméti Közlöny, 1924. április (6. évfolyam, 76-99. szám)

1924-04-18 / 91. szám

ftsttkenCi 1924 április 18. Ára 1000 kémia. Péntek, VI. évfolyam, 91. szám KECSKEMÉTI KÖZLÖNY ti ii i Bili ff inwiwnmi«iwiK~fM«BínMWiiiirTwriwi»rriififmwTiwMnmnTiMwwfiwiTirMiiriii ■m rr «■■rnrirMHiwmiMra—i — iiiimi !■ mm iinnwrni ■mi i ■■mi ■irmn—nrr írmnwiimrwir—i— ELIMZITlS­­ARAK: Wslio uerfeesrtfh ir. KISS ENDRE. SZERKESZTŐSÉG: mssá l«n . . ......................... 60000 korosa. agyé* ttm ár«: 1000 korosa. H.*» Sintadaésztér I. számat, e. 3. ajtó. Telefon: 120. 8» Magra, ................2000 korona. Megfelecik hétfő kivételével Hadea nap. KIADÓHIVATAL: Széchenyi-tér 5. szám. Telefon: 114. Pilátus: Nagypiriteken keresztre feszítették az igazságot Pilátus római helytartó előzőleg a farizeusokkal tárgyalt. Bír tudta, hogy ha a keresztrefeszítésre engedélyt ad, akkor igaztalan és bűnös cselekedetet követ el, mégis megadta a beleegyezését. A farizeusok és a gyűllösködők vénei megfenyegették, hogy Ita nem teljesíti a bosszútól tajtékzó zsidó­ság kívánságát, akkor nem lesz többé ked­ves ember és az annyira szeretett hatalmát kockáztatja. És Pilátus választott. A bíbor bársonyos hatalom felé nyújtotta jobbját, a halál pribékjeinek szolgáltatva ki az Igazsá­got. Es Pilátus választóit, de előbb a fele­­lősség kérdését intézte el. S bár hatalmi mo­hóság irányította cselekedeteit, mint hatalmas ur az őt körülfogó többségre hárította át a felelősséget, ő pedig­­ mosta kezeit. Az Igazságot felfeszítették, de harmadnapra mégis diadalmasan, az egész világot meg­váltva feltámadt. Szegény Magyarország! A sötét ködök­től terhes láthatárodra mered szemünk, de vigasztalás helyett a nagy tragédia képe ujul emlékünkbe. De lesz e feltámadás? A szanálási törvényjavaslatokat négy péntekig le akarta tárgyaltatni a kormány. Többsége van, amellyel harsogva követelte a tervének megvalósítását. Tanácsadói is van­­nak, akik régen megmondták, hogy a kül­földi­­­öldöknél áll vagy bukik a kormány. A javaslatoknnak törvényerőre kell te­hát emel­kedni. És a mai politikai sorsot intéző hata­lom a jövőbe nézve, a történelmi felelősség miatt az egész nemzetgyűlésre és azon ke­resztül az egész országra akarja nagyfontos­­ságú lépésének felelősségét áthárítani. Pilá­tus választott és mossa kezeit. Nagypénteket szánta a kormány leg­­súlyosabb lépésének emléknapjává. A gyász és a megdöbbenés napját még felejthetetle­nebbé akarta avatni, ha lehet. Az elnémuló harangokkal, a gyásszal bevont oltárokkal és a kereszténység szomorúságával akarta szü­lető új törvényeinek bölcsőjét szörütálla. Ta­­ida érezte, talán a klk­ismeret ízsva is fel­kiáltott benne, hogy az új törvények meg­­alkotásának a napja csak a szomoruség, csak a gyász lehet, és jön-e húsvét a szomorú napra? Pilátus mossa kezeit és az egész felelősséget a nemzetgyűlés teljességére sze­retné áthárítani. Már elfárad lassan a tiltakozás, oly sok szó hangzott el a javaslatok ellen. Hiábavaló is. A kormány és pártja megdöbbenve hall­gatja a szónokok szavait és hallgat. A tilta­­kozások elhangzanak, a hallgatók háza tud­­blk­ossé válik az érvek súlya alatt támadt borzongástól, de a szanálati javaslatokat mégis meg fogják szavazni. A törvényerőre emelkedés nagypénteki napját húsz esztendős gyász követ. Húsz esztendeig hordjuk a nagykeresztet. Húsz esztendőre vész el a magyar függetlenség, az országcsonkitás után még maradt egyet­len kincsünk. Ez az egy