Kecskeméti Közlöny, 1925. március (7. évfolyam, 49-73. szám)
1925-03-12 / 58. szám
Kecskemét, 1925. március 12. Ara IQ63 korona* Csütörtök, VII. évfolyam, 58. szárp. ELŐFIZETÉSI ÁRAK: Felelős siemesztd: Dr. KISS ENDRE. SZERKESZTŐSÉG: «sjqmbWví« .......................................60.poo K. Egyéb szám ára: SÍJOO K. III., Szabadság-tér 1., II. em. 3 ajtó. Telefon 120. Sfynnapra . ...................................20.poom. Megjelenik hétfő kivételével minden nap. KIADÓHIVATAL: Széchenyi-tér 5. Telefon 114. A f.1. T. I. RÁDIÓJELENTÉSEI, kis hírek a MAegviLAeeóL. Felső Itáliában nagy hideg van, Mantuában erősen havazik, Domodossolában egy lavina 5 munkást eltemetett, Velencében óriási vihar dühöng, 40 embert borított ki a csolnakokból a tengerbe, de kimentették őket. Az olasz kamarában a női választói jog felülvizsgálatára kiküldött bizottság jelentésében a női választói jog ellen nyilatkozott. — Bécsben elfogták Musik Irmát és Járó Gusztávot. A szélhámos per fél Európát végig fosztogatta. — A népszövetség legutóbbi genfi ülésén a genfi döntőbíróság és a biztonság kérdésével, Németországnak a népszövetségbe való belépésével, Németország, Ausztria, Magyarország és Bulgária katonai ellenőrzésével, Ausztria és Magyarország pénzügyi szanáláséval, a konstantinápolyi patriarchs kiutasításával foglalkozott. A német vasutas sztrájk terjed. — Törökországban a felkelő területtel szomszédos kerületekben a 26—38 éves férfiak mozgósítását elrendelték. A lázadók előnyomulása sikertelenül folyik. A szerb minisztertanács több Radics- párti mandátumot megsemmisített. torony szekta két biblia árusító tagját letartóztatta a rendőrség, mivel furcsa tanokat hirdettek bizonyos 50 hold földről, amelyhez minden embernek joga van szerintük. Szegeden Nyári István előbb elvált feleségét késsel összeszurkálta, majd az anyósára támadt, végül magéra gyújtotta a házat és nyakereit elvágta. — A Felvidék jeles pap költője Mécs László, kinek Jókai emlékezetére irt költeményét a csehek elkoboztá V., Budapesten a Royal szálló nagytermében irodalmi előadást tartott. — Békés Gyula újfehértói földbirtokos 100 hold földet adományozott a debreceni Déry-múzeum felépítésének céljaira. — A Petőfi Társaság március 15 i, vasárnapi nagygyűlésén Budapesten Pekár Gyula elnöki megnyílót mond. V^^WWVVVVVWWWVVVWVVVVVVVVVVVVVVVVVVVSfWV» KIS HÍREK MAGYARORSZÁGRÓL. Az Erzsébetvárosi Kör tegnap esti ülésén Ehrich Gusztáv kijelentette, hogy a választások idején Vázsonyiékkal és a szocialistákkal működik együtt a Kör. Mikor e nyilatkozatáért Ugron Gábor felelősségre vonta, azt válaszolta, hogy a keresztény törekvések ellen még az ördöggel is paktumot köt. -- Budapesten azőr Jókai Kecskeméten. Irta és a kecskeméti Jókai ünnepen felolvasta: MARTON SÁNDOR. Talán még jelentősebben befolyásolta Jókai írói egyéniségének kialakulását Gyepes Mihállyal, naponkénti társalkodásából kifolyólag az alföldi életnek és a puszták világában reális életet élő magyar embereknek megismerése, ami — saját szavai szerint — irodalmi tevékenységének egész alaphangulatát határozta meg. Megismerte a magyar fajt eredeti sajátságaiban. Összejött tekintélytartó pusztabirákkal, akik tudnak parancsolni a csárdák fegyelmetlen népének; megismerkedik a szikrai csárdában kevés beszédű, pedig sok rejtély nyitját ismerő csárdásokkal, akik emberségesen rejtegetnek üldözött betyárt és bujdosó honvédet egyaránt; a fehértói csárdában meglesi egy alkalommal a szegénylegények betyár romantikáját; megfigyeli a nép észjárását, szólásmódjait, szokásait, szórakozásait; látta apünkösdi király parádéját s ragyogó fantáziával rajzolta meg a Magyar nábob erős és merész csikóslegényének alakjában annak a tőről metszett magyar legénynek típusát, amely nemcsak elbizakodott ellenfelét győzi le a versenyfutásban s nemcsak a nyáj kivert bikáját ruháztatja meg, hanem túl jár az esze minden úri huncutságon is, amely az ő lealázását vagy letörését célozza. És érdekes, hogy ezt a talpraesett magyar legényt akkor is Kiss Miskának hívták Kecskeméten. De térjünk vissza még egyszer a Gyenes házhoz a daliás megjelenésű és edzett testű Gyenes Pali kedvéért, aki Jókainak nemcsak szoba és diák társa volt, hanem bizalmas barátja is mindhalálig. A szabadságharc golyózáporából épen tért haza, idehaza pedig élete delén leterítette egy nekibusult orvvadász golyója, hivatása teljesítése közben. Ez az életvidor Gyenes Pali tanította meg a lányos nevelésű Jókait az „ép testben van ép lélek“ klaszszikus elvének gyakorlati alkalmazására. Rákapatta egy nagy lapos kő emelgetésével a mindennapi testedzésre, naponkénti derékig mosdással pedig végleg kigyógyította