érték maradt még a trianoni békák után s ez is — elveszett. Nincs tovább. Lesz- e húsvét ? lesz e feltámadás ? "Törhetetlen hittel valljuk, hogy lesz. De nem a szanálási törvényjavaslatok, nem a kül­földi kölcsön vezet el hozzá, de nem is ezek­nek a megalkotói jelölik ki az utat. Pilátus csak mossa kezeit, de a feltámadás nem az ő érdeme. Szinte érezzük, hogy nagyjelentőségű történelmi események küszöbén állunk, me­lyek előre mutálnak. M­egh­ ságtjuk azt a tövissel szegélyezed, sziklás, göröngyös utat, amelynek végén a hegytető intő dísze a kereszt. És lesz feltámadás és mivel az utat látjuk, azért lesz feltámadás. Pilátus ped­g megáld Krisztus előtt s hallgatta kérdéseire kapott Bzunkat. Mondá pedig azu­tán Pilá­ts Krisztusnak: «Micsoda az igazság“ ? WVAAAAAAAA/VAAAAA/NAAAAAAA/WWVNAAAAAAAAAAäAAAAä« A kiütéses tífusz elleni védekezés. A lajosmizrei tífusz járvány, bár a köz­ség lezárása most már napok óta tart, rend­kívül nagy veszedelmet jelent a közvetlen szomszédságában levő helységekre. A hosszú lappangási idővel bíró alattomos betegség az utolsó gyógyulás n egy , haláleset után két­három hétre is fölülheti a fejét. A legnagyobb óvatosságra van szükség, hogy e járványt elkerüljük. A kecskemén tífuszgyanús meg­­betegedés figyelmez­etés az előzetes óvórend­­szabályok pontos betartására, amire szak­könyvek nyomán az alábbiakban adunk rö­vid útmutatást. A legfontosabb teendő természetesen, minden gyanús megbetegedésnél az orvosi segély körés. A kiütéses tífusz 8—10 napig tartó lappangási idő­nál tör ki A beteg arca megduzzaol, szederjes színűvé­­l. A végtagokban nagy fájdalmat érez. 39-43 fo­kos láza van, ami legtöbbször önkívülettel és deliriummal párosul. Az arc, tenyér és talp kivételével a test egyéb rétzeit néhány nap múlva lepik ki a kis, kiemelkedő piros foltok, kiütések. Másod, harma­d és tíz tizen­­heted napra érik a krízis ideje. A halálozási arányszám a megbetegedések 20 százaléka. Az egészségügyi rendszabályok elhanyagolása esetén természetesen so­kkal kedvezőtlenebb az elhalálozási percent. A rendkívül fertőző betegség jelenlétét a teppszgán idő rosszul­­létei sínn csak a vér reakciós vizsgálatával tudják megállapítani. A terjesztésben elsőrendű és egyetlen tényező az u. n. ruhatetű. A betegség elleni védekezésnek legfőbb fegyvere ezért a tisz­taság. VVV\AAAAAAAAAíV\AAAAAA\AAAAAAA^\AAAA^rVVVWyAWWVA történetét. Reátér arra, hogy e mintára föld­korona bankot kellene létesíteni Meggyőző­dése, hogy 300 millió földkoronával szanálni lehetne az ország pénzügyeit. A Jegybank kérdésénél kijelenti, hogy a Jegybank elsősorban mezőgazdasági hite­leket nyújtson. A mostani pénzügyi rendszer kiteszi annak az országot, hogy 9—10 év múlva 3—4 budapesti nagybank fogja diktálni a gazdasági helyzetet. Olyan pénzügyi poci­kéra van szükség, amely mentesíti az orszá­got, mert másképen úgy látszik nincs meg a feltámadás lehetősége. Végül Bethlen ed­­digi politikai pályafutásával foglalkozik és kimutatja mily ellentétekben gazdag az. Olyan vezért, aki csak rosszat tud elérni, nem tá­mogatnak a fajvédők. VVVVVVVVV^VVVVVVVVVV^^VA^^IV^^VV^^^O­V^^­VVVVVVVV A Jegybank elsősorban mező­­gazdasági hiteleket nyújtson. A nemzetgyűlés tegnapi ülésén Vári Ferenc tette kritika tárgyává a szanálási ja­vaslatokat. Beszéde elején megállapította, hogy a kormány minden intézkedését elkésve tette. A valorizációt a fajvédők már 1923 ban kö­vetelték. Általában sok oly üdvös intézkedést javasoltak, melyeket akkor nem vett figye­lembe a kormány, de a­melyeket előbb-utóbb meg kell valósítani A jóvátétel kérdésére fé­­reá. Bethlen Hódmezővásárhelyen kijelentene: „Magyar­­ország már régen megfizette azt, amivel tar­tozott.