a mellfájdalmak hypochondriájából. Gyenesék mellett másik nagy tényező volt Jókai írói hajlamainak kifejtésében a református kollégium, amelynek törvénytanuló diákja volt, amely kiváló profeszszoraival, élénk diákvilágával, jó közszellemével és nevelő hagyományaival meszsze vidékekről ide csalta akkor a tanulni vágyó ifjúságot. Pedig a kecskeméti kollégium akkor a legfiatalabb főiskolája volt a magyar reformátusoknak. Csak 1830-tól nyert fokozatosan főiskolai rangot a dunamelléki egyházkerület támogatásával. A protestáns kollégiumok berendezése akkor az volt, hogy a hat osztályú gimnáziumra jött 2 éves filozófiai curzus, erre épült fel a 2 éves jogi tanfolyam s bekoronázta az egészet a szintén 2 éves theológia. Mindegyik két éves tanfolyamnak volt egy-egy szakprofesszora, a filozófiai tudományoké Tomory Szabó Sándor, daliás megjelenésű, minden műveit európai nyelven beszélő, vezetésre termett férfiú. Kitűnő zenész, nagyszerű előadó, az ifjúság bálványa. Jókai is hallgatta első éves jogász korában filozófiai, törvénytani és politikai előadásait. Egyébként a törvénytudományok szakprofesszora Vállaji Sipos Imre, az egyetlen tekintetes úr a tisztelendő tanári karban, aki a többi simára borotvált papi jellegű tanár között már kacskaringós bajuszával is jelzi a jogtudományok tekervényes útjait. Jókai az első évben 35, a másodikban 37-ed magával tanulja Kecskeméten a törvénytudományokat, de ez a 70 körüli jogász-diák mind látható valóság és nem papiros-jogászok, akik manapság csak vizsgák idején bújnak elő az ismeretlenség homályából. Jókaiék még nem hallgatók, hanem diákok, akik leckére járnak rendesen, levizsgáznak félévenként mindannyian és eminens a 37 közül 18, közöttük mindig a 2-ik eminens Jókai, csak az utolsó félévben gyűri le hatalmas versenytársát, Szánthó Józsefet, az iskola jövendő reménységét, aki azonban Szenttamásnál minden professzori tudományával együtt letette drága életét a haza oltárára. Az egész főiskolai ifjúság — számszerint 190 körül — egy nagy baráti társaságot alkot, amelyben élt egy hagyományos jó szokás: kinek milyen gyakorlati ismerete vagy ügyessége volt, azt közhaszonra világolja. Így tanulnak egymástól francia nyelvet, zenét, éneket, testgyakorlást, táncot, rajzot, sőt még a fanemesítés hasznos mesterségét is. Jókai rajzmester lett, miután ő még akkor olyanformán kacérkodott a festészettel, mint Petőfi a színészettel, olyan téren próbálgatván tehetségének szárnyait, amire nem volt igazi hivatottsága. Legalább is ezt bizonyítják festőművészi törekvéseinek Kecskeméten megmaradt érdekes emlékei. Öngyilkossági járvány Kecskeméten is. Szinte naponként panaszkodnak a fővárosi lapok az öngyilkossági járvány féktelen terjedése miatt. Külön rovatot kénytelenek már nyitni az életuntak szomorú névsorának regisztrálására. És ez nem tisztán a fővárosra szorítkozó elszigetelt jelenség, hanem kitelt mindenüvé épen úgy, mint ahogyan az okául szolgáló mélységes bajok sem hagytak érintetlenül akár esek e egy talpalatnyi földet is. Kecskeméten az utóbbi öt-hat nap szomorú statisztikája már kétségtelenül mutatja, hogy Bécs és Budapest csak nagyobb számarány szerinti, tehát szembetűnőbb kifejezői a sötét járványnak, amely azonban egyébként is kezdi befészkelni magát. Marólúg és pálinka. Kecskeméten eddig csak hébe-hóba kellett hírt adnunk egy egy életuntról, az utolsó héten pedig 5 ilyen szerencsétlent ápoltak a városi kórházban. Hároman közülök marólúgot ittak, egy férfi pedig marólúgot pálinkával keverve. A gyors orvosi beavatkozás ezeket megmentette az életnek. Az ötödik szívén lőtte magát. A bucsuvers és végrendelet. Tegnapelőtt az Otthon kávéház és szálloda egyik takarítónője tömény szublimátoldatot ivott. Rögtön beszállították a kórházba, ahol gyomormosást alkalmaztak, állapota azonban így is reménytelen. Megtalálták nála búcsúzóul irt levelét, amelyet versnek szánt, így hangzik: A kegyetlen sors! 22 évem töltöm s sorsom Kegyetlenségiben Küzdök szenvedem és ez ideig szenvedem és vártam. Ő talán ez a kegyetlen sors Meg fog kegyelmezni. Bíztam És csalódtam , már tudom és Érzem, hogy az én szivem Egy siralom völgy, mert Mindig sir és zokog és fáj, mert Panaszkodna, de nincs kinek. . LADONICS TERÉZ: A gyűrött kis levélpapír másik oldalán olvasható végrendelete mindössze ennyi: »Egy kosaram van és ami ruhám van benne, kérem azt a legszegényebb árva nőknek kiosztani, mert ha én nem bírtam egyszerű kis ruháimban örvendezni, igy hát örvendjenek a többi szegények.“ --W'<WíVWWVS'V\A^i/\.'vVWWWWWWWSA/WSAA/W\eiA~ >. — A Baross Szövetség ma este 7 órakor választmányi, 8 órakor pedig fűszerkereskedő-értekezletet tart.