“ Mostani állásfoglalása miatt köpeny­­forgatással vádolja. A reparációt 20 évre ki­­toldták, de ha jav­ulnak a gazdasági viszo­nyok egyre nagyobb veszedelmet jelentenek. A reparácó gazdasági gyarapodásunk mér­téke szerint gyarapodni fog részünkre. A jó­vátétel veszedelem, mert a kisantant bármi­kor előállhat e követelt­eekkel. A kölcsönt igen súlyos feltételek mel­lett kapjuk. Legalább 65 százalékot kell utána fizetnünk és a 250 millió helyett 350-et fi­zetünk majd vissza. A Kállay féle pénzügyi politika hibáit fejtegeti, számadatokkal vilá­gítva reá e balkezes politikára. A fajvédők álláspont, hogy csakis a német Rentenmark mintájára lehet pénzügye­inket rendezni. Ismerteti keletkezésének a Pusztulunk, veszünk... Minden ország ereje, hatalmi állási lakói számának gyarapodásától és polgárai­nak egészségétől, rem­kiképességétől függ. Szomorúan kell azonban tapasztalnunk, hogy a népszaporodás kilátásai Magyarországai egyre romlanak, a sok beteg ember pedig ahelyett, hogy termelni, vagyont gyarapítani tudni, a meglevő nemzeti vagyont fogyasztja. Aránylagosan sehol a világon nem pusz­títanak el annyi embert a népbetegség­­, mint Magyarországon és még sem akarj­a megta­nulni a magyar társad­alom, hogy miként vé­dekezzék. Az európai nemzetek között maajd­­nem a legnagyobb a mi születési irányszá­munk, a természetes szaporodás mégis cse­kély, kisebb, mint a legtöbb országba, mert az újszülöttek legnagyobb része eihil, mielőtt munkabíró emberré válnék, a felnőttek élet­tartama pedig rövidebb, mint más műveltebb és okosabban élő napoknál. A gyermekvédelem megszervezése ma már jó uton halad és egypár esztendő múlva remélhetjük, hogy annak számbeli eredmé­nyei is szembeötlőbbek lesznek. A tüdővész elleni küzdelem elsősorban gazdasági kérdés, a jobb lakás, a megújalóbb ruházkodás és táplálkozás megszerezhetőségétől függ. Ha a szerzett nemi betegségeknek egyedül a tudás vethet gálát! Tudnia kellene minden felnőtt ember­nek, férfinak és nőnek egyaránt, hogy a nemi betegségek súlyos, sokszor az egész életre kiható, utódaikat is megkárosító, egyik em­berről a másikra átoltható bajok, melyek az embert idő előtt el is pusztíthatják. Tud­ta kettere minden embernek, hogy e bajok leg­nagyobb ellenségei a népesség szaporodásá­nak, mert főképp ezek okozzák, hogy ha­zánkban a meddő, gyermektelen házasságok évről évre szapo­rdnak, hogy az elvetélések, a koraszülések mindennaposak, hogy a gyer­mekek tekintélyes része mér röviddel szüle­tése után elpusztul. Tudnia kellene már min­den ifjúnak, hogy e betegségeket kellő idő­ben meg lehet és meg kell gyógyítani és fő­képpen, hogy ezek megszerzésétől módunkban van óvakodni. E tudást, e felvilágosítást fogja szol­gálni f. hó 29 én a Városi Mozgóképház, ahol megjelenni minden hazáját és családját szerető felnőtt fér­fin­ak elsőrendű kötelessége. ^^^vwwwvwwwwwvwvwwwwvwwvwwwvw Dr. m. z. — Felhívás ! Kath. Legények! Szomba­ton fél 6 órakor mindannyian az egyesület helyiségében legyetek, ahonnan háromnegyed 6-kor zászló alatt vonatunk a feltámadási körmenetre. — Vasárnap fál 9-kor színtén sz egyletben találkozunk s részt veszünk tes­tületileg a húsvéti ünnepi nagymisén. Elnök.

Next